Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Szerda, 1970. nov. 18. ÉSZAK • MAGYARORSZAG 3 Kongresszusra készülve: Az önállóság útján 4rubem utató Edelényben gm m, nrpl * At.**». Hol tudják Sbbs”­községben a tanyavilágba kell-c sürgősebben bevezetni a villanyt, vagy a falu köze­pén tervezett új lurott kút­ra van-e előbb szükség' Látszólag naiv kérdés és könnyű rá felelni: hát per­sze, hogy mindezt X község­ben tudják legjobban, ugyan hol másutt ismernék annyi­ra a falu problémáit, örö­meit és gondjait, mint olt, helyben ? Mindez ma már természe­tesnek tűnik. Nem is olyan régen azonban a legkisebb községi beruházáshoz, a falu határát túl nem lépő ren­delkezéshez is a felsőbb szerveket kellett megkérdez­ni — szinte mindenhez elő­zetes engedélyre volt szük­ség. A helyi tanács — állam- igazgatási, népképviseleti, és önkormányzati szerv. Állam- igazgatási funkciója ab.ban áll, hogy az egész országra — vagy akár az illető me­gyére, járásra — vonatkozó törvényeket, rendeletéket, il­letve a magasabb szintű ta­nácsok rendelkezéseit a ma­ga területén végrehajtja. Vagy más szóval: gondosko­dik a szocialista törvényes­ség megtartásáról abban a községben, városban, megye ben, amelynek lakosai meg­választották. S éppen azért, mert megválasztották — népképviseleti szerv. Nem­csak végrehajtja a felsőbb intézkedéseket, de joga és kötelessége úgy végrehajta­ni, hogy azzal választóinak, az illető terüld, lakosainak érdekeit szolgálja. Ez persze nem ütközhet; a magasabb, országos érdekekkel. Központi Bízott jídlt Kága ^ a kor. mány az év első felében fog­lalkozott a tanácsok önálló­ságának továbbfejlesztésével, az új tanácstörvény kidolgo­zásának időszerűségével. Húsz évvel az első tanácsok meg­alakulása után valóban elér­kezett a korszerűsítés ideje Ehhez tartozik az is. hogy a tanácsok legyenek önkor­mányzati szervek. Ezernyi példát lehetne rá találni: mi mindent lehet — ha megfe­lelő képességű és képzettsé­gű emberek állnak a taná­csok végrehajtó bizottságai­nak élén — helyileg jól, a korábbinál jobban elintézni. A helyi vezetők ismerik leg­jobban a községükben, váro­sukban jelentkező igényeket — s ami ennél is fontosabb: az ottani embereket, akikkel naponta találkoznak, akikkel örömeik, gondjaik is azono­sak. Ok tudják legjobban, mikor és hol van szükség valamilyen kommunális be­ruházásra; hol és kinek kell • sürgősen segíteni, mert ne­héz szociális helyzetbe ke­rült; kell- vagy lehet-e új iparengedélyt kiadni; milyen a közbiztonsági helyzet, és így tovább. (Egyetlen, de jellem­ző példa, azóta, hogy a sza­bálysértési ügyeket első .fo­kon a községi tanácsoknál tárgyalják, az ilyen esetek­ben hozott határozatok ellen 50 százalékkal kevesebb fel­lebbezést nyújtottak be. Min­den bizonnyal éppen azért, mert a helyi hatóságok min­den körülményt alaposabban tudnak mérlegelni, mielőtt határozatot hoznak.) Több éves, megfontolt in­tézkedéssorozat eredménye a tanácsok önállóságának mai helyzete. Eredmény — de korántsem végeredmény. Az egész országnak, minden ál­lampolgárnak érdeke, hogy a jövőben az országos vezető szervek, a minisztériumok, főhatóságok többet és jobban foglalkozhassanak a valóban országos jelentőségű ügyek­kel és hogy a helyi dolgo­kat azok legjobb ismerői in tézzék. Ennek a felismerés­Meghosszabbították az úttörők gyűjtőakcióját November 15-én, vasárnap kellett volna befejeződnie annak az országszerte folyó lelkes gyűjtőakciónak, ame­lyet az árvízkárosultak meg­segítésére indított el a Ma­gyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Vöröskereszt. Az úttörőcsapatok irányításával megyénkben is mintegy száz­ezer általános iskolás vette ki részét az akcióból. Első­sorban a hasznos hulladé­kok gyűjtésével teremtették elő azokat a forintokat, ame­lyeket az árvízkárosult paj­tásoknak szánták. Az országban több helyütt nem sikerült idejében befe­jezni a gyűjtőakciót, s a fia­talok menet közben is tettek ú.iabb vállalásokat. Ezért az . úttörők az árvízkárosult is­kolákért” mozgalom közpon­ti akcióbizottsága, az úttörő- csapatok kérésére úgy hatá­rozott, hogy tíz nappal, no­vember 25-i» meghosszabbít­ják az akciót, tgy lehetőség nyílik rá, hogy az úttörő­csapatok lebonyolítsák a pótgyüjtéscket, vagy a mát eddig is összegyűltön hasz­nos hulladékokat eljuttassák a MLil-telepe’ re.. A hátra­levő tíz nap alatt sok borso­di iskolának van még rá le­hetősége, hogy javítsa esé­lyeit. az országos és a me­gyei versenyben. A legered­ményesebb úttörőcsapatok r a or zágosan és megyei szin­ten is értékes jutalmak vál­nak. A verseny értékelésé­nél azonban csak azokat a gyűjtési eredményeket; vehe­tik számításba, amelyeknek forintösszegét idejében, te­hát november 25-e előtt be­fizetik az akció számlájára. A gyűjtőmunka eredményei megyén k ben példám u t atóak. de iskoláink egyelőre csak a hatodik helyen állnak az oi- s/ágos értékelésben. met l számos úttörőcsapat késik a MÉH-től már felvett össze­gek befizetésével. A cél pe­dig az. hogy a felajánlott segítség mielőbb eljusson az árvízkárosultakhoz. nek jegyében utasította a forradalmi munkás-paraszt kormány a minisztereket: rö­vid időn beiül döntsék el, minisztériumuk hatásköréből mit célszerű átadni a taná­csokhoz. A miniszterek ja­vaslatai nyomán a közeli jö­vőben számítani lehet arra, hogy újabb területekkel bő­vül a helyi tanácsok hatás­köre. további ügyeket lehet helyben intézni. Lesznek olyan ügyek is, amelyek leg­főbb intézője a jövőben a minisztérium helyett a me­gyei tanács lesz. Lényeges változások lesz­nek a megyei tanácsok fel­adatkörében. Eddig — és még ma is — a munkaidő­nek bizonyára nagyobbik ré­szét náluk a községi-járási ügyek felülbírálása —, oly­kor egészen kis, helyi kérdé­sek eldöntése — vette és ve­szi igénybe. A jövőben a megyei tanácsok hármas funkciót töltenek be: egy­részt a kormány intencióit közveti tik. rendelkezései l hajtják végre, másrészt a hozzájuk tartozó járásokat és városokat képviselik a kor­mány, illetve a központi szer­vek előtt, harmadrészt pedig a megyei tanács feladata lesz a több települést érintő, re­gionális intézmények kiala­kítása és fenntartása. »!; si,nem gyökeres iHIIHH/« fordulat, hiszen évek tervszerű munkája előz­te nieg, mégis, határozott elő­relépés a tanácsok tényleges önállóságának útján, vagy ha úgy tetszik: — korszerű­sítés. Az országgyűlés által most törvényerőre emelt vá­lasztójogi módosításokká) minden állampolgárnak fo­kozottabban lehetősége lesz hogy azokat, válassza a he­lyi államigazgatási, népkép viseleti és önkormányzat' szervekbe, akiket legalkal­masabbaknak tart a megnö­vekedőt!, feladatok ellátásá­ra. Olyan emberekre van szükség, akik önállóan intéz­kedni tudnak és mernek, hi­szen a szélesedő hatáskör a felelősség megnövekedésével is jár. A helyi tanácsok a? elmúlt évek során egyre in­kább „hozzánőttek a felada­tokhoz”. A következő évek viszont — ennél a hasonlat­nál maradva — további ro­hamos növekedést kívánnak meg. Helyi és országos ér­dekből egyaránt. Nagy sikerű árubemutatót rendezett Edelényben a Borsodi Élelmiszer Vállalat. A kóstolással egybekötött kiállítást többek között Szerencsen kívánják megrendezni. Fotó: K i,skeres kodelmi és Le linvárosbar* Mizerák István. Mocsolvás segítséget kér! Félbemaradt az útépítés Pillanatnyilag egyetlen kapcsolata a külvilággal a 200 lelkes településnek a te­lefon. — Halló, itt Kugler Rezső- né tanítónő Mocsolyásról. Igen nagy gondban vagyunk, elvtársaik, kérjük segítsenek valahogy, tegyék szóvá pana­szunkat. — Tessék mondani, mi a baj? — Mi, kérem, figyelmeztet­tük a KPM-et, amikor az utunkat építeni kezdték, illet­ve bontani október elején, hogy csak akkor kezdjenek hozzá, ha biztos, hogy befe­jezik, mielőtt elkezdődik az esőzés... A földmunkákat megcsinálták, ami annyit je­lent, hogy fel van túrva az út, úgy, hogy most arra rá nem mehet semmi ... hal­ló, hallanak ? Kétnapos eső után kétségbeejtő lett itt a helyzet. Az útépítés abbama­radt, azt mondták, majd ta­vasszal folytatják... ez le­hetetlen állapot... olyan sár­tenger választ el a falutól minket, hogy már tegnap traktor húzta ki a kenyeret szállító autót. Az élelmiszeres Gépesítés Putnokon Az Ózd vidéki Szénbányák putnoki üzemében a vállalat gépesítési program keretén belül egy F6—H típusú elö- vájó gépet helyeznek üzem­be november közepén. Az univerzális fejtö-rako- dógép munkába állítását már hosszú idő óta tervezik, s a tervet a napokban váltják valóra- A sajómeresei völgy alatt húzódó déli mezőben üzemeltetik majd. A bánya jövőjét jelentő déli mező nagyarányú feltárási munká­latait akarják ezzel meggyor­sítani. A kongresszusi küldött Beszélgetés Pecsenye Miklóssal, az ÉAÉV pártbizottságának titkárával Az Északniagyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói, különösen 'a párttagok nagyon örültek annak, hogy Pecsenye Miklóst, a vállalat pártbizottságának titkárát a megyei pártértekezleten kongresszusi küldöttnek vá­lasztották meg. Ez az első eset, hogy a vállalat képvi­selője részt vehet ilyen fóru­mon. A dolgozók és a veze­tők ebben az egész vállalat munkájának elismerését is látják. — Hu felszólalnék, mit mondanék el? — ismétli Pe- ernye elvtárs a kérdést. — Azt. ami ,a párttagság több­ségének a véleménye: a párt politikája jó politika, A dol­gozók többségének érdekeit képviseli és akaratát váltja valóra. Ezt a politikát, ezt a vezetést kérik az építőipar kommunistái, s úgy, ahogy meg van fogalmazva az irányelvekben: magasabb szinten, a szocializmus teljes felépítése érdekében. Ügy ér­tékeljük, hogy a IX. kong­resszuson született határoza­tokat végrehajtottuk, s ennek eredményét érezzük mi is az EÁÉV munkájában. Pecsenye elvtárs beszél ró­la. hogy az előző ötéves ter­vet 5—6 százalék híjával tud­ták csak megvalósítani. — A harmadik ötéves terv az első hosszú távú terv, amelyet megvalósítunk. Sze­retném elmondani, hogy az utóbbi öt évben annak elle­nére, hogy a létszámunk mindössze 7 százalékkal nö­vekedett. 50 százalékos fejlő­dést értünk el. Sok olyan munkáról adhatunk számot, mint az ózdi acélmű re- konst rukeiójának befejezése, a BEM építése, az LKM t'lektroacél művének elkészí­tése. a járműjavító kocsija­vítójának építése. Több új feladatunk is van: például az I .KM nemesacél-hengerműve, vagy például a sörgyár épí­tése. Az. EÁÉV küldötte érdekes változásról beszél. A magas­építés technikailag messze megelőzte a mélyépítési. Most belső erőforrások fel- használásával, s központi se­gítséggel ebben is nagy vál­tozás várható. A szakiparág jellege fokozatosan átválto­zott; tovább fejlődik, szerelő jellegűvé válik. Általános gondot jelent Borsodban, hogv az alapok készítése hosszabb időt vesz igénybe, mint a házgyári ele­mek összeszerelése. A válla­lat országos jelentőségű talál­mányt dolgozott ki, amely meggyorsítja a mélyépítési munkákat. A diósgyőri lakó­telepen alkalmazzák először az alagútzsalus rendszert. Lé­nyege: vasbeton dobozokat helyeznek az alapokba, ren­geteg ácsmunkát takarítanak meg. E munkát gépláncsze- rűen akarják tovább fejlesz­teni. — Ez is azt mutatja — mondja —, hogy mi a ma­gunk területén a magasabb színvonal elérésére törek­szünk. Erre szükség is van. hiszen roppant igények ne­hezednek ránk. A IV. ötéves tervben a jelenlegi évi 540 milliós termelés helyett évi 80(1 milliós munkát akarunk végezni. És igen jelentős az az elképzelésünk, hogy a köz­műépítési téren évi 800 mil­liós munkát akarunk végez­ni. És igen jelentős az. az el­képzelésünk, hogy a közmű- építési kapacitást a jelenlegi éyi 100 millióról 300 millióra akarjuk növelni. Sokat változott az emberek élete is. Messze jutottunk a hajdani kézi, s gépi betonke­verőétől. Ma már központi betongyár biztosítja a ttelon- igény 99 százalékát, s a munkák 73 százalékát géppel végeztetjük el. Megváltozott a szakmai összetétel is. A szakképzett dolgozók száma az elmúlt öt év alatt 40-ről 51.6 százalékra nőtt. Szeret­ném elmondani, hogy 4 év alatt, a munkaidő csökkenté­se ellenére 20,3 százalékkal nőtt a munkások átlagbére. Egyébként a dolgozók bér­beli és béren kívüli juttatá­sának mértéke 20 százalék­kal növekedett. — Mit mondhatok a jövő­vel kapcsolatban? Szerel­nénk, ha vállalatunkat és ál­talában az építőipart mindig érdemeink alapján értékel­nék. egyaránt figyelembe vé­ve hibáinkat és érdemeinket. Az építőipari dolgozók er­kölcsi, anyagi megbecsülésé­ben jobban kifejezésre kelle­ne jutni a mostoha körülmé­nyeknek. ahogy az építőmun­kások dolgoznak. Csupasz te­rületen. vagy romokon kezd­jük meg a munkát, megte­remtjük a kultúrát, s akkor vonulunk el — Az elmúlt évben a ki­váló vállalat címei érdemel­tük ki munkánkkal. Erről a szintről indulva szerveztük meg a kongresszusi versenyt, amelynek kihalásaként jó eredményekről számolhatunk be. Tennivalóinkat a pártér­tekezletünkön részletesen megbeszéltük, s azokat a X. kongresszus határozatainak szellemében akarjuk majd valóra váltani a megye la­kossága és a magunk boldo gulására. Csorba Barnabás kocsi nem tud végképpen be­jönni ... — Mennyire jutottak a* építéssel ? — Az eddigi munka mar jó félmillió forint értékű le­het. de ha tényleg itthagyták, akkor az tavaszra semmit sem ér . . . Még azt az utat is járhatatlanná tettek, amit a falu népe a település belte­rületén épített tavalyelőtt. A mintegy 100 ezer forintos utónkra ráhordták az agya­got. s olyan, az egész falu, mint egy csatatér . . . — Utánanézünk a dolog­nak . . . — O, csak ott Miskolcon, mert. meg se kíséreljék, hogy ide kijöjjenek, úgy sem jut­nak el... most mondja itt az egyik asszony, mert a pos­táról beszélek, s itt állnak körülöttem az emberek —, hogy ma már a szekér is el­akadt. Csak betegség ne le­gyen, mert az orvos nem tud kijönni, de a mentő sem... Nem hittek nekünk, pedig hányszor szóltunk, hogy ősz­re nem maradhat, félbe "ez a munka, — Kinek szóltak? , — Az országgyűlési képvi­selőnőnk, aki jól ismeri az itteni körülményeket, szemé- Ívesen hívta tel telefonon a KPM útépítő igazgatóját, » elmondta azt, amit mi is mondtunk az építőknek . Halló! Halló! Hallanak még? — Halljuk! — Azt hangsúlyozzák, ha beszélnek az illetékesekkel, hogy itt kilencvenezer forint a havi forgalma a boltnak« Ez azt .jelenti, hogy nem a mezőgazdaságból élünk, erdei munkások laknak itt. akik­nél-, kenyér kell es élelem; Talán még nem késő, ha hoz­záfog a vállalat!... * — Halló, Közúti Igazgató­ság? Kérem az igazgató elv­társat... Nincs benn? Akkor a főmérnököt... Az sincs? Valakit adjon a telefonhoz, aki a mocsolyási útépítéssel kapcsolatban felvilágosíthat minket. — Adom az osztályvezető elvtársat! _ •> — Azt üzeni a,z •: *lv e- zető, hogy csak az ij o, vagy a főmérnök adhat LJ. ,- lágosilást. . Nagyon sajnál­ja. — Kérje meg, .tojjon a te- - .-ionhoz, legalább azt mond­ja meg. valóban igaz-e, hogv tavaszig elhagyták azt a munkahelyet? — Csak az igazgató, vng\ a főmérnök * ila ig> V :• «I •' ' .1] | ' "ti tárjuk a sürgés «ni lesz a világtól «-I-«■«■-« ' ­(épüléssel? t\, t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom