Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
£S3*ÄK- M AG^AROfíSaSG 4 K&cff!, 1^70= m»»efM>be!- 3, Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának beszálló r * Megyénkre a IX. kongresz- ■szus óta. eltelt négy esztendő alatt — politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt az egyenletes fejlődés a jellemző. A politikai légkör nyugodt, kiegyensúlyozott. Borsod megye kommunistái — egyetértve a párt következetes marxista—leninista politikájával — eredményesen tevékenykedtek a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásán. Tovább erősödön a párt vezető szerepe és befolyása, fejlődött a pártelet. Növekedett a párt tekintélye, a kommunisták aktivitása. a lakosság közügyek iránti érdeklődése, a közéletben való részvétele. A megyei pártbizottság, a pártiszervek és a pártaiap- szervezetek munkájában — Borsod 53 ezer kommunistájának tevékenységében — központi helyet foglalt el a harmadik ötéves terv megvalósítása, valamint a gazdasági rányitás reform j án a k előkészítése, bevezetése és kibontakoztatása. Ebben az időszakában több fontos létesítmény épült, bővült a foglalkoztatottság, általában javult a gazdálkodás, megszilárdultak a termelőszövetkezetek, erősödött az egész szövetkezeti mozgalom. A gazdasági munka fejlődésével párhuzamosan megélénkült az ideológiai, politikai, kulturális nevelő tevékenység. Pártbizottságaink, pártszervezet e i n k mun k á j á ban kedvezőbb arány alakult ki a gazdaságszervező, az ideológiád és a. kulturális nevelő tevékenység között. Megkülönböztetett figyelmet, fordítottak a gazdaságirányítás reformjának megismertetésére, elfogadtatására, a munkásosztály vezető szerepének magyarázására, a szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra való nevelésre, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A IX. kongresszus, a megyei párt értekezlet határozatainak végrehajtása nyomán megyénkben tovább erősödött a bizalom pártunk politikája iránt. Borsod társadalma biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Feladataink, megyénk gazdaságának fejlesztésében fl reform serkentően hatott az élet minden területére eredményeket hozol! a KISZ lakásépítési akció is. A 15 eves lakásfejlesztés! terv (J9(jl—197.>) Borsod megyebeli 75 ezer lakás felépítését irányozta elő. Javult a szociális ellátás is. Jelenleg a megye lakosságának 97 százaléka részesül a társadalom- biztosítási szolgáltatásokban, amelyekre évente több mini 1,5 milliárd forintot költünk. A gyermekgondozási segély bevezetéséi; megyénk dolgozol is egyetértéssel fogadták, s jelenleg 9350 dolgozó anya veszi igénybe. Több olyan beruházás fejeződött be megyénkben az elmúlt négy év során, amely emeli az egészségügyi és szociális ellátás •színvonalát. A lakossági szolgaltatasban fejlődés mutatkozott a mosásban, a vegy- tis-ztrtásbain, a háztartási gépes gépkocsija»*fásban. belső mechanizmus és irányítás rendszerének fejlesztésére. (Különösen a Lenin Kohászati Müvek, az Özdi Kohászati Üzemek, a Diósgyőri Gépgyár stb.) A vezetés színvonalának emelésében *1 >k segíts ...i jelentett a kü lönbö ző színtű vezető-továbbképzés. A helyi lehetőségek- kel, a szükségletekkel job- I ban számoló tervezés, az j egyre javuló piaci munka, a 1 választék bővítését és a tér- j mékek korszerűsítését szolgáló törekvések azt tanúsítják, hogy a vállalatok veze- j tői akarnak és tudnak élni a j tervezésben, a termelésiró.- i nyitásban, az értékesítésben biztosított nagyobb hatás- ; körökkel. Hangsúlyozni kell i viszont azt is, hogy a válla- I lat belső irányítási és fele- I lősségi rendszer fejlesztése- i ben még nagyon sok a tennivaló. Az előrehaladás lassúbb a szükségesnél és a lehetségesnél. A gazdasagpolitikai munka a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésére, a gazdaságirányítás reformjának előkészítésére és érvényre juttatására, ezzel a munka hatékonyságának, a vezetés színvonalának növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására, a műszaki fejlesztés segítésére, a termelőerők koncentrálásának meggyorsítására, a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására irányult. Fártszervernk és -szerveze- tesát sokoldalúan afisabnaz- kodtak a feladatokhoz, éltek a pártmunka hatékonyabb módszereivel. Erősödött a pártszervezetek tömegbefőA a. ttaAafiI hermák alapjogi, asz energsahondozdldbam tfefenfiaező .írányeltolődáfioknak megfelelően kezdte el a termelés koncentrációját és a műszaki fejlesztést. A széntermelésben nagy gondot okozott a nem kellően megalapozott országos intézkedés a dolgozók átcsoportosítására^ a felhasználók és a kereskedő-* lem rendeléseinek ingadozása. az utóbbi időben pedig a svakon vagonhiány. Vegy- ipárunk fejlődik leggyorsabban. Üzemeink a fejlesztés kedvező adottságait felhasználva a termelés vertikális és komplex bővítésére törekedtek. Több mint kétszeresére emelkedett a műtrágya, bővült a pve, a festékféle- ségek és a poliuretánhab gyártása. Megkezdődött a műanyagfeldol gozás, jelen tős a polietilénfólia-, tömlő-, a tasak- és a gyógyszerbe < ermedier-gyártás. A villa- mosenergia-termelés és elosztás korszerűsítésében számottevő fejlesztés valósult meg. A kohászati üzemeink fejlődésében új beruházások indításával előtérbe (került a minőségi és a nemesacélok gyártásának fokozása, a minőség javítása, a választék bővítése. Az LKM és az ÖKÜ a következő tervidőszakban eléri, illetve túlhaladja az egy-egy millió tonnás acéltermelést. A gépipari iparág fejlődése differenA harmadik ötéves terv idejen meggyorsult megyénk mezőgazdaságának fejlődése. Több fontos területen a növekedés üteme meghaladja az országos átlagot. A termelőszövetkezetek halmozót1 termelési értéke 51, a szövetkezeti bruttó jövedelem 18. a tagok részesedése pedig 55 százalékkal növekedett az utóbbi négv évben. lyása, javult a pártszervek, a gazdaságvezetők és a tömegszervezetek közötti kapcsolat, nőtt a párt iránti bizalom, megélénkült a dolgozók aktivitása, nagyszerű eredményeket hozott a szocialista munkaverseny. Bizonyítja ezt, hogy a megye ipari termelésének növekedése az ötéves terv első két évében lassabban, a második két esztendőben pedig gyorsabban növekedett az országos átlagnál. Erősödtek azok a tendenciák, amelyek iparunk aránytalan szerkezetének megváltoztatását segítik. A termékösszetételen be lül növekedett a korszerűbb, jobb minőségű termékek aránya. radt az országos átlagtól és az igényektől. Ennek okai a munkaerőhiány és a termékösszetétel-változás. A fejlődés a gyártmányfejlesztésben a legjelentősebb. Az építőanyag-iparban a betoneleim gyártó ágazat fejlődött leggyorsabban. Megkezdődött az ipari és az egyéb vázszerkezetek, bővült a hagyományos építőanyag-ipari termékek gyártása, ezenkívül jelentős új profilok is beléptek a tervidőszak alatt. A könnyűiparban jelentős volt a pamulíonó fejlődése és ez növelte a női munkaerő foglalkoztatását. Az élelmiszeriparban különösen sürgetővé váll az új üzemek építése, a kis kapacitású, korszerűtlen üzemek fejlesztése. E célt szolgálta a tejfel dolgozó kombinát, a Szerencsi Kenyérgyár megépítése, a förgyár létesítésének megkezdése, a cukorgyári toronydiffúziós beruházás megvalósítása. Elkészült egy húskombinát programjavaslata, tervbe vették a csokoládégyár rekonstrukcióját. A harmadik ötéves terv irányéi vernék megfelelően a helyi ipar fejlődése az átlagosnál gyorsabb ütemű volt. Az elmúlt években tovább nőtt megyénk exportja. A népgazdaság ipari exportjának csaknem tíz százalékát adtuk. Kedvezően alakult a mezőgazdaság áruértékesítése is. A tanácsi szektor áruértékesítése változatlan áron számolva 32 százalékkal magasabb, mint 1966-ban. Visz- szaesés következett be a vágósertés-felvásárlásban. Ennek oka a kedvezőtlen természeti ' és gazdasági körülmények, valamint a megfelelő ösztönzők hiánya volt Az állami gazdasaguk, fejlődése az utóbbi években egyenletes. Nyereségük 1969- ben meghaladta a tervezettet. A legdinamikusabb fejlődés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben következett be. Az elmúlt évben búzából 27, árpából 55, kukoricából 33, cukorrépából 22 százalékkal termeltek többet, mint 1966-ban. A növekedés üteme meghaladta a tervezettet. A termelő- szövetkezetek közös gazdaságaiban a szarvasmarha- és a juhállomány fejlődött, és ez egybeesik a megye fejlesztési elképzeléseivel. A sertésállomány és a sertést, tartó gazdaságok száma azonban nagy mértékben csökkent. Az építőipar fejlődése az elmúlt négy évben meghaladta az ipari átlagot. Üzembe lépett a házépítő kombi nát. A foglalkoztatottak száma évenként 9 százalékkal emelkedett. Az építőipar átlagot meghaladó fejlődése az igényekhez mérten — néhány létesítmény megvalósításától eltekintve — nem volt megfelelő. Szembetűnő az építőipar kapacitáshiánya a közműépítésnél, a felújítási, fenntartási munkánál. Probléma, hogy a nem megyei székhelyű építőipari kivitelezők tevékenysége egyre csökken megyénkben. Nem fejlődött kellően a műszaki felszereltség és a gépesítettség. A termelékenység növekedésének üteme sem volt kielégítő. Sokszor okozott nehézséget az építőanyagok hiánya, a gyakori árváltozás, a szűkös anyagválaszték, a kifogásolható és esetenként rossz minőség. A vasúti áruszállítás volumene az utóbbi években nem növekedett. Ennek oka A harmadik ötéves terv időszaikában tovább nőtt a lakosság foglalkoztatottsága, emelkedett életszínvonala. 1965-ben a megye lakosságának 45,1 százaléka volt munkavállaló. 1969-ben ez az arány már elérte a 47,3 százalékot. A mezőgazdaságban az aktív keresők száma csökkent, 1960-ban még a mező- gazdasági aktív keresők voltak túlsúlyban. Az utóbbi években lényegesei) meggyorsult a nők munkába állítása. A foglalkoztatottak számának növekedése ellenére számos területen nem sikerült kielégíteni a munkaerőigényt. A megye lakosságának jövedelme az elmúlt öt évben .számottevően emelkedett — olvashatjuk az írásos beszámolóban. A mezőgazdaságból származó jövedelmek négy év alatt, lényegében megkétszeA tanácskozás részvevőinek — az igényettolódáson túl — a vasúti kocsipark, általában az átbocsátó képesség szűkössége, a forgalmi csomópontok túlterheltsége, a rakodás problémái. A közúti áruszállítás volumene az elmúlt öt év során csaknem 7, a személyszállítás pedig 30 százalékkal emelkedett. Igen lassú az előrelépés megyénkben az állami és a tanácsi utak rossz állapotának felszámolásában. A hírközlés a harmadik ötéves terv folyamán egyenletesen fejlődött. Az átlagosnál gyorsabban bővült a távbeszélő-hó - íóziat. A lakosság áruellátása — a meglevő gondok ellenére — évről évre javult. Az időszakosan jelentkező áruhiány ellenére is bővült a választék. Fejlődött a kereskedői ’ tra hálózat, növekedett technikai száravoarála. Megyénk loarerfsedeton eMatotbsaga^ a jeterafiSs feffődés és erőfeszí tés ellenére is az országos színvonal alatt marad, és nem elégíti ki az egyre fokozódó igényeket. Bár az új kereskedelmi formákra való áttérés meggyorsult, a szakképzett dolgozók aránya növekedett. Borsod szocialista szektoraiban az elmúlt négy év beruházási teljesítése 1968. évi árszinten meghaladja a 20 milliárd forintot. A legdinamikusabban fejlődő ágazat a vegyipar és a kohászai. Az elmúlt évtizedekben kialakult egyoldalú gazdasági struktúrában az élelmiszer- ipar arányának várható növekedése jelent némi változást. A beruházások 90 százaléka az elmúlt négy évben is Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Lenin város, illetve vonzáskörzeteik területére koncentrálódott. reződtak. Ennek ellenére a mezőgazdaságban foglalkoztatottak egy főre jutó évi összjövedelme még elmarad a bérből élők pénzbevételei től és két-'háromezer forinttal az országos átlag alatt van. Az iparban a munkások átlagkeresete meghaladja az országosat, ez azonban a bányászok és a kohászok magasabb átlagbérének következménye. A pénz jövedelmen belül egyre nagyobb hányadot tesz ki a mozgóbér- .léllegü keresel. Nem történt kellő előrelépés a bérek differenciálásában. A lakosság jövedelmének emelkedése tükröződik a takarékbetét- állomány növekedésében is. 1965—6!) között a betétállomány — gyorsuló ütemben — csaknem 80 százalékkal nőtt. A harmadik ötéves ten' időszakában a kiokere&kedel egy csoportja. mi forgalom a tervezett.pel nagyobb ütemben, várhatóan 51 százalékkal emelkedik. Az egy lakosra jutó elelmi- szer-fogyasztás Borsódban az elmúlt négy évben átlagosan 7,4 százalékkal emelkedett, évenként, ennek ellenére 1969-ben is csak 38 százaléka volt az országos átlagnak Javította az ’ ellátást — főleg az utóbbi időben — a szabadpiaci felhozatal növekedése, a termelőszövetkezetek fokozatos bekapcsolódása az értékesítésbe, és a többcsatornás árubeszerzes szélesítése. Az étebszanvonallkd kapcsolatos kommunális ellátás legfontosabb feladata a lakáskörülmények állandó javítása voll. Megyénkben négy ev. alatt összesen 17 ezer 592 lakás épült, érmék körül belül 43 százaléka állami és szövetkezett forrásból. Kezdett A gazdaságirányítási rendszer reformja serkentően halott a gazdasági életre, új feladatokat rótt a gazdálkodó szervekre, nagyobb követelmények elé állította a gazdasági vezetési. Vállalataink többsége jól alkalmazkodott az új körülményekhez. Főleg a nyereség érdekeltségi rendszer ösztönzi a vállalatokat a termelőkapacitások kihaszna - lására, a termelés és a forgalom bővítésére. A nagyobb önállóság, érdekeltség és felelősség változásokat hozott a vállalati gazdálkodás módszereiben is. Üj tevékenységi körök alakultak ki (piackutatás, vállalati propaganda stb.l. Üj tartalommal bővült az érdekeltség és szélesedett az üzemi demokrácia. Ugyanakkor a létszámgazdálkodásban és a készletgazdálkodásban nem érvényesül a szükséges takarékosság. A vállaljatok egy része széles körű és figyelemre méltó erőfeszítést tett a A megye gazdaságának fejlesztésében alapvető követelmény továbbra is a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása, a termelés műszaki színvonalának emelése, takarékosság az élőmunkával, az eszközök jobb tóhasználásával több és jobb termelési eredmény elérése, ezzel a dolgozók életszínvo-1 untának állandó emelése. Tovább kell javítani megyénk gazdasági szerkezetét, rugalmasságát. A foglalkoztatottság ésszerű növelésén belül előtérbe kell helyezni a női munkahelyek számának bővítését, a fiatalok munká- I ba lépésének megoldását a j termelékenység növekedésé- nek állandó emelésével. A I technika korszerűsítésével, a [ szervezés és vezetés színvonalának emelésével növelni j kell a termelés és az értéke- j sites hatékonyságát. Fokozni kell a gyártmányok | nemzetközi versenyképességét, törekedni kell a hazai és az exportigények kielégítésére. az imporllehetík égek ésszerű hasznosítására, a (er- j mékek minőségének es kor- ! szerűségének állana iavffá- (Foiytulus a.: oldalon) Borsod; vegyipartrok fellegvára fett e&ät 'ao*l; és ajtóiában ehna g legdinamikusabban a termelőszövetkezetek fejfedtek A lakosság jövedelme számottevően emelkedett II párt gazdaságpolitikájának i megye gazdasági fejlődése
