Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

ÉSZAK- MAGY ARORSZAG 4­Péntek, 1970. október 16. Pécsi számadás Ifi. Vita a magyar film helyzetéről Hagyománnyá lett már Pécsett, hogy a vetítések mellett a legnagyobb érdek­lődés a vita körül alakul­jon ki. A VI. szemlére ter­vezett egyik vita a fennállá­sának tízéves jubileumát ün­neplő Balázs Béla Stúdió munkájának és helyzetének megvitatása — csakúgy, mint filmjeik bemutatása —, saj­nálatos módon elmaradt. Megtartották a filmklub- vezetők országos tanácskozá­sát, pénteken pedig, a szem­le utolsó előtti napján, a Pécsi járási Tanács díszter­mében megtartották a vitát a magyar film helyzetéről. Slilliiliíii! A vita alapjául B. Nagy László filmkritikusnak a Filmkultúra októberi szá­mában megjelent tanulmá­nya — Tovább! Az új ma­gyar film történelmi táljai­ban — szolgált. E tanulmány mindenki számára elérhető, s ugyancsak elérhető a film­szemle idejére megjelent és Pécsett forgalomba hozott, de azóta az eg'sz országban kapható Röpít a magyar filmművészet helyzetéről cí­mű kiadvány. Lukács Antal és Nemes Károly munkája. E nagyméretű és közkézen forgó kiadványokban ki­nyomtatott vitairatok részle­tes ismertetése napilapban szükségtelen, inkább a kö­rülöttük kialakult vita né­hány gondolatát kell felje­gyezni. A vitaindító B. Nagy Lász­ló szerint az új magyar film jellegadó vonása a konkrét és aktuális társadalmi mon­danivaló kísérleti szintézise a művész személyes élmé­nyeivel, általános érvényű- gondolataival. Az értékes filmekben a művész önma­gát, s a világban való he­lyét keresve, mindig a szo­cialista társadalomra kér­dez, annak múltjából, elő­feltételeiből indul ki. Egy­szerre jelentkezik nála a vállalás és a változtatás igé­nye. Ez éppúgy vonatkozik a hagyományra és a jelenre, de a súly mindig a jelen vo­natkozási rendszerére esik. Az új magyar film. miköz­ben kiküzdött« a maga mű­vészi szuverenitását, integ­ráns része lett. az egész ma­gyar kultúrának, magába építve a társművészetek ha­gyománykincsét, és kortársi irányzatait. Rávilágított a bevezető, hogy úgy kell a szocializmus társadalmát is zavaró szellemi terheltségek­től megszabadulni, hogy közben megőrizzük, sőt ma­gasabb szintre emeljük a kö­zösségi tudatot, amit a mo­dern társadalom fejlődésével járó elidegenülés és a meg­kövesedett feudális marad­ványok egyszerre veszélyez­tetnek. A magyar film e kül­detést egyelőre csak rész­legesen . teljesítette. mert egyik ágában analitikus kri­tikáját adja a *túlélő múlt, vagy a modern elidegenülés veszélyeinek, esetleg publi­cisztikai megközelítéssel a modern társadalomszervezés problémáit , elemzi. másik ágában lírikus módon, a fel­halmozódott hagyomány kincs emberi, etikai jelentőségére világít rá, elsősorban ezek­ből az értékekből kíván új közösségi tudatot teremteni. Az is hangot kapott a vita­indítóban, hogy a magyar filmművészetben megérlelőd­tek a feltételek új kor­osztályok új látásmódjának a kapunyitására, azok kibon­takoztatására. wmmm Ez utóbbi gondolatot a vi­ta során többen is említet­ték, s kiemelték, hogy a kultúrpolitika aktív támoga­tása nélkül nem jöhetett volna létre a mai magyar filmművészet. Hangot kapott az is, hogy a nehézségek, bajok nem mindig a filmek­ben vannak, hanem azok fo­gadtatásában, bár esztétikai problémák a filmekben is jócskán jelentkeznek. Han­got kapott az a megállapítás is, hogy nálunk a politikai irányvonalban, ha változás­ról beszélhetünk, csak pozi­tív változás jöhet szóba, és a szocialista demokrácia kö­vetkezetes kibővítése még kedvezőbb légkört teremt a filmalkotás számára. A parabolákról is szó esett a vitában, amelyek az elmúlt évadban nem szapo­rodtak. Kritikusi feladatként .jelölte meg e tanácskozás, hogy ne engedjünk a bele- magyarázási tendenciáknak, ne hagyjuk érvényesülni azt a tudatot, hogy a parabolák esetében az alkotó valami eszmei dugárut akar eladni. Több felszólaló elítélte a már említett Röpirat tenden­ciózus megjelentetését, és hangsúlyozta, hogy nincs vál­ság a magyar filmművészet­ben. Ugyanakkor kiemelték azt is, ha időben és korban ez a filmművészet nem tud eljutni a ma problematikájá­hoz, akkor már reális ve­széllyel számolhatunk. A kö­zönségigény és a filmművé­szet kapcsolata is hangot kapott. Megállapítva, hogy nem járna rossz úton a ma­gyar filmművészet, ha a kö­zönség jó szórakoztatásáról is gondoskodna, de ezeket a filmeket a vígjátékalkotókon kell számonkérni, és nem mm-. NEMZETKÖZI ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ÉPÜLETSZERELÉSI kisüli' nyílt a BNV területén, a 25-, 26- és 32-es pavilonban. M. tfUini’ictö: 1(110 október 15—25. között, a hét min­nanfíin 0 őríííól IS Óé t _____________________________________________ azokon, akik a jó drámák megteremtésében jeleskedtek és jeleskednek. Volt olyan felszólaló,' aki történelem- vizsgálatunkat igazságtalan­nak és mazochistának ne­vezte, más felszólaló megint a film ipari termék jellegé­nek megszüntetését kívánta, és hangot kapott az is, hogy a közönséget ne elvtelen kompromisszumokkal pró­báljuk megnyerni. Külön figyelmet érdemel az a gondolatkör, amely a politikai filmekkel foglalko­zott. A politizáló filmek — a vitában kialakult álláspont szerint — jól fejezik ki a párt. politikáját, és művészi átfogalmazásban azt támo­gatják. még ha a művelő­déspolitika és az egyes po­litizáló filmek közé nem is tehető egyenlőségjel. Mégis sajnálatos, hogy ezeket a fil­meket éri a legtöbb elma­rasztalás. az alkotók szerint támadás. Volt olyan felszó­laló is, akinek véleménye szerint a politizáló filmek támadásán keresztül az ab­ban képviselt es'-m-i-tgel éri a kritika. Csak néhány gondolatot villantottunk fel a vitából, amely nagyon szerteágazó volt, de végül is nem hatá­rozta meg pontosan, hol tart hát napjainkban a magyar film. Bizonyos várakozó fe­szültség van a filmművészet körében, és sok mondaniva­ló benne rekedt a vita rész­vevőiben. Benedek Miklós Lvf>v városában könyv- és nyomdászat] múzeum létesül, a szent Onafriusz kolostor volt templomában. Ebben a kolostorban talált menedékei 1573-ban a Moszkvából ide­érkező első orosz nyomdász. Iván Fjodorov. Itt adta ki az „Apostol" című könyvét, itt is temették el. 1583-ban. A múzeum a ivovi könyv- nyomtatás fejlődését mutatja be Iván Fjodorovtól napja­inkig. A látogatók megismer­kedhetnek majd a XVI. szá­zadi nyomdagéppel és egy könyvkötő sajtóval. A XVI— XVII. században kiadott rit­ka könyvek bemutatják Iván Fjodorov „örököseinek” a munkásságát. Az ősi város ma az ukrán könyvnyomtatás egyik köz­pontja. Négy nyomdaipari vállalat, több kiadó, vala­mint az. Iván Fjodorov nevét viselő Ukrán Poligráíiai Fő­iskola működik a városban Az ..Atlasz” offset nyomda évi 2! millió kiadványt bocsát ki. A Ívovi napilapok pél- danyszáma meghaladja az egymilliót. Moszkvából szál­lított matricákról több köz­ponti lapot is nyomnak itt. Abban a házban, ahol az első nyomdász gépe zörgött, műszaki szakközépiskola lé­tesült, amelyben szedőket, nyomdászokat, könyvkötőket képeznek ki. Öltöző, fürdő az ózdi kohászoknak Pető fi-múzeum Kiskőrösön. Bajkor József felvétele Műszaki könyvnapik a Diósgyőri Gépgyárban A műszaki könyvnapok megrendezése több éves ha­gyomány a Diósgyőri Gép­gyárban is. Céljuk egyre in­kább az, hogy a vállalat szakembereinek tájékoztatá­sát szolgálja az aktuális mű­szaki kérdésekben. Az idei DIGÉP műszaki könyvna­pok egyik fő rendezvénye is­mét a műszaki könyvkiállí­tás lesz, október 20-tól 23-ig. a DIGÉP műszaki házában. Megnyitja Kiss Ervin egye­temi tanár, a Nehézipari Műszaki -Egyetem kohógép- tani tanszékének vezetője. Előadásának tárgya a ková­csolás és sajtojás világhely­zete, valamint a gépek és a technológia várható fejlődé­si iránya. Az október 20-án délelőtt 10 órakor kezdődő előadását szakmai vita kö­veti majd A megnyitó előadás témá­ja kapcsolódik a gyár egyik fontos fejlesztési problémá­jához. így a könyvkiállítás anyagát is a képlékeny ala­kítás gépeinek és technoló­giájának szakirodalma adja Tehát ugyancsak összefügg a gyár IV ötéves tervi fejlesz­tési célkitűzéseivel. Mintegy 18 millió forintos beruházás felhasználásával új szociális létesítmény épül az Ózdi Kohászati Üzemek­ben. A nyolcemeletes épü­letben úgynevezett fekete-fe­hér rendszerű, hideg-meleg vizű fürdőket, zuhanyozókat, mosdókat és kényelmes öltö­zőket rendeznek be a nagv- olvasztómű, a közlekedési és energia gyáregység több mint 1100 dolgozója részére. A különböző szinteket fel­vonóval kötik össze, és az épületben kap helyet a gyár gázmentő-állomása is. Az új munkásvédelmi létesítményt a jövő évben adják át. r Felajánlom megvételre a CE 51-11 frszú., karambolos FIAT 1500 típusú személygépkocsimat. Megtekinthető: Miskolc, Örs u. 3., 11/13. Megtekintés időpontja: október 15., Ifi., reggel 8-tól dél­után 15 óráig. Ajánlatot rendszám és pontos cím megjelölésével „Roncsautó” jeligére a kiadóhivatal. Miskolc, Széchenyi u. 15. címére kérem október 21-ig leadr Az Eszakmagyarországi Textil és Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat, Miskolc, Szeles u. 71. FELVESZ F1NOMKONFEKCIÖ ÜZEMÉBE (az angol női szabóságába) 1 lő gyakorlott angol 1 gépészt I Jelentkezés az üzemvezetőnél. F’izetcs teljesítmény j szerint. Ugyanitt felvételre keresnek gyakorlott gyors-gépírótl és érettségizett, gépírni tudó dolgozókat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi vezetőjénél Autószerelőket karosszéria lakatost f alkalmaz ) a B.-A.-Z. megyei Vas« és Fémipari Vállalat kazinc­5 barcikai autójavító telepén (Kazincbarcika-Kertváros I Bartók B. u. 22.). 44 órás munkahét, kiemelt bérrel, megegyezés szerint köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen halot­tunk. Kónya Zoltánné te­metésén megjelentek, sírjá­ra virágot és koszorút he­lyeztek és részvétükkel fáj­dalmunkat, enyhíteni Igye­keztek. Gyászoló férje és fia köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak akik drága halottunk, Török Árpád temetésén megjelen­tek és részvétükkel, koszo­rúikkal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Felesége és a gyászoló család köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszö­netét mindazoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, id. Bánvölgyi Károlyné temeté­sén megjelentek, sírjára vi­rágot helyeztek és részvé­tüket nyilvánították. A gyászoló család KÖSZÖNET NYILVÁNÍT ÁS Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk, Albert Lajosné temetésén megjelentek, sír­iára virágot helyeztek és rész vétü k k el fáj dal mun k a t enyhíteni igyekeztek. a gyászoló család í Mély fájdalommal. tudat­juk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér és rokon SARKADI BERTALAN felszolgáló életének 42. évében tract­kus hirtelenséggel elhunyt. S Temetése október 16-án. pénteken délután órakoi. j a Mindszenti temető ravu- < talozójából. A gyászoló család köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik felejt- netetlen. drága halottunk Kádár István (öcsi) teme­tésén megjelentek, sírjára világot helyeztek és részvé- -lükkel fájdalmunkat enyhí­tették. ezúton mondunk há­lás köszönetét. Külön kö­szön etünket fejezzük k1 a? Ongai Csavarárugyár dol­gozóinak a gyászoló család I Ivoví Épptalás múltja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom