Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
Szerda, 1970, nov. 25. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanácskozik az MSZMP X. kongresszusa A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatás3 áj követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben Fock Jenő elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója sokoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyelv kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk szocialista állama. Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társa- d alomszervező lev éke n ysé g, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes telepítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Ügy kell továbbfejleszteni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkásosztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ^;i a tömegek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és a szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületesen A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus. Az új tanácstörvény, amelynek tervezetén most dolgozunk, ezl szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését, és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hatalomnak, és érdemlegesen beleszólhassanak az államig és saját életük irányításába Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együttjárnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerÓsödésédolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolok, társadalomellenes elemek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket, és ezeket észszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tölünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai. Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például áz állami vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági rendelkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampolgárok jogaival, vagy pedig, ahol lehet, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. vei, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növekedésével, a szocialista köz- gondolkodás megszilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határozatot hozott a szocialista demokratizmus kibontakozva lására. Egyebek között jóváhagyta a párt tudománypolitikai irányelveit; megtárgyalta az ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már intézkedéseket dolgozott ki a tudománypolitikai elvek megvalósítására, előkészítette az ifjúságról szóló törvényjavaslatot, konkrét intézkedési tervet készített a nők társadalmi helyzetének javítására. A helyi szervekre, a vállalatokra és az intézményekre váró feladat, hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek es a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. Fock elvlárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalat a i - ról szólott. esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok köz- gazdasági módszerekkel' történő szabályozása eredményesebb cs hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb es bonyolultabb feladat, mint a tervlebontásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. ítészben ennek 'tulajdonítható, hogy az állami irányító szervek munkáját 19ö8- ban és részben még 1969-ben is, inkább az útkeresés, a bizonytalankodás, mint a következetes vezetés jellemezte. Viszonylag lassan haladt előre az irányi tó szervek és a vállalatok közötti új típusa kapcsolatok és az új irányítási módszerek meghonosodása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tulajdonosi jogból eredő kötelezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezése jelentette. Jo néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetekben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, amikor erre a népgazdaság egészének, sőt uz illető vállalat távlati fejlődésének érdekében is feltétlent'’ szükség lett volna. Érre a tényre élesen mulatott. rá pártunk Központi Bizottságának múlt év régi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett, mindenekelőtt a minisztériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mutatkozott. Egyebek között ennek köszönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelentős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javítására hoztunk. Továbbfejlesztettük a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában kiegyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiánytalanul kielégíteni. Hatékonyabb intézkedéseket foganatosítottunk az alacsony keresetű dolgozók áruellátásának javítására. Javult az ár- cllenörző tevékenység, az ár- hatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések ellcr.. Gazdasági minisztériumaink már határozottabb módszerekkel szorítják vissza a népgazdaság számára előnytelen, vagy alacsony hatékonyságú tevékenységet, és központilag is támogatják a hasznosat. A kormány alapvető követelményként jelollc meg a beruházási tevékenység javítását. E téren azonban a javulás még korántsem kielégítő. Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége- a munkaügyekben. lóként a munkaerő-gazdálkodásban. Bár 1970-ben a termelékenység alakulásának kedvező jelei mutatkoznak, a vállalatok létszám- és munkerö- gazdálkodásában továbbra is sok a probléma. Vállalataink jelentős része munkaerőhiánnyal küzd, másutt viszont belső mun kérő-felesleg van. Még nagyon sokat kell tenni a munkafegyelem megszilárdításáért. Fokozottabb gondoskodást a dolgozókról A szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus A reformmal fokozatosan elérjük célunkat — Most, barom év távlatából és eredményeink ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform teljes kibontakoztatásával a mai körülményeknek jobban megfelelő szocialista tervgazdálkodási valósítunk meg. amely reálisan számol hazánk történelmi. gazdasági és politikai viszonyaival, a szoc'alizmus építésének általános gazdasági Iörvényeivel ás mindenekelőtt a termelőerőkkel és azok legfontosabb tényezőjével, a dolgozó emberrel. Természetesen — mint minden átfogó és nagy horderejű társadalmi folyamai, — a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új feladatok helyes értelmezése, az irányítás konkrét új módszerei nem alakulnak ki máról holnapra. A reform bevezetése óta eltelt, mintegy három Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándorlás megszüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket teremtsenek. amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. Éppen ezért, amennyire helyeselhető, hogy egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőket, építenek, annyira elítélendő, hogy másutt, különböző indokokra hivatkozva, elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munkások élet- és munkakörülményeivel. Célszerűnek látszik, hogy a SZOT-tál egyetértésben a kiváló üzem cím elbírálásánál, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászló odaítélésénél a termelési-gazdasági eredményeken tűi, nagyobb figyelmet fordítsunk arra is, hogyan gondoskodnak á dolgozókról. összegezésképpen megállapítható, hogy az irányító te- vékenységben kedvező változások tendenciája jelentkezik. De még többre van szükség. A minisztériumoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a távlati fejlődést biztosító tervezőmunkára, az uj követelményeknek megfelelő vállalatvezetés módszerek kialakítására. A szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb erdekek összehangolása, a közgazdasági szabályozóra!ci - szer gazdaságpolitikai céljainknak megfelelő, eredményes működtetése, a rugalmasság és a stabilitás követelményeinek egyidejű érvényesítése nem könnyű íel- adat. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a korábbinál jóval nagyobb követelményeket támaszt az üzemi. a vállalati, a szövetkezeti vezetőkkel szemben is. Nem mindenki képes alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A vállalatvezetőknek, a termelőmunka parancsnokainak többsége azonban mindinkább érti a gazdasági rá- nyítás rendszerét. Tudják, mit jeleni önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget vállalni újszerűén, a kor követelményeinek megfelelően vezetni. Az iparilag fejlel Lebb országokban a termelékenység közismerten ma még körülbelül kétszer nagyobb, mint hazánkban. Ugyanakkor, alapos vizsgálatok szerint, például a gépiparban a termelékenységi színvonal eltérésének hozzávetőleg csak egy- harmada magyarázható a technikai felszereli ?rgben mulat kozó különbséggel. Meg ha fenntartással is élünk o számításokkal szemben, a lényeget helyesen tükrözik. Azt tudniillik, hogy a termelékenységi színvonal különbségének oka feltehetően jelentős részben nem anyagi természetű, hanem főként az, hogy a vállalatvezetési és irányítási módszereink ma — még az adott technika lehetőségeihez képest, is — viszonylag elmaradottak. A korszerű termelés' rendszerek korában pedig a vezetés, a szervezés a termelőerők mind fontosabb elemévé válik, sőt úgy tűnik, hogy a legtöbb országban — beleértve a legfejlettebbeket is — vivőén e tényezők kerültek előtérbe. Sok ezer \ezeiö gondolkodásmódja, szemlélete nem alakulhat át olyan ütemben, ahogyan r gazdasági viszonyok változnak. Nyilvánvalóan szükséges és indokolt ;■ türelem: ám azt is szüntelenül hangsúlyozni kell. hogy a gazdasági viszonyok nem merevedhetnek meg, es hogy a változás üteme világméretekben meglehetősen gyors. Ez gyors alkalmazkodóképességet követel meg a gazdasági - vezetőktől. Ezt az alkalmazkodóképességet a szocialista tulajdonosnak, az államnak következetesebben el lehel és el kell várnia. Erősítjük gazdaságunk egyensúlyát Fock elvlárs ezután utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk, fő feladatait átgondolt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakértelemmel párosult szorgalmas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túlteljesítjük, majd új ötéves tervünkkel foglalkozott: — A kitűzött célok elérése érdekében — mondotta — a kormány máris több intézkedést tett. Előrehaladásunk fontos feltétele például a szervezettebb munkaerő-gazdálkodás. Ennek érdekében lényegesen módosítottuk a vállalati jövedelem és bérgazdálkodás állami szabályait. A termelékenység dinamikus növelése megkívánja, hogy ezután is a munka bonyolultságához és a teljesítményhez igazodó differenciált bérpolitikát alkalmazzunk, még következetesebben, mint ma. ugyanakkor olyan tudatos szociálpolitikát folytassunk, amely a nagycsaládosok, a kis nyugdíjasok helyzetét javítja, és az alacsony keresetűek jövedelmét is megfelelően növeli. Biztosítjuk a fogyasztói arak megfelelő stabilitását, de — ahol ez indokolt — az árak kívánatos változtatásának lehetőségét is. ami összhangban áll a termelés ön- köl tségével, a kereslet tel, hiszen ez végső soron a lakosság jobb ellátását szolgálja. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket és kapacitásokat a legfontosabb célokra koncentráljuk. Alapvető követelmény a beruházások befejezetlen állományának csökkentése. Az építő- és épilőanyagipart az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztjük, ezzel bővítjük a kereslet kielégítésének lehetőségeik ugyanakkor a szabályozórendszer módosításával a beruházási vásárlóerőt megfelelő keretek között tartjuk. Fokozatosan csökkentjük a különféle állami támogatásokat. amelyek az esetek nagyobb részében a gazdaságtalan termelés következményei. Minden vonatkozásban erősítjük gazdaságunk egyensúlyát. Népgazdaságunk arányos fejlődésének és egyensúlyi helyzetének nagyon lényeges eleme u lakosság vásárlóereje és az árualapok közötti összhang biztosítása. Az áruellátás javítása érdekében fontos, hogy a hazai termelés megfelelő, több és választékban szélesebb árualapot bocsásson a belkereskedelem rendelkezésére. Következel csen tovább lolytatiuk a területi aránytalanságok felszámolását, a vidék Iparosítását. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítése útján biztosítjuk, hogy mérséklődjenek az ország ec.' cs területem élő népesség (.l.-■*L-iii-u v-w-ihr n még mer,'cvő l-'UünHs.éopi;. A területi feüesztés. az urbanizáció szükségszerűvé teszi, hogy a lakosság számára megfelelőbbé tegyük a köz- »»ésrsáctirv! viszonyokat. Elkészült a hosszú távú terv A világméretekben gyorsuló ütemű tudományos technikai forradalom kibontakozása szükségessé tesz* az előrehaladást, mind a közeli, mind a távolabbi jöv tanulmányozását. Elkerülhe tétlenné vált — az ötéves tervek mellett — a hosszú távra szóló tervezés, a fejlődés lehetséges irányainak felmérése és értékelése. A fejlődés útját a Középtávú ■leves terv távlati célok léikül csak hiányosan tud- ■ kijelölni Éppen ez"’-' 'er(Folytatós a 4. oldalon)
