Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
e&t. US. Növekvő gondok Kgyw ro»«aliíb a mr/őgainlfl^ági gé|»etlátóüí Az alkotókedv serkentése 1 ectanifca adka 1 mazása domi - náft. A konkrét helyzet — természetesen — minden fezben másként alakult. Jelenleg megközelítően sem olyan jó a helyzet, mint 1'965-ben. A járás termelőszövetkezetei összesen 639 erőgéppel rendelkeznek, de ezek nagyobb része erősen használt, sőt, mintegy 15 százaléka amortizálódott. Különösen károsan hat a gazdaságosságra az a tény, hogy a már teljesen amortizálódott, de kényszerűségből még használatban levő gépek üzemeltetési költsége átlagosan is 50 százalékkal magasabb a többinél. Az elnökség, mint általánosan jellemző tényt, azt is megállapította, hogy a műszaki fejlesztésben országosan elért eredmények csali több éves késéssel és nagyon vontatottan terjednek el a termelőszövetkezetekben. Megfogalmazták a legsúlyosabb hiányosságokat is. Ezek közt első helyen marasztalják el a gyártó és forgalmazó vállalatokat. Mezőgazdasági gépgyáraink és a mezőgazdasági gepekei: forgalmazó vállalataink nem a termelőszövetkezetek igényeinek ..megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítjáík a gépeket. Nincsenek megfelelő laiujmüvelő kombinátomig velögepek, be takarítógépek, silókombájnok, sem nagy teljesítményű rnütrágyaszóró- gépek. A Hernádvöigyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének elnökségé reálisan látja a helyzetet. Azt is jól látja, s jelentésében is hangsúlyozta, hogy a gépesítés* és műszaki ellátás problémáit rövid időn belül nem lehet megoldani. Jelenleg megoldhatatlannak, a korábbi évekhez viszonyítva pedig egyre rosszabbodónak ítélték az új gépelc garanciális javításának biztosítását is. )1í‘z««*a/(lasáí!Í ink korszerű gépekkel, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű alkatrészekkel való ellátásának akadozása az encsi járásban különösen nagy gond, de országos probléma is. Megoldása nem tűrhet h al asz tás t! (Szendrei) h eveset, a kelleténél sok - kid kevesebbet beszélünk mostanában a dolgozók alkotókedvéből született, okos. hasznos javaslatokiról. Az újitómozgalom, amely meg néhány éve is gazdasági építőmunkánk egyik fontos eleme volt, az utóbbi időben — úgy látszik — veszített; egykori súlyából, s néha már azt hinné az ember, jelentősége sem a regi többé. Nem a nagy hűhó hiánya gondolkoztál el erről a dologról elsősorban, nem a propaganda elhalkulása. A jól hangzó szavaiknál megtanultuk többre becsülni a csendes, de valóságos eredményeket. Az újítómozgalomnak azonban nemcsak a híre lett kisebb. Megfogyatkozott a javaslattevők tábora is, némelyik vállalatnál pedig a mozgalom már szinte feledésbe ment. Az alkotókedv megcsappanásáért a legtöbben az 1968- ban életbelépett újítási rendeletet okolják. Nem teljesen alaptalanul. Hiszen ez a rendelet — különösen első A szegedi szénhidrogén-medencében egymás 'után épülnek a gázüzem tartályai. A Győri Magyar Vagon- cs Gépgyár dolgozói és jugoszláv szakmunkások szerelik az egyenként négyszázköbméteres tartályokat és a csővezetékeket. I Á TV. ötéves terv tükrében megfogalmazasában — kissé ..drágává" tette a vállalatok számára az újítási díjakat, a ..normakedvezmény'’ megszüntetésével pedig csökkentette a fizikai dolgozók érdekeltségét. A rendelet, későbbi tökéletesítése mérsékelte. de kétségkívül nem szüntette meg az ellentmondásokat. Az újitómozgalom gyengélkedéséért azonban nem egyedül és nem is elsősorban a rendelet felelős. A gazdasági reform bevezetése óta az újitómozgalom támogatása — vagy éppen fékezése — tulajdonképpen a vállalatok belső ügye lett. A központi rendelkezések inkább „keret-szabályokká” váltak, amelyeket a vállalatok maguk tölthettek meg ilyen, vágj’ olyan tartalommal.. Hogy milyen lett ez a tartalom? Bizony ezt sem árt egy kicsit közelebbről megnézni. mj apón la hallani a vállald latok es az újítók közötti vitákról. Az egyik helyen abban nem tódnak megegyezni, hogy a kimagasló teljesítményt nyújtó, hivatásos fejlesztő érdemel-e többlet jutalmat, avagy sem, a másik üzemnél asz újítási díj nagyságán megy a huzavona. Másfél-két évig húzódó újítási perek emésztik fel néha a sokkal jobban is hasznosítható energiáikat. Senki nem állítja, hogy ezekben a vitáikban mindig az újítónak lenne igaza. De igen gyakoriak az olyan esetek, amikor a vállalatok méltetfcmul tagadják meg az okos javasló - tokért járó elismerési:. Tulajdonképpen saját kárukra. Hiszen lehel , hogy a részesedő - si alap számára megmentenek néhány tíz-, vagy százezer forintot, de sokkal többtől esnek el ennél, ha kedvét. szegik az újítóknak. Az újításokat értékeibe trk. elismerhetni így is, meg úgy is. A vállalatok önállósága lehetőséget ad sá, hogy mindenütt megkeressék az ösztönzés megfelelő formáit. Léteznek ilyenek, ezt; mutatja az a tény is, hogy néhány vállalatnál az újítómozigaikim ismét fejlődésnek indult. Érdemes megvizsgálni a Diósgyőri Gépgyár tapasztalatait. A beadott újítási javaslatok száma a DIGÉP- ben is csökkent a korábbi évekhez képest. Elsősorban a fizikai dolgozók normameg- lakaritást hozó javaslatai hiányoznak. Növekedett viszont az elfogadott, a hasznosítható javaslatok aránya. A megvalósított újítások gazdasági eredménye pedig önmagáért beszél: 1960 első három negyedében 14,4 millió, az idei első kilenc hónapban már 18,4 millió forint volt az újításokból származó' megtakarítás. Hogyan érte ezt el a DI- GÉP? Mindenekelőtt úgy, hogy megfelelően dí jazta, illetve — a hivatásos fejlesztők esetében — jutalmazta a valóban értékes javaslatokat. Most. októberben újítási hónapot tartanak, ezekben a hetekben rendkívüli jutalmakkal is igyekeznek felkeltem az újítók érdeklődését. A jutalmakat főleg a legtöbb gondot okozó területek* összpontosítják: például tetemes összeggel serkentik a nonmamegtakarítást hoao újításokra a fizikai óotejoao- tat. Az újítási hónap gazdasági eredménye meg nem lehet értékelni. De figyelmet érdemel, hogy az ctso tsz nap alatt csaknem aranyi javaslat. született, mint az eddig eltelt időszak egy hónapra jutó átlaga. I ehet vitatkozni azon. j hogy mii kellene n*ie tökéletesíteni az u.trfó- mozgalmat érintő gazdasági szabályozókon. & lehet vitatkozni még sok minden egyeben is. A gazdáikodös ésszerűségének, hatékonyságának fokozása azonban mindenképpen a legfontosabb feladatok közé tartozik. S a hatékonyság növelése érdekében tett erőfeszitéseirík szegényebbek lennének a dolgozók okos, értékes javaslatai nélkül. A dolgozók alkotókedvének serkesnUéséBE tehát nem szabad sajnálná a milliókat hozó tíz- és húszezer forintokat. Fiaoek Tátv»! Személyszállítás vasúton és közúton Kicserélik am elavult jármüveket — Megépül a felüljáró a Gömöri pályaudvarnál A víz hasznosításáról tanácskoztak m. A városok és a központi telepek szernél yforgalmának alapvető része az úgynevezett: hivatásforgalom. Ez, a dolgozók munkába és haza- szállítása a 3. sz. AKÖV feladatának 80—90 százalékát teszi ki. Sikeresebb lebonyolítása érdekében a napokban a. MÄV Miskolci Igazgatóság és a 3. sz. AKÖV illetékesei együttműködési programot dolgoztak ki és írtak alá. Elsősorban az úgynevezett csatlakozó állomásoknál hangolják össze a kél ágazat munkáját. 21 millió utassal több A Hl. ötéves terv elején a megye helységeinek 10—15 százalékában még nem járt autóbusz. Ma mar nincs fehér folt. A MÁVAUT-járatok naponta 250—260 ezer embert szállítanak. Ez Értben 73 millió utassal számolna!?, 21 millióval többel, mint amennyit 1965-ben szállítottak. 1965 januárjában még 168 darab „Fakarusz” volt ^ a közlekedésben. Ezeket 1968. november 7-én véglegesen kivonták a forgalomból. A bódés kocsik helyébe modern autóbuszokat állítottak be. Az év végére a 3. sz. AKÖV állományában várhatóan 590 autóbusz lesz. 6,5-tel több. mint az ötéves terv kezdőién Mennyiségi vonatkozásban a 3. sz. AKÖV nagy általánosságban kielégíti az igényéket. Az elavult kocsik cserélése, korszérű jármüvek beszerzése révén sokat tett a kulturált utazás biztosítása érdekében. Minőségileg azonban még sok a tennivaló. 211 új autobusz, 50 új taxi A 3. sz. AKÖV — a tervezése szerint — 1975-ben a jelenleginél 10 százalékkal több utast akar szállítani Ennek érdekében öt év alatt 290 új autóbuszt szeretne vásárolni, amelyet nagyobb részben a régi kocsik helyett állít be. A különjáratú kocsik iránti igények kielégítése érdekében 12 darab .55—250 típusú reprezen latív Ikarus autóbuszt szereznek be, s a jelenlegi 11 helyett. 20 korszerű autóbusz járja majd a külföldi utakat A taxi közlekedést jelenleg 44 Warszawa, 24 FIAT. valamint 2 Volga biztosítja. Rövidesen 9 darab új Polski FlAT-ot kap a vállalat. A tervezet szerint évente 10— 12 FlAT-kocsit vásárolnak, ezzel a miskolci taxiközle- kedésben lényeges javulás lesz. A személyszállítás fejlesztése érdekében a jelenle gi 3 darab XX jelzésű 55a* J tava taxi helyett; fö FFAT XX-es lesz. A vállalat egy sor helyen végez önállóan, vagy íjrás vállalattal együttműködve fejlesztést, beruházást. Többek között; bővítik a miskolci központi telepet, számolnak az MKV .igényéivel is. Autóbuszállom ást építenek többek közt Sátoraljaújhelyen, Ózdon, Edelényben és Kazincbarcikán. 00 új autóbusz és villamos Budapesten minden lakos ra évente 740 utazás esik. Megyénk székhelye nagyon a nyomában jár, hiszen Miskolcon lakosonként 720 utazást mutat a statisztika. Ez önmagában is jelzi, hogy nagy terhek nyomják a Miskolci Közlekedési Vállalatot, Az igény és a gyorsabb közlekedés megteremtése mindenekelőtt; az autóbusz- járatok sűrítését, és korszerűbb járművek beszerzéséi igényli. Az új ötéves tervben megkezdik az Ikarus— 200-as autóbuszok gyártását, E járművekbe már 192 lóerős Rába—Man motorokat építenek. Várhatóan a miskolci közlekedés 48, százszáz férőhelyes Ikarust és 11 darab 180—180 személyes csuklós autóbuszt kap. Miskolcon sok elavul!, las mí járatú villamos van. Ezek akadályozzák a nagyobb sebességű, modem csyklós villamosokat is. Az elavult villamosok lecserélésére 21 darab 200—200 férőhelyes, ötajtós csuklós villamos érkezésével számolhatunk. Felüljáró és új komplex telep Mind a megyei, mind a városi autóbusz-közlekedést erősen befolyásolja a Gömöri pályaudvarnál a gyakori sorompó. Ez sok időveszteséget okoz. Emiatt a Besenyői úti üzemek dolgozói például sokszor 15—20 perces késéssel érkeznek a munkahelyükre. Az elképzelések szerint itt felüljárót építenek, amely sok millió forint értékű időmegtakarítást eredményez. A Miskolci Közlekedési Vállalatnak évek óta egyre szorongatőbb gondot jelent: nincs megfelelő központi telep az autóbuszok és a vil- | lamosok javítására. Mint j már szóltunk róla, az uj ötéves tervben 102 millió ló- j rintos költséggel megépül az MKV ü.i komplex telepe. A , három közlekedési ágazat tervei igen biztatóak, reálisak Bízunk benne, hogy meg is kapjak hozzá a szükséges támogatási, segítséget, j C-sorha Barnabás l Kiskorén, a Tisza II. vízlépcső építkezésén tanácskozott szerdán •— Bencsik István elnökletével — az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen giazda- sági vízhasznosítás és az öntözés szerepeli. A képviselőknek korábban megküldött munkaanyaghoz Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A többi között elmondotta: hazánk földrajzi, me- teorológisi viszonyaiból adódóan a vízgazdálkodásnak kiemelkedő jelentősége van. A felszabadulás óta a csatornák hossza 19 500 kilométerről 33 000 kilométerre, a szivattyútelepek teljesítménye a percenkénti 107 köbméterről 618 köbméterre emelkedett. Fejlődtek az öntözés gépi berendezései is. évről évre egyre nagyobb teret .hódított az úgynevezett esőztetés és a csőkutas rendszer. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódva egyre több halastó és víztároló épül, egyre több vizel juttatnak a csőrendszerek a közös gazdaságoknak is. ma már hozzávetőleg 400 mezőgazdasági üzeni rendelkezik vízvezetékkel. Kamatoztatják a hévizeket is- 50 tsz és állami gazdaság összesen 60 hévízkút vizét és hőenergiáját hasznosítja. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elkészítette a mezőgazdaság 13 éves, távlati fejlesztési tervét, amely szerint kétszázalékos termelésnövekedéshez, az öntözött területek nagyságát, 1985-ig legalább 990 ezer hektárra kell növelni. A távlati fejlesztési terv kimondja: 1985-ig síkvidéki területek belvízrendszereiben mintegy 200 millió köbméter hasznosítható vr/,mennyiség tárolható, ami 50 000— 100 000 hektár öntözését teszi lehetővé. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága korábban egy képviselőkből álló munkacsoportot bízott meg, hogy készítsen felmérést az öntözés gazdaságosságáról. Jelentésükben a többi közt megállapították: a belvízelöntések az elmúlt 20 esztendőben even le 230—260 millió kárt okoztak a mezőgazdaságnak. A csapadékosabb években ez a kár lényegesen nagyobb, 1967-ben például, amikor a belvizek 564 ezer katasztrális holdat borítottak el. elérte a 977 millió forintot. Sajnálatos tény, hogy a közös gazdaságokban általában még megoldatlan az üzemi vízrendezés, a felesleges viz hasznosítása. Sok helyütt nincsenek összhangban a talaijavítási és a víz- rendezési tervek, szétforgá- csolódtak a vízgazdálkodási beruházásokra szánt összegek. Nem kielégítő a fejleszles terüleli tagozódása sem. izfilru a problémákra, Mmm let amelyeket a Hennád men ti Termelössvö- ''ÄÄeaetek Terüfeti Szövetségének elnöksége legutóbbi ütésén megtárgyalt, egyszerűen nem lehet nem odafigyelte, Szükséges e kérdéseket a nyilvánosság előtt is feltárni, hiszen az egész megyében és országosan is .jellemzőek. A Hernádvöigyi 'TESZ elnökségének legutóbbi ülésén a termelőszövetkezeteik munkaerő-helyzetéről, gépesítetí- .■égéről és a mezőgazdasági termelés általános műszaki színvonaláról volt szó. Az elnökségi jelentés a legteljesebb tárgyilagosságra törekedve foglalta, össze az eddigi eredményeket; és a jelenlegi .helyzetet. Megállapította — többek közit —, hogy az átszervezés után az akkor még meglevő gépállomások, valamint a. vásárolt új gépről? pótolták az encsi járás községeiből eltávozó, vagy a kő- , zös munkáiban részt nem vevő munkaerőt. Az encsi járás helyzete azonban különös is. Összesen mintegy 26 000 aktív kereső él a járás községeiben, s ennek fele jelenleg is a fenne- 1 oszö veikeztfekben dolgozik. Ám az utóbbi öt év során továbbra is az öregedés tendenciája figyelhető meg az encsi járás termelőszövetkezeteiben, s a tsz-tagok száma mintegy 10 százalékkal csökkent. Mindezt gépesítéssel, a mezőgazdasági termelés műszaki szintjének emelésével lehetne ellensúlyozni. A probléma azonban nagyon bonyolult, sőt, ellentmondásos. Az elnökség vizsgálata például megállapította, hogy a járás területén a tagszövet- keaetokíben az esztendő bizonyos időszakaiban nem tudják biztosítani a rendszeres munkát. Kedvezőtlenül alakul a tsz-tagók közösből ■szármázd jövedelme is. A, tetei tsz-tagoík mintegy 20 százaléka., a nő tsz-tagok 75' százaléka átlagosan 1000 forintot. sem keres havonta. RtíIpIíps hogy a/' ált' l/t UCHC!^ szervezés után, 1965-ben a gépresítés kielégítő volt, az alapvető mezőgazdasági munkafolyamatok végzésében a korszerű’i
