Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

ViLAG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! Tuácslnzik az ESSZ jubileumi bíbssz aka A 'Világszervezet 12 7 tagállama méákezdödöíí nt ENStí jubileumi Az ENSE most J'ol.vó jubi­leumi ülésszakán magyar idő szerint csütörtök este Péter János, a Magyar Népközt ji - saság külügyminisztere inon- rlolit beszédet, ..A .Magyar Népköztársaság kormánya és népé készséggel vállalja az. összes tagállam közös felelősségét, és együtt- működését a reális, helyes, és A népek csalódja boldog, békés jövője felé vivő vála­szok felkutatásában, megfő galmazásában és megválón fásában. Magyarország és népe. ezeréves történetének ta­pasztalatait hozza sze­rény hozzájárulásként itz Egyesült Nemzetek Szer­vezetének rendszeres mű­ködéséhez, «s azt egyesíti a többi lag- .-illám — regiek és ifjabbak — sajátos tapasztalataival a közös bölcsesség formálási ban" — mondotta beszéde bevezető részében a magva: külügyminiszter. A mostani jubileumi idu szakon — az Egyesülj. Nem­zetek Szervezete alapításának huszonötödik évfordulóján — a Magyar NépköztársasV tapasztal!:! pinák ös-szegezé:;a vei négy kérdésre szeretne', egyszerű és világos — ma- társadalmi rendszerű és más történelmi múltú ország kép­viselői szamára is kifejező — feleletet adni. képviselőinek részvéteiével ülésszaka. Milyenné változott a világ, amelyben mind­annyian élünk, az elmúlt 115 év alatt? Mi volt /» szerepe az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének a.1 változások me­lleiében, s mivé lett maga az ENSZ? Milyenné fejlődött a Magyai Népköztársaság ez idő alatt?. # A negyedszázad tapasz­talatai milyen útmuta­tást adnak nekünk a békés és boldog jövő kereséséhez? Hogyan változótI világunk a huszonöt év alatt? Mi vál­tozott. a háború és béke esé­lyei szempontjából ? Összefoglalva. így fe.iezh, - lök ki a változásuk: a máso­dik világháború után elteli huszonöt évben sikerüli el­hárítani a harmadik világhá­ború sokféle veszélyei, s ma a háború végleges kiküs/ö bölcsének a lehetőségei kö­zöli. ugyanakkor a termo­nukleáris háború veszélye közepette élünk. Az. Egyesült Nemzetek Szervezetét különböző rend- xerü országok hozták létre. A második világháború iue •n, a fasizmus elleni koalí­cióban szövetséges és tar elit i’.-Ualmak körében érlelődött az. egyesült nemzetek terve, akik szövetkeztek a háború­ban a veszélyek ellen és a gvő/.elemért, felismerték an­nak szükségéi, hogy szövet­kezzenek a népek szabad és békés jövőjének biztosításá­ra. llj erőfeszítésekre van szükség, hogy elindulhas­sunk azon az úton, ame­lyet a Szovjetunió javas­latára az Egyesült Nem­zetek Szervezete az ál­talános és teljes leszere­lés előkészítésére irányu­ló elvekben kijelölt. Mit változott világunk az elmúlt 25 évben a népek egy­más mellett élését tekintve? Így válaszolhatunk erre a kérdésre: végérvényesen és visszavonhatatlanul felbom­lottak n gyarmati rendszerek. A gyarmati uralom régi for­mait soha többé nem tudja senki felújítani. Megoldatlanok viszont a felszabadult országok gazdasági függetlenségé­nek kérdései. Vannak még a gyarmati rendszernek maradványai. Időnként uj lendületet vesz­nek az újgyamialositási te­rek vések /. világ untát, dön­tő mértékben érinti a gyar­mati sorból felszabadult; or­szágok fejlődésével összefüg­gő problémák megoldása. A Magyar Népköztársaság úgy tekint a fejlődő országok gondjaira, mint az egész em­beriség közös problémáira. Ezért minden lehetséges al­kalmat. felhasznál velük kap­csolatai fejlesztésére és ke­resi a gazdasági és politikai együtt működés útjait — mondotta Péter .kínos, majd az afrikai országok Addisz- Abeba-i és az el nem kötele­zett országok lusakai knnfe- renc i újának je 1 on tőségéről szólott. Mi U-*.: az Egyesült Nemzo- 'ek Szervezetéből a huszonöt év alatt és mi volt a szerepe a történelmi változások me­netében ? összefoglalva így válaszol­hatunk erre a kérdésre: az Egyesült. Nemzetek Szerve­zete negyed század alatt min­den várakozást felülmúlóan szerteágazó lett; mindezek ellenére fő feladata betölté­se tekintetében sok a bizony- talanság, a félreértés és a vi­ta. Mindezt legjobban ez a ,iu- bileumi közgyűlés jpllemzi. Sokan nagy várakozással tekintettek a huszonötö­dik jubileumi tanácskozás elé. de sokat várlak altot is, hogy a jubileumi ülésszak idején alkalmat kapnak a tagorszá­gok kormányai képviselőik megbeszéléseire, sok vitás kérdés személyes megbeszé­lésére és a megoldások elő­készítésére. Az előjelek sze­rint a várakozásokból nem minden valósul meg. Vannak, akik ezért sajátos felelőssé­get hordoznak. Ha az Egyesült Államok kormánya a mostani időszak előtt és alatt nem foglalko­zott volna az úgynevezet erőpolitika restaurációjának a kísérletével, akikor a jelenlegi ülésszak több és nagyobb eredményekhez vpzethetot1 volna. Mivé lett Magyarország a (Folytatás a 2. oldalon) Magyar nap a Bukaresti WV-n A Bukaresti Nemzetközi Vásáron csütörtökön magyar nemzeti napol rendeztek. A magyar pavilon igazgatóját felkeresték a vezető román lapok, a rádió és az- Ager- press hírügynökség munka­társai és érdeklődtek a ma­gyar kiállítás, az eddigi üz­letkötések iránt. Délben Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bu­karesti nagykövete nagysza­bású fogadást adott a kö­vetség épü I et ében. Negyven perces rádióbeszé­dében Husszein Jordániái ki­rály megelégedését, örömét fejezte ki afölött, hogy or­szága megegyezett, a Palesz­tinái felszabadítókkal. A megegyezés mind az Izrael­lel szemben alkalmazandó politikára, mind pedig Jordá­nia és a felszabadítók egy­más közötti viszonyára vo- natkozi k. — Nem szabad jnég egy­szer megismétlődni annak a tíz borzalmas napnak, ame­lyet. a közelmúltban éltünk át. A Palesztinái nép saját törvényei szerint rendelkezik majd a felszabadítandó terü­leteken, s mi tiszteletben fogjuk tartani ezeket a tör­vényeket — mondotta a ki­rály. Gromiko szovjet külügy­miniszter közvetlenül New Yorkba érkezése után talál­kozott egyiptomi kollégájá­val, Mahmud Riadual. Négy­szemközti megbeszélésük fö témája a pillanatnyi közel- keleti helyzet volt. Gunnar Jarring, Svédország moszkvai nagykövete. U Thant ENSZ- fötitkár közel-keleti megbí­zottja tegnap állomáshelyé­ről New Yorkba érkezett. Csütörtök délben Bukn restben, a Könnyűipari Mi misztérium épületében meg állapodóst írtak alá a ma­gyar és román Könnyűipa­ri Minisztérium közötti közvetlen gazdasági, műsza­ki-tudományos egyiit! műkö­dés fejlesztéséi öi. A megállapodási magyar részről Nagy Józseíné, ro­mán részről tón Craciun könnvűtpari miniszter írta alá. wr.. ~-r , ■ '«vV.-i.r,-_,-vk—wjz I'.-V.n (11esi tartott az MSZB”!1 < > rszá«*< >8 e I n ö k se«e A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnök­sége csütörtökön Nagy Má­ria főtitkár elnökletével Lillafüredi ősz ülést tartott, amelyen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és dr. Orbán László, a művelődés­ügyi miniszter első helyette se. Az országos elnökség meg­tárgyalta a társaság munká­jának t ovábbfej lesztésév cl. szélesebb alapokra helyezé­sével kapcsolatos kérdéseket.. Az eddiginél szélesebb kör­ben kívánják ismertetni és népszerűsíteni a Szovjetunió tudományos, technikai, kul­turális eredményeit és elősi - gíteni hazai felhasználásu­kat. A tarsasag tevékenységé­ben fontos helyet, foglal et az iskolán kívüli orosz nyelv- oktatás. amelynek már jelen­tős hagyományai vannak. Az MSZBT első rendű feladatá­nak tekinti, hogy elősegítse az orosz nyelvoktatók, taná­rok szakmai továbbképzését. Felvetődött az ülésen a ja­vaslat. hogy az MSZBT mun­kájába a jövőben fokozottan vonják be a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok népes táborát. I)r. Ih'mény Imre hinniba utazott ür. Uiménv Imre me/ó- gazdasáai és élolmczésügvi miniszter, ;-i KGST mezőgaz­dasági állandó bizottságának 30. ülésszakára Várnába utazott és átvette a magyar mezöga zd uségi küldöttség vezetését. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezés ügyi miniszterhelyettes — a küldöttség korábbi veéeto.ie — csütörtökön visszaérke­l-'otó: Eojliin I .észté. zott Budapestre. m Ülésezett a városi t a ones végrehajtó bizollsáua Tegnap. október 15-én ülést tartott Miskolc megyei jogú város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Megtár­gyalták és jóváhagyólag tu­domást I vették a pályavá­lasztási tanács 1ÜHÖ—70. évi munkájáról és az i!)71-es be­iskolázásról szóló jelentést. A végrehajtó bizottság tag- iai meg;íllapították, hogy .javuló tendenciát mutat fizikai dolgozók gyerme­keinek aránya a közép­fokú oktatási intézmé­nyekben. A középiskolákba felvetlek 5*1 százaléka kétkezi munkás gyermeke. Ugyanakkor azt is megállapította a jelentés, hogy amíg a szakközépisko­lákba felvettek li-l százaléka fizikai dolgozók gyermeke, addig a gimnáziumokban csak 39 százalék. A végre­hajtó bízót Utó g véleménye szerint, a jövőben még na gyobb gondot kell fordítani szülők meggyőzésére, s fo­lyamatosan, tervszerűen kell folytatni a pályaválasztási tanácsadást. A vámosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke beic lentette, hogy felemelték a középiskolai ösztöndíjak számát. A korábbi 20—25 helyett, most 50 tehetséges gyer­mek számára biztosíta­nak ösztöndíjat. Ugv vélik hogy, a jövőbe, az üzemek és vállalatok i* emelik majd ösztöndíjasai! számát, éppen a tanácsi pél da nyomán. Az ülés napirendjén sze­repelt: a központi első fokú lakásügyi és hclyiséggazdai- kodási hivatal létrehozásá­nak terve is. A végrehajtó bizottság elfogadta azt a ia- vaslatot. hogy 1971. március 31-ig fel­állítják az I. fokú köz­ponti lakásügyi és helyi- ■éggazdálkodási hatósá­got. melynek feladata — az eges/. városra kiterjedően — a kér­vények elbírálása, illetve a lakások elosztása lesz. A végrehajtó bizottság — i lakáselosztás tisztasága ér­dekében — olyan határozatot hozott, hogy az átadásra ke­rülő lakások csak a név soro­kon feltüntetett családok ré­szére utalhatók ki. Soronkí­vüliséget, csak életveszélv esetén engedélyeznek. iplal izci-tttl Huszonöt helyett: ötven

Next

/
Oldalképek
Tartalom