Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szombat, 1970. aov. 21. Cotnenins szobrának avatása és tudományos ülésszak Patakon A PEDAGÓGIA korszak­alkotó személyisége. Comeni- us halálának 300. évforduló­ja alkalmából a nemzetközi nevelésügy keretében ha­zánkban sorra kerülő ünnepi rendezvények fő színhelye — Budapest mellett — Sáros- patalj. A nagy cseh humanis­ta, tudós és nevelő működé­sének fontos szakasza fűző­dik a pataki főiskolához, ahol 1650-—1654. között taní­tott. Az ünnepi Comenius kon­ferenciát november 24-én, kedden délután Budapesten, a Magyar Tudományos Aka­démia nagytermében nyitja meg Mátrai László akadémi­kus. A budapesti ülésszakon Maller Sándor, a magyar UNESCO-bizottság főtitkára látja. el az elnöki tisztet, je­les csehszlovák, lengyel és német Comenius-kutatóik is előadásokat tartanak. Az első működik Béres Ferenc ének­művész is. NOVEMBER 26-ÄN, csü­törtökön délelőtt a' Sárospa­taki városi Tanács kibővített ünnepi ülésén Tóth József vb-elnök emlékezik meg (jó­mén iusról. Ezt követően a tanítóképző intézet díszkert­jében kerül sor Comenius szobrának leleplezésére. A bronzszobor Pátzay Pál Kos- suth-díjas művész alkotása. Avatóbeszédet mond Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára. Csütörtök délután a tanítóképző inté­zet dísztermében folytatja munkáját a tudományos ülésszak. Ezen a külföldi ku­tatók közül a prágai Josef Brambora „Sárospatak Co­menius életművében” cím­mel tart előadást. Az elhang­zó többi tanulmány témája is Comenius sárospataki mű­ködésével kapcsolatos — napon a hazai előadók között szerepel Üjszászi Kálmán, a sárospataki gyűjtemények főfelügyelője is. Másnap, november 25-én Sárospatakon folytatódik az ünnepségsorozat. Este Come- n«is és Sárospatak címmel irodalmi és zenei műsort ren­dez a tanítóképző intézet. Az intézet irodalmi színpada dr. Cjnthűj Imre vezetőtanár ösz- szeáfMásában Comenius Pa­takon írt műveiből ad elő részieteket. Azok a mind má­ig konscserű tanításai hangza­na el, amelyek három év- szÓEsad távlataiból is elevenen hatnék. A műsorban közre­egyebek között Orosz Lajos Comenius sárospataki iskola- reformját értékeli. Ködöböcz József Comenius és a sáros­pataki nevelőképzés kapcso­latait világítja meg. új ku­tatási eredményeket tár fel Hereper János és Keserű Bálint Comenius utolsó évei­nek magyarországi kapcsola­tairól. S érdekes helytörté­neti adalékokkal szolgál La­dányi József „A Comenius- kori sárospataki scola vég­zett diákja a Hegyalja min­dennapi életében” című elő­adása. A nemzetközi jellegű ese­ménysorozatot három orszá- / Kövületek — magánosok, figyelem! MMOUT ÜVEGET, KERTÉSZETI CÉLRA, SÍKÜVEGET (BELFÖLDI BS IMPORT) 2—6 mm-ig, savbaHont, demrzsont soron kívül kiszolgálunk! Fogyasztói árból engedményt adunk! AMFORA—ÜVÉRT 21. sz. lerakat, Miskolc, Besenyői u. 16. Tel.: 35-166, 36-761. Télen Nyáron Mirelit A Magyar Hűtőipar miskolci gyára, a Miskolc és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítési zettel Szövetke- 1 Á\TB aruDemmatoi rent kóstolással egybekötve, délután 14 és 18 óra iez között: November 23-án Szuperéit ABC-áruház, Hoffmann Ottó u., November 24-én 100. sz. ABC-áruház, Szentpéteri ka­púi lakótelep. Tekintse meg és kóstolja, valamint vásárolja készít­menyeinket, mert A MIRELIT GYÜMÖLCS ÉS FŐZELÉK OLYAN, MINT A FRISS! gos kiállítás egészíti ki: a tudományos gyűjtemények iskolatörténeti múzeumában és a Nagykönyvtárban ren­dezett Comenius-emlékkiál- lítás. valamint az új pataki pártház tanácstermében a csehszlovákiai Comenius-iro- dalmat bemutató kiállítás, a prágai és a pozsonyi pedagó­giai intézetek rendezésében, a korszerű iskola: szemlélte­tőeszközök bemutatója. A PATAKI ünnepségeken a külföldi vendégeken kívül a hazai neveléstudomány, s valamennyi pedagógusképző felsőoktatási intézmény kép.- viselői is részt vesznek. . — ez. A csöpp kis rendezői szo­bában a forgatókönyv és egy papírlapra skicceit színpadi díszletvázlat társaságában beszélgettünk Nyilassy Ju­dittal, a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjével. Szép és nehéz feladat előtt áll. A Bánk bán rendezését kapta feladatúi. — Pályafutásom egyik leg­szebb feladata ez. Nemcsak azért, mert valamennyi rende­ző •számára megtiszteltetés, ha ezt a darabot rendezheti. Engem, személy szerint rég­óta foglalkoztatott ez a drá­ma. már akkor is, amikor még csak kilátásaim sem vol­tak arra, hogy valaha az én irányításommal kerül színre. Ma éjjel a televízióban: Kopár sziget Világhírű film kerül ma éjszaka a Magyar Televízió mű­sorában a közönség elé. A Kopár sziget című japán filmet hazánkban először 1963-ban mutatták be a mozik, de azóta is nagyon sokszor ismételten műsorra tűzték. A film az egyik japán beltenger szigetvilágába viszi el a nézőt, s be­mutatja azokat a keserves körülményeket, amelyek között az ember megpróbál úrrá lenni a természeten. A filmnek nincs szövege, beszéd nem hangzik el benne, mindent a ké­pek mondanak el a természettel folytatott kemény és hall­gatag harcról. A szigeten élő parasztcsalád — hogy termővé tegye a sivár földet — naponta tucatszor evez át a túlpart­ra, édesvízért. Sziszifusz mitológiai küzdelme ismétlődik meg itt — mai valóságként. A nem mindennapi filmélmé­nyeket váróknak érdemes lesz éjjel a képernyők elé ülni e filmért. Haydn-oratórium a munkáskerületben Nagyszerű zenei élmény részesei lehetnek azok a mis­kolciak, akik november 29- én, vasárnap délelőtt elláto­gatnak az újdiósgyőri Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontba. Egy ritkán hallható, fenséges hangzású, gazdag dallamvilágú zeneművet, Haydn Évszakok című orató­riumát mutatja be a BM Szimfonikus Zenekara és a budapesti Vasas Művész- együttes vegyeskara, a tele­vízióból is jól ismert Erkel- díjas karnagy, Vas Lajos ve­zényletével. Az oratórium szólistái Werner Mária, Kö­röndi György és Antalffy Al­bert lesznek. Megjelent a Delta legújabb száma A luxusautóktól az anti- anyagig terjed a Delta Maga­zin új számának érdekesség­sorozata. „Kezünben az an- tianyag” címmel beszámol a fizikai kutatások egyik leg­izgalmasabb vívmányáról, s a belőle fakadó, bizonyításra váró feltételezésekről. A vi­lágűr fizikájával, .a csillagá­szat időszerű témáival kap­csolatban a rádiócsillagá­szat legújabb módszereiről és eredményeiről ír részletes cikket, de beszámol egy iz­galmas űrbiológiai kísérletről is. A biológia témakörébe vág „Sejtboncolás lézerrel” című cikke, amelyből kitűnik, hogy lézersugárral egy-egy elkülönített eejt meghatáro­zott szervecskéit is „operál­ni” lehet. Hírt ad egy, a gyógyszerek „új aranykorát” ígérő gyógyszercsalád felfe­dezéséről és „Lemezmozi a képernyőn” című cikkében bemutatja az ultramikroba­rázdás lemezekre rögzített tv-műsor jövőjét. Látványos képsorozatban megismerteti a Rolls-Royce gyár mindmá­ig felülmúlhatatlan árú luxuskocsijait és versenytár­sait. Számos egyéb tudományos és műszaki újdonság, érde­kesség, hír és információ, hu­mor szerepel még a Delta Magazin új számában, ame­lyet ezúttal is száznál több — jelentős részében színes — fotó tesz gazdagabbá. Belelapoz a forgatókönyv­be. szinte simogatja ujjai­val a nemsokára életre kelő dráma szövegsorait. — Azt hiszem, ez érthető is. Hiszen Katona Bánk bán­ja diákkorától kíséri az em­bert, különösen pedig a ren­dezőt. Számtalanszor elol­vastam. És olvasva mindig tökéletesen világosnak, re­mekül megírtnak találtam. Többször láttam színpadon is. Az a furcsa helyzet állt elő. hogy a színpadi Bánk bánból nem az egész drámá­ra, nem egy-egy alakjára, hanem csak bizonyos nagy alakításokra emlékszem visz- sza. A két világháború kö­zötti bemutatók is okozói annak — hisz az akkori já­tékstílus és a korszellem meglehetősen elferdítette a Bánk bán eszmeiségét —, hogy a mű színpadi léte egy kicsit bizonytalan. Ettől a te­hertételtől csak most szaba­dul meg. — Mi vezeti Nyilassy Ju­ditot a Bánk bán színreál­lításában? — Tiszta meggyőződéssel mondom, hogy a Bánk bán nemcsak nemzeti dráma, nemcsak „szobor”, hanem magyar színházművészeti re­mekmű is. Shakespeare-i mé­retű sorstragédia. Úgy érzem, eddig talán éppen a sorstra­gédia jellege sikkadt el. A mi felfogásunkban — mert sze­rencsés véletlenként a sze­replők is érzik a Bánk bán e jellegét — a sorstragédia kel majd életre. Közben egyre lelkesebb lesz. Magyaráz. Valahogy úgy, mint amikor a színpa­don próbáló színészekkel dol­gozik. Szavai nyomán szin­te megelevenedik a dráma. — A második és az ötödik rész a döntő. A békétlenek jelenetében indul a bánki sorstragédia. Hiszen az érv- párbajban Bánk bizonyságot tesz államférfiúi koncepció- zusságáról, s a törvényesség mellett teszi le a voksol. S pár pillanat múlva szembe kerül Gertrudis-szal. Amikor megöli a királynőt, megkez­dődik a sorstragédia betelje­sedése. így kap kulcsszere­pet az ötödik rész, amelyet pedig sokan és sokszor sta­tikusnak, feleslegesnek ítél­tek. Pedig ez a befejező, záró rész tele van mozgalmasság­gal, pillanatról pillanatra változó drámaisággal. Ismét a forgatókönyv felé fordul. — Olyan világos ez, olyan érthető. Nincs is más feladat, mint ragaszkodni a Katona által megírt szöveghez. — Hogy haladnak a pró­bákkal? — Dolgozunk. Erről talán annyit, hogy naponta kétszer tartunk próbát. Hiszen nem­csali számomra, hanem a szí­nészek számára is hatalmas feladat. Vidéki színház nem vállalkozik minden nap ilyen monumentális feladat­ra. — Kiket láthatunk majd a színpadon? — Bánkot Paláncz Ferenc, Gertrudist Kovács Mária, Melindát Balogh Emese és Antal Anette, Biberachot Upor Péter, Tiborcot Csapó János, Ottót Markaly Gábor és Harkányi János alakítja. Cs. A. Könyv készül a pártkongresszusról Az MSZMP küszöbön ál­ló X. kongresszusának anya­gából a legfontosabb feje­zeteket — a Központi Bizott­ság beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelenté­sét és a kongresszus határo­zatait — néhány nappal az esemény után a Kossuth Ki­adó kiadvány formájában megjelenteti, több százezer példányban — a kongresszus teljes anyagát később könyv­alakban is kiadják. Belpoliti­kai életünk négyévenként is­métlődő legrangosabb esemé­nyét, mint korábban minden alkalommal, most is teljes beszédanyagában gyorsírók rögzítik, s e jegyzőkönyvből mintegy 35 íves, tehát csak­nem 600 oldalas kiadványt szerkesztenek. A Központi Bizottság írásos referátumá­val és szóbeli beszámolójá­val, valamint a napirendre kerülő többi jelentéssel együtt tartalmazza majd ez a kötet a felszólalások lénye­gét és természetesen a kong­resszus határozatait, doku­mentumait. Vita a születendő ifjúsági törvényről Nagy érdeklődéssel várt vi­taest színhelye lesz a jövő hétfőn, november 23-án es­te az újdiósgyőri Bartók Bé­la Művelődési Központ szín­házterme. A fiatalok fóruma elnevezésű sikeres sorozat ez évi hetedik összejövete­lén a készülő ifjúsági tör­vényről vitatkoznak majd a diósgyőrvasgyári 100-as és 116-os ipari szakmunkás- képző intézetek, a kohóipa­ri technikum és más iskolák tanulói. Két és fél ezer jö­vendő szakmunkást és tech­nikust képvisel az az ötszáz KISZ-korosztályú fiatal, akik részt vesznek a 19 órakor kezdődő vitaesten. Közülük előreláthatóan mintegy 100- an el is mondják majd' az ifjúsági törvénnyel kapcso­latos elképzeléseiket, véle­ményüket. Ezúttal Sárközi Andorné, a miskolci Kossuth Gimnázium igazgatója is ott lesz a vitavezetők: Németh Antal, a megyei pártbizott­ság munkatársa és dri Tí­már László, a Miskolci Já­rásbíróság elnökhelyettese mellett az összejövetelen. A közművelődés feladatai Sátoraljaújhelyen A sátoraljaújhelyi közmű­velődési tanács tegnap, no­vember 20-án részletesen elemezte Sátoraljaújhely 1971—75. évi közművelődési irányelveinek tervezetét. A város közművelődését ked­vezően befolyásolja az üze­mek dinamikus fejlődése, de ez megköveteli a szakoktatás javítását, valamint a mű­szaki-technikai ismeretek bővítését. Ezért a következő években is megrendezik a már hagyományosnak számí­tó műszaki heteket. A közművelődési tanács különösképpen hangsúlyozta a szocialista tudat és a he­lyes társadalmi magatartás fejlesztésének szükségességét, rámutatott azokra a lehető­ségekre, amelyekkel eredmé­nyes tudatfejlesztés érhető el. Külön-külön vizsgálták a közművelődési intézmények fejlesztési lehetőségeit és fel­adatait, Takács Imre Naponta kétszer próba Beszélgetés Nyilassy Judittal

Next

/
Oldalképek
Tartalom