Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
ÉSZAK-MAG YARORSZÁG 2 Kedd, 1970. november 3. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs előadói beszéde A borsodi kommunisták megyei pártértekezletének összehívásával fontos állomásához érkezett megyénkben a X. pártkongresszus előkészítése. A Központi Bizottság határozatának megfelelően valamennyi párt- szervezetünkben, a csúcsvezetőségekben és a pártértekezleteken értékelték a végzett munkát, megvitatták a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat-tervezetet. Kialakították állás- foglalásaikat, és megválasztották az új vezetőségek, testületek tagjait. A beszámolók, a felszólalások azt bizonyították, hogy Borsod megye 'kommunistái egyetértenek a párt politikájával, az Köszönő? a Külön is megemlítem a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyt, amely szerves folytatása a felszabadulás ,25. és Lenin születése 100. évfordulója tiszteletére kibontakozott mozgalomnak. Megyénkben megközelítőleg a dolgozók 90 százaléka vesz, részt valamilyen formában a kongresszusi munkaversenyben. A gazdasági és politikai vezetés mindenütt biztosította a versenyhez szükséges tárgyi és szervezeti feltételeket, segítette a dolgozók kezdeményező készségének kibontakozását. A kongresz- szusi munkaversenyben most is — mint már eddig any- nyiszor — nagyüzemeink dolgozói jártak az élen — irányelvekkel, a szervezeti szabályzat módosításával, ugyanakkor számos észrevételt és sok hasznos javaslatot tettek. Ilyen őszinte, reális, színvonalas vita, mint amilyen most jellemezte a taggyűléseket, a pártértekezleteket — korábban nem volt tapasztalható'. Különösen örvendetes a munkások megnövekedett érdeklődése, bátor, kritikus, önkritikus véleménynyilvánítása. Megtisztelő pártunk számára az a figyelem, amelyet a pár- tonkívüliek tanúsítottak a vezetőségválasztó taggyűlések és a küldöttértekezletek iránt. örömünkre szolgál, hogy figyelemmel kísérik a megyei pártértekezlet munkáját is. helytállásért kezdte beszédét dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd így folytatta: Engedjék meg, hogy a megyei pártbizottság nevében megköszönjem egész párttagságunknak, a megye munkásainak, parasztságának és értelmiségi dolgozóinak, hogy alkotó, szorgalmas munkával részt vettek a IX. kongresszus határozatainak megvalósításában. Tisztelettel és elismeréssel köszöntöm e helyről a kongresszusi munkaverseny valamennyi részvevőjét, szervezőjét és irányítóját mindazért az áldozatos munkáért, amelyet a felajánlások teljesítése érdekében végeztek és végeznek. A világ fejlődését a szocializmus erői határozzák meg A nemzetközi helyzet legjellemzőbb vonásairól szójva kiemelte az előadó: korunkban két alapvető tényező határozza meg a világ helyzetét; a szocializmus és a nemzetközi imperializmus. A nemzetközi élet eseményei azt bizonyítják, hogy az imperializmus — az amerikai agresszorokkal az élen — tovább fokozza harcát a reakciós rendszerek, valamint befolyási övezeteik megtartására, a társadalmi haladás akadályozására. Noha helyenként még érnek el átmeneti sikereket, a világ fejlődésének fő irányát^a szocializmus, a haladás eVői határozzák meg. A háborús tűzfészkek részletes elemzése után hangsúlyozta Bodnár elvtárs: az európai béke megőrzése késztette a Varsói Szerződés tagállamait rá, hogy kiadják a budapesti felhívást, amely egy összeurópai biztonsági konferencia meghatározására szólítja fel a kontinens országait. Hazánk külpolitikájáról szólva elmondotta: kötelességünknek tartjuk, hogy a szocialista világrendszer egységét, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat őrizzük és erősítsük, részt vállaljunk abból a közös harcból, melynek célja a társadalmi haladás segítése, a béke megőrzése, a háborús gócok felszámolása, az emberiség boldogabb jövője. Anyagilag és politikailag segítjük igazságos harcukban a vietnami és az arad népeket. A testvérpártoknak az egység erősítéséért tett erőfeszítéséről szólva hangsúlyozta: mi, magyar kommunisták büszkék vagyunk rá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt — internacionalista politikánkhoz híven — megfelelő részt vállalt ebből a rragy horderejű munkából. A borsodi kommunisták nagyra értékelik ezt a tevékenységet: a testvérpártoktól kapott felkéréseket, megbízásokat a pártunk iránti nemzetközi bizalom megnyilvánulásaként fogadják. fi \I. kongresszus iránymutatásai alánján dolgoztunk Az írásos beszámolóban és a mellékletben a megyei pártbizottság összegezte a megye gazdasági, politikai, ideológiai és kulturális életének legjellemzőbb vonásait — folytatta beszédét Bodnár elvtávs. Igyekeztünk bemutatni a fejlődés során elért eredményeinket, és őszintén feltárni meglevő nehézségeinket. gondjainkat. A megyei pártbizottságnak az a véleménye, hogy a IX. párt- kongresszus iránymutatásai alapján dolgoztunk. Megyénkben eredményesen hajtottuk végre a kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait. Ugyanakkor néhány területen az előrehaladás üteme nem volt kielégítő, elképzeléseinket nem sikerült mindenben megvalósítani. Látjuk ezt. tudatában vagyunk munkánk gyengeségeinek, fogyatékosságainak is. A szóbeli kiegészítőben néhány fontosabb kérdéssel, főképpen problémáinkkal kívánunk foglalkozni — hangsúlyozta az előadó. Borsod gazdasága viszonylag egyenletesen. a III. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. Az 1966-os pártértekezleten meghatározott tennivalókat jórészt elvégeztük. Megyénk gazdaságának erősítésével hozzájárultunk népgazdaságunk eredményeihez. A gazdaságirányítás mai rendszerére való áttérés időszakában új tartalékok tárultak fel. Ä reform számos olyan folyamatot indított meg. amely a párt gazdaság- politikai céljainak elérését segítette és ma is segíti. A beszámolási időszakban azonban megtalálhatók a gazdálkodás olyan fogyatékosságai is. amelyek a fejlődés ütemét már korábban is fékezték, csak a gazdaság- irányítás reformjának tükrében ma jobban látjuk őket. Ilyenek például a nem eléggé hatékony gazdálkodás, a műszaki fejlesztés és a termelékenység alacsony színvonala, a munka gyenge szervezettsége, a munkafegyelem lazasága, a korszerű vezetői ismeretek hiánya, a magas készletszint, a beruházási igények és az építőipari kapacitás közötti feszültség. A kedvezőtlen jelenségek egy másik csoportja újabb keletű. Ilyenek például: az egy főre jutó termelés színvonalának stagnálása, sőt, időleges visszaesése, a munkaerőmozgás nem kívánatos mértékű élénkülése, és a termelési struktúra változásából származó gondok. Javult megyénk lakosságának ellátása, azonban sem az áruellátással, sem a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésével nem lehetünk elégedettek. 40-45 milliárdos beruházás a következő öt évben A IV. ötéves terv időszakáról szólva elmondotta Bodnár elvtárs, hogy megyénk gazdasági fejlődése még dinamikusabb lesz. A megye arculata — a termelőerők struktúrája és területi elhelyezkedése szempontjából — kaik kimerültek, vagy kimerülőben vannak. A legrosszabb a helyzet a Tisza és a Bodrog folyók közelében fekvő, az ár- és belvíz által erősen sújtott gazdaságokban. A tagok közösből származó jövedelme a terve-. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs előadói bestédét tartja. továbbra is nehézipari jellegű marad. A várható beruházás értéke mintegy 40—45 milliárd forintra tehető, amely a III. ötéves terv teljesítéséhez képest mintegy 50—60 százalékos növekedést jelent. Ebben számos, az egész népgazdaság fejlődését szolgáló célkitűzés is van. A tervidőszak legnagyobb fejlesztése — amely a vezetés számára új és nagy horderejű feladatot jelent — elsősorban Leninvárost és Kazincbarcikát érinti. Lenin- városban kőolajfeldolgozó és műanyag-alapanyaggyártó üzem, 2000 megawattos szén- hidrogén bázisú erőmű létesül. Ez a nagyszabású program több mint 40 milliárd forintba kerül, és megvalósulásához jóval több idő kell, mint egy ötéves tervidőszak. A fejlesztés másik számottevő feladata a lakásépítés, a lakossági javítószolgáltatás, a kommunális ellátás. A IV. ötéves terv időszakában mintegy 17 ezer tanácsi, bér- és szövetkezeti lakás épül. Ebből Miskolcon ■— amely, mint Budapest, kiemelten kezelt városnak számít — várhatóan 11 900 lakás építésére kerül sor. Állami és magánerőből összesen mintegy 31 ezer lakás megépítésével számolunk. A továbbiakban a megye mezőgazdaságáról, gondjáról és az ezzel kapcsolatos fontosabb feladatokról szólt az előadó. Az 1970-es év rendkívüli nehézségek elé állította a megye mezőgazdaságát. A tavaszi ár- és belvíz több mint 93 ezer hold mezőgazdaságilag művelt területet érintett. A csapadékos időjárás erősen gátolta a növényvédelmi munkáikat, a kalászosok és a kapások erősen gyomosodtak. A szőlőtermelés 20—40 százalékát a peronoszpóra pusztította el. Elhúzódott az aratás is. A gondokat növelte, hogy a nedves termények szárításához nem rendelkeztünk kellő szárítókapacitással. A nagy mértékű terméskiesés nehéz pénzügyi helyzetet teremtett termelőszövetkezeteink egy részénél. Tártál ézetthez viszonyítva előreláthatóan 80 millió forinttal lesz kevesebb. Mezőgazdasági üzemeink nehéz helyzetét kormányzati szerveink ismerik. Ahol segíteni kellett, eddig is segítettek, s a megye tsz-tagsága bízhat benne, hogy az indokolt támogatás most és a jövőben sem marad el. Borsod társadalmi arculatát — hangsúlyozta az előadó — a munkásság nagy száma határozza meg. A szocialista iparban foglalkoztatott több mint 140 ezer munkás közül 110 ezren a nehéziparban^ a nagyüzemekben. dolgoznak. A számszerű növekedésen kívül fokozódott a politikai aktivitás is. A megye párttagságának több mint 41 százaléka munkás. A tudományos-technikai fejlődés’, a magasabb gazdasági követelmények szükségessé teszik a munkásság szakmai ismereteinek gyorsabb ütemű gyarapítását. A munkásosztály összetételét vizsgálva fel kell figyelnünk rá, hogy ezekben az években lényeges sajátosságokat mutat a generációváltás. Lassan nyugdíjba vonul az a nemzedék, amelyik a felszabadulás előtt vált munkássá, s már a múlt rendszerben is aktív részvevője volta munkásmozgalomnak. Mind magasabb lesz azok aránya, akik a felszabadulást követően sajátították el a szakmát. Ez fokozza a pártszervezetek, s a gazdasági vezetők felelősségét is a munkás- fiatalok ideológiai, politikai nevelésében. A megyében folyó ideológiai, politikai és kulturális munkáról szólva Bodnár elvtárs többek között elmondotta. hogy előbbre léptünk például a szocialista erkölcsre nevelésben. A folyamat bonyolultságát jellemzi, hogy egyrészt figyelemmel kísérhető a munkához való szocialista viszony erősödése, másrészt még sokhelyen laza a munkafegyelem. Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik, hogv mindenütt rendet teremtsünk. Szükségesnek tartjuk, hogy a vállalati bérgazdálkodás és az anyagi ösztönzés, a munkaerő-gazdálkodás és a munkajogi szabályozás jobban megfeleljen a követelményeknek. Szeretnénk külön hangsúlyozni: egyszer már el kell jutnunk oda. hogy felelősségre vonjuk azokat a vezetőket, akik elnézik a technológiai és technikai mulasztásokat, a hanyagságot és a munkafegyelem megsértését. A munku- erkolcs fejlődésére közvetlenül hat az anyagi érdekeltség szocialista elvének érvényesítése. Változatlanul igen fontos feladatunk, hogy ahol szükséges, konkrét intézkedésekkel, neveléssel fellépjünk a kispolgári anyagiassággal, az egyenlősdi nézetekkel szemben. Sokszor azonban hajlamosak vagyunk csak központi intézkedésektől várni az ilyen torzulások megszüntetését, holott a másod-, illetve so- kadállások elburjánzásának, az elvtelen engedményeknek a megakadályozása nagyon is helyi és konkrét feladat. Az ideológiai élet alakulásában meghatározó tényező a pártszervezetek, a kommunisták munkája — hangsúlyozta az első titkár elvtárs. A pártbizottság megítélése szerint az elmúlt négy évben a pártszervek és pártszervezetek több figyelmet fordítottak az ideológiai munkára, helyesebb arányok alakultak ki a pártmunka különböző területei között. A propaganda- és agitációs munkában is értünk el eredményeket. Ezt írásbeli beszámolónkban is megállapítjuk. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg. hogy kulturális életünkben nem sikerült olyan mértékben előbbre lépnünk, mint szerettük volna. A fő mondunk az, hogy az elismerésre méltó tartalmi eredményeket többnyire nagyon mostoha tárgyi és személyi feltételekkel, éppen ezért nagy erőfeszítések árán értük el. Tartalmasadé vált a pártmunka Megyénk pártszervei ' és szervezetei az elmúlt négy esztendőben tovább erősödtek. Növekedett eszmei, szervezeti, cselekvési egységük. Az előző pártértekezlet óta tartalmasabbá vált a pártmunka. Előbbre léptünk a párttagság kommunista nevelésében, a párt és a munkásosztály vezető szerepének erősítésében — hangsúlyozta Bodnár elvtárs. A küldöttértekezleteken, az augusztusi és a szeptemberi taggyűléseken a szervezettség, a megjelenés, az aktivitás azt bizonyítja, hogy a párttagság a beszámolási időszakban, de különösen az utóbbi két évben eszmeileg, politikailag sokat fejlődött. A felszólalások nagy felelősségérzetről tanúskodtak. Nem az egyéni sérelmek, panaszok, hanem a közös gondok megvitatása volt előtérben. A felszólalói; foglalkoztak a gazdasági élet gondjaival. így például a mezőgazdaság gyorsabb fejlődésének lehetőségeivel, a beruházásokkal, a lakásépítkezések meggyorsításával, a szocialista bérezés elvének alkalmazásával, s olyan fontos társadalmi kérdésekkel mint a nők egyenjogúsága, az ifjúság helyzete, a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatása. Szélsőséges nézetekkel, véleményekkel csak elvétve találkoztunk. Elmondották, hogy a két pártértekezlet között a párttagság összetételében kedvező változások következtek be' emelkedett a nők száma és aránya, lényegesen javult a párttagság általános és politikai műveltsége. Ugyanakkor több pártértekezleten szóvá tették, hogy kedvezőt len változás következett be a foglalkozás szerinti összetételben. A pártértekezlet küldöttei nagy felelősséggel, sokrétűen elemezték a politikai, az ideológiai és gazdasági munka pozitív és negatív jelenségeit. A vitában részt vevők nagy többsége kérte, hogy a felsőbb pártszervek tegyék még rendszeresebbé, sokoldalúbbá a politikai tájékoztatási. A pártértckezletekcn, a taggyűléseken és a beszélgetések alkalmával is sokszor kérték, hogy a járási, a megyei pártbizottság, de a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság taS3ai is gyakrabban látogassanak el hozzájuk. így fogalmaztak: „nagyon jó, hogy most a vezető elvtársak meglátogatnak, jó volna, ha más alkalommal is eljönnének, és akkor is kikérnék véleményünket”. Az újonnan megválasztott pártszer veknek jobban kell élniük az ilyen beszélgetések lehetőségével, A pártértekezletek jó munkáját bizonyítja, hogy több, vezetésre alkalmas, tehetséges fizikai dolgozó, fiatal és nő került a választott testű letekbe, a különböző vezető posztokra A megyei pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága a IX. kongresszus óta eltelt időszakban biztosította, hogy a megyei vezető pártszervek tevékenységében érvényesüljenek a pártélet lenini normái: a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés és a személyes felelősség. Bodnár elvtárs utalt rá, hogy a IX. kongresszus óta megyénkben differenciáltabb és hatékonyabb lett az állami szervek pártirányítása, és a szerveknél a nártalapszervezetek munkáin. Helves és jó módszerek alakullak ki a feladatok meghatározásában és a végrehajtás számon kérésében. Munkastílusunkat ieyékezlíirU' az élet követelményeihez igazítani. fi defgozélk bizalma munkánk kiapadhatatlan forrása Befejezésképpen pedig a következőket mondta az előadó: A megyei pártértekezlet elé terjesztjük munkánk értékelését és a párt- bizottság által legfontosabbnak tartott feladatokat. Ilyen számvetés alkalmával termő- szelesen felmerül, hogy a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkája megfelelt-e a növekvő követelményeknek, annak a bizalomnak, amelyet kapói*. A megye kommunista ős pártonkívüli dolgozóinak bizalma adott erőt az elmúlt négy évben. Ez a bizalom kiapadhatatlan forrása további munkánk sikereinek A párt politikáiéval való egyetértés, a tettekben megnyilvánuló egység ős a jó politika végc'n a i tásán a k megjavítását sürgető észrevételek e bizalom kézzelfogható tényei. Ügy érezzük, e bizalmat kamatoztatni tudtuk. és ez megmutatkozott a megye kommunistáinak növekvő felelősségérzetében, a javuló pártmunkában, a köz érdekét, a népet szolgál > cselekedetekben. Kérem pártértekezletet, hogy a megyei pártbizottság beszámolóját, a szóbeli kiegészítést és a határozati javaslatot vitassa meg és foeedja el. * Or. Bodnár Ferenc elv- társnak. a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának előadói beszéde után második napirendi pontként a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvitatására, tapasztalatainak összegezésére, a párt értekezlet állásfoglalásának kialakításúra került sor A napirend vitaindító előadásai Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta.
