Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Csütörtök, 1970. okt. 1. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) időszak vcgcrc, és így tovább. Új URH rádióadó, a szí­nes vételt is magában fog­laló második tv-műsor, 250 ezer ú.i telefonállomás, 2500 ú.j általános iskolai osztály, 8600 gyógyintézeti ágy — csupán néhány további adat azokból, amelyekkel a terv­hivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden te­rére kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azonban, hogy miután 3 0'.' milliárdokat használunk majd fel. rendkívüli jelen­tőségűvé válik a beruházási tevékenység javítása. Részletesen szólt Párdt Imre az életszínvonal eme­lésével kapcsolatos tervelő­irányzatokról, bár hangsú­lyozta, hogy csupán a terv­számok alapján nem lehet megítélni az ez irányú vár­ható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidő­szakhoz képest, a kiskeres­kedelmi forgalom 40 száza­lékkal. Kereken 400 ezer la­kást kívánnak tető alá hoz­ni, ebből 180—200 ezret ál­lami erőből, A reálbérek vi­szonylag gyorsan, egy kere­sőre számítva 16—18 száza­lékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szere­pük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 23—27 százalékkal ter­veznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek és a gyermekek eltartá­sára, sor kerül egyes dolgozó-kategóriák ke­resetének intézményes növelésére. bizonyos nyugdíjemelésre, és to­vább növelik a családi pótlékot is. A kormány határozott ár­stabilitásra törekszik, mind­azonáltal nem merevedhet­nek meg az árak hosszú idő­szakra, hiszen a népgazda­ság szerkezetében, a kereslet és kínálati viszonyokban lé­nyeges változások következ­nek be, amelyeknek tükrö­ződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljöve­delmek és a reálbérek elha­tározott növekedését. Az egyes országrészek megkülönböztetett fejlesztése is helyet kapott az előter­jesztésben. A leglényegesebb e téren az, hogy bár vannak és lesznek még különbsé­gek, de nincsenek már fehér foltok az ország térképén. A helyi hagyományokat, anya­gi alapokat és munkaerő- helyzetet figyelembe véve nagy gonddal foglalkoznak a különböző országrészek és városok sajátos gazdasági fejlesztésével. Az urbanizáció erőtelje­sen folytatódik, mintegy 260—280 ezer fővel nö­vekszik a városok lakos­sága. Az idegenforgalomról is szó esett e részben: a Balaton- vidék fejlesztésére 5—6 mil- liárdot. a Velencei-tóéra 1 milliárdot fordítanak. Végül is ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a tervhivatal elnöke —, mindenekelőtt növekvő üte­met, nagyobb hatékonysá­got, valamint szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklő­déssel fogadott expozéja után Bognár József képvi­selő, a terv- és költségveté­si bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mon­dott beszédet. egyetértett, és azt az ország- gyűlésnek elfogadásra aján­lotta. Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentke­zett hozzászólásra, közülük a szerdai ülésen tizenhármán kaptak szót. Más-más hiva- tásúak, és egymástól külön­böző városok, megyék képvi­selői révén igen sokféle né­zőpontból szóltak hozzá a törvényjavaslathoz. (»ácsi Miklós felszólalása Az ebédszünet után szólalt fel Gácsi Miklós, a Diósgyő­ri Gépgyár vezérigazgatója, Miskolc 6. sz. vk. képvise­lője. Hozzászólásában ipari problémákkal foglalkozott Egyebek között kifejtette: az ipar fejlesztését szolgáló 196 —197 milliárd forintos be­ruházás 65,2 százalékról — mintegy 127 milliárd forint értékben — vállalati szinten döntenek. Bővül tehát az önálló­ság, a döntési jogkör, a törvényes felelősség is. A döntési jogkör ilyen ará­nyú decentralizálása szerves része gazdasági munkánk reformjának. Általában minden szinten a fegyelmezettebb, szerve­zettebb munka kerül előtér­be — hangsúlyozta. Az ipar vállalatainál a hatékony­ság érdekében gyorsan, ha­tározottan kell előrehaladni technológiai és munkafegyel­mi téren. Minimálisra kell csök­kenteni az egészségtelen, a népgazdasági célokat nem szolgáló munkaerő- mozgást. Minden különösebb beruhá­zás és fejlesztés nélkül szük­séges és lehetséges a fizikai munkát előkészítő munkafá­zisok szervezettebbé, jobbá tétele. A képviselő felhívta a fi­gyelmet: helyes lenne, ha a Munkaügyi Minisztérium megvizsgálná, hogy a szol­gáltató iparágak, vállalatok milyen módon járulnak hoz­zá a szakmunkás-biztosítás és képzés költségeihez. Ugyanis e téren is gyakor­lattá kellene tenni a közös teherviselés elvét. Gácsi Miklós utalt arra is, hogy az utóbbi években a fia­talok körében észreve­hetően csökkent az ér­deklődés az alapszakmák iránt. Hasonló jelenség tapasztalható a műszaki egyetemekre való jelent- kez" knél is. Helyes volna a tervtörvény végrehajtása során megvizs­gálni, milyen intézkedéseket kellene tenni ilyen vonatko­zásban. A képviselő a törvényja­vaslatot elfogadta. Az országgyűlés szerdai tanácskozása a késő esti órákban ért véget, és csü­törtökön délelőtt folytatódik. Dr. Horgos Gyula beszéde Ma temetik Nasszer elnököt A miniszter utalt arra, hogy a termelés hatékony­ságának erőteljes növelése a népgazdaság valamennyi ágában megköveteli a mű­szaki-technikai színvonal általános emelését, korsze­rűsítését. Ebben nagy fel­adatokat kell megoldania, a kohó- és gépiparnak, amely­nek munkáját közvetlenül, vagy közvetve a törvényja­vaslat valamennyi fejezete érinti. Különösen nagyok kötelezettségéi az életszínvo­nal-politika realizálásában: a következő öt évre a köz­fogyasztási cikkek termelé­sének 60—65 százalékos emelését, a minőség javítá­sát, a választék bővítését tervezik. Ezután arról szóit a mi­niszter, hogy a népgazdaság beruházásaihoz 26 százalék­kal több gépet kell rendel­kezésre bocsátani, mint az előző ötéves tervben. A mi­niszter kijelentette: a 400 ezer új lakás felépítéséhez szükséges gépészeti és la­kásfelszerelési cikkek előle remtése nagy feladatot je­lent, a szükséges vállalati és állami erőforrások, valamint a tervezett import — ele­gendő az igények kielégíté­sére. — Gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos pontja — folytatta — a termelés szer­kezetének korszerűsítése. A kierhelt fejlesztési progra­mok is ezt a célt szolgálják. A kohó- és gépiparban a közúti jármű fejlesztési prog­ram második szakasza és a számítástechnikai program lesz a legfontosabb tényező e szerkezeti változásban. A struktúraváltozások az export szerkezeti változásai i is előmozdítják, lehetővé 1e- szik hogy a kohó- és gép­ipar egyre hatékonyabban segítse ez ország külkeres­kedelmi mérlegének meg­szilárdulását. Dr. Horgos Gyula ezután ■ , szólt arról, hogy a szelektív iparfejlesztési politika kibon­takoztatásával, a szabályozó eszközök megfelelő alkalma­zásával arra ösztönzik a vál­lalatokat, hogy maguk is kezdeményezzék gyártmány­szerkezetük átalakítását. A miniszter a továbbiak­ban a szocialista országok kö­zötti műszaki-tudományos együttműködés, termelési, ko­operáció gazdasági integráció kibontakoztatásának jelentő­ségét hangsúlyozta, s hozzá­fűzte, hogy a kölcsönös elő­nyök alapján az együttműkö­dést más országokkal is fej­leszteni kívánjuk. A továbbiakban gépipa­runk versenyképességének kérdéseit taglalta. Részletesen szólt a gépipar vidéki ipartelepítéséről. A miniszter befejezésül a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésére, a munkahelyi légkör javításá­ra, a belső tartalékok feltárá­sára és hasznosítására, a munkafegyelem megszilárdí­tásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A miniszter a népgazdaság negyedik ötéves térvére vo­natkozó törvényjavaslattal (•Folytatás az 1. (Mairól)) Hazánkat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Czi- nege Hajós honvédelmi mi­niszter és dr. Rande Jenő kairói nagykövet képviseli, aki az egyiptomi fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Nasszer elnök halála vi­lágszerte megdöbbenést kel­tett. Hétfőn éjjel óta több jelentős politikai személyi­ség nyilatkozott az elnök ha­lálával kapcsolatban. Husz- szein, Jordánia királya a kö­vetkezőket mondotta: Nasz- szer halála olyan időpontban következett be, amikor a legnagyobb szükségünk leit volna rá. Óriási űrt hagy maga után. Remélem, képe­sek leszünk arra, hogy elér­jük az általa kitűzött célt: a 'szabadságot, az egyhéget és a haladást. Brazíliában _ és Guineában háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Egyhetes gyászt tartanak Mauritániában és Szomáliá­ban. Párizsból érkezett je­lentés szerint a vidéki ma­gányban élő De Gaulle, volt államelnök meleg hangú részvétnyilvánító levelet küldött az EAK párizsi nagykövetének. Végei ért a nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi konferencia záróülésén György, az MSZMP KB titkára. felszólalt Aczél Szerdán reggel az Ország­ház kongresszusi termében ismét plenáris ülésre jöttek össze az V. nevelésügyi kongresszus küldöttei. A ta­nácskozást. az elnöklő dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyetemi tanár nyitotta meg, majd Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott be­szédet. Bevezetőben a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte a küldötteket, álta­luk az egész magyar peda­gógustársadalmat. Beszédé­ben egyebek közt hangsú­lyozta, hogy óriási feladatok várnák a magyar nevelés­ükre, a magyar pedagógus- társadalomra. Beszélt az ed­digi eredményekről. Kifej­tette azt, amikor azt -mond­ják; Magyarország1'kultúrá­ban, művelődésben a legfej­lettebb országok közé emel­kedett. tulajdonképpen száz­ezernyi pedagógus munká­járól mondott elismerő sza­vakat — nem véletlenül be­szélünk a marxizmus—le- ninizmus vezető szerepéről — hangsúlyozta —, azon munkálkodunk, hogy az em­bereik mind nagyobb része olyan legyen, aki az élet nagy kérdéseiben szocialista módon gondolkodik. Ehhez azonban továbbra is lürel­Képek a folyosóról Amint az elnök szünetet rendel el. a kép­viselők elözönlik a hatalmas körfolyosót, a tárgyalóter­meket, büféket. Sok mindent lehet és kell megbeszélni ez alatt a 20 perc alatt. Itt is, ott is embergyűrű veszi kö­rül a minisztereket, az egyes gazdasági területek, tárcák gazdáit. Tovább folyik a be­széd az elhangzott expozék felett, vélemények, tapaszta­latok cserélnek gazdát, vagy éppen egy-egy választókerü­let gondja, problémája kerül terítékre. Az újságíró, %ZdLf. kapja, hogy jól nyissa ki szemét, fülét, lesse el a be­szélgetéseket, már az első na­pon arról számolhat be. hogy képviselőink bizony ar üléstermen kívül is sokat dolgoznak. Valaska Lászlót, a sajá- s zentpéteri választókerület képviselőjét. ’ „civilben” az Északmagyarországi Áram-i szolgáltató Vállalat igazgató­helyettes főmérnökéi, elmé­lyült beszélgetésben találom dr. Lévárdi Ferenccel. A vo­naton együtt utaztunk, is­merem a témát, amelyet Va­laska László mai felszólalá­sában el akar mondani. A miniszter elvtárs it erről faggatja: a villamosenergia­ellátás problémáit, az iparag minden gondját Összegezi a képviselői felszólalás. Alapos vizsgálódások, jól átgondolt helyzetmérlegelés után fo­galmazódnak meg Valaska László mondatai, és azt hi­szem egy kis drukk is akad a felszólalás előtt. A beszél­getés azonban feloldja a feszültséget. Valaska elittárs örömmel ‘újságolja, hogy megnyugtató -választ adott a nehézipari miniszter a.jelzett problémára. Németh Imre, a szikszói választókerület kép - viselője, itt sem tagadja meg önmagái: minden lehetséges eszközt megragad, hogy szil­agyét, a gönci kajszi tájegy­ség fejlesztését előbbre vi­gye. Láttam öt beszélgetni Kádár János elvtárssal, Di mény Imre miniszterrel, Fe­hér Lajossal, akik — mini ezt nekem később Németh Imre elmondta — a fejlesz lésről, a kajszi termőterüle tele bővítéséről érdeklődteI nála. A második szünetben újra a miniszter társaságá­ban látom. Ilyen helyen il­lik, sőt kötelező a hallgató zás: most a bükkaljai szó­lok: rekonstrukciójáról folyik a szó. és Németh Imre fel- derülö arcáról leolvasom. dg később meg is mondja, hogy eredményes volt a tárgyalás, a miniszter elvtárs élénken érdeklődik a bükki szölökul- túra, különösen u geszti, sú- lyi és tibolddaróci termőte­rületek fejlesztése iránt. Iá­ién mondanom sem kell. hogy a harmadik szünetben Bondor József miniszterrel tárgyal a szikszói kórház re­konstrukció jár"!. i törvényno/ás ""2 log. Országos, egész népün­ket érintő kérdésekben kell állást foglalni, dönteni. Nagy (elelösséggel jár a vélemény­nyilvánítás. minden szónak, minden mondatnak nagy a jelentősége. Figyeltem a fel­szólaló képviselőket, s •0 .zöttük is természetesen sze­mélyes ismerőseinket, a bor­sodiakat. Gácsi Miklós fel­szólalására ebéd után került sor. Még üres. úgyszólván kihalt volt az ülésterem, csak. 1ácsi Miklós ült n helyén. Még egyszer átnézte felszó­lalása szövegét, minden sajt. minden mondatot újra és fii­ra átgondolt. Közben a kép­viselők is elfoglalták helyü­ket. megszólalt a figyelmet kérő elnöki cseng11, és az el­nök bejelentett-: felszólalás­ra következik. .1 Gácsi Mik­lós ... Ónod vári Mikin* mes, szívós munkára van szükség. Mindennapos harc­ra az emberei: tudatáért, szívéért. A továbbiakban az isko­la megnövekedett szerepé­ről, a közösségi ember ne­velésének fontosságáról be­szélt a Központi Bizottság titkára. Aczél György beszéde vé­gén a konferencia részvevői­nek, az egész pedagógus tár­sadalomnak a Központi Bi­zottság elismerését és köszö­netét fejezte ki áldozatos munkájukért. Pápai Bélának, a Munka­ügyi Minisztérium főosztály- vezetőjének felszólalása után a szekció-vezetők beszámo­lóira került sor. Ugyancsak a kongresszus záróülésén szólalt fel Orbán László, a művelőkésügyi mi­niszter első helyettese. A nagy figyelemmel kísért beszéd után dr. Simon Gyú- la, a Magyar Pedagógiai Tár­saság főtitkára terjesztette elő az V. nevelésügyi kong­resszus ajánlásait. Ezután az ajánlásokat és a javaslatokat a kongresszus részvevői egyhangúlag el­fogadták. A háromnapos tanácskozás Péter Ernőnek, a kongresz­szusi szervező bizottság el­nökének, a pedagógusok szakszervezete főtitkárának zárói,zavúval éri végei. Az EAK ideiglenes Anöke 111 ! j i rV » Anvar Szadat. az lenes elnöke. EAK ideig-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom