Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 Vasárnap, 1970. nov. 1. A lakásépítési program megvalósításáért Kiszállításra váró épületelemek a házépítő kombinátban. Egy közlekedési rendőr, akinek lehet, hogy most épül a íőbérleti lakása, a minap hevesen integetve biztosított szabad utat a házgyári elemeket szállító autónak, miközben a Zsolcai kapuban összetorlódott forgalmat irányította ... Máskor is megfigyeltem már például az Utcán, villamosmegállóban némely emberek arcát, ha a sárgára festett különleges .jármű, a „lakás-autó” elhaladt mellettük. Mosolyogtak, örültek. Hiszen minél több házgyári elem kerül be Zsolcáról a városba, \ annál több ember jut egy lépéssel közelebb az egyéni boldoguláshoz: a nyugalmat, békét adó otthonhoz. Sokan emlékszünk még az avató ünnepségre. Ott is ez volt a kérés: a 400 milliós beruházással létesített miskolci házépítő kombinát termeljen minél többet, járuljon hozzá a lakásépítési program megvalósításához. Nos, ma már elmondhatjuk, hogy érezzük, városszerte nap mint nap láthatjuk, érzékelhetjük munkája eredményét. Az első nagy épületkomplexumot a Vörösmarty utcán emelték. Sárba Húszéves a Miskolci járási Tanács Nagy Istvánná országgyűlési képviselő megnyitószavaival kezdődött el szombaton az a bensőséges ünnepi tanácsülés, amelyen a Miskolci járási Tanács fennállásának huszadik évfordulójáról emlékeztek meg. Juhász Sándorné, a végrehajtó bizottság elnöke mon- ;i>tt beszédet. Az elismerés hangján szólt azokról, akik a két évtized alatt a nép bizalmából járási, vagy községi szinten tanácstagi tisztséget töltöttek be. és fáradha- tatlnnok voltak a közösségi munkában. Ezután részletesen. ismertette az elért eredményeket, majd a feladatokról szólt. Végezetül elismerő okleveleket, valamint a járási tanács vb által alapított emlék plaketteket adott át a jubiláló tanácstagoknak. A tanácsülést az alsózsol- cai általános iskola úttörői köszöntötték. ragadt, földbe süllyedt viskók helyén mintegy jelképezve 'S a jelent és a jövőt, a fejlődés irányát. Azután elkezdődött a Győri kapui nagy építkezés, ahol most már igazán gombamódra szaporodnak az új házak, lakások. Három adatot jegyeztünk fel a kombinát eddigi történetéből: 1966. május elején kezdték el építeni, 196H. november elején megkezdte a termelést, és ettől kezdve a mai napig 3817 lakást adott A hozzáfűzött reményeket tehát beváltotta. Az év végéig pedig újabb 583 lakás készül el házgyári elemekből. Világszerte forradalmasítják a lakásépítkezést Szüntelenül keresik az újat, gyűjtik a tapasztalatokat. A házépítő kombinátot üzemeltető Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei is ezen munkálkodnak. A házgyár, amely munkájával biztosítja a gyorsabb ütemű lakásépítést, tulajdonképpen még nem készült el teljesen, hiszen állandóan korszerűsítik, bővítik, új gyártási folyamatokat vezetnek be. A munkahelyeken történő szerelést teszik könnyebbé az előre összeszerelt lakásrészek. A gyári konvejorsoron egymás után sorakoznak az előre gyártott, teljesen kész fürdőszobák: még a tükröt is felszerelték, egyszóval mindent, ami egy kényelmes, modern fürdőszobához szükséges. A munkahelyi szerelőknek csak a csővezetéket kell összeköt- niök. Egy másik üzemben a nyers asztalosárut dolgozzák fel. Tehát nemcsali térelemek, hanem kész ajtók, ablakok is készülnek. A cső- előregyártó üzemben pedig a fűtőtestekhez, gázvezetékekhez szükséges alkatrészeket, tehát a belső közművesítés szerelvényeit állítják elő. S mit ígér a jövő? A házgyári elemekből készített lakások gyorsan készülnek. Az élet követeli tőlünk ezt a gyorsaságot, hiszen még sok, nagyon sok ember vár kényelmes otthonra Miskolcon is. A tervezők, városrendezők azonban nemcsak ezt a szempontot követik. Törekszenek arra is, hogy — amennyire csak lehetséges — a tipizált épülettervezés adta lehetőségeken belül is vonzó változatosságot teremtsenek. Már készülnek a tervek. Növelni akarják a házgyári lakások alapterületét, s rövidesen találkozunk Miskolc valamely pontján az úgynevezett „kövér”-házzal is, amely egy újabb típuscsalád tagja lesz. O. M. Fotó: Sz. Gy. Egy eve nyitották meg Bod- i-oghalom községben a Szabad Föld Tsz hathatós anyagi támogatásával az öregek napközi otthonát, s a „születésnap'’ eísö fordulója alkalmából kedves ünnepségen köszöntötte a község társadalma a napközi lakóit. Vor- ga László tanácselnök meleghangú beszédben emlékezett meg a tettekben megnyilvánuló szeretetről, amellyel a község dolgozói körülveszik az öregeket. A Vöröskereszt helyi szervezete és a nőbizottság által rendezett ünnepségen az úttörők és az óvodások színes műsorral szórakoztatták a déd- és nagyszülőket. A napközit a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár Napsugár női szocialista brigádja patronálja, s a brigád tagjai Bállá Istvánná vezetésével szintén részt vettek az öregek ünnepén, és egy-egy ajándékcsomaggal kedveskedtek nekik. A járási tanács nevében Majoros László elvtárs táviratban köszöntötte a bod- t'Qghalmi öregeket, az egészségügyi csoport munkatársainak jókívánságait pedig Kőműves Miklósáé szociálpolitikai előadó tolmácsolta. A bogácsi Üj Élet Tsz egyik határrészében, az Áb- rahámka és a Karos-völgy dűlők környékén nagyszabású tereprendezéshez, valóságos természetátalakító munkához kezdtek. Az erózió pusztításainak kitett lejtőket varázsolják értékes termő területté. Sok ezer köbméternyi gépi földmunkával nagy teraszokká alakítják a lejtői. Az eddig alig tennő, vízmosásos részeken gyönyörű gyümölcsöst és szőlőskertet alakítanak ki a teraszokon. Mintegy 700 holdnyi területen intenzív szervestrágyázással javítják a gyenge termőképességű talajokat. Értékesebbé váltak a termelőszövetkezet saját erdei is. 50 hektárnyi kopároson telepítettek fiatal erdőt, főleg tölgy-, cser- és fenyőcsemetéket. A csapadékos időjárás nagyon kedvezett, a fiatal facsemeték szinte százszázalékosan gyökeret vertek. A napokban ünnepi tanácsülésre gyűltek össze Abaúj- kér, Abaújalpár és Aranyospuszta közös tanácsának választott. vezetői, a tisztségviselők és a tanácstagok. Húszéves munkájukat, a községek fejlődését értékelték. Megemlékeztek azokról, akik már a tanácsok megalakulásakor az élre álltak és a párt segítségével irányították községük életét. Közülük hatan most is aktívan dolgoznak a közösségért. Húszéves tanácstagi munkájukért az Elnöki Tanács emléklapjával tüntették ki őket. A bronzkori fa hí A hegyekkel védett völgyet már a bronzkor embere is felfedezte, és a domborzati viszonyokat megfelelőnek találva — letelepedett. Ebben a korban kezdődött el az ,a történelmi folyamat, amikor az ősközösségi társadalom osztálytársadalommá tagozódott. És egy óriási korszakot átugorva szólunk néhány szót a község zsellérsé- géről, a község urairól, c két társadalmi osztály életéről. Czikó Lajos, a termelőszövetkezet elnöke szívesen beszél erről: — Gazdag uraságok és nagyon szegény zsellérek éltek Abaúj kórén. Mindenki az uradalmi birtokon robotolva kereste szűkös megélhetését. Az urasági kastélyok most is állnak, a község legszebb épületei. Gyógypedagógiai intézetként hasznosítjuk mindkettőt, Százhúsz kisgyerek otthona. Az egykori urasági cselédek most az ötéves Terv Termelőszövetkezet tagjai. Szépülő otthonok Czikó Lajos fiatalon, 22 évesen került a termelőszövetkezet élére, 1952-ben.’ — Tizenhat taggal alakultunk annak idején, 1961-ben teljesen átszerveztük a gazdaságot, két évvel később egyesültünk az abaújalpári termelőszövetkezettel, most 2424 katasztrális holdon gazdálkodunk 203 taggal. Dim- bes-dombos mezőinken, földjeinken minden talajtípus megtalálható. Ennek ellenére erősödik a szövetkezet. A közös vagyon 12 millió forint. A növénytermesztési munkákat zömmel gépesítettük. . A tagság jövedelme is növekszik. Öt éve 17, tavaly 45 A feltaláló AZ ÉGERVÖLGYET átszelő országút mentén dolgozgatnak. A paraszt bácsi ingujjra vetkőzve húzza, vonszolja a két tehenet. A tehenek a kukoricaszárral megrakott szekérrel bajlódnak. Sokszor kell fordulniuk, míg elfogy a tábláról a szár. — Aztán miért csinálta, hogyan jutott eszébe? — Mert nincsenek fiatalok. Valamit ki kell találni, hogy visszajöjjenek. Hát mondja, mi lesz a határral, ha mi már nem élünk? Én megértem őket. Én is elmennék, ha fiatal volnék. Ahová mennek, ott minden van. itt sajnos, nem sok. Talán, ha több ilyen találmány lenne, mint az enyém... Talán akkor nem is mennének el. — Magának van gyereke? ' — Nincs. — Hogy gazdálkodik a tsz? — Nem vagyok tsz-tag, bár azt hiszem, hamarosan belépek, mert ez a négy hold nem sokat ér így magában. A vándorzuhanyozót a közösnek találtam fel. A faluban senkinek sincs fürdőszobája. Pedig a paraszti munka megizzasztja az embert, a föld meg porzik. — Kipróbálta már? — Még nem. Régi házban lakunk, nincs hely rá. Most egy újabbat vettünk, ott majd berendezünk egy kis fürdőszobát. S az én találmányomat a mezőn lehetne jobban kihasználni — De honnan vesznek vizet a mezőn? — Hát... visznek. Kivisznek egykét hordóval vontatón, és kész. Tudom én, hogy nem olyan egyszerű dolog ez, de valahol el kell kezdeni. — Tudnak már a faluban a zuhanyozóról? — Dehogy! Nem mutatom én azt ' meg senkinek sem. Kinevetnének. Bolondnak tartanának. Nehogy elmondja valakinek! Csak a tsz-elnök tud róla, 6 majd megnézi, és ha tetszik neki.. . Azért sem mutatom meg senkinek, mert ez még találmány. Le is másolhatnák. Nehogy elmondja valakinek,- hogy milyen’ Majd ha már használják, akkor újságcikket is lehet róla írni. A TEHENEK békésen baktatnak. Egyre magasabb a tábla végén a kukoricaszár halma. — Majd meggyújtjuk. De ni csak, jön a feleségem! Szemüveges parasztasszony közeledik a szekér felé. Elégedett. Szépen halad a munkával az ura. — Éppen a találmányaimról beszélgetünk. — Egy leveled van az Országos Találmányi Hivataltól. — Na végre! Mit írnak? — tépi fel a borítékot. —• Mindig, mindent kitalál — nevet a néni. — Pedig már hatvan éves. Most a télen meg valami kapcsos micsodát csinált. Cipőre kell szerelni, és akkor nem csúszik el az ember a jeges úton. öregembereknek szánja. Én nem tudom, ki fogja azt felvenni. Pedig nem buta dolog ám. Az az emelő is jó, amit azt hiszem, két éve talált ki. Olyan az, hogy egy ember akár tízrházsás rönköt is fel tud tenni vele a szekérre. — No mit írnak? — Azt, hogy ... Három-négy vállalatot emlegetnek. Oda kell elvinni ezeket a találmányokat. — Mert a zuhanyozón kívül más találmányaim is vannak ... — Már elmondtam — inti le a felesége. — Az emelőt ki is próbálták már a tsz-ben. Jónak mondják, de a gépekhez sajnos nem tudják használni. Meg aztán a gépek többre képesek, mint az én emelőm. — Akkor gyújtsuk meg a tüzet! Addig legelnek a tehenek. — Leszáll a füst, eső lesz. — LÁTJA, kicsi falu ez a miénk. Harminc csalód lakik itt. Messze vagyunk a világtól, keveset ismerünk belőle. Micsoda gépeket, milyen agyafúrt # szerkezeteket találnak fel! Itt meg senkinek sincs még fürdőszobája... Lévay Györgyi forintot ért egy munkaegység. A tagság átlagéletkora magas, 58 év. Fiatalok alig vannak: 3 ifjú traktoros, és ’ 4 növénytermesztési szakmunkástanuló dolgozik osak a gazdaságban. No, és néhány szakképzetlen fiatal. — Öreg a tagság, ennek ellenére szépülnek, újulnak a lakások. Űj házat nemigen építenek, mert mindenkinek megvan az ősi portála. Csak alakítgatják a régieket. A lakások belső képe azonban megváltozott. Újakkal cserélik ki a: fégi bútorokat, fürdőszobát rendeznek be, majdnem mindenkinek van televíziója. A regiből újat öreg község Abaújkér. Űj épületeket csak a tsz központi majorjában látni, öreg ós elavult az iskola, régi a művelődési ház, az orvosi ; rendelő, a szolgálati lakások, a községi tanács, a bolt. — Ezeknek a régi épült- I teknek tatarozása, i-endben- tartása nem kisebb gond, mintha újakat kellett volna j építenünk. Nemrég korszerű- j sitettük a művelődési házat. i Szép klubkönyvtárunk is van j 340 felnőtt és 80 ifjúsági ol- f vasóval. Most a régi, két tantermes iskolát szeretnénk felújítani. Reméljük, az ötéves terv idején sikerül felépítenünk a törpe vízmüvet is — mondja a vb-elnök, Barta Jánosné. — Az évi 55 ezer forint községfejlesztéssel már jobban tudunk gazdálkodni. Az elmúlt 20 év során községfejlesztésünk java részét közhasznú. de kevésbé látva-, nyos dolgokra költöttük. Bővítenünk kellett a villany- hálózatot. mert osak a fő! utca volt villamosítva, járdákat. ulakat építettünk —• egészíti ki Duleczki Imre, a vb titkára. A község áruellátását kielégítőnek tartják a tanács vezetői. Mindent kapni a vegyesboltban, ami szíiksé-, ges. Nagvobb dolgokat, ház-' tartási géneket, ruházati cikkeket úgyis a járási székhelyen. Encsen, vagy a közeli Abaúiszántón vásárolnak az abaújkériek. De kissé fur-l csónak mondható, hogy aZ; egy vegyesbolton kívül csalt; italbolt van a községben,! méghozzá kettő. Az arányok j megváltoztatása és a csatolt községek, Abaújalpár, Ara-; nyospuszta fejlesztése is a következő évek feladata lesz. L. Gy. Házak— futószalagon Ä „Napsugár” ■ \/::0 kKZÉíalíás ipa Abaújkér 20 éve
