Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

Szerda, 1970, nov. 25. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tanácskozik az MSZMP X. kongresszusa A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatás3 áj követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben Fock Jenő elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Ked­ves Elvtársak! A Központi Bizottság be­számolója sokoldalúan elem­zi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyelv kivívásában és meg­szilárdításában jelentős sze­repet tölt be munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk szo­cialista állama. Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista ál­lam funkciói közül mindin­kább előtérbe kerül a társa- d alomszervező lev éke n ysé g, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes tel­epítésének magasabb szinten való folytatása új követel­ményeket támaszt államszer­vezetünkkel szemben. Ügy kell továbbfejleszteni az ál­laméletet, hogy ennek nyo­mán tovább erősödjék a munkásosztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ^;i a tömegek közéleti aktivitá­sa. Fontos feladatnak tekint­jük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fel­lelhető és a szocialista de­mokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos követ­kezetlenségeket. Jogrendsze­rünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületesen A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok mun­kájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadal­mi előrehaladásunkban, gaz­dasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egy­ség kialakításában és meg­szilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy to­vább javítsuk a tanácsok te­vékenységét, növeljük önál­ló szerepüket. Ehhez biztosí­tanunk kell az önkormány­zat jogait és a gazdasági fel­tételeket, hogy jobban érvé­nyesüljön a központi irányí­tás hatékonysága, a szocia­lista államszervezés és ve­zetés alapelve: a demokra­tikus centralizmus. Az új ta­nácstörvény, amelynek ter­vezetén most dolgozunk, ezl szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedé­seink hűen szolgálják a szo­cialista demokrácia erősíté­sét, és új lehetőségeket te­remtenek arra, hogy a dol­gozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hata­lomnak, és érdemlegesen be­leszólhassanak az államig és saját életük irányításába Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket elő­mozdító emelőkké, ha együtt­járnak egyrészt az állampol­gári fegyelem megerÓsödésé­dolgozó emberek jogai haté­konyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályoz­zuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, hará­csolok, társadalomellenes ele­mek működését. Fokozato­san felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket, és ezeket ész­szerű mértékre kell csökken­teni. Az élet ma többet kö­vetel tölünk mind az állam­érdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérde­ket az szolgálja, ha a ható­sági rendelkezések az állam­polgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásá­nak forrásai. Arra törek­szünk, hogy a hatósági ren­delkezések számát csökkent­ve, azok hiánytalan betartá­sát ne csak megkövetelhes­sük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például áz állami vál­lalatok jogát tartalmazó, he­lyenként kissé egyoldalú ha­tósági rendelkezéseket vagy ki kell egészíteni az állam­polgárok jogaival, vagy pe­dig, ahol lehet, ott az állami vállalatok és az állampolgá­rok közötti szerződéses kap­csolatok formáját szükséges bővíteni. vei, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növe­kedésével, a szocialista köz- gondolkodás megszilárdulá­sával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határoza­tot hozott a szocialista de­mokratizmus kibontakozva ­lására. Egyebek között jóvá­hagyta a párt tudománypoli­tikai irányelveit; megtárgyal­ta az ifjúság és a nők hely­zetét. A kormány már intéz­kedéseket dolgozott ki a tu­dománypolitikai elvek meg­valósítására, előkészítette az ifjúságról szóló törvényja­vaslatot, konkrét intézkedé­si tervet készített a nők tár­sadalmi helyzetének javításá­ra. A helyi szervekre, a vál­lalatokra és az intézmények­re váró feladat, hogy a párt határozata, a kormány ren­delkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érin­tettek széles körével. A társadalmi szervek es a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tö­megek demokratikus bevo­násával kialakulhat a végre­hajtás ésszerű menete, a le­hetőségek mind teljesebb ki­használása. Fock elvlárs ezután a gaz­daságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalat a i - ról szólott. esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok köz- gazdasági módszerekkel' tör­ténő szabályozása eredmé­nyesebb cs hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb es bonyolultabb feladat, mint a tervlebontásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. ítészben ennek 'tulajdonít­ható, hogy az állami irányí­tó szervek munkáját 19ö8- ban és részben még 1969-ben is, inkább az útkeresés, a bi­zonytalankodás, mint a kö­vetkezetes vezetés jellemez­te. Viszonylag lassan haladt előre az irányi tó szervek és a vállalatok közötti új típusa kapcsolatok és az új irányí­tási módszerek meghonoso­dása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tu­lajdonosi jogból eredő köte­lezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értel­mezése jelentette. Jo néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetek­ben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, ami­kor erre a népgazdaság egé­szének, sőt uz illető vállalat távlati fejlődésének érdeké­ben is feltétlent'’ szükség lett volna. Érre a tényre élesen mu­latott. rá pártunk Központi Bizottságának múlt év régi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett, mindenekelőtt a minisz­tériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szer­vek tevékenységében ez év­ben már határozott fejlődés mutatkozott. Egyebek között ennek kö­szönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelen­tős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának ja­vítására hoztunk. Tovább­fejlesztettük a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában ki­egyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiányta­lanul kielégíteni. Hatéko­nyabb intézkedéseket foga­natosítottunk az alacsony ke­resetű dolgozók áruellátásá­nak javítására. Javult az ár- cllenörző tevékenység, az ár- hatóságok fellépnek az in­dokolatlan áremelések ellcr.. Gazdasági minisztériuma­ink már határozottabb mód­szerekkel szorítják vissza a népgazdaság számára előny­telen, vagy alacsony haté­konyságú tevékenységet, és központilag is támogatják a hasznosat. A kormány alapvető köve­telményként jelollc meg a beruházási tevékenység ja­vítását. E téren azonban a javulás még korántsem ki­elégítő. Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége- a munkaügyekben. lóként a munkaerő-gazdálkodásban. Bár 1970-ben a termelékeny­ség alakulásának kedvező je­lei mutatkoznak, a vállala­tok létszám- és munkerö- gazdálkodásában továbbra is sok a probléma. Vállalataink jelentős része munkaerő­hiánnyal küzd, másutt vi­szont belső mun kérő-felesleg van. Még nagyon sokat kell tenni a munkafegyelem meg­szilárdításáért. Fokozottabb gondoskodást a dolgozókról A szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus A reformmal fokozatosan elérjük célunkat — Most, barom év távla­tából és eredményeink isme­retében kijelenthetjük: a re­formmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform teljes ki­bontakoztatásával a mai kö­rülményeknek jobban meg­felelő szocialista tervgazdál­kodási valósítunk meg. amely reálisan számol ha­zánk történelmi. gazdasági és politikai viszonyaival, a szoc'alizmus építésének álta­lános gazdasági Iörvényeivel ás mindenekelőtt a termelő­erőkkel és azok legfontosabb tényezőjével, a dolgozó em­berrel. Természetesen — mint minden átfogó és nagy hord­erejű társadalmi folyamai, — a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új felada­tok helyes értelmezése, az irányítás konkrét új módsze­rei nem alakulnak ki máról holnapra. A reform bevezeté­se óta eltelt, mintegy három Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándorlás meg­szüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemek­ben olyan munka- és szo­ciális körülményeket teremt­senek. amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. Ép­pen ezért, amennyire helye­selhető, hogy egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltö­zőket, fürdőket, orvosi ren­delőket, építenek, annyira el­ítélendő, hogy másutt, kü­lönböző indokokra hivatkoz­va, elhanyagolják, nem tö­rődnek eléggé a munkások élet- és munkakörülményei­vel. Célszerűnek látszik, hogy a SZOT-tál egyetértésben a kiváló üzem cím elbírálásá­nál, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászló odaítélé­sénél a termelési-gazdasági eredményeken tűi, nagyobb figyelmet fordítsunk arra is, hogyan gondoskodnak á dol­gozókról. összegezésképpen megálla­pítható, hogy az irányító te- vékenységben kedvező vál­tozások tendenciája jelentke­zik. De még többre van szükség. A minisztériumok­nak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a távlati fejlő­dést biztosító tervezőmunká­ra, az uj követelményeknek megfelelő vállalatvezetés módszerek kialakítására. A szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb erdekek összehangolása, a közgazdasági szabályozóra!ci - szer gazdaságpolitikai cél­jainknak megfelelő, eredmé­nyes működtetése, a rugal­masság és a stabilitás köve­telményeinek egyidejű ér­vényesítése nem könnyű íel- adat. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a koráb­binál jóval nagyobb köve­telményeket támaszt az üze­mi. a vállalati, a szövetkeze­ti vezetőkkel szemben is. Nem mindenki képes alkal­mazkodni az új viszonyok­hoz. A vállalatvezetőknek, a termelőmunka parancsnokai­nak többsége azonban mind­inkább érti a gazdasági rá- nyítás rendszerét. Tudják, mit jeleni önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget vállalni újszerűén, a kor követelményeinek megfelelő­en vezetni. Az iparilag fejlel Lebb or­szágokban a termelékenység közismerten ma még körül­belül kétszer nagyobb, mint hazánkban. Ugyanakkor, ala­pos vizsgálatok szerint, pél­dául a gépiparban a termelé­kenységi színvonal eltérésé­nek hozzávetőleg csak egy- harmada magyarázható a technikai felszereli ?rgben mulat kozó különbséggel. Meg ha fenntartással is élünk o számításokkal szemben, a lé­nyeget helyesen tükrözik. Azt tudniillik, hogy a terme­lékenységi színvonal különb­ségének oka feltehetően je­lentős részben nem anyagi természetű, hanem főként az, hogy a vállalatvezetési és irányítási módszereink ma — még az adott technika lehe­tőségeihez képest, is — vi­szonylag elmaradottak. A korszerű termelés' rendszerek korában pedig a vezetés, a szervezés a ter­melőerők mind fontosabb elemévé válik, sőt úgy tűnik, hogy a legtöbb országban — beleértve a legfejlettebbeket is — vivőén e tényezők kerül­tek előtérbe. Sok ezer \ezeiö gondolko­dásmódja, szemlélete nem alakulhat át olyan ütemben, ahogyan r gazdasági viszo­nyok változnak. Nyilvánva­lóan szükséges és indokolt ;■ türelem: ám azt is szünte­lenül hangsúlyozni kell. hogy a gazdasági viszonyok nem merevedhetnek meg, es hogy a változás üteme vi­lágméretekben meglehetősen gyors. Ez gyors alkalmazkodóké­pességet követel meg a gaz­dasági - vezetőktől. Ezt az al­kalmazkodóképességet a szo­cialista tulajdonosnak, az ál­lamnak következetesebben el lehel és el kell várnia. Erősítjük gazdaságunk egyensúlyát Fock elvlárs ezután utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk, fő feladatait átgon­dolt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakér­telemmel párosult szorgal­mas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túl­teljesítjük, majd új ötéves tervünkkel foglalkozott: — A kitűzött célok eléré­se érdekében — mondotta — a kormány máris több in­tézkedést tett. Előrehaladá­sunk fontos feltétele pél­dául a szervezettebb munka­erő-gazdálkodás. Ennek ér­dekében lényegesen módosí­tottuk a vállalati jövedelem és bérgazdálkodás állami szabályait. A termelékenység dinami­kus növelése megkívánja, hogy ezután is a munka bo­nyolultságához és a teljesít­ményhez igazodó differen­ciált bérpolitikát alkalmaz­zunk, még következeteseb­ben, mint ma. ugyanakkor olyan tudatos szociálpoliti­kát folytassunk, amely a nagycsaládosok, a kis nyug­díjasok helyzetét javítja, és az alacsony keresetűek jö­vedelmét is megfelelően nö­veli. Biztosítjuk a fogyasztói arak megfelelő stabilitását, de — ahol ez indokolt — az árak kívánatos változtatásá­nak lehetőségét is. ami össz­hangban áll a termelés ön- köl tségével, a kereslet tel, hiszen ez végső soron a la­kosság jobb ellátását szol­gálja. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló beruházá­si eszközöket és kapacitáso­kat a legfontosabb célokra koncentráljuk. Alapvető kö­vetelmény a beruházások befejezetlen állományának csökkentése. Az építő- és épilőanyagipart az átlagos­nál gyorsabb ütemben fej­lesztjük, ezzel bővítjük a ke­reslet kielégítésének lehető­ségeik ugyanakkor a szabá­lyozórendszer módosításával a beruházási vásárlóerőt megfelelő keretek között tartjuk. Fokozatosan csökkentjük a különféle állami támoga­tásokat. amelyek az esetek nagyobb részében a gazda­ságtalan termelés követ­kezményei. Minden vonatko­zásban erősítjük gazdasá­gunk egyensúlyát. Népgaz­daságunk arányos fejlődésé­nek és egyensúlyi helyzeté­nek nagyon lényeges eleme u lakosság vásárlóereje és az árualapok közötti össz­hang biztosítása. Az áruel­látás javítása érdekében fontos, hogy a hazai terme­lés megfelelő, több és vá­lasztékban szélesebb áruala­pot bocsásson a belkereske­delem rendelkezésére. Következel csen tovább lolytatiuk a területi arány­talanságok felszámolását, a vidék Iparosítását. A foglal­koztatás és a települések el­látottsági színvonalának kö­zelítése útján biztosítjuk, hogy mérséklődjenek az or­szág ec.' cs területem élő népesség (.l.-■*L-iii-u v-w-ihr n még mer,'cvő l-'UünHs.éopi;. A területi feüesztés. az urbani­záció szükségszerűvé teszi, hogy a lakosság számára megfelelőbbé tegyük a köz- »»ésrsáctirv! viszonyokat. Elkészült a hosszú távú terv A világméretekben gyor­suló ütemű tudományos technikai forradalom kibon­takozása szükségessé tesz* az előrehaladást, mind a kö­zeli, mind a távolabbi jöv tanulmányozását. Elkerülhe tétlenné vált — az ötéves tervek mellett — a hosszú távra szóló tervezés, a fej­lődés lehetséges irányainak felmérése és értékelése. A fejlődés útját a Középtávú ■leves terv távlati célok léikül csak hiányosan tud- ■ kijelölni Éppen ez"’-' 'er­(Folytatós a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom