Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

Szombat, 1970. október 17. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Húskombinát Zalában Fejlett brigádmozí»alom Av. Elzett Fém- és Le­mezipari Müvek sátoraljaúj­helyi gyárában október Ki­áll értékelték a brigádmoz­galom helyzetét. Megállapí­tották! hogy a gyér dolgo­zóinak 45 százaléka tevé­kenykedik a mozg ó im sike­réért. A gvár termel én pro­filjai ügy alakította á', hogy az új gyártmányokkal nem­csak a belföldi, hanem az exportigényekei is kielégít­sék. • A technika fejlődésével együtt a dolgozók szakkép­zettségét is rendszeresen fej­lesztik. Technology ai ligán­ként tanfolyamokat szervez­nek, hogy a korszerű beren­dezések tökéletes értőivé vál­janak a munkások. A gyár kezdeményezésére Sátoralja­újhelyen ebben a tanévben megkezdődött a technikai oktatás. (Takács) Idegenforgalom, kereskedelem, csempészlörlénelek Űjhely: vám hiva tal A Baki Állami Gazdaságban mindent megtesznek a környék húsellátásának biztosítására. Korszerű sertés- és szarvas­marha-kombinát épül, amely a jövő évben már ontja a ser­tést és hízómarhát. A már meglevő húsüzemben havonta egymillió forintot forgalmaznak. Ellátják a zalaegerszegi mintaboltot és több községet mintegy 5!) fele húsáruval, ötvenkilenc féle húskészítményt gyártanak a húsüzemben. Hasznossá teszik magukat O Látogatás a hodrogkeresztúri szociális otthonban A statisztika szerint ha­zánkban idős korukra sokan maradnak egyedül. Az egye­dülállókról való gondosko­dás társadalmi ügy, a szo­cialista humanizmus ügye. Egyre több szociális otthon épül az országban. Ezek szépek, modernek, jól beren­dezettek. Semmi közük a régi szegényházakhoz, sőt az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy néhány lakó­jának, noha égyedül van, az OTP-ben tetemesebb össze­gű betétkönyve van. Az öregek még hasznosítani akarják mamikat Bodrogkeresztúron egy ré­gi kastély az otthona az öre­geknek. Nyolcvanon vannak, s közülük harmincnyolc dolgozik. — Természetesen minden­ki önszántából lát munká­hoz, örül, ha elfoglalhatja magát — mondta Urai Ti-,, bor. az otthon vezetője. — A kastélyhoz, az otthonhoz egy 7 holdas park, kert tar-' tozik. Olyan ez, mint egy kisebb gazdaság. Az emlí­tett 7 holdból négy termő- terület. Ebből egyholdnyi a konyhákért. A lobbin kuko­rica terem a sertésállomány­nak. Tizenkét anyakocája van az otthonnak, Szép a baromfitenyészet is. Mindez elég sok munkát ad az itt lakó öregeknek. De ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbbjük kérges tenyerű, szerszámhoz, kapa- nyelhez szokott ember, ak­kor megértjük azt a kéré­süket, hogy elkelne az ott­honban még egy barkács- műhety is, ahol télen is el­foglalhatják magúkat. Mun­kához szoktak ezek az idős . emberek, életükben kevés időt töltöttek tétlenül. Egészséges őreitek Igen fontos kérdésről be­szélgettünk az otthon veze­tőjével. Elmondta, hogy többször előfordult és elő­fordul. hogy elmegyógyinté­zetből gyógyult, vagy gyo- gyultnak hitt beteget szállí­tottak és szállítanak ide. Legtöbbször ide kerül a „fa­lu bolondja” is. Érthető, hogy ez nagyon zavarja az egészséges öregeket. Ezzel a panasszal nem áll egyedül a bodrogkeresztúri otthon ve­zetője. Számos levelet kap­tunk más otthontól is. A megoldás természetesen nem az, hogy az említett gyó- gyultakat, vagy betegeket kizárjuk az otthonból, abból a gondoskodásból, amelyet államunk nyújt. A megoldás a di f fér énei áltsághan van. Tegyék őket külön otthon­ba. Van is megyénkben ilyen jellegű intézet, de úgy látjuk, egy kevés. Még többet akarnak ej Nagy terveket kovácsol-1 nak ebben az otthonban. | Még szebbé, kellemesebbé, ■ jobbá akarják tenni az őre- | gek élete alkonyát Bővíteni I akarják az otthont. A ké- I sőbbiekben új ebédlő, kul- | tűrterem és konyha épül. j Meg akarják oldani az őre- j geik téli foglalkoztatását. I Csengeri Ervin Borsodnak nemcsak me­gyehatárai vannak, hanem nagy szakaszon érintkezik északi szomszédunkkal, Cseh­szlovákiával is. Hét határ­átkelőhelyen bonyolódik az utas és az áruforgalom. Az átkelőhelyek közül Sátoral­jaújhely forgalma különösen érdekes, mert a határvonal a települést szeli ketté. A sen­kiföldje itt nem található meg. A növekvő utasforga­lom pedig nemcsak a turis­tákból áll, hanem egyebek között azokban a szlovák falvakban lakókból, akiknek a legkönnyebben elérhető város éppen Sátoraljaújhely. Ugyanezek a szlovák vendé­gek nyáron szívesen keresik a magyar területen levő meleg vizű fürdőket, példá­ul a Sárospatak melletti sirandot, de gyakran a lé­nyegesen távolabbi Tapolcái, vagy Hajdúszoboszlót. Ez az utasforgalom foko­zott figyelmet igényéi, a vám- és pénzügyőrség dol­gozóitól. Hiszen nem közöm­bös, hogy milyen vélemény­nyel távoznak tölünk kül­földi vendégeink, vagy mi az első benyomásuk, ha átlépni országunk* határát. A hatá­ron szolgáló pénzügyőrök igyekeznek gyorsan és kul­turáltan ellátni feladatukat A sátoraljaújhelyi határállo­más azonban nemcsak a tu­rizmus kedvelőinek és a ro­konlátogatóknak az átkelő­helye. hanem a vásárolni akaróké is. Amit nem szabad A vámhatóságok feladata, hogy vigyázzanak a vám- és devizaren deletek betartására. Előfordul kisebb-nagyobb szabálysértés, amelynek leg­főbb okozója a figyelmetlen­ség, a gondatlanság; az, hogy nem értelmezik jól a szabá­lyokat. Többször azonban nagyobb tételeket csempészőt is lefülelnek a vámhivatal szakemberei. Sátoraljaújhely vasútállo­másán a közelmúltban egy csehszlovák állampolgár test­tartására és esetlen mozgá­sára figyeltek fel a pénz­NYERŐSZÁMOK Á TIT megyei közgazdasá­gi szakosztálya tegnap Luc­ián Clamagat, _ a lengyel konjunktúra és piackutató intézet igazgatóhelyettesét látta vendégül. A kiváló közgazdász e hónap 7-től tartózkodik hazánkban és a magyar piackutató intézet kongresszusán vett részt, mint a lengyel küldöttség vezetője, — Ezt a konferenciát tu­lajdonképpen hagyományos­nak is nevezhetném — mon- do'! a az Igazgatóhelyettes minden évben másutt ren­dezik meg. Most Budapesten volt. A mi intézetünk két éve működik, mint különálló in­tézel. de korábban szakem­bereinket a Külkereskedel­mi Minisztérium foglalkoz­tatta. Az igazgatóhelyettes ker­et ■ kinkre válaszolva elmond­ta hogy 75 közgazdasági szakember dolgozik az inté­zetben, akiknek a hazai és nemzetközi piackutatás a feladatuk, figyelik az áru- és ármozgásokat. — Ügy látom, hogy a ma­gyar szakemberek e tekin­tetben dicséretre méltóan felkészültek, s a ' hazai ha­gyományokat, módszereket, tudományos eredményeket a lehető leghasznosabb formá­ban alkalmazzák. A magyar kollégák módszerei számunk­ra hasznos tanulságokkal szolgáltak — nyilatkozta Lucjan Clamaga. A TIT megyei közgazdasá­gi szakosztálya különben megyeszerte hasonló munká­val is foglalkozik. A rész­vevők általában közgazdasi- ßi szakemberek. így példá­ul a Beruházási Bank igaz­gatója. a Nehézipari Műsza­ki Egyetem több tanszékve­zetője. tanára és kutatója, valamint a megye néhány nagyvállalatának igazgatója, illetve közgazdasági, keres­kedelmi szakemberei. Velük folytatott eszmecseréi Lucjan Cinmaga, a lengyel kon­junktúra és piackutató inté­zet igazgatóhelyettese. Cs. E. Lottó Ottó idén mór har­madik alkalommal ruccant cl ide hozzánk, borsodiak­hoz. E hét péntekén a Hegyalja kapujában, Sze­rencsen a művelődési ház­ban fogadta több száz lel­kes és fanatikus hódoló­ját. Tíz óra elölt néhány perccel az esztrádműsor szereplői levonultak a pó­diumról. Ezután már az oltlevő emberek merev te­kintettel nézték az egész lottó-szertartás mozzana­tait. Bravúros gyorsasággal hozták a szükséges kellé­keket a technikai szakem­berek. S midőn már a ki­lencven számot tartalmazó tepsi, az üres lovó^ömb a helyén volt. megjelent a sorsolási bizottság, Előiá- ték-. be melegít cskA open ki­sorsolták: ki legv°n az az öt. jobb sorsra érdemes ember, kinek kezét majd szidhatjuk. . Aztán a közjegyző hitelesítette a számgolyókat, s azok be­kerültek a szerencsekerék­be. Negyed tizenegyet mu­tatott az óra, midőn elő­ször perdült a kerék, S a bűvös számok a következő sorrendben húzattak ki: 4, 39, 44. 10, 76. Hogy Szerencsén ér-e valakit szerencse, vagy másutt — azt majd ma tudjuk meg. ügyőrök. A fiatal férfi Cseh- . Szlovákia félé. menő, vonatra szállt fel, s a lépcsőn csak nagyon nehezen tudott fel­kapaszkodni A kupéban pe­dig mereven, feszesen ült. Ellenőrizték a fiatalembert, s kiderült, hogy páncéling­nek is beillő súlyú mellényt viselt, amely tele voll bi­zsuval. A pöruljárt csem­pész portékájának értéke mintegy hétezer forint voll. Másik különös csempész­történet: az újhelyi határon egy autós család estefele igyekezet ( Magyarországra. A pénzügyőrök benéztek a kocsiba, s látták, hogy a hátsó ülésen gyermekét igyekszik altatni az édes­anya. A kislány feje s?ép díszpárnán nyugodott, olya­non. amelyet a pénzügyőr- tiszt a kocsi hátsó ablakában is látott. A főhadnagy talá­lomra megemelte az ablak­ban levő párnát. Megállapí­totta, hogy jóval nehezebb, mint amilyen egy díszpárna általában. Tüzetesebben vizs­gálva megállapították: a párnák tartalma csaknem hétezer forint értékű csem­pészáru. Kül kereskedelem A sátoraljaújhelyi vám- és pénzügyőrség feladatainak csumán 40—50 százalékát kö­ti le az utasforgalom. Az exporí-import forgalommal kapcsolatos vámkiszabást is ők végzik. Nagy szaktudást igénylő feladat ez, s az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta tevékenysé­gük még nagyobb körülte­kintést, figyelmet: igényel. Kapcsolatot tartanak a ma­gyar külkereskedelmi válla­latokkal, a Külkereskedelmi Minisztériummal, sőt, a Ma­gyar Nemzeti Bankkal is. Felesleges tárgyalások Különös feladatot jelent, a vámszerveknek a kooperáló vállalatok külföldi árufor­galma. Például az újhelyi Szabó Ktsz külföldi bér­munkát is vállal. „Melyiket szeressem! A sátoraljaújhelyi kisha- lármenti áruforgalom még nem jött létre. Sok Üjhely környéki magyar vállalat, szövetkezet folytat tárgyalá­sokat csehszlovák . partnerek­kel. S gyakran csak az utolsó pillanatban tudják meg a tárgyalók, hogy termékcse­rét nem bonyolíthatnak, csak külkereskedelmi vállalaton keresztül. Az elmúlt eszten­dőben több. Üjhely közelé­ben levő szövetkezet akart almát értékesíteni. A kassai piacon ugyanis nagyon kevés van a kedvelt gyümölcsből. Borsodban elég rossz a me­zőgazdasági gép- és jármű­alkatrész-ellátás. A közel­múltban erről is tárgyaltak a vállalatok és a szövetkeze­tek, azonban ez sem realizá­lódott. A sör az egyedüli olyan termék, amely ezen a kör­nyéken a határmenti váro­sokban és községekben már a kishatármenti kereskede­lemből származik. Persze, meg kell jegyezni, a jugo­szláv sörrel még itt is jobban el vannak látva az üzletek, mint a csehszlovákkal. Pedig a délről jövő sört a jugo­szláv határ mentén szerez­ték be az ottaniak, s adták el az északabbra levő me­gyéknek. A kishatármenti áruforgalom több munkát adna a vámhivataloknak, de talán néhány eddig hiányzó áru található volna Sátor­aljaújhelyen, a bodrogközi, és a zempléni falvak üzle­teiben. Gergely László majd sikerül.. VyVA'W\A^\AAíWüWVV\AA^ÁAAA^\A^VV/VVAM/'A^W\/\AAA^A/VÁA^A^WWW\/^/\A«AAAÁ^V Válasz cikkünkre Lapunk október 11-i szá­mában cikk jelent meg, Szerelmesfilm csonkán cím­mel. A cikkben szereplő észrevételekre Szekrényesi Lajos, a Kossuth filmszínház üzemvezetője levélben vála­szolt szerkesztőségünknek. Levelében többek között á következőket közli: „Az történt, hogy az egyik vetítőgépünk széntovábbitó berendezése elromlott; s mi­után szombat délelőtt volt és szerelő nem állt a vetítögé- pész rendelkezésére, az volt a fő gondja, hogyan ment­se a következő előadásokat. (A vetítögépésznek külön­ben nem is tartozik munka­körébe áz elromlott gépek javítása.) A gépész tehát a hibátlan gépre váltott, Az előadásnak 13 óra 21 perc­kor lett vége. A gépész ebédidő nélkül azonnal hoz- záfogott a gép megjavításá- hoz és a délutáni előadások már zavartalanul -a Holtak le. ■ Mi mindenkor feladatunk­nak tartjuk a közönség szol­gálatát, munkánkban azon­ban adódhatnak ilyen jelle­gű hibák, amelyek egyaránt kellemetlenek nekünk is és a közönségnek is .. Magasházak Mezőkövesden Három 16—16 lakásos há­zat adnak át ebben az év­ben Mezőkövesden, a járási Építő Ktsz dolgozói. Az egvik *akás átadásói'r ‘Uarplátható- lag a iövő héten, a követ­kezőre november 1-én. r a harmadik emeletes ház át­adására december elején kerül sor. Piackutatás, kereskedelem; Lengyel közgazdász vendég Miskolcon Szerencse Szerencsről

Next

/
Oldalképek
Tartalom