Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

Szombat, 1970. október 10. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szüreti előzetes Kevesebb lesz a must Ruházkodás, boltok, korszerűség Hordók, kádak állnak Tan­tálon. Mádon, Tolcsván és az egész Hegyalján majd minden ház udvarán. A szü­ret előkészületei mindig ün­nepélyesek' itt ebben is kö­vetkezetesen őrzik és ápol­ják a hagyományt. A nagj betakarítás, az egész évi munka gyümölcseinek be­gyűjtése időpontjára minden­nek készen kell állnia, hogy a must mielőbb oda kerül­jön, ahová majd aranyló szí­nű borrá érlelődik — a hi res hegyaljai pincékbe. Nagy lendülettel folynak nz előkészületek a Magyai Állami Pincegazdaság felvá­sárló telepein is: Tolcsván már "úgyszólván minden hor­dó. tárolóedény a helyén áll a kijelölt pinceágakban, hogy gyorsan, zavartalanul bonyo­líthassák le a szerződött must átvételét. Az idén azonban — annak ellenére, hogy szőlőink jól teleltek — kevesebb lesz a must: a ta­vaszi és a nyári kedvezőtlen időjárási viszonyok erősen csökkentették a jónak várt terméshozamokat. A mosta­ni napfényes őszi időjárás azonban még nagyon sokat segíthet, -cukrosodnak a sző­lők, az egész Hegyalján ab­ban reménykednek, hogv még legalább egy hónapig ilyen marad az idő, A szak­emberek azonban — az elő­zetes becslések alapján — már bizonyosak abban, hogy a múlt évi kiemelkedően jó eredménnyel szemben az idén már csak közepes ter­mésre számíthatunk. A must átvétele ennek el­lenére nem lesz könnyű fel­adat. A minősítések elvégzé­se. a napi munka ütemezé­se nagyfokú szervezettséget követel, hiszen gyakorlatilag az egész Hegyalján egyszer­re kezdődik a szüret, a ter­melők pedig nem rendel­keznek elegendő tároló­edénnyel, tehát a pincésze­teknek mindig át kell ven­niük a napi felhozatalt. A pincegazdaság megbí­zottai már végigjárták az érintett területeket, s azon vannak, hogy minél szoro­sabb kapcsolatot tartsanak a termelőkkel és a területi szö­vetségekkel: együttesen álla­podjanak meg az átvétel üte­mében. és ahol erre szükség van. díjmentes szállítóedé­nyekkel segítsék a termelő­ket. Több olvasónk kérésére kö­zöljük, hogy a borszőlő, must és bor felvásárlási ára to­vábbra is a szabad árfor­mába tartozik. A pincésze­tek helyileg alakítják ki az úgynevezett ajánlati árakat amelyeket a felvásárlóhe- lyckcn kifüggesztenek, A végleges eladási árban azon­ban a termelő és a válla­lat közösen állapodik meg. Változatlanul magasabb ára­kat biztosítanak a szerződő, különösen a több évre szer­ződő mezőgazdasági nagy­üzemeknek. Szombathely közelében építik a megye egyes vidékeinek néprajzi értékeit összegyűjtő falumúzeumot. Az építkezés első fele 1973-ra készül el, négy katasztrális holdon. Ek­korra 11 lakóház, S pajta és a gazdasági épületek készülnek el. A szombathelyi múzeum munkatársai választják ki a legjellemzőbb néprajzi érdekességeket, amiket a helyszínen bontanak szét. és a szabadtéri falumúzeum területére szál­lítanak. Ott a falakat az eredeti módon készítik el, úgyne­vezett „töméses" technológia segítségével. A falakra ezután beépítik az eredeti tartógerendákat, a tetőszerkezetet és a zsúptetőt, ugyancsak az eredeti építésnek megfelelően. A szabadtéri falumúzeum egyik épülő utcája. 30 gyermek otthonáért Miskolcijaik jelenleg egyet­len egy állami fiúnevelő ott­hona van. Ennek II. kerületi, hejőcsabai épülete szanálás­ra kerül, a cementgyár bővi­IZSÓ FALVA A jövő évtől kezdődően a tea-vek szerint Izsófalva is nagyközségi rangra emelke­dik. Azoknak, akik valame­lyest ismerik a községet, nem meglepő a hír, hiszen Izsófalva évek óta erőtelje­sen fejlődik, lépést tud tar­tani a növekvő igényekkel. Most már Ormosbánya és Rudolftelep is ehhez a ta­nácshoz tartozik, ami érthe­tően még több. gondot, még több tennivalót nó a község vezetőire. Egy kis számvetés Hubai Lászlóval, a községi tanács vb-elnökével próbá­lunk egy kis számvetést ké­szíteni az elmúlt évekről. Izsófalván, Ormosbányán, Rudolf telepen — szimpatikus, hogy a vb-elnök csak a há­rom község együttesében gondolkodik — elkészült a vízvezeték, így a lakók — túlnyomórészt bányászok — egészséges, tiszta ivóvizei kaphatnak. Az áruellátás ki­elégítő, nagyobb fennakadás soha nem volt. Jó az üzletek 1elepí1ése is. melynél azt vél­ték figyelembe, hogy lehető­leg ne kelljen sokat gyalo­golniuk a bevásárlóknak. A közvilágítás korszerű. H i a an y pőzlúrrton k világítanak a főutcán, illöek bármelyik városhoz is. A művelődési ollhon alkalmas hivatásos társulatok fogadására, a Mis­kolci Nemzeti Színház együt­tese gyakori vendég itt. A község szépül. csinosodik. Akik áthaladtak Izsófalván. tan»«/.'alhatják a határozott törekvést a község szép küI- 1 “mének megteremtésére. Pár éve állították fel a falu szü­löttének, névadójának, Izsó Miklósnak a szobrát. De — hogy úgy mondjuk — a köz­pontilag irányított, tervezett szépítésen kívül minden la­kó is törekszik saját házá­nak, kertjének csinosítására. Kellemes hatású község, el­hanyagolt , házakat, udvarokat nem igen látni. Kell a konkurrencia A gondok közül érdekes az egyik, mely lényegében je­lentéktelen voltánál fogva is érzékeltet valamit a mából: a községben nem kapható fekete. Pontosabban jelenleg nem kapható. A lakók szóvá teszik, sérelmezik. Milyen falu az, ahol ma nem lehet meginni egy feketekávét? Az első pillanatra semmit­mondónak tűnik, az „ügy”, mégis, okvetlenül jelez vala­mit. a mai faluból. Hadd mondjuk el itt rög­tön azt is, amit a községi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalt, el­fogadott: az állami kereske­delmi szervek mellett feltét­lenül meg kell jelennie' a földművesszövetkezetnek a maga egységeivel. (Nem a kávé miatt.) Legyenek itt ezek a boltok is, egy másik vállalatnak az üzletei, hadd alakuljon ki valamiféle egészséges konkurrencia az ellátást illetően, hiszen ennek hasznát elsősorban a falu látná. lid kllitak .'Utak! Az igazi nagy gondja vi­szont most a községnek: az utak állapota. Nem is a he- lvi tanács kezelésében levőc- ké. A Szuhakálló—Rudabá­nya, főleg pedig az Izsófalva —Ormosbánya között levő útszakasz rossz. Ügyannyira, hogy a tanácshoz már olyan hírek érkeztek: ha nem épí­tik meg az utat. akkor az autóbuszok leállnak, nem közlekednek ezen a részen. Főleg bányászokat szállíta­nak ezek a buszok a munka­helyre és vissza. Érthető, hogy a tanács főképpen itt szeretne most előbbre lépni, hiszen az utak miatt hallja a legtöbb panaszt. Mellébeszélés nélkül Ha lenne egy szerv, vagy egy csodálatos képességekkel mégáldott ember, aki min­den kívánságot teljesít, ak­kor attól az izsófalvi tanács jelenleg talán csak azt az egyetlen egyet kérné: épít­sek meg az utakat. Más munkálatoknál, a köz­ségfejlesztés különböző fel­adatainál ugyanis a falu la­kói szívesen tevékenykednek. Főleg akkor, ha mellébeszé­lés nélkül, világosan, egyér­telműen elébük tárják, miről is van szó. A vízvezetéket például mindenki értette. Tudta, miről van szó, mit kell tenni, szívesen is jött, tevékenykedett társada 1 mi munkában is. De csak a sta­tisztika kedvóért: nem! Bizonyos, hogy ez az egész­séges, gyakorlatias szemlélet megmarad, esetleg fokozódik a nagyközséggé válás után is. Izsófalva eddig is szépén fej­lődött. Biztos, hogy a jövőben is így lesz, ehhez adottak a lehetőségek. A még jobb le­hetőséget éppen a nagyköz­ségi rang teremti majd ineg. Priska Tibor lése miatt. A harminc gyer­mek új otthona, a III. kerü­leti, perecesi 38. számú Álta­lános Iskolában lesz. Egy ilyen intézmény „költözteté­se” azonban nagy gond. és sok pénzbe is kerül. Tudták ezt. a cementgyár vezetői is, éppen ezért ajánlották fel önként segítségüket a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának. Ez a segítség, ez a támogatás, félmillió forint. Azt mondjak, regen egy­irányú volt a gyalogos kó'- lekedés vasárnap délutánon­ként a miskolci Széchenyi utcán. A színház felöli jár­dán az Ady-híd leié. a má­sik oldalon \ issza. Szépen, nyugodtan sétálgattak. és közben kiszemelték a kira­katok legmegfelelőbb darab­jait. De azt is mondják, hogy ezeken a vasárnapi korzókon nem mindenki mehelett vé­gig. S. aki végigmehetett, an­nak módjában állt. hogy megvásárolja a legelőkelőbb boltok áruit, A Széchenyi ut­cának a régi villanyrendőr­től a Tanácsház térig terjedő szakaszán voltak kaphatók a legdrágább, legfinomabb kel­mék. Vásárlókörzet Miskolcon Az említett szakaszon le­het most is a legdivatosabb ruházati cikkeket vásárolni. A divatot pedig meg kell fi­zetni. hát ezek a boltok a „legdrágábbak”. Igaz, a drá­ga holmi mellett mindig akad olcsóbb is. Mondhatni, hogy Miskolc legideálisabb vásárló helyei. A tapasztalat azonban az, hogy a legtöbb ember az Ady-híd és a vil­lanyrendőr közti boltokban vásárol. Közelebb van az autóbusz pályaudvarhoz, a piachoz, a Tiszaihoz. Itt nyílt meg a város legújabb ékes­sége, a Centrum Áruház is. Éppen ebből a tapasztalat­ból indult ki a Borsodi Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat, amikor elhatározta, fel­fejleszti az itteni ruházati boltokat, illetve kialakít egy „összkomfortos” vásárló kör­zetet. A tervben foglaltak közül elsőként a Royal divatház készült el tavaly. Aztán el­költöztetlek az Alkalmi Aruk Boltját és megnyílt helyette A kertek sorsa az újhelyi járásban A termelőszövetkezeti ta­gok és kívülállók földterüle­tének felülvizsgálata 1969 januárjában fejeződött be a sátoraljaújhelyi járás terüle­tén. A felülvizsgálat 30 000 tulajdonost érintett, akiknek csak a 0.8 százaléka fellebbe­zett a határozatok ellen. A termelőszövetkezeti tulajdon­ba vételt elrendelő határozat alapján a mezőgazdasági nagyüzemek 1969-ben meg­kezdték a térítési dijak kifi­zetését. A termelőszövetkezeti tagok kertáföld-használata számos helyen meghaladja a törvényes méreteket, mert a helyben, vagy a más község­ben használt földet nem ve­szik figyelembe a háztáji te­rület megállapításánál. A zárt kertek rendezetlensége nemcsak a termelőszövetke­zet, hanem a népgazdaság számára is káros. Az újhelyi tanács végre­hajtó bizottsága példaképül állította a Hercegkúton és VAmosújfaluban végrehajtott zártkert-rend eaés t, mert l jítási verseny a járműjavítóban A MÁV miskolci Jármű javító Üzemében — a kong­resszus tiszteletére — több hónapos újítási versenyt tar­tanak. A verseny november 30-án fejeződik be, s a/, ered­ményt december 15-én is­mertetik. ezen helyeken a rendezés előtt falugyűlést tartottak, és . a különböző gondokat köz- megelégedésre megoldották. Takács Imre a Sajó cipőbolt. Az Ady- hídnál mi':’nyílt a Rövid-Kö­tött Aruk Boltja, aminek je­lenlegi formája csak ideigle­nes A :.’en n; gy átalakítá­sokul vi " v.nek. és a szak­emberek ígérik, hogy a vá­ros legimpozánsabb kötöttáru boltja lesz. A kisgyermekes anyák is korszerű körülmé­nyek között vásárolhatnak végre a Gólya Áruházban NagJ előnye a boltnak, h gy a gyerekkocsit nem Kell a járdán hagyni, hanem bevi- hetik a nagy eladótérrel ren­delkező üzletbe. Napok vá­lasztanak el bennünket a finom-méteráru bolt. a Me­rino megnyitójától. A régeb­bi boltokkal együtt tehát minden ruházati cikket meg lehet találni a legforgalma­sabb miskolci útszakaszon. A vidéki városokban is A ruházati kiskereskedel­mi vállalat éves forgalma 850 millió forint. Ennek az összegnek felél a vidéki bol­tok forgalmazzák. A vállalat nagy gondot fordít a vidéki városok bolthálózatának fej­lődésére is. Kazincbarcikán az idén nyílt meg a modern ruházati áruház. De ebire.i az évben felújították vala­mennyi harci kai szakboltot is. Rudabányán egy hónap múl­va nyílik egy kisáruház, Le- ninvárosban egy nagy ruhá­zati áruházát építenek. Öz- don a szanálásokkal párhuza­mosan nyitnak több szakbol­tot. Sátoraljaújhelyen a nem túlságosan kedvelt; férfi-női konfekcióból!; helyén gyer­mekruházati áruház nyűik. Szerencsen elavult épületek­ben vannak a szakboltok. A -18-as vegyesbolt helyére ter­vezik a környék egyik leg­korszerűbb vásárlóhelyét, a Hegyaljai Áruházat. Edelény- ben egy cipőszakbolt és egy kötött-divatárubolt építése szerepel a negyedik ötéves terv idején. (lev.vy) Szemetelő Fortuna j szerencse istenasszo- J\ nya — hivatásához híven — mostanság lépt en-nyomon kísért, ezer féle alakban csábít minket, jámbor halandókat. Kínál, ígér minden földi jót. Hogy a reményen kívül ad-e va ­lamit — az már más kér­dés. Akciója egyszerit. Lénye­ge: kis anyagi befektetés — n agy nyeremény. Leg­alábbis ezzel hiteget. For­tuna csalfa és ravasz. Ki­hipnotizálja belőlünk a pénzt, aztán időnként kény­szeredetten rámosolyog va­lakire. De nem tudom,' tapasz­talták-e. hogy van egy új. igazán bosszantó tulajdon­sága Fortunának. Szemetel. Csibész módra. kajan mosollyal szórja, zúdítja, önti a papírhulladékot az utcán. Érdekes, hogy nem akárhol, csak következete­sen Miskolc szivében, nz Ady-hídnál, a Lottó cuk­rászda elölt. Ott áll egy gépkocsi az út mentén. Em­bergyürú veszi körül a sze­rencse istenasszonyának c szekerét, s megszállottként nyújtja négy forintjait. A többi már egy jól be­vált mechanizmus. Feltépi az ember a sorsjegyet, resz­kető kezekkel bontogatja az a kku rát usan összehajt óra ­tolt papiruszt. Mindeddig reménykedik es tervezget, álmodozik és fohászkodik. Aztán egyetlen pillanat alatt füstbe megy minden vágya — s bosszúsan ha.iit- ,/a el az: összegyűrt papír­darabkát. Teszik ezt na­ponta százan, öt vénén, ez­ren. vagy tízezren. Ki tud­ja? Egy biztos. Gyűlik a sze­mét. néhány óra alatt bo­káig gázol benne a kővet­kező menet, a meg remény­kedők, a nyerni szándéko­zók kifogyhatatlan serege, wyannak, kik látni vél- f fék: néha egy-egy seprővonással össze­hordják a város közepéről ezt a csúnya, szembántó szemetet. En még ezt sose láttám. (K.v. k.) Épül a falumúzeum Nagyközségi rang előtt Beszélgetés IIuhui László tanácselnökkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom