Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
Varsó T&fÖ. fMWt 22. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 A tudomány nagyítója alatt Özönvíz Igaz történet, vagy csak mese7 Egy metró- nem metró Mindenki ismeri az Özönvízről szóló bibliai mondát. De kevesen tudják, hogy a bibliai leírás nem az egyetlen elbeszélés az özönvizekről. Az özönvízről szóló monda megtalálható az indiánoknál, az ausztráloknál, s Kínában, Burmában, Indonéziában is. Leggyakrabban az olyan földrajzi helyeken, ahol nem ritkák a tájfunok, a nagy viharok, a trópusi esőzések, a folyók hatalmas áradásai. A katasztrofális áradások lehetősége fennáll ma is — a tudományos viták itt csak az áradat méretei körül kezdődnek. A tudományos irodalomban viszont azt olvashatjuk, hogy az egész világot elárasztó özönvíz lehetősége túlzás. Valóban az? Attól függ, ki mit nevez „egész világinak ... Kevesebben, mint Párizsban... Az ősi államok valóban nem voltak nagyok. Bármilyen állam lakossága teljes egészében elpusztulhatott ilyen természeti csapásnál. (Áz időszámítás előtti hatodik ezredév kezdetén a földön összesen 2—5 millió ember éli, kevesebb, mint. most Moszkvában, Párizsban, Londonban ...) De milyen volt a vízözön? A XIX. század végén az indiai Ganga folyó deltájában óriási sebességgel zúdult egy 12 méter magas tengeri árhullám. Több száz kilométert futott be, s órákon belül víz borította a folyó völgyét. Elpusztított körülbelül 300 ezer embert. Azt. tartják, hogy ősidőkben a tengerfenék rengései, amelyek ezeket a hullámrobbanásokat okozták, sokkal erősebbek, s az általuk előidézett hullámok is magasabbak voltak. Az erős tropikus 'ciklonok ideje alatt szinten kialakulhatnak óriási — 10—15 méterre felcsapó — vízhullámok, ezenkívül több napos viharos esőzések is. A katasztrófa emléke valószínűleg nemzedékről nemzedékre szállt, mindig újabb és hátborzongatóbb részletekkel bővült egészen addig, amíg megszületett az özönvizek legendája az egész világot elárasztó vizözönről. Hát igen, „világ” özönvízről volt szó, habár ez egyáltalán nem világméretű áradás volt, hanem lokális. Kérdés, fenyegeti-e a mai világot globális vízözön? „Nem!” — felelik a geológusok. Magától értetődik, a geológusok nem cáfolják, hogy a tengerek partvonala drasztikusan megváltozhat, hiszen a földkéreg mozgásban van. De — mondják a geológusok — ha a tenger cl is önt szárazföldeket, csak egy korlátozott terület — mint Amerikában tájfunok és viharok idején — kerül víz alá. Ezek azonban nem nevezhetők globális vízözön - nek. Ezek a következtetések tudományos alapon nyugszanak. Régi. nagy múltú tudomány a földkéreg tanulmányozása, de sajnos, eredményei főként csak a szárazföldre, nem pedig óceánokra vonatkoznak. És ez érthető is. Hiszen az óceánok feneke egészen mostanáig megközelíthetetlen volt a kutatók számára. Mozgások a tengerben Az utóbbi években ugrás- szeiűen kezdett fejlődni a tengeri geológia. Ennek eredményei nagy fordulatot hoztak a földről alkotott, tudományos vi’ágképben is. A XX. század legnagyobb felfedezésének a JegeS-ten- ger víz alatti hegygerinc- vonulatait tartják, amelyeket Mendelejevről neveztek el, más víz alatti hegység pedig Lomonoszov nevét viseli. Megváltozott a vélemény földünk domborulatairól is. Nemrég fedezték fel azokat a hatalmas csatornákat a tengerfenéken, amelyek átszelik a víz alatti hegygerinceket. Nem régi kutatások bizonyították be, hogy az An- larktiszon növekszik a jégtakaró. És ha valamikor kisebbedet!, akkor is csak igen csekély mértékben. Ha pedig ez így van, akkor a jég olvadása maximum 10 méterre növelhette az óceán szintjét, pedig ez a szint több mint 400 méteres különbséget mutatott az idők folyamán. Miben rejlenek tehát az ilyen jelentős ingadozások okai ? Több tudós véleménye szerint a szint ingadozásait nemcsak szárazföldi, hanem az óceáni fenékkéreg csúszásai is előidézik. Az utóbbi millió év alatt a tengerfenéknek függőleges elmozdulásai voltak, nagyobbak, mint a szárazföldön. És az óceán, amelynek medrében ilyen elmozdulások voltak, majdnem fél kilométerrel felemelkedve eredeti szintje fölé, nyilván elöntötte a kontinensek óriási területeit. Ilyen, az egész világra kiterjedő vízözönök legalább háromszor fordultak elő az utóbbi egymillió év alatt. Természetesen, ilyen természeti csapások óriási pusztításokat végezteti az állat- és növényvilágban, de szerencsére nem pusztították ki egészen. Az óriási csapások ellenére is az emberiség tovább fejlődött. Egy ilyen (egyelőre csak fellételezetl és nem bebizonyított) közismert gyors lefolyású katasztrófa volt az Antarktin pusztulása. De mit jelent a. geológia szem- . pontjából az úgynevezett „gyors lefolyású”? Az egyik szovjet tudós véleménye szerint, az egész Antarktin szárazföld lemerülése két szakaszban zajlott le: 1. — az időszámítás előtti tizenharmadik és tizedik ezredév között; 2. — a kilencedik és nyolcadik között. Összesen ez nem több, mint 5000 év alatt ment végbe, de a lemerülés befejező szakasza gyors katasztrófa volt. Töltésépítés — robbantással Egyes országok lakossága, például az egész Hollandia, a tengerszint alatti területeket lakja. Ezeket a földeket. amelyek többségükben igen termékenyek, az emberek a tengertől hódították el. amikor felépítették a gátrendszereket és töltéseket. Az utóbbi években új módszereket kezdtek alkalmazni a gátépítésben, nyernek például az irányított robbantások. amikor az atomrobbantással felemelt óriási tömegű kőzetet nem rendszertelenül dobiak visz- sza a földre, hanem az ember által előre kiszemelt helyekre. Ilyen — bár nem atom — robbantást 1966-ban hajtottak végre Alma-Ata közelében. 5293 tonna összsúlyú töltésrendszerét egy speciálisan kiszámított séma szerint helyezték el. Négy másodperc alatt levegőbe repült több mint 2.5 millió tonna szétdarabolt gránit. lgv tömör töltés képződött, amelynek magassága 60—80 méter volt, a hegygerinc hossza 400 méter. szélessége pedig az 500 métert is elérte. Ezzel legalább fél évszázadra biztosított Kazahsztán fővárosának védelme a köves-sáros lavináktól. Mielőtt azonban bármilyen gátakat, is építeni kezdenének, ismerni kell a víz és a szárazföld közötti kölcsönhatásokat és törvényszerűségeket. ott, ahol ez a két, természeti erő közvetlenül találkozik. És nincs már messze az idő, amikor az emberek képesek lesznek a tengeri par- ! tokát is úgy kialakítani, ahogy az embereknek legjobban megfelel és védelmet biztosít mindenfajta viharok. lavinák es özönvizek ellen. A Kossuth tér alatt... A lift előbb fölfelé indul, hogy aztán leszállhasson a mélybe. Fel kell tennem a bukósisakot, begombolnom a munkaköpeny I. — Mélység: 30 méter a Kossuth tér alatt. Cuppogós sárban, vágányok. csillék közt. indulunk. Ez az állomás, a Kossuth téri, a metró tovább épülő keleti—nyugati vonalának legelőrehaladottabb stádiumban levő állomása. — A peron, a vonal-alagúi, — mutatja kísérőm, Gre- sehik Gyula, a „METRÓ” Budapesti Földalatti Vasút tervezési osztályának vezetője. A mennyezetről csöpög a víz. De csak itt, ahol rpég nem kapta meg az alagút a víz dien védő összehegesz- lett vaslemez köpenyt. Amelyet dróthálóra „lőtt” betonnal védenek korrózió ellen. — Miért kell igy védekezni a víz ellen? — Mert a talajban itt mindig a Duna vízszintjével azonos magasságú a talajvíz állása. Ezer (!) tonna terhet viselő oszlopok. Kívülről vastag falú acélcső abroncsként fogja össze a beleöntött szilárd betont, amely a terhelés! viseli. Százezer (!) köbméter levegő áramlik óránként a szellözöaknákból. A metro építőinek — ú.i technológiával — itt sikerült először pajzzsal olyan alagutat építeni, amelyben munka közben nem repedtek meg a vasbeton elemek. (A technológia iránt világszerte nagy az érdeklődés.) Csillék jönnek-mennek. Ili hegesztenek, ott kalapálnak. Bemegyünk a Duna alá! Ebben a csőben, alagűtban a Budáról jövő szerelvények közlekednek majd. A felszínen alig sejteni, itt már majdnem kész az állomás. — És a . többi. vonalon ? — 1973-ra terveztük a kelet—nyugati vonal második szakaszának" megnyitását. Most éppen vizsgálják, hogyan' lehetne előbbre hozni ezt a határidőt. Hiszen az üzembe helyezett metró bevált, többen használják a vártnál A Batthyány téren a metróállomással együtt épül a szentendrei HÉV és a Rózsadomb körüli autóbuszjáratok új végállomása. A Moszkva téren később kerül sor a felszíni rendezésre. A Déli pályaudvarnál egyideAz Abaújszantói Állami Gazdaság az ide), kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesíteni tudja termelési és bevételi terveit. Ezt elsősorban a minőségi vetőmagtermesztésben elért nagyszerű eredményeknek köszönhetik. A különböző társgazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek 54 vagon minőségi őszi búza vetőmagot és 60 vagon minőségi tavaszi árpa vetőmagot szállítottak. Mindent elkövettek, hogy őszi vetéseik is idejében üleg a MÁV tovább folytatja a pályaudvar rekonstrukcióját. A metróból közvetlen feljáratot építenék a peronra. De mivel egy metró — nem metró, az építők mielőbb szeretnék belépteti): a forgalomba az észak—déli vonalat is. A kormány jóváhagyta az építési programot. S lényegében már megkezdődött az építés is Épül a Ferenc körút és az Üllői út. kereszteződésében az aluljáró, és még az idén megkezdik a hozzá esni "akozó mozgülépcsö-.űo" ' -prü- sét is. A Kun Béla cn n von alalagút-épités e' í ■ k eszi t ó munkálatai folynál;. Jóval nehezebb a helyzet a sűrűn beépített belvárosban. A felvonulási terület kijelölése háztömbök lebontásával a közúti és a gyalogos forgalom megbolvgata- sával „fenyegetett". Mígnem a Felszabadulás téri állomás építéséhez a Káról vi- park cgv részét áldozták lei. (Az építkezés miatt 7 évig szünetelnek a Kämlyi-kc» ;i hangversenyek.) A Kéivői téren — a Baross utca és az Üllői ül között 6 épülete", bontanak le, de nem a metró építése, hanem az új forgalmi rend miatt. Ügy tervezik, hogy a csepeli és a soroksári HÉV-vonalak közös, burkolat alatti végállomásával és a felszíni közlekedés rendezésével megoldódik a Kálvin tér forgalmi problémája. A terv szerint 1977-ben adják át az észak—déli vonal Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakaszát. (Ha lehel, előbb') — A már működő metrószakasz milyen tapasztalatokat adott? Változtatnak-e a később épülő állomások szerkezetén, méretein? Tudják-e csökkenteni a huzatot ? — Az Astoria-megállóhoz hasonló, öthajós szerkezetű lesz a Kossuth és a Batthyány téri megálló. es ugyanilyen szerkezetűek, csak nagyobbak lesznek az észak—déli vonal mélyen fekvő állomásai, ahová nem három, hanem négy mozgólépcsői helyezünk cl. A huzat csökkentésére az észak— déli vonal állomás előtt és után egy-egy összekötő alagút épül, ameiy kiegyenlíti a szerelvény előtt lolt levegő nyomását. A szerelvényeké' továbbra is a Szovjetunióból szerezzük be. tonnájukban az első vonalszakaszhoz hasonlók lesznek az állomások is. kerüljenek a földbe. A legoptimálisabb időben sikerült is elvetniük az őszieket. 800 holdon velőitek elit, első és másodfokú nagys, aporulaiu búzákat. így jövőre még több vetőmagot szállíthatnak más mezőgazdász : üzemeknek. A kukorica betakarításával is elkészüli már a gazdaság. Nagy területen 55—60 mázsás csöves áOaglernvri' sikerült elérniük, iVto:s:/,' környéken sehol sem sikerül' zz idén ilyen jó kukorica-átlagtermést elérni. A bankó nem boldogít Mark Twain egymillió fontos bankjegyét, amely ideiglenes tulajdonosa előtt megnyitotta a nagyvilági élet kapuját, mindig a leleményesség jelképének tekintettem. Lám, mire képes az írói fantázia... Sem mikor az elbeszélést ifjúi szomjúsággal először olvastam, sem később, mikor a filmvásznon viszontláttam, nem gondoltam volna, hogy magam is majdnem hasonló, elképesztő kalandokba keveredem. Igaz azt sem sejtettem, hogy nemzeti bankunk jóvoltából egyszer majd nálunk is felbukkan az egymillió fontos papírpénz magyar megfelelője: az ötszáz forintos bankó. Meri .igaz ugyan, hogy ötszáz forint a zürichi pénzpiacon \ alamivcl kevesebbet ér. mint egymillió angol font. de ki a csoda jár a zürichi pénzpiacra?! Én a Kolozsi téri piacra járok, és ott ötszáz forintos bankjegy csaknem olyan csodákra képes, mint egymilliós kollégája a Regent Streeten. Ha azt mondom: „csan- nem olyan” csodákra, ebből már kitetszik, hogy a csodák természetében van némi elütő vonás is. No nem a lényeget, hanem a formát illetően. Ha jól emlékszem, az amerikai író hősét, aki egymillió fontossal akart fizetni, körül- ámulták, hódolattal kitárlak előtte karjukat, aparte- ment nyitottak neki a szállodában, korlátlanul élvezte a kereskedők hitelét, satöbbi. A/, én esetemben nem kisebb megrökönyödéssel fogadták az ötszázast, nem tárták ki ugyan karjukat, de jobb mutatóujjukat homlokukhoz illesztve körkörös mozdulatokat tettek, ami körülbelül annyit, tesz; nyilván meghibbant az ipse, hogy egy liter tejért ötszáz forintossal akar fizetni. Mert így kezdődött. Reggel a feleségem összeírt egy listányi komissziót, vegyek tejet, kenyeret, kávét, cigarettát, szódavizes patront, szőlőt, mosóport satöbbi. Kezembe nyomta a kutyanyelvet, amire mindez lel volt jegyezve, meg egy lila ötszáz forintost, mint bankjegykibocsátásunk újszülöttjét — nosza vásároljak. A tejesnél — már mondtam — minek néztek. A péknél a sorban állók le- gazembereztek, hogy nem hozok aprópénzt, feltartom őket. A trail kos megmutatta a kasszái, amelyben két tízforintos árváskodotl. A gyümölcsös azt mondta, hogy kiló szóló helyett vegyek fél mázsát. A íestékesüzletbcn azt tanácsolták, váltsam fel a közértben, a közértben, hogy váltsam fel a trafi- kosnál, a Irafikos, hogy menjek apróért a gyümölcsöshöz, a gyümölcsös a festékesboltba irányított, vagyis a kör bezárult. Most itt állok a bank- fiók előtt, várom, hogy kinyisson. Szegény családom közben odahaza éhezik, nincs egy pohár tejük, egy falat kenyerük, egy szál cigarettájuk sem. Nemde az egymillió fontos bankjegy meséje -- azzal a különbséggel, hogy ott a nagybankó puszta léte elegendő volt a jólla- káshoz, itt pedig a koplaláshoz?' Ebből is látnivaló, hogy a pénz nálunk nem boldogít. Minél nagyobb pénz, annál kevésbé. Utóhang: okultam az esetből. Másnap csupa húszfilléressel indultam vásárolni. Lehülyéztek, elzavartak, összeszidtak, kővel dobáltak, kiátkoztak, legorombítottak, hátba vágtak, megtapostak. Tessék mondani mit jelent az. hogy törvényes tize töeszköz? Minőségi vetőmagvak Abaújszántóró!