Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

Vosórnop, 1970. nov. 29. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Diósgyőrött így történik „A közművelőt!és az egyéniség kibontakoztatásának, a szo­cialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelé­sének nélkülözhetetlen tényezője, .lelcntőségét külön fokozza a szabad idő növekedése. Mind állami, mind vállalati for­rásokból többet kell juttatni a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástelcpiilésck megfe­lelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek helyes irányú fejlesztésére, jobb ki­elégítésére.” (Az MSZMP KB kongresszusi beszámolójából.) Diósgyőrött, a Lenin Ko­hászati Művekben több évti­zede tapasztalható, közmű­velődést segítő tevékenység nemcsak Miskolcon, hanem szinte országosan ismert. Mi­ként kívánják a jövőben tá­mogatni a közművelődést, s hogyan értelmezik, illetve valósítják meg a gyakorlat­ban a fent idézett, s koráb­ban a kongresszusi irányel­vekben is megfogalmazott feladatot? Kérdésünkre dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója vála­szolt: — Gyárunk vezetői, dol­gozóinkkal karöltve, minden évben nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy Diósgyőr dol­gozóinak és lakosságának állandóan növekvő, legtá­gabb értelemben vett kultu­rális igényeit kielégítsék. Az érdeklődés sokféleségéből adódó, erősen differenciált kulturális tevékenység felté­teleit igyekszünk elsősorban biztosítani. Az a tapasztala­tunk, hogy az állandóan ja­vuló feltételek együttjárnak a kulturálódás minőségi és mennyiségi fejlődésével. — Kaphatnánk esetleg J részletesebb tájékozta­* tást a támogatás ága­* zatonkénti megoszlásá­t ról? — Elsőként a művelődési központ munkáját említem. Nagy súlyt helyezünk az eszmei, tudományos és mű­vészi tartalmú közművelődé­si munkára, ösztönözzük és támogatjuk művelődési köz­pontunk tevékenységét. Ar­ra törekszünk, hogy prog­ramjának megvalósításához minden eszköz rendelkezésére álljon. Mint már köztudott, éppen a napokban írtunk alá egy szerződést az új mű­velődési központ alapításá­ról. Erre feltétlenül szükség van, a Bartók Béla Művelő­dési Központ épülete el­avult, a korszerű közműve­lődési munka más környe­zetet kíván. Mas szervekkel közösen hozzuk létre az új közművelődési intézményt, mintegy hatvanmilliós költ- _ séggel. Majdani fenntartásá­ban jelentékeny részt vállal­tunk, de oz intézmény egész Diósgyőré lesz. Évenként 150 000 forintot fordítunk központi könyvtárunk támo­gatására. Az érdeklődésnek megfelelő könyv°k beszerzé­se eredményeként jelentősen megnövekedett az olvasói létszám. Újjászerveztük az üzemi könyvtárakat is. Dol­gozóink ma 107 000 kötet kö­zött válogathatnak. Ismeret- terjesztő előadásaink száma, amelyeket dolgozóinknak és családtagjaiknak egyaránt tartunk, eléri az évi ötszá­zat. Szemléltetőeszközökkel, filmvetítéssel színesítjük ezeket, s értékelésünk sze­rint igen eredményes ez a munka. Évente 34 000 forint értékben vásárolunk szín­házbérletet, ,,f élház-akció­kat” szervezünk, közönség- szervezőink pedig 10—12 ezer dolgozónknak biztosít­ják a rendszeres színházlá­togatást. Különösen a szo­cialista brigádok művelődési szintjének emelése tekinteté­ben ítéljük ezt a tevékenysé­get igen hasznosnak és nél­külözhetetlennek. — Ügy tudjuk, az ál- J talános közművelődé­li- sen kívül nagy gondot J fordítanak a szakmai, * technikai kulturáló- é dúsra, munkahelyi kul- í túrára is. — A szakmai művelődést természetesen fontosnak tartjuk. Szakembereink lé­pést kívánnak tartani a nagyarányú műszaki fejlő­déssel. Ehhez nagy segítsé­get nyújt műszaki könyvtá­runk, amelynek szolgáltatá­sait mintegy négyezer dol­gozónk veszi igénybe rend­szeresen. E könyvtár állo­mánya 31 000 könyv, folyó­irat és fordítás. Egy jellem­ző adat a műszaki könyvtár fejlődésére: tíz évvel ezelőtt 180 fordítás volt. most 4800 van. Tíz esztendő alatt a Központi Kohászati Múzeum területe és értéke is meg­duplázódott, s tavaly létre- j hoztuk Budapesten az ön- , tödéi Múzeumot. A gazdasá- I gi reform szellemében bő- . vítjük dolgozóink általános és szakmai ismereteit. Tíz : évvel ezelőtt 322 ezer forin­tot fordítottunk erre a cél­ra. Ma a háromszorosát. Ez idő alatt több mint ezerrel csökkent állományunkban a nyolc általánossal nem ren­delkezők száma. Általában elmondhatjuk, hogy évről évre növekszik dolgozóink szakmai végzettsége és isme­rete. Ezt szolgálja az a kézi­könyvsorozat is. amelyet minden szakmához elkészít­tettünk. Ezekből jelenleg 4500-an tanulnak tovább­képző szakmai tanfolyamo­kon. * — A területi művclő­é dési központon kívül más módon is segít a x- gyár kulturáltabbá J tenni dolgozóinak és * környezetének életét. J Hallhatnánk erről va­* lamit? — Említhetnénk a kultu­ráltabb lakáskörülmények megteremtését, vagy a kiala­kítandó nagy kultúrparkot, ami néhány év múlva bizo­nyára igen sok diósgyőrinek nyújt örömet, az ide terve­zett 400 személyes munkás- szállót, a mezőkövesdi hő­fürdőben tervezett üdülő- és továbbképző intézményfej­lesztést. ami a fürdőtelep kulturáltságát is emeli. Je­lentős fejlesztési hozzájáru­lást fizetünk be a városi ta­nácsnak. s a IV. ötéves terv­ben mintegy 60 milliót for­dítunk lakásépítésre. Azok­ban a községekben, ahol sok bejáró dolgozónk lakik, s helyben nincsenek meg a kulturálódás lehetőségei, könyvtárral, filmmel, isme­retterjesztő munkával segí­tünk. A jövőben még job­ban szeretnénk kiaknázni közművelődést támogató le­hetőségeinket, s ebben az is bennefoglaltatik. hogy az ed­digi támogatást a jövőben is biztosítani kívánjuk. Benedek Miklós (Pataki János rajza) az iskolákban Az iskolai oktató-nevelő munka tanmenetben ugyan nem rögzített, mégis elen­gedhetetlenül fontos része az a nevelői tevékenység, amely igyekszik fogékonnyá tenni a tanulókat a külön­böző művészetek iránt. E tevékenység eredményeként ma már viszonylag általá­nos, hogy az iskolák és az Országos Filharmónia együt­tesen több részből álló if­júsági bérletes hangverseny- sorozatot szervez a diákok részére. E kedvezményes hangversenysorozat — mely attól függően, hogy három vagy négy részből áll, mind­össze 21, illetve 25 forintba kerül — nemcsak zenei él­ményt nyújt, hanem arra is lehetőséget ad, hogy ismer­tessék magát a művet, an­nak egy-egy részletét is. Így e sorozatok némiképp ahhoz is hozzájárulnak, hogy lé­pést tegyünk előre a komoly ...hogy megőrizzük Patak hírét \ J ed Borsftd niegye si, művészeti életéről beszél­ve általában sok szó esik Sárospatakról. Az ősi iskola­város — melynek nevét a Comenius-ünnepségek kap­csán Európa-szerte szárnyra kapta a hír, immár századok óta gondoskodik falvaink ok­tat -iról. A híres nevelőkép­ző intézet szellemi sugárzá-i sút jól érezhetjük az egész Hegvalján, s a távolabbi te­lepüléseken is. Kívánatos ’«nne azonban, hogy ne csak a tanítóképző intézet adjon a romosnak, honom a leendő pedagógusok is minél többet karínnak a várostól, tanúi­mén"! idejük alatt. A főiskolásoknak a tárgyi ismerőiekkel o-vött alapos esztétikai ne'-rlést Imii nyúj­tani. hiszen hivatásos, vagy félhívotósos n ’pművelőkként általában ők lesznek a mai magyar falu szellemi veze­tői. A képzőművészeti él- ménv. az élő színház és a -one — hogv -vak a legfon- ♦nsabhakat említsük — s°m- mik-npen sem hiányozhatna tehát az iskolán kívüli is­meretszerzés „tanrendjéből”. Sajnos, a városban egyet­len olyan terem sincs, mely színházi előadások tartására alkalmas lenne. Nem bőví­tik kellően a sárospataki képtár anyagát, és ha a vá­ros hajdanvolt híres diák­jai, Pécsi Sándor, vagy Bé­res Ferenc nem térnének olyan gyakran vissza — rendszerint neves művészba­rátok társaságában — az al­ma materba, még kevesebb esztétikai élményben lenne része a Sárospatakon tanuló ifjúságnak, a sárospataki kö­zönségnek. A következő te°^en 25 millió forintot fordít ál­lamunk a pedagógusképzés korszerűsítésére. Az új mód­szerek, s ezek alkalmazásá­hoz szükséges eszközök bi­zonyára a sárospataki taní- tókénzőt is gazdagítják majd Néhány spéci ál-kollégium be- szédművészetre és a gyakor­ló pedagógusnak, illetve nép­művelőnek szükséges, egyéb hasznos ismeretre is felké­szíti majd a fiatalokat. Az országos törekvéseken kívül azonban semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk azokról a lehetőségekről, amelyeket Miskolc és a me­gye nyújthat Sárospataknak. A képzőművészek észak­magyarországi területi cso­portjának mindenképpen feladata lenne, hogy kiállí­tásokkal örvendeztesse meg a borsodi diákvárost. A Miskolci Galéria és a sáros­pataki tanács művelődés- ügyi osztályának kooperáció­ja nyomán néhány kiállítást Patakra is lehetne utaztatni. Szimfonikus zenekarunk programjából sem maradhat­na ki a pataki turné. A me­gyét járó színházi brigádok ismeretterjesztő, irodalom, illetve drámanépszerűsítő előadásokkal látogathatnák a várost, a pataki képző pedig egy-egy miskolci színházi produkcióra (Tanítónő. Bánk bán) különautóbuszt is in­díthatna. Pillanatnyilag még nagyon sokszor kell feltételes módot használni. Javaslataink azon­ban, úgy hisszük, különö­sebb anyagi ráfprdítás nél­kül megvalósíthatóak. De térjünk vissza még néhány mondat erejéig a spéci ál-kollégiumokra. A Sá­rospataki Tanítóképzőnek népművelőket is kell képez­nie. A falusi közművelődési munkában — mint erre Aczél elvtárs is célzott kong­resszusi beszédében — egy­általán nem mellőzhetők az öntevékeny együttesek. Bor­sodban rendkívül kevés szakvezető jut egy-egy mű­vészeti csoportba. A Népmű­velési Intézet támogatásával a pataki képzőben körveze­tőket, színjátszó rendezőket képezhetnénk a majdani ta­nítókból. Spéci ál-kollégium keretében a filmesztétikai oktatást is be kellene ve­zetni a képzősök tanrendjé­be, hiszen számukra külö­nösen fontos lesz, hogy ért­sék az egyik legkorszerűbb művészetünk nvelvét. A felvetett képpen már évekkel ezelőtt megszülettek, ismétlésükre a Borsod megyei Tanács Vc'O- rehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülése bátorított fel bennünket. Gyarmati Béla zenét értő közönség nevelé­sében. Közép- és általános iskolásoknak Ebben a tanévben is több iskolai hangversenysorozatot hirdetett meg az Országos Filharmónia. A középiskolá­sok részére három-három előadást tartanak Ózdon, Sá­rospatakon, Szikszón és Sze­rencsen. Az ózdi hangver­senyekre a putnokiak, a sá­rospatakira a sátoraljaúj­helyiek és a sárospataki ta­nítóképzősök, a szikszóira az en estek, a szerencsire pedig a tokaji gimnazisták is vált­hattak bérletet. Négy hang­versenyből álló sorozatot hirdettek meg Mezőköves­den, Mezőkeresztesen, Tisza- kesziben, Ernődön, Mezőcsá- ton. Leninvárosban, Ede- lényben, Sárospatakon, Sá­toraljaújhelyen és Ozdon az általános iskolások részére. A megyei hangversenyeken több mint 4200 diák vesz részt, a miskolci hangver­senysorozatokon pedig mint­egy 4400 általános és kö­zépiskolás számára nyújta­nak maradandó zenei él­ményt. Koncert — kiállítással Rendkívül érdekes és fi­gyelemre méltó a szerencsi gimnázium kezdeményezése. A meghirdetett hangver­senysorozatot — amelyik koncerttel kapcsolatban le­hetőségük nyílik — össze kí­vánjak kapcsolni különböző kiállítások rendezésével. De­cemberben például Beetho- ven-műsort hirdetett meg az Országos Filharmónia. A hangversenyt megelőző na­pon egy Beethoven-kiállitást szeretnének megnyitni. A harmadik hangversenyt, a Bartók—Kodály műsort pe­dig egy Bartók-emlékkiálli- tással kívánják összekap­csolni. így a diákok nem­csak arra az ismeretanyagra támaszkodnának, amelyet a hangverseny „összekötő szö­vegében” kapnak, hanem a kiállítás anyagára is. Az ér­zelmi felhnngoláson kívül az értelmi megközelítést is könnyebbé tennék számuk­Seqítsenek az intézmények Természetesen, egy ilyen, hangversenyt kiegészítő ki­állítás megrendezése gyak­ran meghaladja egy-egy is­kola önerejét. Ügy véljük azonban, hogy a különböző szervek ebben segítséget nyújthatnának az iskolák­nak. Azok a szervek és in­tézmények. amelyeknek meg­van hozzá a felkészültségük és a lehetőségük. Már csak azért is, mert a komplexebb élménvnyújtás, a zene és a kiállítás összekapcsolása még inkább segítheti, hogy egyre többen körüliének közelebb a komoly zenéhez. Cs. A. „lető alatt” az előadóterem Az. elmúlt esztendőben kezdődött meg Szerencsen a Rákóczi várkastély rekonst­rukciója. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség által el­készíttetett tervek szerint — a helvi igények figyelembe vé­telével — a helyreállított kastélyban alakítják ki Sze­rencs kulturális centrumát, s több szolgáltató létesítményi is itt helyeznek el. A két ütemben megváló suló rekonstrukció első ré szében 1971 végére az egy kori magtár, a bástya ■% a hozzákapcsolódó hátsó épü­letrész nyeri vissza rég! szépségét Ebben a szárny ban egv 250 személyt befő gadó. reprezentatív előadó termet alakítanak ki. mely nek előcsarnokából a félkö alakú bástya udvarára lehet majd kijutni. Az épületrész emeletén pedig kis szállód- lesz. Az építők — az Országos Műemléki Felügyelőség dol­S0ZÓ1_— jól haladnak a meg­lehetősen nehéz, precíz kivi­telezést Igénylő munkával. Már elkészült a leendő elő­adóterem tetőszericezete. A rekonstrukció első ütemében megvalósuló 1 Atpqffm^nvek összesen mintegy 5 millió forintba kertilnek. A vár­kastély helyreállításának tel­jes költsége ned’g mindegy 14 millió forintot tesz ki A hatalmas munkával 197ő re készülnek el tekesen \ vár­kastélyban a 1érás! könvv- *áron. a iárási művelődési központon és a helytörténeti múzeumon kívül étterem, nresszó. borkóstoló és egy úristászánó is tesz maid A leendő előadóterem Jött helyezik el Rákóczi Zsirmnifi k-k <s fél méte-es nagyságú nortrészobrát, Szathmári Gvön«y! '-cz­műyisz alkotását A szobor, amely fekete lárvám a- lanzaton ^11 majd. mái el­készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom