Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
Csütörtök, 1970. okt. 15. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Isiét az elsőségért Szinte már hagyom' vnak számít, hogy a Tisza L -ír- ipari Vállalat gyárainak versenyében a sátoraljaújhelyiek viszik el a pálmát. Az elmúlt évben elért eredményeikkel az újhelyiek harmadszor szerezték meg az élüzem címet, s elnyerték a szocialista gyárnak járó kitüntetést is. Az idei első félév értékelése alapján továbbra is az élen állnak. A X. pártkongresszus tiszteletére a Sátoraljaújhelyi Bútorgyár szocialista brigádjai vállalták, hogy az eddiginél is jobb eredménnyel zárják az esztendőt. Felajánlották. hogy — a házgyári lakások kisbútor igényeinek kielégítésére — eredeti programjukon felül 400 konyhai faliszekrényt adnak a kereskedelemnek. A komplett konyhagarnitúrákból 2 százalékkal többet gyártanak a tervezettnél. A bútorgyár felajánlásainak fontos eleme, hogy a többletet létszámnövelés nélkül, teljes egészében a termelékenység fokozásával teljesítik. Új (ej por gyár A Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyo’án tejpor előállító üzemel létesített Az üzem gépi kapar'* ,a naponta 100 000 liter tej sűrítését eszi lehetővé, amely 20 000 kilogramm tejpor előállításához szükséges. Jelenleg próbagyártást folytatnak. az üzemszerű termelést október végén kezdik meg. Képünkön: Csiffáry János művezető ellenőrzi a tejporzsákoló berendezés működését. Kövesden vették, nem volt masnit — Halló! Mezőkövesd... Igen, a nagyáruház... A vonal túlsó végén pedig Pécs. Pontosabban egy pécsi vásárló aki vasárnap Mezőkövesden járt, és az áruház kirakatában osztrák autógumit látott. Szeretné, ha elküldenénk neki utánvéttel. Semmi akadálya. Néhány nap múlva a gumi ott lesz. Nyilván véletlen, hogy ott- jártunkkor éppen a pécsi telefon „futott be”, de tény, hogy a kövesdi földművesszövetkezeti áruházat nemcsak a környékről, hanem távoli helységekből is mind gyakrabban keresik. Telefonon is, személyesen is. Gyorsan elterjedt ugyanis a híre ennek az áruháznak a néhány éyvel ezelőtti nyitást követően is, ma pedig már a legrangosabbak között tartják számon. Miskolcon is gyakran elhangzik a tanács, ha valaki itt már nem találta meg a keresett árut: ..Nézze meg Kövesden! Ha ott sincs, akkor ne is keresse sehol!” — Örömmel mondhatom, hogy valóban sokan keresnek bennünket — közli Dem- jén László, az áruház igazgatója. — Forgalmunk például 23,6 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi három- negyedévi Pénzben ez 15 millió forint többlet! — Milyen áruk növelték meg így a forgalmat? — Főleg a műszaki cikkek. Motorok, televíziók, rádiók. háztartási gépek, szóval a tartós fogyasztási cikkek Sok autótulajdonos is keres bennünket, mive) a YOlgához, a Moszkvicshoz, a Trabanthoz és a Wartburghoz alkatrészt árusítunk. De érdemes körülnézni a t'ibbi osztályon is. Rendkívül C nos alig. vagy egyáltalán s h ü nem iátott anyagú, fa- ■ tú női kabátok is található;, itt 1 Némelyikből csak ®g.y-két darab. Egyébként is észrevehető a törekvés: midé] változatosabb legyen a készlet, minél kevesebb le- kven az „egyenruha”. Néhány kTai de főleg a kisipari *Srm?löszövetkezetek sokasaival tartják a kapcsolatot, ^enopolcikkeik is vannak, jhelyek csak itt találhatók, 'yen lesz például az egyik budapesti cég készítményeként a francia művelúrból készített női és férfikabát is. Ezeket a termékeket az első negyedévben árusítják. — Igazgató elvtárs, mit tart legfontosabbnak egy áruházban? A kalap, a matyó hímzeses szép kabát szintén az áruházból való. (Sz. Gy.) — A megfelelő készletet és a megfelelő udvariasságot. Raktárunkban 21 millió forintnál nagyobb készletünk van, a gyárak, a ktsz-ek megfelelő üzleti partnerek, jól szállítanak. Csak szakképzett elárusítókat foglalkoztatunk, akik valóban szeretik ezt a szakmát. A türelmetlenségnek itt nincs helye. Megfigyelhetik, hogyha valaki nem vásárol, akkor is foglalkoznak vele. Próbálja csak nyugodtan fel a kabátot, nézegesse. Hátha megtetszik neki! És legközelebb majd mint vásárló jön be. — Es ha mondjuk valamelyik ruhának mégsem tetszik a fazonja? — Áruházunknak szabósága is van, ahol méret után és jutányos áron készítik el a kiválasztott anyagból az igényelt fazont. Nem az úgynevezett igazító munkáról van szó. ahhoz ugyancsak biztosítjuk a szabót. Szolgáltatásaink között természetesen a házhoz szállítás is szerepel, az elektromos cikkeket üzembe is helyezzük. Hosszú ideig lehet bóklászni a sok, szép áru között, még annak is, aki nem vásárol. De, aki vásárol, annak valóban érdemes „megnézni Kövesden”. Priska Tibor AKKOR OKTÓBERBEN szép hosszúra nyúlt a vénasz- szonyok nyara. A hűvösödő éjszakákat napsütéses órák váltogatták. Az éjszakai hűvösség belopózott a barakkba, beszökött a hitvány takarók alá is, de a nappalok kellemesek voltak. Igaz, nagyon sokszor tarkázták a fényes égboltot a bombázók kondenzcsíkjai, sűrűn hulltaík a bombák is a fővárosra, meg a gyártelepekre, de Bu- dakalászon viszonylag kevés bajt okoztak. A harmadik októberi vasárnapon jókedvvel ébredt a század. Kivonulás, munka nem volt, sütött a nap, lehetett mosakodni. Mások azt nézegették, miként lehetne átjutni a kukoricáson a szén ti s tvá n telepi H ÉV- meg a 1 - lóhoz, hogy egy kis engedély nélküli eltávozással Budapestre juthassanak híreket szerezni, Tíz óra lehetett, amikor valaki futva jött a parancsnoki épület felől: , — Kitört a béke! Mehetünk haza! — kiáltotta és mindenkinek a nyakába borult. — Gyertek! Hallgassátok ti is! A parancsnoksági épület ablakában rádió szólt. Egv ismeretlen férfihang felolvasta Horthy Miklós szózatát. Nem figyeltünk a szöveg minden szavára, nem is próbáltuk még értékelni a fordulatot, csak egy csengett a fülünkben, dörömbölt ng\ sejtjeinkben: vége a háborúnak. Sapkák repültek a magasba, nóta csendült, másoknál meg a sok esztendei megaláztatás csapódott ki, szidták a parancsnokot, a keretlegénységet. Egy erdélyi fiú felfrics- kázt-a a nyilasokkal cimboráié szolgálatvezető őrmester Nyíri mozaik Akivek szerencséje van, s Telkibánya felöl jövet, nyitva nagyon gyengén fizető kalá- találja a nyíri Rákóczi Tsz körülkerített almáskertjének kapuját. az a rendes országút nál egy közelebbi, amolyan magánúton léphet be Nyíribe. A gyümölcsös tetejéről olyan a kilátás, hogy akár órákig is érdemes lenne kattogtatnl a fényképezőgépet. A leggyönyörűbb hegyközi panoráma. Dim- bes-dombos táj, csodálatos szí vek. vízmosások szaggatta fennsík, s a háttérben az egész környéket szinte uraló fii zéri várrom. — Igen. Turistának, va- dászgató embernek valóságos gyönyörűség, a gazdálkodónak inkább gond, keserűség — mondja kissé fanyar mosollyal Futó Miklós, a Rákóczi Tsz elnöke. — Nagyon szegényes itt a határ, mostohák a körülmények, de azért megpróbáljuk, s meg is teremtjük ezen a tájon a jobb boldogulási lehetőségeket. Persze máról holnapra nem várhatunk csodákat. A bizakodással,, tervekkel teli elnök alig fél esztendeje áll ezen a poszton, öt kis település tsz-tagjainak bizalmából. Nem a legjobbkor vette át az irányítást. Még a legidősebbek sem emlékeznek ilyen mostoha esztendőre. Az almáskertet háromszor verte a jég, több, mint 90 százalékos a kár. A kalászosok odalenn a völgyek- , ben sem fizettek jól, hát j még itt, a vadvizes fennsíko- : kon, a vízmosásos lejtőkön?! * Gond akad bőven. Az előző esztendőkben nem használták j ki kellően az építkezésekhez nyújtott állami támogatást, s most már elkéstek. A tsz területét vadaskertek, rezervátumok fogják körül. A vaddisznók, a szar-vasak egész csapatokban járva pusztítják a termést. Enyhe becslések szerint is vagy 900 ezer forint kárt okoztak az idén. Nagyon rosszul sikerült a tsz kategóriába sorolása is. A dotáció szempontjából ez súlyosan érinti a gazdaságot. A gondokról, bajokról azonban csak néhány percig esik szó. Annál többet beszél az elnök a kivezető útról, a lehetőségekről, a tervekről. * — Itt van például a 850 holdnyi saját erdőnk — meséli. — Igaz. a faállomány nem a leghíresebb, de azért az évi 1400—1500 köbméternyi kitermelés egy részét jobban, gazdaságosabban is lehet értékesíteni. És kinn a tanyán már láthattuk is Hunyadi András bácsinak, az ügyes kezű kádármesternek remekeit, az illatos tölgyfadongákból készült boroshordókat, amelyekből nem győznek eleget gyártani; De a két szalagfűrész segítségével készíthetnek parkettalécet, ládát, s más faárukat is. * A gazdaság egyik legszámottevőbb távlati terve az állatállomány növelése. Kétszázról mintegy hatszázra növelik a jószágállományt. Ez persze azt jelenti, hogy a Hangok és rádiók Foto: Sz. Gy. szosok rovására növelik a szá lastaka rm a nyolc, elsősor- ban a pillangósok termelését. Ezt a tervet jelentősen elősegíti az állami támogatással végrehajtott valóságos természetátalakítás. 18 millió forintos termőtalaj nagyob- bítási munkákra kerül sor a tsz határában. Sajnos, az elmúlt években nem a legjobban haladtak ezek a munkák. de jövőre például már 110 hold gyepesítése, 80 hold- nyi erdősítés. 400 hold kémiai talajjavítás, a Szonta patak vízrendezése és sok egyéb is szerepel a tervekben. * Es nemcsak az új elnök, nemcsak a tsz vezetői bíznak ezekben a tervekben, elképzelésekben. Mi sem bizo- nyítja ezt jobban, mint az, hogy a tsz-re eddig jellemző „elvándorlás” helyett, az idei ’gondok, bajok ellenére tíz új belépővel gyarapodtak az utóbbi időben. <P. s.) Ritka fémek Grönfandon N. Andersen, az ismert kutató nemrégen fejezte be a Grönland nyugati részén levő Disko szigetről származó ásványok elemzését. Kiderült, hogy a szigetien igen jelentős réz-, ezüst-, cink-, kobalt- és más ritkafém-le- lőhelvek vannak. Számítások szerint a Disko szigeten felfedezett értékes ásványkincsek kiaknázása évi 500 millió dán korona jövedelmet hozna. A vizsgálatok azt mutatják, hogy Grönlandon vannak a nyugati világ leggazdagabb r i tkafiém-lelőhe lyei, és hogy tíz-tizenöt éven belül évi 350 millió dollár értékben lehetne exportálni az itt bányászott ritkafémeket. orrát. — Mit szól ehhez, fater? — kérdezte, s az tanácstalanul hallgatott, várta, mit mond a parancsnok. Az őrnagy, aki mérnökkari tiszt volt, józanságra akart inteni, felemlegette, mennyi jót tett ő az elmúlt években, de lehurrogták. — Nincs pofázás! — szólt rá egyT a hirtelen jött szabadságtól ittas, toprongyos munkaszolgálatos. EBÉDNÉL már a század fele hiányzott. Bementek a HÉV-vel Budapestre. Az örök búcsú szándékával. Szabadság van, vége a háborúnak, nem dirigál mér a parancsnok, vége a sok esztendei kínnak! Szinte hihetetlennek tűnt minden. Lehetséges, hogy vége a háborúnak? Lehetséges, hogy újra emberek leszünk? Hogy hazamehetünk? Már, akinek van még hová, kihez ... Lehet, hogy egy új világ jön?... Nehéz volt a boldogsággal betelni. Budakalász sváb falu volt. A déli órákban a kukoricatáblák megteltek emberekkel. A megrémült Todt-szervezeti tagok a kukoricásokon keresztül menekültek, s vitték magukkal a falu lakosságát is. Nem hagyta a lelkiismeretűk, hogy maradjanak. De sok besúgás, de sok kártevés, s de sok kínzatás is száradt a lelkükön! A reggel még rabként ébredt munkaszolgálatosoknak a svábok menekülésének látványa felért egy kisebb győzelemmel. Bombázás nem volt, az égbolt tisztán ragyogott. A faluban kihalt az élet. S újra kitették a rádiót a parancsnoki épület ablakába. Ugyanaz a férfihang, amely korábban a fegyverszünetet jelentette be, most Szálasi hatalomátvételéről adott hírt. Egy másik felhívás Beregffy vezérezredest, a hírhedt nyilas tábornokot hívta Budapestre. Rövid volt a szabadság. Csak egy felvillanó szép álomkép, amely után még zordabb, még borzasztóbb a valóság. A viszonylagos, a helyzet engedte liberalizmussal kacérkodó Lakatos-kormányzat helyett az évek óta rettegett nyilasvilág! A KUKORICÁSBAN újra emberek mozogtak. A délben Budapestre szökött társaink lopakodtak vissza. Már, aki tudott, akit útközben fel nem tartóztattak. A falusi svábok nótaszóval, zárt sorokban, vidáman masíroztak haza. Néhány SS-legény biztosította útjukat. i Á,kik visszajöttek, Budapestről meséltek. A néhány órára magához tért, az eljövendő szabadság ízeit kóstolgató. örömmámorban úszó városról. S a hirtelen mindenhonnan előbukkanó fegyveres nyilas alakulatokról, az őrségekről, a letartóztatásokról, elhurcolásokról, nyilvános gyilkolásokról, amik már akkor, az első délután megkezdődtek. Már alkonyodolt, amikor sorakoztattak. ötszázegynéhányan álltunk ötös sorok- I ban a barakk előtti térségen. A szolgálatvezető őrmester karján már nyilas karszalag volt. Azt a fiút kereste, aki délelőtt felfricskázta az orrát. Már nem volt köztünk. A keretlegénység új emberekkel töltődött fel. Az őrmester egy téglakupácra állt, s előadást tartott a változásról. A nyilaskeresztes párt megbízásából ő lett a század parancsnoka, mondotta, s megjósolta, hogy bizony itt kutyavilág lesz. Aztán fegyelmező csuklógyakorlatokat kezdett velünk. Nem tudom, meddig tartott, hányadik feküdj öt vertük a porba, amikor lódobogás jelezte a hátunk mögött, hogy lovasok érkeztek. Néhány SS-katona jött lóval, hogy átvegye a századot. Az őrmester meghökkent: hol lesz ő parancsnok, ha minket elvisz az SS? Két SS-el elment valami felsőbb parancsnokságra, a többi lovas velünk maradt. Körbevették a századot. Félősen húzódtunk össze. Jelt adtak a lovaknak. Azok pár lépésnyit közeledtek egymáshoz, összeszorultunk. Újra taroltak a lovak. Újra összébb szorultunk. Még néhányszor. Milyen kis helyre össze tud bújni ötszáz megalázott ember! Mint a birkák. FEKETE LOVAK koszorúja. Mindegyiken fekete ruhás, fegyveres, fekete lelkű ter- "orlegén.rck. Alulról látva, mintha ránk borultak volna. Mint egy nagy fekete kupola. Az alkonyt az est váltotta fel. körös-körül besötétedett. 1944. október 15-e volt. S a sötétség meg hónapokig tartott. De ezt a századból már nagyon sokan nem élték meg. | Benedek Miklós Körös-körül besötétedett
