Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

VosíH’iKiBi 1^70. ©kt. 4. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vizsolyban néni adták fel a reményt Kimondatlan gondolatot A víz már nem folyik. Eve tvkel ezelőtt szabályozták a Hernádot és Vizsolynál le­vágtak belőle egy kisebb ka­nyart. Holtág lett. Ezer mé­ternyi az egész. A szabályo­zás után kialakult itt egy sziget. Sokáig a horgászok kedvelt helye volt. Aztán a vizsolyi termelőszövetkezet vezetói — keresve az újabb lehetőségeket — úgy vélték, hogy jó kacsatenyésztő tele­pet lehetne itt létesíteni. A horgászok talán még ma is haragszanak rájuk. I j fajta A szigetet es az ezermé­ternyi. holtágat mégis meg­kapta. a vizsolyi termelőszö­vetkezet. Három évvel ez­előtt, 1!)08-ban építették fel az első ideiglenes épületet. Hozzákezdtek a kacsate- nyesztéshez, hiszen a lehe­tőség igen jónak ígérkezett. Akkor csak hatezer pecse­nyekacsát adtak el. És fel­nevelték a törzsállományt. Elkezdődött a kacsatenyész­tés. Ezzel egyidőben egy kí­sérlet is: a legjobb, az adott ' iszonyok közt leggazdaságo­sabban tenyészthető kacsa- fajtát keresték. Az 1969. évi eredmények annyira jók vol­tak, hogy a debreceni fehér kacsafajtát felterjesztették állami elismerésre. Már a negyedik éve dol­goznak, s szó, ami szó, ne­hezen bontakozik ki a ka- ci&atenyésztő munka. Az el­múlt évben 66 500 pecsenye- kacsai értékesítettek. A ház­(■FolytMas az 1. nhdairob) Az átádási ünnepségen megjelent dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Papp Lajos miniszter­helyettes, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke. dr. Ladányi József, a me­gyei tanács vb-elnöke, dr. Fekete László, Miskolc me­gyei jogú város Tanácsának vb-elnöke. Jelen volt a Ha­zafias Népfront és számos más társadalmi szervezet vezetője, illetve képviselője. Ünnepi beszédei mondott Tarján István, a centrum áruházak vezérigazgatója, aki átadta az új létesítményt Grundik Gyula igazgatónak. Beszédeikben mindketten hangoztatták: — Célunk a lakosság jobb, minőségileg kiválóbb áruval való ellátá­sa. Azt szeretnénk, ha szo­lid árakon az eddiginél na­gyobb forgalmat bonyolíta­nánk le. Az új áruház átadásánál több külföldi vendég is je­len volt, így például Jugo­szlávia, az NDK és Cseh­szlovákia áruházainak képvi­selői. Ott voltak az ünnep­ségen az áruház tervezői, építői. Érdemes megjegyezni, hogy' ex az első olyan áruház, amelyben mozgólépcső mű­ködik. A vevők az emeletre ezen juthatnak fel. Az áru­ház komplex. Tulajdonikép­pen minden kapható, amire egy háztartásban, egy ott­honban szükség van. Az áru­háznak 800 alkalmazottja van. Számos osztálya telje­sen önkiszolgáló rendszerben működik. Az új Centrum Áruházban a kereskedelem igen magas színvonalát va­lósították meg, és már az el­ső pillanatban bebizonyoso­dott. hogy sikerrel. Noha nagy volt, a tömeg nyitás­kor, es megrohanták az áru­házát. a hatalmas épületben laji gazdaságoknak 75 000 na­poskacsát adtak el. Mert a háztáji gazdaságokban is megjött a kacsatenyésztö kedv. Vizek mellett jól jö­vedelmező munka ez. A ter­melőszövetkezet már tavai'’ több mint négymillió forint bevételt biztosított kacsate­nyésztésből. A tiszta haszon 1969-ben: 858 000 forint volt. Örült a vezetőség, örültek a tsz-lagok. A kurta folyósza­kasz, az ezerméternyi holt­ág jól fizetett, és a gazda­ságiban új állattenyésztő ága­zat született. El is határoz­lak, hogy a szigeten korsze­rű kacsatenyésztö telepei építenek fel. és megtöbbszö­rözik a termelést. A terv nem sikerüli 1970-re nagyszerű terveket készítettek. A telep vezeté­sét és a tenyésztőmunka irá­nyítását. fiatal, egyetemi vég­zettségű szakemberre, Ob- bágy Andrásra bízták. Lel­kesebb. az új feladatokért dolgozni készebb embert aligha találtak volna. Ügy tervezték, hogy megdupláz­zák a bevételi, s ez 9 mil­lió 209 ezer forintot jelen­tett volna legalább 2 000 000 forint tiszta haszonnal. A terv, sajnos, nem sikerült. Az idei viharos időjárás a ka­csákat is megtépázta. A hir­telen kerekedett viharok mi­att. rengeteg kiskacsa pusz­tult el a vízben, vagy az esőben. A vizsolyi Lenin Termelőszövetkezet azonban még így is 110 000 pecsenye­nem sokkal később szinte „eltűntek” az emberek. Az aruház árukészletének érté­ké meghaladja a 65 millió forintot, és éves forgalmát 350 millió forintra tervezik. A miskolci Centrum Áru­ház jó példája annak, hogy a modern, magasabb szín­vonalú kereskedelem ha­zánkban bárhol megvalósít­kaoai értékesített, szeptem­ber közepéig, s ebben az év­ben felnevelnek, majd érté­kesítenek további 30 000 szárnyast. Pecsenyekacsából meg így sem tudják teljesíteni a ter­vet Naposkacsából azonban a tervezettnek több mini háromszorosát: 33 500 szár­nyast. adtak el. És értékesí­tettek 16 000 kacsatojást is. Medveczky László, a tsz fő- allattenyésztője nem kesere­dett cl az idei kudarc miatt. — Legalább kétmillió fo­rint kiesésünk lesz a vihar­károk miatt — mondta. — A reményt azonban nem adtuk fel. Az idén rossz esztendő voll, de az nem törvény, hogy mindig ilyen lesz. Folytat­juk a kacsatenyésztést, mert meggyőződésünk, hogy az együk legjobban jövedelmező állattenyésztési ágazat lesz belőle. Ifaül az úi telep Az idén még aLkalmi épü­letekben tenyésztették a ka­csát, talán ez is oka a sok kárnak. Ilyen nagy munká­hoz korszerű telep kell. A termelőszövetkezet vezetősé­ge és tagsága el is határoz­ta a telep megépítését, ösz- szesen 6 800 000 forint költ­séggel. Ennek 7Ö százalékát saját pénzükből fedezik. A munka már elkezdődött és a korszerű kacsatenyésztö te­lep jövőre elkészül. Az ezer- meternyi holtág két végéré építenek két zsilipéi, is. E zsilipekkel biztosítják majd, hogy az élő Hernádból rnin- j dig elegendő friss víz jus- ! son a holtágba, illetve: az ! alsó zsilipen elvezetik a fe- i lesleges vizet. Van a tsz-ben j olyan elképzelés is. hogy’ a i telep megépülése után az öreg tojó kacsákat tömve hizlalják es ügy értékesítik. A vizsolyi asszonyok vállal­koznak erre a munkára. A vizsolyi Lenin Termelő­szövetkezetben egyébként is fejlett az állattenyésztés. Ezt. néhány adat nagyszerűen érzékelteti. A tsz közös szán­tója 3200 katasztrális hold. Az összes jövedelem felét mér tavaly is az állattenyész­tés biztosította. Az idén tovább javult ez az arány: 65 száza­lék az állattenyésztés javá­ra, s ez pénzben 17—18 mil­lió forintot jelent. Tavaly egy katasztrális hold szán­tóról átlagosan 160 kiló húst ! értékesítettek. Az idén 240 kilót. Aligha van még a megyében egy másik olyan termelőszövetkezet, amely ezt elmondhatná. Szcndrei József — Miért nem javasolják az elv társnőt továbbra is a társadalmi funkció betöltésé­re? Nem jól dolgozott? — De igen. Nagyon aktív, sok mindent elintézett, ami­vel társai hozzá fordultak, de van egy’ nagy baja. Soha egyetlen értekezleten, gyűlé­sen nem szólal fel. Megkérdeztük az asszony ­kát, mi az oka, hogy nem emeli magasba kezét, ami­kor szót kaphatna. Nincs mondanivalója? — Dehogynem, lenne mondanivalóm! Sok is. Csak­hogy’ amikor oda kerül a sor, hogy felemeljem a ke­zem, valami furcsa ideges­ség rántja össze gyomromul. Elszorul a torkom, hideg fut végig eecsz testemen, s úgy érzem, talán össze is esnék, ha olyan rengeteg ember rám szegeződő te­kintete előtt meg kellene szólalnom . , . Ismerős kórkép, egysze­rűen lámpaláz a neve. Van, aki le tudja győzni, van. aki meg sem meri kísérelni, hog.y erői vegyen rajta. Ki ne ismerné? Ügy tűnik azon­ban, hogy a nőknek több problémájuk van fl nyilvá­nosság előtti beszéddel. Sok­szor. ha szólnak is, erősen érezzük hangjukon az izgal­mat, a drukkot, Ilyenkor a/- lán nem mindig kerekedik ki a mondat, nincs se eleje, se vége. s legtöbbször ott fejeződik tie. ahol a legke­vésbé várná az ember. Mi ennék az oka? Egysze­rűen csak az, hogy’ a nő, a gyengébb nem ebben a hely­zetben is gyengébb, félén- keibb? Vagy kevés volt, a huszonöt esztendő hozzá, hogy bátran, öntudatosan, magabiztosan kiáll .ion mun­katársai elé? Rendkívüli időjárás után rendhagyó kampány. A Sze­rencsi Cukorgyár 81. fel- dolgozási idénye bizony’ tele van ,,leg”-ekkel. Dr. Sze­mere Endre igazgatótól az indulás utáni harmadik na­pon tudtuk meg, hogy az idei kezdés volt a legkésöb­Ugy lunik, keres volt eh­hez a negyedszázad. Nem­csak egy not kell önbiza­lomra' nevelni, hanem a nő­ket kell a. társadalmi elet porondján magabiztossá, bá­tor fellépésűvé tenni. Sok­szor elhangzik, hogy’ az egyenjogúságban akkor ér­jük el a párt által is meg­kívánt eredményt, ha maguk az asszonyok is közreműköd­nek. Ha ők is akarják, s ha minden lehetőséget megra­gadnak, ami fejlődésüket szolgálja. Csak velük együtt, közösen lehet végrehajtani a Központi Bizottság e kér­déssel kapcsolatos határoza­tait is. Most már párthatározat, kormányrendelet, számos in­tézkedési terv szolgálja a dolgozó nő érdekeit. Miért hát ez a bátortalanság, fé­lénkség? Kevés egy generáció hoz­za, hogy leküzdje évszáza­dok előítéletét. .4c asszony a férfi árnyékában élt. Sem az egyház, sem a régi társa­dalmi rend nem adóit neki szót. Még akkor sem illett szólnia, ha legszemélyesebb ügyeit kellett volna megvé­denie. Bizonyos vallások­ban elég volt, ha meg az is­tenhez is, férje közvetítésé­vel járult. Nem is olyan ré­gen. közvetlen a felszabadu­lás előtt az egyik miskolci leányiskolában fekete pontot kapott, aki újságol olvasott, mondván, hogy a politika nem illik a finom női lélek­hez. Es a női lélek fogalmá­ba sok olyan tilalom halmo­zódott fel, ami, elbátortala- nxtotta. szűklátókörűvé tette. s bizonyos értelemben a. ki­sebbrendűség érzetét, oltotta a nőikbe. Valahol itt, ilyen mélyen kell keresnünk az okai, hogy Iá, a gyökérsúly viszont az eddigi legnagy’obb, a répa cukortartalma, azaz digesz- sziója viszont, a legalacso­nyabb. Akadnak azonban más „leg”-ek is. — Hogyan sikerült a rajt'.' — Kitűnően. A talán leg­jobban elvégzett: nyári kar­bantartás bizonyítéka, hogy’ az idén sikerült, legjobban a felfutás. Az első napon már 294, a másodikon 305 vagon cukorrépát, dolgoztunk fel, amire még sohasem \’ol1 példa. — Mennyire „édes" a répa? — A rendkívüli nyár, a kevés napfény miatt a di- gesszió sajnos alacsony, de azért örülünk, mert a várt­nál mégis csak magasabb. Az érési kísérleteknél a ta­valyi 14,8 százalék helyett jóval későbbi időpontban is csak 12.9 százalékos volt a digesszió. Ezért örülünk an­nak, hogy’ az első négy’ nap után a répa digessziója eléri a 14.2 százalékot. — Várhatóan meddig tart a kampány'.’ A Sa.iolad és Bocs kózöh levő Gyom rop usztan, a Nagy miskolci Állami Gazdaság üzemegységében már esz­tendők óta működik egy lu- cemaliszt-üaem. A zöld lu­cernából. hirtelen szárítással készített, tápertékben es vi­taminokban igen gazdag lu cemabszt elsősorban a nö­kai kevesebbszer emelked­nek magasba a női kezek. Pedig már tudja. hogy egyenjogú es egyenrangú. Már tudja, hogy nem hur- rogihatják le, hogy’ nem kell még csak meglepetést sem, ha beszel, ha érvel, ha vitat­kozik — s mégis. Reszket a> hangja, elszakad gondolatai­nak fonala. Talán nem is* tudja, hogy az ö személyes félelme nem is az övé, még kevésbe adódik ..női leiké­ből". Teher ez. amitanyáink­ra, nagyanyáinkra raktak. Béklyó, amellyel néma tűrés­re nevelték őseinket, métely, ami még ott fertőz az ide­gekben. Lehet, hogy nagyon, na­gyon sokan egész életükön képtelenek lesznek nyilvá­nosság előtt beszélni. De va­jon ez a dolog lényege? Ügy véljük, ha egy társa­dalmi munkás tevékenységét" akarjuk megítélni, nagyon helytelen abból kiindulni, hogy hányszor és hogyan szólal fel az összejövetele­ken. Vagy nem ismert még 1 eléggé a szóvirágokból élő, sokat fecsegő, de annál ke-1 vesebb konkrét munkát vég­ző ember? Ha a kimondatlan gondo- j latok a mindennapi tevékeny­ségben. szervezésben, négy- j szemközti agitációkban, egy- \ szerű emberi kapcsolatokban , jól és eredménycser gyümöl­csöznek. többet érnek, mintái fennhangon előadva, s úgy, • hogy azzal véget is érnek.! Ne legyen még kritérium, a nők munkára való ráter­mettségének, előbbre .jutásá­nak az. hogy mer-e eleget szerepelni a nyilvánosság előtt, vagy sem. Adjunk tü­relmi időt, hogy a jó munka és a bátorság egyszerre mu- tatkozhassék meg. Adamovics Hona — Az ar\íz okozta kiese­sek miatt sajnos, csak mint­egy 30 ezer vagon répát, kell feldolgoznunk, s így előrelát­hatóan száz nap körüli lesz a kampány. Reméljük, he®’ a répa ásása és a szállítás folyamatos, zökkenőmentes lesz, itt a gyárban pedig a lehető legmagasabb napi fel- dolgozási átlagokat sikerül elérnünk. — Mivel a. cukorrépa jó­val kevesebb, jut-e elegen­dő répaszelct a gyár körze­tében levő, s erre a tömeg- takarmányra nagyon is szá­mító nagyüzemi állattenyé­szeteknek? — A kétszer illéseit ned­ves szelei kiszállttását azon­nal megkezdtük. Napi 60—80 vagonnal szállítunk a gazda­ságoknak. s napi három, négy és fél vagon szeletet száríta­ni is tudunk. Az ezen felüli répaszelet-igényeket is biz­tosítani tudjuk. A szolnoki es a mezőhegyest cukor­gyártól sikerült préselt sze­letet kapni a mi körzetünk , endékállatok legfinomabb elesége. Az idén a gyömrö- pusztai üzemben 220 vagon ilyen „boci-csemege-’ gyártá­sát tervezték. A lucerna liszt üzem már teljesítette elő­irányzatát. s a gazdasag tab- lain még lekaszálásra váró lucernából terven felül to­vábbi. mintegy 20 vagon Vu- cernalisztet. készítenek. haló. Csengcri Ervin A munkások munkakörülményeinek és a környék 1 evegőszennyezeltségének javítása ér­dekében 62 millió forintos költséggel pernyeleválasztó berendezést építenek Zagyvaró­nán. a Vasötvözclgyár füstjének tisztítására. Az idén üzembe helyezik a csehszlovák mér­nökök irányításával készülő berendezést. szamai“. <p. S.) Tobh les/ a lueernaliszt Megnyílt a Centrum Áruház a népes értekezleteken sok­Rendhagyó répakampány Szerencsen sikerüli az imfalas — 4 vártnál „édesebb a répa Lesz elép kétszer préselt szelet f mádból

Next

/
Oldalképek
Tartalom