Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

ÉSZAK-MAG YAROÄS2AG 4 Szombat, 1970. október 17. Pécsi számadás ÍV, A sz-em le tanulságaiból Visszatekintve a VI. ma- gjsar játék filmszemlére, né­hány tanulságot fel kell je­gyezni. A sok részletsiker el­lenére is olyan érzéssel hagy­tuk el Pécset, mintha a já­tékfilmszemle jelenlegi kere­tei között vesztett volna a jelentőségéből. Hatodszor rendezték meg. talán már ki­csit megszokott is volt, je­lentkeztek benne bizonyos rutinjegyei;, és talán éppen a mérlegelés, a magyar film helyzetének felmérése sike­rűit legkevésbé. Bár az első napok szinte eseménytelen­nek tűntek, a hét második- fele igen nagy pezsgést ho­zott Pécsre, ami nemcsak a sűrűsödő vendégseregből, a hazai és külföldi filmművé­szek Pécsre látogatásából vofct kiérezhető — amikor is hírességekre vadászó auto- gramgyűjt/ők álldogállak a Nádor-szálló, meg a Pannó- nia-szálló ajtajában, és is­mert filmművészek, rende­zők, kritikusok népesítették be a városközpontot — ha­nem ekkorra már össze sűrű­södött a program is, és d sok magánmegbeszélés, szűkebb körű tanácskozás, eszmecse­re, megalapozott és megala­pozatlan értesülés felizzítot­ta a légkört, és igazibb fesz- üválhangulat uralkodott a napsütötte városban. Mégis hiányzott valami. Ez a va­lami lehetne a pécsi szemlé­nek egy újfajta rendezési módja, valamiféle megújulá­sa, és főleg pedig több tájé­koztatás, kevesebb bizonyta- • lansógi tényező lenne kívá­natos. Igaz, hogy októberben Pé­csett mindig ragyogó az idő­járás, és nagyon kellemes el­tölteni egy hetet ebben a kedves városban, még akkor is, ha fesztiválprogramok miatt a város megismerésé­re kevés idő is kínálkozik. A szemlének azonban éppen a mérlegelési feladatot kel­lene jobban, konkrétabban teljesítenie, esetleg úgy, hogy ne csak a nagyközönségnek is bemutatott versenyfilmek kerüljenek a mérlegserpe­nyőbe, hanem a teljesebb kép kialakításához a szak­mának módja legyen újra látni és megvitatni kevésbé sikeres, vagy éppen még be nem mutatott alkotásokat is, mert így teljesebb lehet o 'filmtermésről alkotott ' kép. | Volt olyan kívánság is. amely a filmművészetről kiékakíl- ható, képhez az el nem ké­szült filmek megismerését is szorgalmazta. Tudjuk, sokszor nehézség­be ütközik a jól előkészített programot menet rendszerű­én tartani. A filmek cseréje, elmaradása . mégis zavart okoz, és feltétlenül indoko­lást is kíván. Hasonló mó­don zavaró, ha az üzemek­ben. intézmények szervezett és jó előre meghirdetett be­mutatókhoz és közönség- művész találkozókhoz nem biztosítják a művészek meg­jelenését. Nagyon kínos szi­tuációkat teremt, amikor — hogy a program el ne ma­radjon — néhány, éppen rá­érő színész, akinek a film­hez semmi köze, megy el a találkozóra, mert hiszen az már meg van hirdetve, vala­kinek menni kell,. az érde­kelt művész viszont hiány zik. A tízéves jubileumát ün­neplő Balázs Béla Stúdió munkájáx'ól, filmjeinek be­mutatásáról, illetve elmara­dásáról mcgánbeszélgetések- * ben igen sok szó e.selt. Tud­juk. komoly oka lehet a kü­lönböző programváltozások­nak, vagy egyes filmek be nem mutatásának. Kívánatos azonban, hogy a szemle ren­dező bizottsága becsülje és tartsa annyira felnőttnek meghívott közönségét, hogy bizonyos programpontok el­maradásáról annak tájékoz­tatást adjon. Sőt az sem len­ne baj, ha a vitatott prog­rampontokat előzőleg vizs­gálnák meg alaposabban, és nem utólag teremtődnének kényelmetlen szituációk. Szükséges szóvá tenni, hogy a külföldi filmek tolmácsolá­sa nem volt éppen sikeres. Általában a még nem szink­ronizált, vagy feliratozott filmek alámondolt szöveggel kerülnek közönség elé, de úgy látszik, kevés még Pé­csett, a gyakorlat a .képi hang és a tolmácshang megfelelő szinkronba hozatalára. A filmek vetítése előtt, .vagy után, a hagyománynak megfelelően bemutatják a jelen levő alkotókat és sze­replőket. A megjelenés is nagyon esetleges, a bemuta­tások pedig már-már sután szokványosak. Kivételt ké­peznek a vidéki vetítések, ahol mindez nem válik szé-. riatevékanységgé. Jó lenne valahogy melegebbé tenni az ilyen találkozást, vagy azon töprengeni, szükséges-e egyáltalán, jelent-e valamit a nézőnek és a bemutatott­nak egyaránt, ha egy pilla­natra a függöny elé állítják, rámutatván, hogy íme ez X. Y. Mint említettük, a zsűri­ben egyetlenegy filmművész, vagy filmkritikus sem vett részt. Az igaz, hogy a zsűri tagjai között a* társművésze­tek, valamint a társadalom különböző rétegei igen szép képviseletet kaptak, mégis töprengeni kellene rajta, hogy egy egész esztendő filmjeinek legjobbjait jelző díjak odaítélésében nincs-e szükség valóban filmművész­re vagy filmkritikusra. Ez­zel a gondolattal akkor is foglalkoznunk kell, ha az idei zsűri elöntésével egyébként messzemenően egyetértünk. ^Végezetül idejegyezzük a pénteki vita egyik felszólaló­jának aggódó kérdését: Mi­ért szürkül el évről évre a pécsi filmszemle? A kérdést a féltés diktálta, s ha nem is értünk vele egészében/ egyet, mert szerintünk in­kább csak megszokottá vá­lik, mégis fórumot terem­tünk neki. mert a magyar játékfilm évről évre jelent­kező önmérlegelö ünnepének sem elszürkülni, sem meg­szokottá válni nem szabad. Vonzóvá, évről évre megúju- lóvá kell lennie. Ennek a mikéntjén gondolkodni a já- tékfilmszemle rendező bi­zottságának, illetve a Ma­gyar Film- és Televíziómű­vészek Szövetségének nemes j feladata. Illusztráció. Kiss Attila rajza. Jubileumi tudományos ülés A ' Lenin Kohászati Mű­vek alapításának 200. és az Óz.di Kohászati Üzemek ala­pításának 125. évfordulója jegyében jubileum' tudomá­nyos illésre került sor teg­nap, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a TIT miskol­ci, Kazihcz.v Ferenc Klubjá­ban. A diósgyőri vasgyár korai történetével Zoltai Qndre fő­mérnök.- a Diósgyőri Kohá­szati Múzeum igazgatója is­mertette meg a hallgatókat. Kiszely Gyula, a diósgyőri vasgyár legnehezebb. 1927— 33-as éveiről beszélt, míg dr. Zádor Tibor, a miskolci Herman Oltó Múzeum igaz­gatója e nagy múltú mun­kásterület közművelődésé­nek kezdeteivel foglalkozott. Az Özdi Kohászati Üzemek jubileumával kapcsolatban két előadás hangzott el, ame­lyet Czalcó Gyula Az ózdi vasgyártás virágkora címen. Pálmay Zoltán pedig Az óz- ídi műkedvelő művészeti mozgalom címen tartott. Benedek Miklós „Emlékezetre méltó Keszt­hely szomszédságában a tó szakadék szélén egy várnak omladéka...” — írta 1796- ban „Magyarország földleírá­sának rövid foglalattya” cí­mű munkájában Szaller György. Hosszú idő óta vitatott té­ma, hogy volt-e erőd a Ba­laton vizén, vagy valamely esetleges szigetén? A nyu­gati partoknál építőkövek, cölöpök, edények, pénzdara­bok és egyéb leletek kerül­nek elő még napjainkban is a vízből, amelyeket a hul­lámverés sodort a partsze­gélyre. . A keszthelyi Balatoni Mú­zeum munkatársainak kuta­tásai szerint, parti települé­rr Őszi fák Arccal az alapszcrvepeíek felé!” Módszertani útmutató a KSS^-szervezeteknek A KISZ Borsod megyei Bizottsága a Ságvári Endre Vezetőképző Iskola oktatói­nak közreműködésével kél módszertani útmutatót bo­csátott nemrég a KISZ-ve- zetők rendelkezésére. Az el­ső kiadvány címlapján ez áll: „Arccal az alapszerveze­tek felé!” A KISZ-bizottság szándé­káról Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottságá­nak első titkára egyebek közt a következőket írja a füzet előszavában: „Társadalmi életünk fejlődése, a fiatalok érdeklődése és igényeik ki­elégítése egyre nagyobb kö­Télen Nyáron Mirelit A Magyar Hűtőipar Miskolci Gyára, a Miskolci és a Borsod megyei Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalattal BORSODI MIRELIT HETET RENDEZ október 19-től 30-ig. Miskolc város és a megye területén kósto lássál egybekötött árubemutatót az alábbi szak üzletekben tartunk dél után 14 és 18 óra között: október 19-én Miskolci Elkisker. 211. sz. bolt, Széchenyi u. 19. október ,20-án Miskolci Elkisker. 212. sz. bolt, Ady E. u. 11., október 21-én Miskolci Elkisker. 902. sz. bolt, Kandó K. u., október 22-én Miskolci Elkisker. 910. sz. bolt, Marx K. u. 9-1.. október 23-án Miskolci Elkisker. 909. sz. bolt, Géza u. (új Győri kapui lakótelep), o' óber 26-ún Borsodi Elkisker. 163. sz. bolt, Leninváros, október 27-én Borsodi Elkisker. 145. sz. bolt, Szerencs, október 20-án Borsodi Elkisker. 154. sz. bolt, Sátoraljaújhely, október 30-án Borsodi Elkisker. 167. s£. bolt, Kazincbarcika, október 00-án Borsodi Elkisker. 168. sz. bolt, Özd, Vajda J. u. Tekintse meg cs Kóstolja; valamint vásárolja készítményeinket, mert a mirelit gyümölcs és főzelék olvan mint,a friss! vetelményt támaszt az ifjú­sági szervezetekkel szem- • ben... E módszertani útmu­tató kiadásával növelni kí­vánjuk azoknak az ifjúsági vezetőknek a számút, akik jó érzékkel, megfelelő tudás­sal rendelkeznek a szívós, türelmes, gondos nevelőmun­kához, akik együtt élnek, dolgoznak, szórakoznak a fiatalokkal, akik velük együtt képesek megvalósítani a KISZ nevelési célkitűzéseit.” f „h IS/.-munkások ” kézikönyve A Kossuth Könyvkiadó gondozásában pár évvel ez­előtt megjelent a Pártmun­kások kézikönyve, amely az alapszervezeti pártmurrka rendjét és módszereit ismer­tette. A KISZ Borsod megyei Bizottságának kiadványa — úgy tűnik ennek analógiájá­ra — ismerteti a KlSZ-szer- vezetek alapvető feladatait és az ifjúsági mozgalom mindennapos tevékenységé­nek rendjét. Többek' között vázolja a taggyűlés és a ve­zetőségi ’ülés szerepét, azok előkészítésnek és lebonyolí­tásának követelményeit, a KISZ-alapszervezeti vezető­ség általános feladatait, a titkár és á vezetőségi tagok munkakörét, a KlSZ-csopor- lok szerepét és a konkrét megbízatások lehetőségeit. Külön fejezet foglalkozik a tagfelvéés a párttaggá ajánlás követelményeivel; a különböző termelési mozgal­mak szervezésével az ipar­ban és a mezőgazdaságban; a KISZ érdekvédelmi tevé­kenységével; az oktatás meg­szervezésével; a KlSZ-szer- vezetek és az úttörőcsapatok együttműködésének kérdései­vel, továbbá a szervezeti élet formaságaival. A módszertani útmutató első kötetének ■ mellékletében megtalálhatjuk a KISZ szer­vezeti felépítésének sémáját, szervezeti szabályzatát, az 1016-os kormányrendeletet és sok-sok mintát is az ifjúság körében végzett szervező- és nevelőmunka feladatainak ékszerű megoldásához. A második kötet Az első kiadvány sikerén és hasznosságán bizonyára felbuzdulva a megyei KISZ- bizottság megbízásából a Ságvári Endre KISZ Vezető­képző Iskola tanárai nemrég összeállították és kiadták a módszertani útmutató 11. fü­zetét is.' Ez a kiadvány a KISZ-bizottságoknak nyújt elvi és módszertani segítsé­get a társadalmi KlSZ-veze- töképzés megszervezéséhez és lebonvolitásához. A módszertani útmutatók elkészítésével dicséretes mun­kát végeztek: Járai János, Komlós Lászlóné, Kovács József, Szigetvári János. Tóth Margit, Tumik István í és a Borsodi Nyomda KISZ ; fiataljai, akik a kiadványok technikai kivitelezését társa­dalmi munkában végezték el A KISZ Borsod megyei Bi zottsága pedig mindkét ki­advánnyal hasznos, praktikus j segítséget nyújtott megyénk j KISZ-szervezeteinek. (esc) I sek és a íenéki erőd leom­lott, elrabolt részei kerülnek ismét a hullámveréssel partra. A „Keszthelyi-hát” déli ré­szén a víz védelmében épült a római Pannon tartomány Valcum nevű települése, amely a> 340 táján történt keleti támadások után, II. Constantinus idejében erőd­várossá alakult. Az erőd északkeleti fala lenyúlott a Balatonig. Itt vezetett ke­resztül az Aquincumot Itá- liával összekötő hadi-útvo­nal, amely ezen a szakaszon cölöpökön haladt. A fenék-pusztai ásatások alapján pontosan rekonstru­álták az erődváros alapfa­lait és megállapították a pontos nyomvonalat. Esze­rint az egyik csúcs valóban elérte a vizet és partomlás­nál sok, később előkerült le­let juthatott a tóba. Dr. Sági Károly, a keszt­helyi Balaton Múzeum igaz­gatója, a fenék-pusztai ása­tások irányítója. nemrégen • érdekes tervet dolgozott ki az erőd bemutatására és ide­genforgalmi hasznosítására. A terv. amely idegenforgal­mi centrumot kívánt létre­hozni az egykori római te­lepülésen, Nagy Teodorik keleti gót király szülőhe­lyén, kitér arra is, hogy az itt építendő mólóval össze lehet kötni az erődöt a Ba­laton vízi útvonalaival. Népzene és onerelt Nagy sikerük volt tavaly a zenei ismeretterjesztő előadá­soknak az edelényi bányász­klubban Az idei népműve­lési évad zenei programjá­ban a magyar népzenével és az operettműfajjal isr,' fő­hetnek meg az edelényi zene­kedvelők. Az első előadást a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek, Várhegyi Már­tának. Kendéffy Gyulának és Rózsa Tibornak a közre­működésével rendezik. i Magyar várak történeté Ahol Teodorik született

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom