Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

«juamfjiqpi oKt. il ESÍAK>MAGYARORSZAG 5 Mi történt a panasz után? Ha a háttérben feltűnik a IN EB. intézkednek... Egy hónappal ezelőtt terje­delmes riportban számoltunk be az ózdi Népi Ellenőrzési 'Bizottságon eltöltött egész nap tapasztalatairól. Amikor ott jártunk, szinte egymás­nak adták át a kilincset a panaszosok. Kis idő múlva általában megnyugodva tá­voztak. mert találtak végre egy „hivatalt”, ahol haloga­tás nélkül, azonnal foglal­koztak ügyes-bajos dolgaik­kal. A panasz oka ugyanis legtöbb esetben jogos kéré­sek, vagy emberi sérelmek orvoslásának a huzavonája volt. Most újra felkerestük az ózdi NEB-et, hogy a jo­gos, vagy jogosnak vélt pa­naszok orvoslásában azóta milyen érdemi intézkedések történtek? Szokatlan sérelemmel ke­reste fel Horváth István han- gonyi lakos, a Népi Ellenőr­zési Bizottságot. Az ózdi Rá­kóczi Vadásztársaság május 18-án 120 forintot adott fel a postán nevére, azonban szeptemberig nem kapta meg a pénzt. Amikor reklamált, kiderült, hogy az összeget valaki átvette „Horváth Ist­ván” aláírással. Az aláírást azonban a panaszos nem. is­merte el sajátjának, de hó­napokig hiába kérte a posta Segítségét. Ezért fordult a NEB-hez. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság levele, s cikkünk megje­lenése után a megyei posta­igazgatóság indított vizsgá­latot a panaszos ügyében. De még nem jutottak a vizs­gálat végére, amikor Hor­váth István nem kis megle­petésére megkapta a "pénzt. Nem tudni, ki, de postán el­küldte a régóta keresett 120 foirintot. Mórái Manóné panasza már korántsem volt ilyen szokatlan. Két éve vásárolt egy Oretta nevű televíziót, ami azóta többet volt a GELKÁ-ban, mint otthon. Hiába kérte azonban a rossz tv-készülék cseréjét. Nos, azóta Móra iné pana­sza is orvoslódott. Megkapta a csereutalványt. Amikor a NEB-en jártunk — a múlt hónapban -*■ alt­kor indult vizsgálat a para- dicsomkonzerv árdrágítása miatt. Azóta bebizonyoso­dott, hogy a másodosztályú konzervet a FŰSZERT hoz­ta forgalomba elsőosztály.ú, 30 fillérrel magasabb áron, s a vállalat mintegy 1500 fo­rint jogtalan haszonhoz ju­tott. Még tart a vizsgálat. Időközben az is kiderült, hogy mintegy 50 demizson málnaszörpöt, melynek net­tó súlya 6 kilogramm, 6,5 ki­logrammosnak hoztak forga­lomba. Lehet, hogy csak ha­nyagság? Igazolódott azóta az egyik figyelmes vásárló gyanúja is. Az ózdi Vörös Hadsereg úti borkóstolóba tért be egy po­hár borra, azonban olyan rossz minőségűnek találta a felszolgált italt, hogy üveg­be töltötte, s a mintát lepe- csételtette az üzletvezetővel. Panasza után a népi ellen­őrök is elmentek a boltira, mindegyik borból mintát vettek, s elküldték az Or­szágos Borminősítő Intézet­hez vizsgálatra. A szakvé­lemény szerint a népi ellen­őrök által később vett min­ták megfelelnek a minőségi előírásoknak, de a panaszos által kifogásolt borról a kö­vetkezőket írták: „A hor­dókban talált boroktól ala­csonyabb az alkoholtartal­ma, a szesztartalom csökke­nése és az érzékszervi vizs­gálatok arra mutatnak, hogy alacsonyabb alkoholtartal­mú borral, vagy vízzel hígí­tották.” A szakvélemény alapján a Kettő helyett négy szabolcsi lakás Társadalmi munkában, Szűcs kásának építésén. (Tudósítónktól). A miskolci vasúti csomó­pont dolgozói — a kongresz- szus' versenyben — vállal­ták. hogv társadalmi munká­ban felépítik két tunyogma- tolcsi vasutascsalád lakását. A vállalásokat, nemes teli követte. Szeptemberben egy­mást váltva 48 miskolci vas­utas vett részt az újjáépí­tésben. Az áldozatos munka eredményeképpen a vállalt kettő helyett néav lakás fel­építi- -l'ői vették ki részüket padlózás villanyszerelés és kőműves szakmunkákkal. A kezdeményezésben a szocialista Sr>«*dok voltak az élenjárók. A brigádokhoz. Miklósáé I u nyögni atol esi la­l nyugdíjas vasutasok is csat­lakoztak. Szatmári Gyula például egy özvegy, ötgyer­mekes vasutasnak mindkét szobáját lepadlózta. Bajnok István — akinek kőműves mestersége is van — két tur­nusban vett részt az építke­zéseken. Munkás kezüknek köszönhető, hogy a négy család a hideg beállta ‘lőtt meleg lakásba költözhet. Meg kell emlékezni a Le­nin brigádról. Tagjai. Héjj Károly szocialista brigádve­zetővel az. élen pénzt gyűj­töttek. s ebből öt családnak két 'rekamiét. s hozzá meleg takarókat vásároltak Kovács Gyula NEB szabálysértési eljárást kezdeményezett az üzletve­zetőt helyettesítő Garlaki László ellen. Mostani tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy az em­berek többnyire nem ok nél-* kül keresik panaszukkal a népi ellenőrzési bizottságot, vagy más hivatalos szerve­ket. Azt azonban nem lehet megérteni, hogy egyes hiva­talokban miért csak akkor tudják gyorsan intézni a „kisemberek” sérelmeit, ha a háttérben feltűnik a Népi Ellenőrzési Bizottság, vagy a Sajtó. Szívesen írnék egyszer már arról is, hogy megbün­tették, mert „elfektette” a panaszos ügyét... • T. I. Polgári védelmi gyakorlat A polgári védelem megyei parancsnoksága, a megyei tanács egészségügyi osztálya, valamint a megyei Vöröske­reszt rendezésében október 25-én az Építők hejőcsabai sporttelepén közös egészség­ügyi . verseny gyakorlatot ren­dez. A verseny segítségével tá­jékozódni akarnak a résztve­vő alapegységek szakmai fel- készültségéről, az elméleti és gyakorlati ismereteik je­lenlegi színvonaláról. Ez a gyakorlat jó lehetőséget biz­tosít arra is. hogy a legjobb alegységek gyakorlati alkal­mazásának lehetőségeiről is számot kapjunk, továbbá az ott gyűjtendő tapasztalatokat a jövő kiképzési és felkészí­tési munkálataiban felhasz­nálhassuk. A kapott előzetes tájékoz­tatás szerint a Vöröskereszt Országos Elnöksége tisztelet- díjat adományoz a győztes alegységeknek. Hajdú Gábor Száguldozó motorok — Jól megy a furikod, Sisak! — az elismerő szóra egy vékony, barna arcú le­gényke húzza ki magát, de még így is alig látszik ki a bukósisak alól. Felnéz a központi leánykollégium egyik ablakára, „hej ha ezt hallotta volna ...”, gondol­hatja magában, s megtúráz- tatja, „felpörgeti” a sivító motort, aztán - tettetett fleg­mával csak ennyit szól: — Megpiszkáltam egy kicsit. Kis idő múlva nagy gyor­sasággal, egymást űzve meg­érkezik másik két, ugyan­ilyen „márka”. Ügy látszik, a többiek már várták őket itt, a törzshelyen, a miskolci Palóczy utcán, a Szemere- kert környékén, mert nagy a lelkendezés. Hamarosan lá­nyokkal is bővül a kis csa­pat, s kezdődik a „buli”. Este nyolc óra körül. A mo­torosok karjáról lekerül a második sisak, lányok ülnek hátra, a nyeregbe, és felbőg­nek az MZ-k, elindul szá­guldó útjára a konvoj. Föl s alá köröznek a Földes Gim­Ki kit verhet meg? Egy incidens és 'járulékai ..Keresem azokat a szem­tanúkat» akik 1970. április 11-én délután 17 és 18 óra között a nyékládházt vasút­állomáson láttak egy inci­denst. Kérem, hogy szemé­lyesen vagy levélben érte­sítsenek. Költségüket meg­térítem. Nagyon fontos. Cím: . . / (ßszak-Magyaror- szág, 1970. Jún. li-i szám apróhirdetése.) Ki kit verhet meg? Rángathatja-e a kalauz ha­jánál fogva a félig részeg utast? Meddig szól a menetjegy. S tulajdonképpen miért keli b ü n tetőst fi zetni ? Van-e lényeges különbség a rendszeres garázda, alko­holista és a becsületes, tisz­tességes dolgozó ember közt, aki egyszer többet iszik a kelleténél ? Nem fogynak ki a kérdé­sek, miközben T. Sándor ügyét boncolgatom. Az ítélet már megszületett: hivatalos személy elleni erőszak miatt öthónapi szabadságvesztés. A büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztet­ték. üli (őrién! a vonaton? T. Sándor szüleitől utazott Leninvárosba. Saját bevallá­sa szerint otthon, az öregek­nél megivott négy deci bori és fél deci pálinkát. A vona­ton meleg volt, elaludt. A kalauz Tiszapalkonyán, a végállomáson költötte fel. Kérte a jegyet, s szóváltás keletkezett, amit ma már ne­héz lenne hűen visszaadni. A kalauz szerint Tiszapal- konya és Lenlnváros közt I forint 20 fillér áru utat tett meg az alvó ember jogtala­nul, jegy nélkül. Ezért kérte az egyhúszat és tíz forint büntetést. Az utas nem akart fizetni, s a személyi igazol­ványát sem adta oda, mond­ván. hogy csak rendőrnek igazolja magát. Rendőr nem volt, ezért a vonattal jöttek visszafelé. A vita tovább folyt, az utas sem válogatta rpeg a szavait, a vonatvezető is beleavatkozott. Így értekei Nyéki ádházára. ahol már várták az utast, s bekísérték az állomás épületébe. Bekísérték, de hogyan? Erre vonatkozóan kérte T Sándor azokat az idegeneket, akik látták az esetet, hogy je­lentkezzenek. T. Sándor ellen eljárást in­dítottak, s neki nem volt ta­núja. Csak bizonytalan ered­ményt lehet várni egy apró- hirdetéstől, különösen, ha az „incidens” után két hónapra jelenik meg. T. Sándor azon­ban nagyon bízott a szem­tanúk igazságérzetében. Ügy érezte, ahogy ott vele a vas­úti alkalmazottak bántak, az fel kellett hogy háborítsa az embereket. A hirdetés után a vádlott nem is egy tanút vihetett a bírósági' tárgyalásra. Az ilyen formán tanúvallomásra je­lentkezőket igazán nem lehet elfogultsággal vádolni! A valóban érdektelen ta­núk elmondották a bírósá­gon, hogy látták, amint hajá­nál fogva rángatnak egy embert... látták, hogy oda­csukták a kezét az ajtóhoz, úgy hogy erősen vérzett Volt olyan tanú is, alá állí­totta, hogy7 az egyik kalauz a lyukasztóval is megütötte, s valaki az utasok közül rá is kiáltott a kalauzra: — Tedd el azt a lyukasztót, mert eltöröm a kezed! A bíróságon elhangzottak a tanúvallomások, szembesí­tették őket a vasutasokkal, akik mindent tagadtak. A szembesítések sorra ered­ménytelenek voltak. Sokszor kárhoztatjuk az embereket, hogy közömbö­sen tűrnek különféle vereke­déseket. Azok az idegenele, akik az újsághirdetést olvas­va vették maguknak azt a fáradtságot, hogy7 egy tárgya­láson megjelenjenek, nem­csak hogy rácáfoltak a kö­zömbösségre, hanem nagyon szép példáját is adták az igazság kiderítésére való tö­rekvésnek. Önbíráskodás vagy védekezés? T. Sándor ellen az ügyész nyújtott be vádiratot. Mell­be vágta a kalauzt, pofon­vágta az önkéntes rendőri. Ez elegendő az eljárás meg­indításához. Akad azonban néhány ellentmondás. Azért csukták rá — vélel- lenül — az utas kezére a? ajtót,, mert az el akart me­nekülni Elmenekülhetett volna Ti- szapalkonyálól Nyékládházá ig minden állomáson, ö ke­resett rendőrt mindenáron, akkor miért akart volna el­menekülni ? Bizonyára oka \ult már ru! Erről beszéltek a tanúk is Csakhogy a tanúkra nem nagyon figyeltek. Elhangzott az üggy'el kapcsolatban egy ily7en vélemény is: — Arra hozott volna tanút az utas, hogy szó nélkül, első felszólításra odaadta a sze­mélyi igazolványát és kifi­zette a büntetést! Ha erre hoz tanút, akkor igaza van. Hogy különben becsületes ember, szocialista brigádve- zetö, kiváló dolgozó? Akkor ne igyon, ne vitatkozzon! Fi­zesse meg szó nélkül a bün­tetést, s utána írásban tegye meg az észrevételét! Ez mind igaz. T. Sándor, ha valóban nem iszik egy7 kortyot sem, akkor non vi­tatkozik. De vajon a józan emberek, hivatalos közegek jogosultak az önbíráskodás­ra egy7 ittas emberrel? Ügy gondoljuk, ezen nem lehet vitatkozni egy pilla­natig sem. S ha T. Sándort ebben az ügyben ily7en sú- lyosan elmarasztalták, akkor nem ártana . közelebbről megvizsgálni a vasúti alkal­mazd! tak magatartását sem. akik — az érdektelen tanú- vallomások alapján — meg- botránkeztatóan bántak az ittas utassal. Miért űzessen bírságot ? náziumtól a központi leányw kollégiumig. A környék lakói pedig nap mint nap bosszankodnak, sőt, ha már végképp elfogy a tü­relmük, átkozódnak is épp­úgy, mint a kiliáni vagy a Szentpéteri kapui lakótele­peken sorstársaik. Nem rit­kán mondogatják hivatalos fórumokon is egv-egy rossz éjszakai pihenés után, hogy tenni kellene már valamit akár hatósági, rendőrségi közbelépéssel is a randalí­rozók ellen. „Hatósági, rendőrségi köz­belépéssel is” — tér vissza újra meg újra a gondolat, miközben a Palóczy utcai motorosokat figyelem. — Az öregem rá akart be­szélni, hogy csak Jawat ve­gyek — száll le a valószínű­leg vadonatúj MZ-jéről a hirtelenszőke, nyurga hosszú fiú. — Mondtam neki, ne idegesíts már Öreg. Most ez a divat, és nem a Jawa. Kü­lönben is van neked dohá­nyod a különbözetre is. No, igen. Fiatal srácoknak divat a motor. Az MZ pedig éppen azért az, mert erede­tileg versenymotor volt, s így7 természetesen hamar gyorsul és „tépi a száját” —• ahogy ők mondják azt, hogy száguld. Baj ez? Nem. Szó­rakozás ez nekik, ügyesség és bátorságpróba. Csakhogy .egy kicsit veszélyes, és ta­pintatlan. Ez utóbbira per­sze, ők nem gondolnak. Ha pedig megmondják nekik, . nem veszik komolyan. Egy­szerűen nem fogják fel, mi rosszat tesznek ők, miért idegesítik „ártatlan” szórako­zásukkal a felnőtteket, az idősebbeket? Az egyik „kék csoda” pon­tosan ezeknél a gondolatok­nál „húz rá” egy teherko­csira a kollégium előtti el­ágazás után. Szembe jön egy MÁVAUT-busz. Vajon mi lesz? Semmi. A fiú fékez és visszabújik. Szerencsére. Még nézni is rossz az ilyes­mit. Ök nevetnek, s mond­ják, milyen „frankosán esi- nátta”. „Valamit már tenni kel­lene” — mondom magamban ismét. De hol kezdjük? Hol kellene kezdenünk? Akár­hogy is forgatjuk a dolgot, csak ezeknek a fiúknak az „öreg”-jeinél. Nekik kellene megértetni, hogy szórakozás a motorozás nappal is, a he­gyek között, vagy a sík or­szágúton is éppúgy, ahogy az volt annak idején a kerék­pározás. a kerékpártúra. Mert az ajándéknak — legyen az akár motor is — nevelnie is kell. Méghozzá a jóra. S ha pedig nem ajándék az MZ. akkor is adhatunk taná­csot, hogyan és hol használja azt a „gyerek". Bűn Péter Van az egész ügynek még egy szépséghibája. Az ítélet indoklásából is kitűnik, hogy tulajdonképpen T. Sándor je­gye egészen Tiszapalkonyáig érvényes volt, mert a 40 ki­lométeres szakaszba belefért az az út is, amit átaludt. En­nek ellenére kapott a MáV- tól egy felszólítást és csek­ket. hogy fizesse meg az 1,2(1 forintot, 10 forint büntetést, 7 forint kezelési költséget, ami pl uszb ün tetesse! együtt összesen 58.10 forint. Kifizette. Két nap múlva újabb fel szólitást kapott, fizesse meg j a Tiszapalkonyától Nyékiád 1 házáig megtett út árát. plus>- a büntetést és kezelési költ i séget. összesen 62.20 forintot Kifizette. Ezt ugyanis ' akárhogy is volt a dolog, va­lóban jegy nélkül utazta le De hogy az 58 forint li fillért miéri kellett kifizet­nie, az egyáltalán nem vilá- j gos. Mint ahogy ez az egész j ügy sem világos, s az em­ber agyában folyton az «6 gondolat motoz, hogy van nekünk ilyen paragrafusunk is: a munkakörrel járó ha­talommal való visszaélés. űrlamovies Hona Befejeződött a mm/éri, iá!Itt ás Rendkívül érdekes kiállí­tást rendezett október 5—10 között a Műszer és Irodagép Értékesítő Vállalat a miskol­ci Zalka Máté Gépipari Technikum kiállító termé­ben. Az árusítással egybekö­tött műszertárlaton labora­tóriumi anyagvizsgáló mű­szereket. mechanikai mű­szereket. . gépkocsi iparban használatos berendezéseket, elek t romos - e 1 ek t ro n i k u s ­nukleáris és automatika mű­szereket mutatta'; de a ven­dégkönyv arról tanúskodik, hogy a műszereit megnyer­ték a szakemberek tetszését A meglepő az. hogy Miskol­con rendezett kiállításnak alig voltak miskolci 'átoga- tói. A Lenin Kohászati Mü­vek és a Vízügyi Igazgató­ság szakemberem kívül vsak középiskolások nézték mes a kiállítást. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom