Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

4 Péntek, 1970. október 23, ÉSZAK-MAGVARORSZÁO 3 Gazdaságfejlesztésünk kiemelt proíja I. Az építők „ipari forradalma” Az országgyűlés őszi ülésszakán törvénybe iktatták a népgazdaság fej­lesztését, a társadalom gya­rapítását, az életkorúimé nyék javítását 1975-ig meg­határozó munkaprogramot — a negyedik ötéves tervet. A parlamenti vita máso­dik napján, a délutáni szü­netben, jegyezte meg egy képviselő — a körötte állók helyeslése közepette: — „Sze rintem. a következő években le kell zajlania a hazai épí­tőiparban is az ipari forra­dalomnak — különben egyik­másik fejlesztési elgondolá­sunkkal nem boldogulha­tunk”. Az építőipar teljesítőké­pessége az utóbbi észten dőkben a tervezettnél lenje gesen jobban emelkedett: a harmadik ötéves terv kezd«, tekor 24—28 százalékos ka­pacitásbővítést . irányoztak elő, az 1967-es kormányhatá­rozat ezt az időközben jeleni - k-ezö feszültségek enyhítésé­re 34 százalékra emelte. A növekedés várhatóan az öt­ven százalékot is meghaladja majd. Ez a teljesítmény- emelkedés, mintegy 40 mil­liárd forintnyi többletet hoz, az ágazat egy egész észtén ­zatba szintén építési feladat A kohászat, a vegyipar, *a cellulóz és a papír új üze­mei átlagon felül építésigé­nyesek. A mezőgazdaságban a kor­szerű állattenyésztés és fel­dolgozóipar-fejlesztés sem mehet végbe az építőipai nélkül. A szállítás- és hír­közlés-rekonstrukció prog­ramja is 46—47 százalékban építésigényes: a közúti há­lózat fejlesztése önmagában is nagy feladat. Létezik viz-, csatorna- és közműfejlesztési program is — főszerep az építőké. — Az új egészség- ügyi szociális és kulturális beruházások az építőipari kapacitás 10 százalékát igénylik. (8 ezer kórházi ágy, több mint 3 ezer álta­lános és középiskolai tante­rem, 9 ezer diákotthoni fé­rőhely és így tovább.) A fenntartási, felújítási mun­kák értéke pedig — 1975-ig — majd 100 milliárd forint. Ezeknek a feladatoknak az építők csak akkor lesznek képesek megfelelni, ha a ki­vitelezési kapacitást legalább 43 százalékkal, az épitö- anyag-ipar termelését pedig legalább 55 százalékkal nö­velik. Ezért az építőipar sa­ját ötéves terve — összhang­ideje következik. A népgaz­dasági terv fö irányait az j ágazati terv mintegy „leíor- i ditotta”, konkretizálta az építők számára: most a vál- j tálatokon a sor, úgy összeál­lítani a saját középtávú mun­kaprogramjukat, hogy az az egész ágazat, s ezen keresz­tül az egész ország megfele­lő ütemű gyarapodását szol­gálja. Ezekben a vállalati tervekben a munakfegyelem megszilárdítására,' a minőség javítására is gondolni kelle­ne, konkrét intézkedésekkel, mert pusztán az anyagi esz­közök előteremtése és mun­kába állítása ezek nélkül aligha hozhatja meg a szük­séges eredményt. Pedig az építőknek kulcsszerep jutott a IV. ötéves terv valóra- v altosában. Gerencsér lelenc (Következik: Rekonstru k­eió — a jobb ellátásért) Megyénkben ~ vaek£k megfelelően — befejeződtek a járási szintű pártértekezle­tek. Október 1. és 20. között IS járási jogú pártbizottság 1662 alapszervezet küldöttei és a felsőbb pártszervek kép­viselői előtt adott számot az elmúlt négyévi munkájáról; összegezte az augusztusi és szeptemberi taggyűlések ta­pasztalatait, foglalt állást a Központi Bizottság lcongresz- szusi irányelvei — és módo­sított szervezeti szabályzat - tervezetével kapcsolatosan. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a járási jogú párt­bizottságok — miként koráb­ban az alsóbb szintű párt- szervek is — megyeszertc eredményes munkáról; (al­tmini;, városaink, járásaink gyarapodásáról; az ipar, u mezőgazdaság, a kereskede­lem, a közlekedés, a kultu­rális élet, az egészségügy és a szociális ellátottság figye­lemre méltó eredményeiről, a párt-, állami és társadal­mi szervezetek munkájának fejlődéséről számolhattak be. Nem akarunk az események elé vágni — hiszen a megj-ei Vetőmag exportra dó alatt elért, termelésének felel meg. A harmadik öt­éves terv időszakában pél­dául egymillió ember költöz­hetett új otthonba, az elké­szült 320 ezer lakás valame­lyikébe. S mégis tény, hog.v most a III. ötéves terv vé­gén is egyik legsürgősebben megoldásra váró gondunk a lakáshelyzet javítása. Ugyan így, noha a. 60-as évek de­rekától számítva, mintegy 50 százalékkal csökkeni az épí­tőipar által el nem vállall munkák mennyisége, mégis — a beruházási piac egyen súlyhiányában vál tozatlu.mil alapvető ok az építőipari ka­pacitáshiány és az építkezé­si anyagok mennyiségi, vá­lasztéki hiánya. Mindez ar­ra utal, hogy az utóbbi évek­ben az építőipar és az építő- anyagipar teljesítőképességé­nek, a várhatónál nagyobb emelkedésnél is gyorsabban növekedtek a/ építőiparral szemben támasztott igények A népgazdaság építési igé­nyei — s ebbe most a la­kosság szükségletei is érten­dők. a TV. ötéves tervben to­vább növekszenek. Ráadásul itt már korántsem pusztán mennj'iségi igényekről lesz szó, hanem egyre fokozódó minőségi követelményekről is: a korszerűsödő ipar ú.i üzemcsarnokainak az eddi­ginél célszerűbbeknek, kom­fortosabbaknak. speciálisabb igények kielégítésére is al­kalmasabbaknak leéli len­niük. A mezőgazdaság hason­ló módon a céloknak jobban megfelelő gazdasági épülete-' két vár az építőktől. A IV. ötéves tervben mintegy 5üü milliárd forintot költhe- tiink majd beruházásokra — állami és vállalati alapokból összesen. Ennek mintegy 50 százaléka építési költség, vagyis értékét tekintve a tér vezeti beruházások felénei; sorsa az építők kezébe van letéve A tervezett 400 ezer lakásbot például az építő­ipar szocialista szektorának legalább 280 ezret kell fel­húznia. Jelentős a szerepe az épí­tőknél; a központi ipari be­ruházásokban is: az olaj- és a földgáz-programhoz új ve­zetékeket. feldolgozó üzeme kei, ezekhez lakótelepeket kell építeni- A települések bekapcsolása a. füldgázháló ban az országos tervvel, az előbb vázolt feladatokkal — kimondja, hogy a műszaki- technikai fejlesztésnek az építés valamennyi döntő technológiai folyamatára egy­szerre kell kiterjednie. Az előre gyártott vasbeton- szerkezetek felhasználását 30 —40 százalékkal, a könnyít­és neh ézacél -szerkezetekét kétszeresére tervezik emelni az építők. 240 ezer lakást korszerű technológiával kell megépíteni. A házgyári ka­pacitást 1975-re legalább az évenkénti 42 ezer lakás szint­jére kívánják emelni, ezért az áglazatirányítás a már fo­lyamatban levő házgyári fej­lesztéseken túl további 5 új házgyár munkába állítását tervezi. A komplex géplán­cok. egyes munkafolyamatok teljes gépesítését kell meg-, oldani: a cél, hogy 1975-re a jelenlegi egy munkásra jutó 3 gépi lóerő helyett 5 lóerő tegyen a gépesítés foka. Hat új közműépítő vállalatot ál­lítanak fel 1973-ig: Kclct- Magyarországon, Észak-Du- nántúlon, Rest megyében, Dél-Magyarországon, Dél-Du- nántúlon és Észak-Magyar - országon. Az építőipar tech­nikai bázisának bővítésére mintegy 15 milliárd forintot iránvoz elő az ágazati terv — s ennek több mint felét — saját, vállalati forrásból teremtik elő. A cement termelését 80 százalékkal, a falazóanya­gokét 25 százalékkal, a tető­fedő anyagokét 35 százalék­kal kell fokozni ahhoz, hogy az építőanyag-piac teljesít­hesse a negyedik ötéves terv ..megrendeléseit”. A síküveg- termelés két és félszeres, a falburkoló csempeellátás há­romszoros emelése lehet; el­fogadható. Üj cementgyárak: Beremend, Hejőcsaba. Sík­üveggyár: Orosháza. Beton- elemgyár: Szentendre. Előreláthatóan azonban, a fejlesztés ilyen aránya mel­lett sem lesz elegendő meny­nyiig bizonyos építési anya­gokból, s ezért a tárca, a KGST keretében, a már ed­dig lezajlott tervegj'eztető tárgyalások sorén gondosko­dott a szükséges import 80 százai éká nak 1 ekö léséről Emellett Bulgáriából felvo­nók, Lengyelországból radiá­torok. lég- és klímatechni­kai berendezések érkeznek majd. A l építői párban m‘f: kent a többi ágazatban, most a saját, konkrét, válla­lati tervek összeállításának Magyarország egyike a vi­lág legnagyobb hibrid kukori­ca vetőmagtermesztőinek Évente 45 ezer torma hib­rid kukorica vetőmagot ter­melnek, melynek 95—98 szá­zaléka martonvásári nemesi- tósű. Jelenleg 22 martonvá­sári hibrid kukorica fajtából történik a szántóföldi vető­magtermesztés. Ezek közül 16 fajta új típusú, nagy ter­mőképességű és kiváló ter­mesztési értékű, háromvona­las hibrid. A múlt évi, és I különösén az idei tapasztala­tok szerint az MV—SC—530 kétvonalas hibrid hozott ki­emelkedő — holdanként — 70—75 mázsás májusi mor­zsolt termést. Az új kétvona­las hibridekből 1971-ben már 350—400 ezer kh-ra elegendő vetőmagot biztosít a Marton­vásári Mezőgazdasági Kutató Intézet kísérleti gazdasága együtt a vetőmagellátásban részt, vevő mezőgazdasági nagyüzemekkel. Az évente előá 11 flott h ibridvetőmagból mintegy 15—18 ezer tonna kerül exportra, főleg Cseh­szlovákia és az NDK részére A martonvásári hibridek a hazai és külföldi fajtakísér­letekben elért kiváló ered­ményeik alapján — számos j más ország szakemberei is érdeklődnek. Képünkön: a 'kutatóintézet vet ömagüzemének laborató­riumában a különböző ku- korioatörzsek nedvességtar­talmát vizsgálja dr. Gyulai Gyuláné művezető. Lóg a felhők lába a hegy­aljai lankák felett, de nem érdemes most felfelé néze­getni. Viditóbb a lenti lát­vány: a karéjos szőlőlevelek bronz színe, az érett fürtök opálos fénye, s a Pajzos-dű- lőben virítanak a szüretelő lányok, asszonyok kendői. A tokaj-hegyaljai szüretek krónikája nem szűkölködik nevezetes eseményekben. Most egy újabbat jegyezhet hozzájuk napjaink króniká­sa. A világ minden részébe eljutottak már Tokaj, pa­lackba zárt „nagykövetei”. Ezúttal viszonzásul valósá­gos hivatalos nagykövetek látogattak el a méltán vi­lághírű tokaji szőlővidékre. A hírügynökségi jelentései; formulájában fogalmazva: október 21-én diplomáciai találkozóra került sor Tokaj I-Iegyalján — nagyköveti szinten. A rangos nemzet­közi esemény napirendjén a szüret helyszíni tanulmányo­zása szerepelt. A találkozóra mindvégig a szívélyes lég­kör, s a kölcsönös egyetértés volt a jellemző. jíc Tegyük félre a hivatalos- kodó stílust. Nem is illene végig ilyen kimérten szólni erről a közvetlen hangulatú látogatásról. Több. mint csu­lapasztalatok összegezése no- \ ember elején a megyei párt, értekezlet feladata lesz —. azt azonban a járási szintű pártértekeztetek tapasztalatai alapján máris megállapíthat­juk, hogy a IX. pártkongresz- szus határozatait és a III. ötéves terv fontosabb célki­tűzéseit szinté valamennyi járásunkban, városunkban, községünkben és termelő- egységünkben alapjában vé­ve sikerült megvalósítani. Ennek értékét ás jelentőse­gét nem csökkentik azok a gondok és megoldásra váró problémák sem, amelyekről szintén szóltak a pártbizott­ságok beszámolói és a vitá­ban felszólalt küldöttek is. Ugv tűnik, hogy ezek jó­részt a növekedés gondjai. amelj'ek most a tanácskozá­sokon a pártszervezetek, a komm u n is tál; figyelm ének középpontjába kerültek, s ez talán egj-ik legtöbb biztosí­téka a jelenlegi gondok mi­előbbi megoldásának. Kellő figyelmet fordít ezekre la­punk, az Észak-Magyaror- szág is. 1 « / r * 1 járási becsléseink 1 szintű pártérte­kezleteken — szerint — több mint 300 küldött szólalt fel. További felszólalásra jelent­kezetted; — a késő estékbe nyúlt vita berekesztése mi­att — írásban juttatták el véleményeiket, javaslataikat az újjáválasztott pártbizott­ságoknak. Nem érd«sktelen, hogy' mi lett és mi lesz a küldöttek véleményének. közérdekű észrevételeinek, javaslatainak sorsa? A pártértekezietek részve­vői előtt ismeretes, hogy az elhangzott vélemények, birá ló észrevételek és javaslatok jelentős részére válaszoltak a vitát összefoglaló első titká­rok. Az ésszerű javaslatol- kiegészítésképpen bekerültek a partértekezletek határoza­taiba; illetőleg az irányel­veikkel és a szervezeti sza­bályzattervezettel kapcsolat tos — és a felsőbb pártszer­veknek továbbított — állás­foglalásokba is. A pártbizott­ság hatáskörében megoldha­tó problémákra és javasla­tokra az újjáválasztott párt- bizottságok és végrehajtó bi­zottságok visszatérnek cs in­tézkednek is az illetékes ál­lami, gazdasági, vagy más szerveik felé. Ugyanezt kérték saját hatáskörükben az al­sóbb szintű pártszervektől és a tanácskozáson részt vett küldöttektől is. Egy-egy já­rás, város, termelőegység, közhivatal vagy intézmény legfontosabb problémáiról pe­dig bizonyára szolnak a me­gyei pártértekezletre megvá­lasztott küldöttek is, hogy azokban osztozzon és megol­dásukban segíthessen majd az újjáválasztandó megyei pártbizottság. Mindenesetre jogos a feltételezés, hogy' a pártértekezleteken elhangzott egyetlen ésszerű javaslat, jo­gos észrevétel vagy bíráló megjegyzés sem lesz „pusz­tába kiáltott szó". V/cméíí/'V tapasz laia­>/( tm n t s taink alap. ján is mondhatjuk, hogy a part értekezleteken elhang­zott. többségében tartalmas és színvonalas hozzászólások kitűnő atmoszférát teremtet­tek a konstruktiv vitákhoz Az elhangzott felszólalások­nak pedig már a pártértékez- leteken foganatja volt: lé­nyegében megerősítették as motiválták a pártbizottságok gazdag számvetéséi, ériékes hozzájárulást jelentettek a helyes határozatok és állás- foglalások kialakításához. Mindezek alapján állapíthat­tuk meg, hogy megyénkben a pártbizottságok, a párt­szervezetek és velük össz­hangban a párttagság abszo­lút többsége egyetértéséről és tevékeny támogatásáról biz­tositolta a Központi Bizott­ságot v kongresszusi irányéi vekben vázolt program meg valósításában. Csépányi Lajos Műsor a munkásszálláson A Miskolci Nemzeti Szín­ház művészeinek egy kisebb csoportja — Antal Anette, Fehér Tibor, Gyarmati Ferenc. Harkányi János,. Máté Éva — a napokban mulatta be a Lenin Kohászati Művek munkásszállásán azt a vi­dám jelenetekből összeállított műsort, amelyet több mun­Sziliét a PajzHn pán szokásos figyelmességi gesztus, hogy a fogadó or­szág legmagasabb közjogi méltóságának viselője. az Elnöki Tanács elnöke ilyen diplomáciai vendéglátással is alkalmat ad hazánk 'legne­vezetesebb vidékeinek köz­vetlenebb megismerésére a külföldi követségek vezetői számára. S méltón tölthet el bennünket jóleső érzés, hogy' a mi szűkebb. borsodi-zemp­léni pátriánk érdemes a nagyvilág illetékes képvise­lőinek figyelmére. A kelle­mes kirándulás tartalmas ta­nulmányút is lett egyben. A termőhelyén ismerhették meg a tokaji szőlő- és borkultúrát a távoli világrészek követei. Akik láthatták, a leghozzáér­tőbb szakemberektől hallhat­ták, hogy az állami gazdaság korszerű művelési és növény­védő módszereivel, ebben a rendkívül próbatevő eszten­dőben is megmentette a szil­kassza Hason is be lógnak mutatni az elkövetkező he­tekben Miskolcon és a me­gyében. Az összeállítás egyes darabjait Gádor Béla, Ka­rinthy Frigyes, Gábor Andor, továbbá más korábbi ma­gyar írók, valamint élő ha­zad szerzők írták. Az előadást Somló Ferenc rendezte. löt a természeti kártételek­től, s gazdag termést szüre­tel. A Pajzos-dülóben felvert sátrak, a szabadban főzött ebéd, a tökéről azon frissi­ben asztalra került szőlő, ter­mészetes járulékai voltak annak, hogy a megbecsült vendégek .iól érezzék magu­kat. A tokaji Rákóczi-pince meglátogatása, s a farcali hangulatos este is többel szolgált, mint csupán szóra­kozással. A gazdasági érté­kek mellett megismerhették itt a messziről jött vendégek e táj sajátos művészeti érté­keit is. A rendező Küliigj'- minisztérium nem hivatásos együttessel, hanem a sáros­pataki szövetkezet Bodrog népi együttesénei; fiataljai­val reprezentált. S hogy befejezésül isme! diplomáciai kifejezéssel jel­lemezzük — »minden érte­lemben „jószolgálatiink” szá­mított az is. hogy a fiatal táncos lányok, fiúk közül sokan gyakorlati jelessel bi­zonyították, milyen eredmé­nyes a pataki gimnáziumban az idegen nyelvtanítás. Nem­csak mosolyukkal, hanem tartalmas beszélgetésükkel is őszintén megkedveltették magukat, s szülőföldjüket. Berecz ' József Számvetések felsőbb szinten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom