Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

Vasárnap, T9X). nov. 29. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az MSZMP X. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusának határozata hat fejezetben — 44 pontban — ismerteti a kongresszus ál­lásfoglalását a párt munkájáról és a továb­bi feladatokról. Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizott­ságnak a párt négyéves tevékenységéről szóló beszámolóját; megállapítja, hogy a párt a XX. kongresszus határozatainak megfelelően folytatta munkáját, s vezetésével népünk je­lentős eredményeket ért el a szocialista tár­sadalom építésében. A fejlődés alapvető kö­vetelménye volt és marad, hogy a párt he­lyesen alkalmazza a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításait a mi vis^o- nyainkra. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai A nemzetközi helyzetet elemezve a hatá­rozat megállapítja: a mai világ alapvető kibekíthetetlen ellentmondása a munka és a tőke közötti ellentét, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelme. A világ fejlődésének fő irányát a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzak meg. Az imperialista-ellenes harc döntő ereje a szocialista világrendszer, s különösen nagy fontosságú a Szovjetunió szerepe. A határozat méltatja a tőkés orszá­gok munkásosztályának fokozódó szembe­szegülését a monopóliumok uralmával, s a népeknek a nemzetköz; életre mind nagyobb befolyást gyakorló függetlenségi harcát. Rá­mutat az Egyesült Államok agressziós ter­veinek kudarcára, s az európai tőkés orszá­gokban növekvő ellenállásra az amerikai behatolással szemben. A továbbiakban aláhúzza: átmeneti sike­reket elérhetnek ugyan a tőkés hatalmak, de a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait nem képesek megoldani. Országaikban mélyülnek a társadalmi ellen­tétek, éleződik az osztályharc, politikai vál­ságok robbannak ki. Háborús készülődéseik mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányulnak, ez vezérli a NATO-országok katonai együttműködését is. A szocialista országoknak a világbéke vé­delmével, a békés alkotó munka biztosítá­sával kapcsolatos feladataira utalva a ha­tározat megállapítja: tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak védelmét és katonai együttműködését mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szükségessé teszi. Ennek megfelelően fejlesztjük tovább hazánk honvédelmét is. Ugyanakkor foly­tatni kell a küzdelmet a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, megbízható nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. Folytatni kell a harcot a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, de fejleszteni kell a szocia­lista országok népeinek éberségét az ellen­séges „fellazítási” kísérletekkel szemben. Az ellentmondásos világhelyzetben a pártnak változatlanul olyan internaciona­lista politikát kell folytatnia, amely erősíti az ország békés építőmunkájának nemzet­közi feltételeit, elősegíti a testvérpártok együttműködését. Fejleszteni kell szövetsé­günket a Szovjetunióval — a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövetség hazánk külpolitikájának rendíthetetlen pillére. Erő­síteni kell szövetségünket a szocialista vi­lágrendszer többi országával s internaciona­lista együttműködésre törekedni azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel né­zeteltéréseink vannak. Aláhúzza a határozat az amerikai ag­resszióval szemben hősiesen küzdő Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének megsegítését. Együttérzéssel szól a Kubai Köztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak az amerikai provokációkkal szem­beni határozott küzdelméről: kimondja; szo­lidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával, támogatjuk erőfeszítéseiket a po­litikai rendezésért, szolidárisak vagyunk minden néppel, amely szembeszáll az impe­rialista agresszióval, így a guineai néppel is. A feladatok közé sorolja kapcsolataink bő­vítését Ázsia, Afrika és Latin-Amerika füg­getlen országaival, majd rámutat: folytatni kell erőfeszítéseinket az összeurópai bizton­sági konferencia megtartásáért. ^ az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért. Társadalmi fejlődésünk főbb iellemzői Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit elemezve a határozat kiemeli: a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább fejlődtek a szocialista terme­lési viszonyok, erősödött a munkáshatalom, magasabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett a munkás-paraszt szövetség. Folytatni kell az eddigi szövetségi politi- tikát, amely nemzeti egységbe tömöríti tár­sadalmunk minden dolgozó osztályát és ré­tegét, a munkásságot, a szövetkezeti paraszt­ságot, az értelmiséget, a kisipari szövetkeze­tek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politika alapján kell tovább erő­síteni a közös cél érdekében, a szocialista Magyarország felépítéséért munkálkodó kommunisták és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködését. A határozat ismételten leszögezi: a mun­kásosztály az ország társadalmi és politikai életében, a termelésben betöltött szerepénél fogva társadalmunk vezető ereje, történelmi feladatát teljesíti s a szocialista építés során önmaga is megváltozik. Gyorsan növekedett létszáma, a társadalom legnagyobb osztá­lyává vált, s összetétele az ország általános fejlődésével, s különösen a termelés műszaki színvonalának gyors emelkedésével — a magasabb műveltségű, szakképzett munká­sok arányának javára változott. Az egyes munkásrétegek között azonban jelentős el­térések vannak — még hosszú ideig lesznek is — a politikai öntudat és a szakmai kép­zettség színvonalában, anyagi helyzetükben. Ezek figyelembe vételével — hangoztatja a dokumentum — folytatni kell pártunk mun­káját a munkásosztály további fejlődése és egyben társadalmi vezető szerepe erősítésé­nek érdekében. Hazánk mezőgazdasága a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás általános fellendülésének szakaszába lépett, kibontakozóban van a me­zőgazdasági munka ipari jellege, nő a szak­munkások, az agrárértelmiségiek szerepe — vonja meg a mezőgazdaság fejlődésének el­múlt négyesztendős mérlegét a határozat. A további teendők: a szocialista tulajdonviszo­nyok szilárdítása, a gazdálkodási módszerek és termelési eljárások tökéletesítése, a szö­vetkezeti parasztság általános képzettségé­nek és öntudatának emelése, szemléletében és magatartásában a szocialista vonások erő­sítése, a falusi életviszonyok további javítá­sa. Kellő gonddal kell foglalkozni a tanyai lakosság életkörülményeinek jobbátételével is. Az értelmiség társadalmi szerepe — han­goztatja a dokumentum — egyre nő, döntő többsége magáénak vallja a párt és az állam országépítő terveit. Fontos feladat: gyarapí­tani, fejleszteni a szellemi munkások világ­nézetileg és politikailag élen járó, a marxi— lenini tanokat magáévá tevő osztagait. A kommunista szellemi munkások eszmei-po­litikai tevékenysége döntő hatású az értelmi­ség egészére. Sokoldalúan segíteni kell értel­miségünk világnézeti fejlődését, hogy — mind teljesebben azonosulva a szocializmust építő nemzet céljaival — egyre növekvő ak­tivitással kapcsolódjon be a politikai, szak­mai közéletbe. A kisiparosokról, kiskereske­dőikről szólva a határozat megállapítja: mun­kájukra szükség van és hosszú ideig szükség lesz, mindenekelőtt a szolgáltatások terü­letén. A határozat megállapítja: az MSZMP Köz­ponti Bizottságának állásfoglalásai helyesen vázolták fel a dolgozó nők és az ifjúság, tár­sadalmunk e nagy rétegeinek helyzetét, szab­ták meg a főbb tennivalókat. A nők gazda­sági és szociális körülményei az elmúlt négy esztendőben is tovább javultak, jogaik érvé­nyesüléséhez azonban nem minden területen vannak meg a szükséges szemléletbeli és anyagi feltételek. További intézkedések szük­ségesek az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére, az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermek­nevelés támogatására, a nők szakkéozettsé- gének növelésére, munkakörülményeik ja­vítására. úgyszintén a háztartás ellátásénak könnyítésére. Az ifjúságról szólva a határo­zat kiemeli: a dolgozó fiatalok többsége is­méid szocialista céljainkat, s ennek jegyé­ben tömörül a Kommunista Ifiúsáci Szövet­ségbe. Nevelésüket, az életre való felkészíté­süket segíteni kell; segíteni kell nálvakezdé- süket. beilleszkedésüket a dolgozók közössé­geibe. felkészültségűit növelését, ismereteik bővülését. Nagy gondot kell fordítani az útlörőszö- vetség munkájának támogatására. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése Az államéletről, a szocialista demokrácia kérdéseiről szólva a határozat leszögezi: szo­cialista államunk tevékenysége az elmúlt négy esztendőben tovább fejlődött. Álla­munk. a Magyar Népközt ár sas á g a lakosság, a dolgozók millióinak támogatását élvezi, döntő szerepe van a gazdasági és kulturá­lis élet irányításában, szervezésében. Szoci­alista jellegét bizonyítja, hogv az állami szervek a feladatok megoldásába a dolgo­zók mind nagyobb tömegeit vonják be, a lakosok százezrei vesznek részt az állami tevékenységben. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése — emeli ki a dokumentum — a szocializmus teljes fel­építésének égjük központi feladata. Az ál­laméletben úgy kell erősíteni a demokra­tikus centralizmust, hogy szilárdabb legyen a központi hatalom, fokozódjék a kormány­zati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége és a lakosság részvétele a tanácsok és más ál­lami szervek, testületek munkájában. Az elmúlt időszakban jelentős törvényal­kotói munkát végzett az országgyűlés, s e tevékenységét folytatva kell erősíteni sze­repét a továbbiakban a kormányzati szer­vek működésének politikai ellenőrzésében, munkájuk támogatásában. A képviselőknek az ország általános érdekeit szolgálva kell szorgalmazniuk választókerületük fejleszté­sét. A tanácsokról szólva a határozat alá­húzza: munkájukat úgy kell fejleszteni, hogy erősödjék népképviseleti-önkormány- zati jellegük, államigazgatási funkciójuk. Biztosítani kell, hogy a tanácsok dönthes­senek minden olyan kérdésben, amely csak az adott terület lakosságát érinti, s amelyet a jelenleginél jobban csak a tanácsok old­hatnak meg. A közigazgatás további tökéletesítésének, szocialista jellege erősítésének fontos felté­tele a bürokrácia leküzdése. A döntések és az ügyintézés indokolatlan halogatása, a fe­lelőtlenség, az ügyfelekkel szembeni köte­lességtudat hiánya nagy politikai, morális és nemegyszer gazdasági károkat okoz. A határozat szükségesnek tartja — ezt támasztják alá az elmúlt két évtizedben be­következett változások is — az alkotmány, államunk alaptörvényének megfelelő módo­sítását. A gazdasági építés és az életszínvonal fejlődése A gazdasági építés és az életszínvonal emelésének kérdéseit elemezve a határozat mindenekelőtt a gazdasági reform eddigi eredményeit összegezi. Megállapítja, hogy tovább fejlődött hazánkban a szocialista tervgazdálkodás, erősödött a központi ter­vezés hatása, növekedett a szocialista piac. az áru- és pénzviszonyok szerepe. Növekvő erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a termelékenység az eddiginél gyor­sabban emelkedjék. Változatlanul nagy gon­dot kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre. A határozat hangsúlyozza a vállalatok és felügyeleti szerveik megnövekedett felelős­ségét a termelés jövedelmezőbbé tételében, s kimondja, hogy gyökeres javulást kell el­érni a beruházási tevékenységben. A nép­gazdaság hatékonyságának növelése megkö­veteli, hogy a központi szervek határozot­tabb intézkedéseket tegyenek a beruházá­sokban és a munkaerőkolvzelben mutatkozó feszültségek megszüntetésére. Fő feladatunk a következő években a IV. ötéves terv teljesítése. Folytatódik a szoci­alizmus építése magasabb szinten; bővül­nek a szocializmus anyagi, műszaki alapjai, erősödik az ország védelmi képessége, s to­vább emelkedik a lakosság életszínvonala, javul a dolgozók anj’agi, kulturális és egész­ségügyi ellátottsága. Az építőipar elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő további feladatok teljesí­téséhez, a gyárszerű építkezések teljes ki­bontakozása azonban megköveteli a techno­lógia korszerűsítését, és az építkezések szer­vezettségének javítását. A mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozva a határozat kiemeli a szövetkezetek válla­latszerű gazdálkodásának jelentőségét. Fon­tosnak tartja, hogy az állami gazdaságok fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Segíteni kell a szövetkezetek és állami vállalatok társulásait, bátorítani a termelési, feldolgo­zási és értékesítési kooperációt. A termés­hozamok növelése további erőteljes gépe­sítést, valamint kemizálást követel, és meg kell gyorsítani a nagyüzemi állattenyésztés iparszerű fejlesztését. Erősíteni kell a ház­táji gazdaságok kapcsolatát a közös gazda­ságokkal. A határozat fontos feladatként jelöli meg a nemzetközi termelési és műszaki együtt­működés fejlesztését, mindenekelőtt a baráti szocialista országokkal való termelési és műszaki kooperációt. A Magyar Népköztár­saság teljes mértékben támogatja a KGST- országok törekvéseit, hogy minél sokolda­lúbban valósuljon meg az önálló nemzet- gazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor továbbra is bővíteni kell kapcsolatainkat a fiatal, fejlődő álla­mokkal és a kölcsönös előnyök elve alapiár a tőkés országokkal is. A vállalatoknak és a felügyeleti szervek­nek nagyobb gondot kell fordítaniuk a gaz­daságpolitikánkkal összhangban levő árpo­litika érvényesítésére. Ennek velejárója az is, hogy időnként és esetenként árrendezés­re van szükség. Nem engedhető azonban meg, hogy egyes vállalatok a költségek csökkentése, a munka jobb megszervezése helyett az árak emelésével jussanak több­letjövedelemhez. károsítva a lakosságot és a népgazdaságot. A gazdasági szabályozók hatékonyan se­gítik a gazdasági élet általános fejlődését és az irányító szervek munkáját is, nem adnak azonban menlevelet egyetlen állami irányító szervnek sem a helytelen jelenségek pasz- szív szemlélésére. A felügyeleti szerveknek tehát jobban kell ellenőrizniük vállalatai­kat, hogy azok szigorúan tartsák be a gaz­dálkodási és árképzési szabályokat, s ezek megsértése esetén teg>renek intézkedéseket a torzítások megszüntetésére. Hangsúlyozza a határozat a tudománj’os kutatások gyorsabb fejlesztésének _és a ter­meléshez fűződő kapcsolatai erősítésének fontosságát. Jobban kell koncentrálni a nép­gazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos fő feladatokra, s fokozottan kell élni a testvéri országokkal való tudományos együttműködés lehetőségeivel. A fejlődés gyorsuló üteme, a nemzetközi gazdasági egjnittműködésben rejlő lehetősé­gek jobb kihasználása, a szocialista gazdasá­gi integráció fokozatos kibontakozását célzó munkálatok is megkövetelik, hogy hosszabb távra szóló gazdasági, fejlesztési tervek és prognózisok készüljenek. Az eddig is folya­matban levő ez irányú munkát a KGST-or- szágokkal együttműködve erőteljesebben kell fejleszteni. Az elmúlt években az iparosítás jelentős vonása volt a vidéki iparfejlesztés gyorsulása, az egyes területek gazdasági fejlettségi szín­vonala közötti különbség csökkenése. Ezután is ezt az irányvonalat kell követni, még ha­tározottabban a területi adottságoknak meg­felelően, fejlesztve mind az ipart, mind a me­zőgazdaságot. A termelés emelésével összhangban nö­velni kell a nép jólétét, gazdagítani életét. A nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan kell növelni az áruellátást, bővíteni a válasz­tékot, hogy az k i egyen súlyozót tan fejlődjék és a lakosság minden rétege számára jól ér­zékelhető legyen. Szükséges, hogy a jövede­lem alakulása az eddiginél jobban függjön a végzett munka eredményétől, jobban dif­ferenciálódjon az egyes jövedelemkategóriák között és az egyéni teljesítmények szerint. Lehetővé kell tenni a hasznos többletmunká­val szerzett többletjövedelmet, vissza kell azonban szorítani azokat a törekvéseket, amelyek nem többletmunkával, hanem kü­lönféle ügyeskedésekkel, a szocialista erkölcs megsértésével akarnak jogtalan haszonhoz jutni. A dokumentum megállapítja, hogy a mun­ka szerinti elosztás elvének érvényesítése mellett az egyes családok jövedelemszlntje között nagvok az eltérések. E nagy különb­ségek csökkenését szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései: a többgyerme­kes családok és az egj’edülálló anyák foko­zottabb támogatása, a gyermekintézmények befogadóképességének növelése, a többgj’er- mekeseik családi pótlékának emelése, a mun­kaképtelen öregek fokozott segítése. A határozat fontos feladatként említi, hogy megfelelő ten.’ készüljön a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére a népgazdaság újabb ágazataiban és más munkaterületeken is, ahol ennek megvalósítása az egész társa­dalom érdekeivel összhangban lehetséges. A kongresszus megállapította, hogy az épi- tőmunka tervszerű folytatásának feltételei adottak. Ezt a többi között biztosítja a mun­kásosztály mind magasabb szintű alkotóké­pessége, a szocialista brigádmozgalom len­dülete, a nép döntő többségének akarata és tettrekészsége, a különböző szinteken dolgo­zó vezetők nagy többségének felkészültsége és rátermettsége. Az ideológiai élet és a művelődési feladatok Az ideológiai élettel es a művelődési fel­adatokkal kapcsolatban a határozat megál­lapítja, hogy az elmúlt években tovább fejlő­dött a párt ideológiai munkája: erősödött és terjedt a marxista—leninista világnézet, a tö­megek tudatában jelentősen erősödött a szo­cialista gondolkodásmód. A feladatokról szólva rámutat a határozat : beható vizsgálatokra vár társadalmunk ré­tegződésének alakulása és tudati fejlődése, a szocialista közigazgatás továbbfejlesztésé­nek tudományos megalapozása, a tudomá­nyos és műszaki forradalom társadalmi ösz- szefüggéseinek sokrétű elemzése és számos más kérdés. Növekvő részt kell vállalniuk a társadalomtudománj’ok marxista művelői­nek az eszmei-politikai harcban. A szükséges eszmei vitákban a meggyőzés ereiével keli visszaszorítani a burzsoá és a kispolgári szemléletet, legyőzni az antikommunista né­zeteket. valamint leküzdeni a „marxista” köntösben jelentkező revizionista és dogma­tikus felfogást. Továbbra is vigyázni kell ar- -a, hogy ne nyerjen teret se az elvtelen li- ~"?lizmus, se az eszmei "»wWi munkát (Folytatás a ti. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom