Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-29 / 280. szám
Vasárnap, 1970= 00«= 29, ÉSZM-MAGVARORSZAG 7 8 kongresszus: munkánk iránytűje Engelsre emlékeztek Beszélgetés ílt% Bodnár Ferenc elvtárssal Kerekes József elvtárs nyitotta meg az ünnepi felolvasó ülést, melyet Engels születésének 150. évfordulója tiszteletére rendeztek. Fotó: Szabados György. Alig par oraja, hogy végei ért pártunk X. kongresszusa A távolabb lakó küldöttek még haza sem értek. A sajté és a rádió jóvoltából azonban már értesült az ország, a világ kongresszusunk eredményes munkájáról. Pártunk X. kongresszusa is bebizonyította: négy év nagyon is mérhető idő. Persze, a mérlegkészítés igen komoly és felelősségteljes munka, összefoglaló képet adni, az elért eredményekei összegezni, s a büszkeségre okot adó tetteket csokorba kötni, nem kis feladat Hogyan sikerült e mérlegkészítés. milyennek értékeli a X. pártkongresszust dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a borsodi 56 kongresz- sztisi küldött vezetője? — Igen pozitívan. Kongresszusunk mélyrehatóan és sokoldalúan elemezte mind a bel-, mind a külpolitika kérdéseit. Szó esett több olyan elméleti kérdésről, s a tapasztalt hiányosságokról, amelyekre a jövőben jobban oda kell figyelnünk. Kongresszusunkat, amely magas szintű munkaértekezlet volt, a tárgyilagosság és a demokratikus határozottság jellemezte. Ügy távoztunk esténként a kongresszusról, mint olyan fórumról, aho) elénk tárultak az ország örömteli eredményei, s bepillantást nyertünk a nagyszerű távlatokba, elképzelésekbe. Nagyon jónak és követendő példának tartom, hogy a Központi Bizottság már hónapokkal előbb vitára bocsátotta a X kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét. Ez olyan példamutató és a jövőben is alkalmazandó, demokratikus módszer, amely alkalmas arra, hogy a kommunisták, valamint a pártonkívüliek is közvetlenül részt vehessenek a párt politikájának formálásában. — Nagyon tartalmasnak ítélem a Központi Bizottság beszámolóját, amit Kádár János elvtárs terjesztett a kongresszus elé. A hét részre tagolódó mély gondolatokat tartalmazó beszéd áttekintette a IX. kongresszus óta végzett munkát, a sikereket és a gondokat, mérlegelte és vizsgálta azokat a javaslatokat, bíráló megjegyzéseket, amelyek a kongresszusi felkészülés időszakában elhangzottak. Mint Borsod megyei küldöttnek különösen tetszettek Kádár elv társ azon szavai, amelyeket társadalmunk szocialista fejlődéséről, gazdasági építőmunkánk eredményeiről, a munkásosztály vezető szerepéről mondott. Köztudott, hogy megyénkben a munkásság száma a legnagyobb. Az az osztály jelent tehát többséget megyénkben, amely Kádár elvtárs megfogalmazása szerint, felszabadult hazánk negyedszázados története során a legnagyobb állhatatosságot és áldozatkészséget tanúsította. Lehetne hosz- szan sorolni az erre vonatkozó példákat. Elég azonban csak a beszámolási időszakban történtekre utalni. Erre az időszakra esett a gazdasági reform indulása, amelynek sikeréért megyénk dolgozói, vezetői igen sokat tettek. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozott meg legöntudatosabb tagjainak példamutatásában és áldozatkészségében, a munka frontján, a szocialista mun- kaversenyek eredményeiben Hogy ez mennyire így igaz, bizonyítják Borsod dolgozóinak gazdasági sikerei, kimagasló termelési eredményei is. A borsodi kommunisták az országos képbe illően, a kongresszusra készülve azon véleményüknek adtak kifejezést: folytassa tovább a párt a csaknem másfél évtizede bevált, s az életben hasznosnak bizonyult politikai, mert ez megfelel az ország, a nemzet alapvető érdekének. Hogyan realizálódott e vélemény a pártkongresszuson? — Valóban százezrek és milliók igazolták és igazolják napjainkig, hogy csak ez a politika, s ennek határozott, következetes érvényesítése az élet minden területén, lehet az alapja hazánkban a szocializmus teljes felépítésének, az ország felemelkedésének. Nos, kongresszusunk ez országos igénynek úgy tett eleget — hangsúlyozta Bodnár elvtárs —, hogy a küldött elvtársak alapjaikban azonos, de minőségükben új célkitűzéseiket fogadtak el. Erről részletesen beszélt Kádár elvtárs előadói beszédében és zárszavában. Szólt róla Fock Jenő és Nyers Rezső elvtárs, és szinte valamennyi felszólaló. Ez az új cél: folytassuk hazánkban magasabb szinten a szocializmus építését. E magasabb szint új vonásai az elfogadott kongresszusi határozatban pontos megfogalmazást nyertek, s ez a teljességben és hatékonyságban fejezhető ki. Teljesség a jó politika megvalósításában, érvényesítésében az élet minden területén, teljességre törekvés a közélet szocialista demokratizmusában és a teremtő munkában; ebben nyernek értelmet azok a törekvések, amelyeket az elfogadott kongresszusi dokumentum összefoglal. Sikerül-e ezeket a célkitűzéseket megvalósítani? Minden bizonnyal — mondta Bodnár elvtárs. Erre lehet következtetni a X. kongresszus légköréből. Abból, hogy a küldöttek nagyfokú felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot, amikor elmondták gondolataikat, javaslataikat erre vonatkozóan, miképpen lehetne gyorsabban és jobban megoldani a szocialista építőmunka nagyobb szintű feladatait. Erre lehet következtetni az ország népének hangulatából, munkájából, s ezt a megállapítást kinyilatkoztatjuk megyénkkel kapcsolatban is Ma már párttagjaink, dolgozó népünk gondolkodásában gyökeret vert a párt politikájának helyeslése; s ami szintén igen lényeges, készek e politika gyakorlati megva lósítására. Pártunk X. kongresszusa a célkitűzések megvalósításához óriási, szinte felbecsülhetetlen segítségei nyújt. Elég, ha csak utalok Biszku Béla elvtárs felszólalásából a szocialista demokrácia kiszélesítésével kapcsolatos szavaira, vagy Gáspár Sándor elvtársnak arra a megfogalmazására, hogy a párt kedvező feltételeket teremtett a szakszervezetek munkájához, amivel most már minden szinten élni is kell. Vagy Pullai Árpád elvtárs felszólalására, aki azt hangsúlyozta; terjesszük a marxizmus—leninizmus igazságát, harcoljunk a kispolgári szemlélet és magatartás ellen. Feladataink, új céljaink megvalósításához nagy segítséget kaptunk a X. kongresszustól olyan értelemben is, hogy demonstrálta a párt teljes egységét s azt is, hogy pártunk és népünk együtt halad a jövő útján. Hadd tegyem még hozzá — mondotta megyénk első titkára —, hogy e célkitűzéseket a X. kongresszuson felvázolt feladatokat helyeslik testvérpártjaink, testvérnépeink. Ezt a kongresszusra érkezett külföldi küldöttségek vezetői felszólalásaikban elmondták. Brezsnyev elvtárs például hosszasan szólt a testvéri szovjet és magyar nép nagyszerű célkitűzéseiről, amelyeket egymást segítve, együtt harcolva valósítunk meg. E testvéri segítségre mi, borsodiak különösen sok szép példát tudunk felsorakoztatni. Erről egyébkent Huszár Andor elvtárs, a TVK vezérigazgatója kongresszusi felszólalásában részletesen szólt is. Fokozta a kongresszus iránti érdeklődést országunkban, s külföldön eey- aránt, hogy a hazai és a tekintélyes külföldi felszólalók, Brezsnyev, Gomulka, Husák, Zsivkov elvtársak mondanivalójukban kiemelt helyet adtak az európai tartós béke biztosításának, az európai tanácskozás összehívásának. Megnyilatkozásaikban — akárcsak Kádár János és más magyar pártvezetők — az európai biztonság kialakításának fontosságával kapcsolatban elmondották: 19 hónappal az emlékezetes budapesti felhívás után most az MSZMP X. kongresszusán hangzottak el ismét megszívlelendő szavak földrészünk békéjével kapcsolatban. Mit ajánl most a X. kongresszus befejeztével Bodnár elvtárs megyénk párttagsága, munkásaink, tsz-pa- rasztságunk, és az értelmiség figyelmébe? — Azt, hogy kéz a kézben munkálkodjunk a kongresz- szusi határozat maradéktalan megvalósításán, a negyedik ötéves tervben rögzített célok valóraváltásán. Azt kérem, ki-ki a maga területére vonatkoztatva dolgozza fel a X. kongresszus határozatait. Legyen a most elfogadott dokumentum munkánk iránytűje. Köszönöm a beszélgetést, a hasznos tanácsokat, s engedje meg Bodnár elvtárs, hogy gratuláljak a Központi Bizottságba való beválasztásához, megyénk minden kommunistája, dolgozója nevében. Ügy érzem. tne- gyénk kommunistáinak, munkájuknak elismerése fejeződik ki abban is, hogy Soltész István frontbrigád- vezető szintén a Központi Bizottság tagja lett. Fodor László Százötven esztendővel ezelőtt. 1820. november 28-án született Engels Frigyes, a munkásmozgalom egyik nagy szervezője, a proletariátus ideológiájának — Marx Károly mellett — egyik fő teoretikusa. Ebből az alkalomból ünnepi felolvasó ülést tartottak tegnap, november 28- án délelőtt az MSZMP Borsod megyei Bizottságának oktatási igazgatóságán. Kerekes József, az intézmény igazgatója röviden vázolta Engels életét, azt az utat. amelyen eljutott a munkásmozgalomig. Szólt arról a barátságról, mely Marx Károlyhoz fűzte. A megnyitó után dr. Tóth Sándor, a filozófiai tanszék tanára Engelsnek a dialektikáról vallott nézeteiről szólt, elemezte az engelsi munkás-, ság jelentőségét, mely nem pusztán a hégeli dialektika átmentése, hanem annak átdolgozása, a társadalomra való alkalmazása. Bogár Károly, a filozófiai tanszék vezetője Engelsnek a filozófia alapvető kérdéseiről vallott tanításait és megállapításait fejtegette előadásában. Dr. Nagy István, a politikai gazdaságtan tanszékvezetője Engels és a marxista politikai gazdaságtan időszerű problémái címmel tartott előadást. Uray Miklós, a munkásmozgalmi tanszék vezetője Engels politikai-mozgalmi szervező tevékenységének néhány momentumát ismertette. Részletesen szólt a nagy ideológus emberi magatartásáról, arról, ahogyan Marxszal együtt, s Marx halála után pedig egyedül — rendkívüli szerénységgel folytatta munkáját. Az ünnepi felolvasó ülés záró előadását Tiner Lajos, a munkásmozgalmi tanszék tanára tartotta. Dolgozatában Engels és a magyar munkásmozgalom kapcsolatát elemezte. Az ülésen részt vett Madarász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az ünnepi felolvasó ülés Kerekes József zárszavával ért véget. N em véletlen, hogy a világsajtó vezető helyen közölt tudósításokban számol be az MSZMP X. kongresszusáról. Nem véletlen, hogy a hazai közvélemény is végig nagy érdeklődéssel követte a párt legmagasabb fórumának munkáját. Ez egyik jele annak, hogy az MSZMP tekintélye az utóbbi esztendőkben ugrásszerűen megnőtt nemzetközi és hazai \ tekintetben egyaránt. A magyar párt tekintélyének kialakításához nagymértékben hozzájárult többek között az, hogy pártunk életében, gyakorlatában megvalósult a szavak és a tettek egysége. A kongresszus befejeztével munkatársunk szűkebb hazánkban, Borsod megyében végzett közvélemény-kutatást; hogyan vélekednek a dolgozók pártunk X. kongresszusáról. FÜRJES JÓZSEF, az Ózdi Kohászati Üzemek darukormányosa: — Figyelemmel kísértem a kongresszus munkáját, s csak azt mondhatom; ennyire még egy kongresszus sem tetszett. Megragadott az az őszinte, kritikus és önkritikus légkör, amely az egész kongresszus munkáját jellemezte. Nagyon tetszett, hogy azok a vélemények, bírálatok, melyek alapszervezetünk taggyűlésein is elhangzottak, szépítés nélkül szerepeltek a párt legmagasabb fórumán is. A beszámoló és a felszólalások azonban nemcsak a hibákat említették meg, hanem a tennivalókat Is megjelölték. Azt hiszem, hogy a szót most is a tettnek kell követnie. KUTI ISTVÁN, a mis- kolc-perecesi 19. sz. Általános Iskola igazgatója: — A pártkongresszuson igen élő, az embereket, az emberek Tett kövesse a szavakat! Tíz vélemény a X. pártkongresszusról többségét leginkább érintő kérdésekről volt szó. Az az út, amelyet a kongresszus megjelölt, kipróbált, jó út. Most mindenkinek a saját területén kell úgy dolgozni, hogy céljainkat elérjük. A mi iskolánk tanulóinak több mint 90 százaléka fizikai dolgozó gyereke. Ezért az a véleményünk, hogy főleg nevelői munkánkat kell megerősíteni. Ehhez pedig — miután a tárgyi feltételek általában megvannak — a személyi feltételek megjavításával közeledhetünk. El kell érnünk, hogy az iskolák a nevelés területén megfeleljenek a pártunk által támasztott követelményeknek. HORVATH MIHÁLY, az arnóti Búzakalász Tsz traktorosa: — A kongresszus ismét felnyitotta a szemünket, figyelmeztet arra, hogy tőlünk, dolgozóktól függ az életszínvonal emelkedése, az, hogy miképpen élünk. Nálunk is megakadnak olyanok, akik félrehúzódnak a munkától. Nézze, én most jó traktorral és görgős ekével szántok. Gyorsabban halad a munka, a talaj is egyenlőbb. A műszaki feltételek tehát biztosítva vannak. Azonban nekünk, kommunistáknak nem elég csak munkával politizálni, hanem nevelni kell dolgozótársainkat is, éppen annak érdekében, hogy jobban éljünk. NAGY SÁNDORNÉ, a Miskolci Pamutfonó elő- munkása: — Nagy örömünkre szolgál, hogy a kongreszszus ilyen kiemelten foglalkozott a dolgozó nők helyzetének megjavításával, megbecsülésével, a vezetésbe való bevonásukkal. El kell gondolkoznunk azon, hogy ez rajtunk, nőkön is múlik. Magamról tudom, hogy a gyári munka és a háztartási munka, esetleg továbbtanulás mellett milyen nehéz még társadalmi elkötelezettséget is vállalni. Mégis azt mondom, hogy meg kell ezt tennünk, éppen a saját magunk érdekében. GULYÁS MIHÁLY író, a Napjaink főszerkesztője: — A kongresszus nemzetközi és hazai visszhangja is jelzi, hogy nagy jelentőségű tanácskozásról volt szó. Mi, a kultúra munkásai azért kísértük nagy figyelemmel a kongresszust, mert a társadalom gazdasági fejlődése is csak akkor lehet gyorsabb, ha az általános műveltség, a szocialista tudat is megfelelő tempóban emelkedik, fejlődik, hiszen a kettő között kölcsönhatás ván. Azt, hogy társadalmunk hogyan tud élni a tudományos-technikai forradalom vívmányaival, végső soron a tömegek birtokában levő tudásanyag mennyisége és minősége dönti el. Számunkra fontos a kongresszusnak az a megállapítása, hogy továbbra is és még inkább szükség van arra, hogy a művészetek fokozottabban szolgálják a társadalom szocialista fejlődését, a szocialista tudat m eggyökerezését TÓTH JÁNOS, a Szuha- völgyi Bányaüzem szocialista frontbrigádjának tagja: — Mint vájárnak, nekem elsősorban a szénbányászattal kapcsolatos felszólalások ragadták meg a figyelmemet. Jólesett hallani, ami kor Kádár elvtárs zárszavában „bányásztestvéreink”- ként emlékezett meg rólunk Tudjuk, hogy az energia- szükséglet hihetetlen növekedése miatt vasárnap is dolgoznunk kell. Becsülettel megtesszük és igyekszünk a jövőben anr.ak a követelménynek is eleget tenni, hogy kevesebb költséggel jó szenet termeljünk. VARGA JÁNOS, a mis kolci fűtőház mozdonyvezetője; — Szinte állandóan úton levő emberek vagyunk Sok mindent látunk az országból, a világból. Ezért volt számomra érdekes az a kongresszusi beszámolóból, hogy megmutatta hazánk helyét a világban, a szocialista táborban. Jó érzés magunk mellett tudni azt a biztonságot, amelyet a szocializmus országainak egysége teremtett meg, s amelyet a testvérpártok küldöttségeinek vezetői üdvözletükben is kifejeztek. JUHÁSZ GYULÁNÉ, a miskolci Centrum Áruház szocialista brigádvezetője: — 18 esztendeje vagyok kereskedelmi dolgozó. Gyakorlatomból tanúsíthatom, hogy az igények az utóbbi esztendőkben hihetetlenül megnőttek. Szavakban vannak akik elégetienkednek, pedig c"h" nem engedhették mec maguknak azt a vásárlást, amit mostanában tehetnek Ezért megszívlelendő számunkra ennek a kongresz- szusnak is az a megállapítása, hogy folyamatában fejlődésében nézzük egész országunk, népünk gyarapodását. BARANYI ISTVÁN, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista ács- brigád vezetője: — Én nagyon egyszerű ember vagyok, s ilyenek dolgozótársaim is. Azt mondom velük együtt, az a politika, amelyet pártunk eddig követett és a jövőben is követni fog, jó politika. Az a fontos, hogy ilyen jó legyen ennek a politikának a végrehajtása, a gyakorlata is. Ehhez viszont az kell, hogy a vezetők, az eddiginél jobban vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, észrevételeit, javaslatait. ! ÜJHELYI IRÉN, villamos- mérnök, a sajószögedi transzformátorállomás vezetője: — A különféle tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió révén nemcsak a küldöttek, pártunk tagjai, hanem szinte az egész ország ott ült a kongresszus tanácskozó- termében. Megnyugtató számunkra. hogy a párt vezető testületet, vezetői jól ismerik a hibákat, a nrnM>'- mákat is. A kongresszus kritikus, önkritikus légköre az egyik biztosíték arra, hogy ezeket a nehézségeket le fogjuk küzdeni. Számomra ez a kongresszus újabb erőt, lendületet adott, mert úgy érzem, hogy sokan vagyunk olyanok, akik egyet akarunk, akik meg akarjuk teremteni a szocialista Magyarországot. Dravec Jánm
