Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
KZAK-MAGYARORSZÄG 4 mjumi-imiiin Vasárnap. T970. szept. 13. Klubok-e valóban? Lr lltnlllli években je- UIUUDI lentősen fellendült hazánkban a klub- mozgalom. A kisebb települések, művelődési intézményei klubkönyvtári keretek között működnek, klubot szerveznek a nyugdíjasoknak és a fiataloknak. Klub van a termelőszövetkezetben és a bányatelepen. És klubnak hívnak szinte minden helyet, ahol az emberek összejönnek, ha azt nem a vendéglátóipar tartja fenn. Művelődéspolitikánk nagy fontosságot, igen jelentős közművelődési, tudatformáló szerepet tulajdonít a klubmozgalomnaik. A mi művelődéspolitikánkban körvonalazott klubjaink csak nevükben hasonlítanak a hogyományos angol klubokhoz. Nem ráérő, unatkozó gazdag emberek exkluzív kaszinói, hanem dolgozo embereknek szórakozást, önművelési lehetőséget nyújtó, lazább, vagy kötöttebb szervezeti keretek között működő társulások, amelyeknek alapvető céljuk a szocialista életforma és közgondolkozás propagálása, ápolása, benne a szocialista embernevelés. örvendetesen nagyszámú klubjainak azonban, ha kritikus szemmel nézzük működésűket, csak igen kis hányadukban felelnek meg a fentebb jelzett kivánalmaknak. A statisztikák több lóbabról adnak számot, mint amennyi a valóságban ténylegesen az. Nem ritka, hogy klub nevet viselnek olyan szőkébb körű, időszakos művelődési otthoni összejövetelek, amelyeknek viszonylag kevés közük van a szocialista klubmozgalom célkitűzéseihez, s az sem ritkaság, hogy a Jól hangzó klub név valójában üzemi. kanfJ.n szintén mozgó ital- mérést takar. Nemrégiben a miskolci klubokat vettük számba, s amikor a városi tanács művelődésügyi osztályának il- letékes munkatársánál érdeklődtünk, a klub zászló alatt működő miskolci társulások közül egyedül a vargahegyit tudta említeni, mint olyant, amelynek működése valóban közel áll a kívánt, khtbtevékenységhez. Pedig van a városban jó néhány intézmény, amely a klub nevet viseli, s van közöttük, amelyet a nyilvános italméréstől csak az különböztet meg, hogy szakszervezet, vagy művelődési intézmény gyakorolja felette a felügyeletet. Ez persze nem általános, hanem szélsőséges példa, de sajnálatosan nem egyedülálló. Van olyan klub is, amely precíz ismeretterjesztő programmal dolgozik, de egyébként a ritka, zártkörű rendezvényektől eltekintve misem különbözteti meg a nyilvános eszpresz- szóktól. Akad olyan intézmény, klub, amely soha nem- is próbált meg művelődési programot kialakítani, s klub mivoltát egyedül az jelzi, hogy működtetői minden évben újra elhatározzák: nem lesz többé kocsma, csak az intézmény alkalmazottainak kényelmét szolgálja — s aztán marad minden a régiben. Ha nem is pontosan ilyen, de nagyjából hasonló a helyzet a megye más helységeiben is. Vajon tényleg klub-e a szó művelődéspolitikai értelmezésében, ha a művelődési otthon udvarán, egy diófa alá kiraknak két bádogasztalt, és a nyugdíjasok ott dominóznak, pipáznak? Együttélési forma ez is, de talán kevés ahhoz, hogy klubnak nevezzük. És klub-e, ha a kantán művelődési házban működik, s kizárólag kár- tyázási, fröccsözési célokat szolgál? Tagadhatatlanul szükség van olyan kulturált étel- és rtalmérő helyekre, ahol egy művelődési intézmény látogatói, vagy bármilyen más közösség tagjai viszonylag olcsón olthatják éhüket, szomjukat. S gondolatot is cserélhetnek, tehát többet adjon ez a hely, mint a büfé. De csak erre a célra művelődési zászló alatt már nem is felemás intézményeket létrehozni — aligha fér a szocialista művelődéspolitika fogalmába. Sokkal inkább hasonlít a hajdani iparosköri és egyéb testületi kimérésekre, művelődési tartalom nélküli kaszinókra. fejleszA klubmozgalom tését változatlanul fontosnak, a szocialista társada- lomépités és tudatformálás fontos eszközének tartjuk. De valahol határoljuk el a klubtevékenységet a vendéglátóipari ténykedéstől. Nem jó, ha, a klub jellegét elsősorban az italmérés szabja meg, ha a. művelődési tevékenység másodrendűvé lesz, háttérbe, vagy éppen végleg kiszorul. Benedek Miklós Folyamatos és sokoldalú információszerzés Éj értékelési és osztályozási rendszer a gimnáziumokban A szigorú tanár az osztó lyozó naplóban, esetleg noteszában lapoz kínos lassúsággal. Fel-felnéz a feszülten várakozó osztályra, tekintete meg-megállapodik egy-egy szorongást tükröző diákarcon. Végre megszólal. Mond egy nevet: kezdődik a felel telés... Ha a felnőtt társadalom tagjait faggatjuk kellemetlen középiskolás élményeiről, legtöbbször a fenti szituációt említi. — Valóban, sok helyütt még néhány éve is rendszeresen így kezdődött a tanítási óra gimnáziumainkban — mondja Merényi József, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. — Nagyon káros volt ez a „túlélő” ha- hogymány. Nemcsak a felelők idegállapotára, teljesítményére hatott negatív módon az olykor szinte „vallatást’ helyzet, hanem az egész oktatási-nevelési folyamatra. Évtizedek óta gondja a világ pedagógusainak a tanulók elbírálása, minősítése. Nálunk is több éves vita alakult ki a Köznevelés hasábjain ezekről a kérdésekről. — A vitában az új győzőt! 1969. novemberében megjelent a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának állásfogalása az ismeretek és képességek ellenőrzéséről, értékeléséről és I az osztályozásról a gimnáziumokban. Az 1970—71-es tanévi-n már az ország ösz- szes rirrmaziumában. az új rendszer szerint értékelnek osztályoznak a tanárok, Ha egy mondatta! akarnám kifejezni lényegét, ezt kellene mondanom: állandó, folyamatos és sokoldalú információszerzés, amely a nevelés és az oktatás eszköze. Ismétlem: eszköze, nem pedig célja. Megszűnt a „jegyközpontúság”. — Az osztályozásra, minősítésre azonban továbbra is szükség van. Ez hogyan történik? — A tanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal az egész évi anyaghoz fűződő általános követelményeket, s minden anyagegység elején közli konkrét követeléseit. Szol a továbbhal •’ d ■==h oz szükséges minimumról, s a továbbtanuláshoz szükséges optimumról is. Minden órán figyelnie kell a tanulók minden megnyilvánulását, s óra után rendszeresen rögzítenie kell Cégfigyeléseit. ÁLARCOS ÍRÓK Az ira nem eredeti IIU, nevén bocsátja közre a művét, írói álnevet használ. Ez lehet a családnévtől eltérő név, lehet foglalkozás megjelölése, de álnévnek számít a betűjegy, a betűcsoport is, amely rendszerint az író valódi nevéből készül. A XVI. és XVII. században divatos volt a családnév görög, vagy latin fordítása, — Juhász Péterből igy lett Melius, Szántó Istvánból Arator. Divatos volt az író eredeti nevének betűiből kialakított anagramma is, (Lonzai Ábel — Zol- nai Béla). Az eredeti név fordításából lett Gerő Mórból Öreg Rom, Kelemenből Nem Elek. Márki Sándor nem egy írását Marquis Jean d’or névvel jelezte (francia név. ejtése: Márki.Zsán dór). Mások azért választottak írói álnevet, hogy sikerükéi ne fá-cg dal mj rangjukkal, hanem tehetségükkel vívjál ki, mini például Erzsébet ro mán királyné, aki Carmen Sylva néven írt. Nőírók gyakran használtak férfinevet: George Eliot eredeti neve Mary Ann Evans, George Sand-ot pedig Armandice- Lucile-Aurore Dupin-nek hívták. Jó néhány író álnéven vált híressé. Elég, ha Stendal (Henry Beyle), Mark Twain (Samuel Langhorne), Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) nevét említjük, a maeyar irodalomból pedig Vas Gerebent (Radákovics József) és Ignolust (Veigels- berger Hugo). A legtöbb írói álnevet egyébként újságírók használták. A rekordot mindmáig Vörös Vidor, az aradi Alföld szerkesztője tartja, aki közei kilencven különböző álnevet használt. Tömörkény l öIfnevl kedvenc novellahösének, Hal bőr Förget/ ' Jánosnak állít emléket, Ady Endre sok álneve közül az Adieu, Andi. Diósandi neveket, használta a legszívesebben. Móra Ferenc, aki gúnyos-bölcs írásokban figurázta ki a Horthy-rendj szer krajcáros kultúrpolitikáját, igen sok álnevet használt (Dalos Rigó, Szegedi Lőrinc, Tanyai Tamás stb.) Babits Mihály pár versét Tass József néven tette közzé a Nyugat-ban. Bányai Elemér mint Zuboly lett közismert. Krúdy Gyula álnevei közül a Rezeda Kázmér egyik regényhősére, a Szigeti remete pedig margitszigeti lakhelyére utal. Gábor Andornak a bécsi emigrációban sok harcos, Horthy-ellenes írása jelent meg Robogó Máté névvel. Gárdonyi Géza a többi között a Figurás Gézát, a Göre Gábort is hasznába. Mindenki tudta, hogy a Zsiga bácsi álnév alatt Móricz Zsigmond rejtőzködik. s Osváth Ernő, a szigorú szerkesztő és kritikus nem véletlenül használta a Mord Ervin álnevet. Megnövekszik az ellenőrzésben az írásbeliség szerepe. A természettudományos tárgyakban és a matematikában az információk túlnyomó többségét az írásbeliek nyújtják, irodalomban, történelemben és az idegen nyelveknél természetszerűen továbbra is a szóbeli ellenőrzési formákat kell előnyben részesíteni. Kidolgozták az írásbeli munka változatos tonnáit, a házi feladatok, a röpdolgozatok. az iskolai füzetekkel végzett munka és a feladatlapok rendszerét. Nagy szerep jut az információszerzésben a gyakorlati feladatoknak: kísérleteknek, méréseknek, modell- és térképkészítésnek is. —Hogyan osztályozzák és értékelik az előrehaladást? — Általában egy-kél héttel egy-egy nagyobb téma, tanítási egység lezárása után kérdőíves felmérést írnak a tanulók. A „menetközben'’ szer- zettt tapasztalatok és a cikluszárő felmérés alapján ezekre a nagyobb anyagrészekre kap érdemjegyet a tanuló. Nagyon fontos; az érdemjegy a későbbiekben nem rontható, de javítható, ha. a tanár meggyőződik róla, hogy a tanuló az adott anyagrészt időközben jobban elsajátította. A tanárnak félévenként egyszer meg kell beszélnie a/ osztállyal az eredményeket, hibákat, s egyes fejezetek végén is ajánlatos meghallgatni a tanulók önértékelését. Mindezek figyelembevételével kell kialakítani a félévi és év végi osztályzatot. — Hogyan fájékozíat- jak a gimnazisták szülei? — El kell érni, hogy félévenként. legalább egyszer minden szülő találkozzék minden tanárral, de levélben és az ellenőrző könyv útján is ad a tanár tájékoztatást. A személyes megbeszéléseken az elért eredményekről, illetve a fejlődést akadályozó tényezőkről esik majd szó. — Mit várhatunk az új értékelési rendszertől? — Elsősorban nagyobb nyugalmat, elmélyültebb, prod 'vabb munkát a tanítási órákon. Reméljük, hogy őszintébb kapcsolat alakul majd ki tanár és diák között. Szeretnénk, ha tanítványaink lényegretörőbb. gyakorlati alkalmazásra érett tudá«'-1 hagynák el a gimnáziumot, T. L. Heinének nem [utóit szob Heinrich Heine Düsseldorf leghíresebb fia, gondot okoz a város irányítóinak. Az illetékesek helyet, keresnek a világ legnagyobb Heine gyűjteményének. Ezért tárgyalások folynak, Heine szülőháza megvásárolásáról, amely a Bohler-Strasse-én, az öreg város közepén fekszik. Az épület, amelyben 1797- ben a költő született, ez- időben még privát tulajdonban van. Az eredeti szülőház a háború alatt erősen megrongálódott. de a megmaradt utcai vész. illetékesek szerint elég lenne, a nagy terjedelmű gyűjteményt (amely 400 eredeti kéziratból. 5000 könyvből Heinétől és Heine-ről. valamint a költő teljes irodalmi hagyatékából áll) elhelyezni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Ezideig a Heine-archívum a várostörténeti múzeum egy szobájában tengődik miután ez év elején helyhiány miatt kiköltöztették a városi könyvi-hói. Galhlei •— az ügy referense — viszont attól tart. hogy az átvételről szóló tárgvalások még hosz- szü ideig eltartanak. fi kollektíva mindig segített Ha a késői .járókelő mostanában felpillantott a se- lyemréti középiskolai kollégium épületére, nem egyszer láthatott egy világos ablakot, a harmadik emeleten. A Bláthy Ottó Villamosipari Technikum kollégiumának vezetője, Szabó János bizony, sokszor a késő éjszakáig dol- ->tt a szobájában. — Tanév elején a szokásosnál több feladattal kell megbirkóznia az embernek. El kellett készíteni a kollé gium munkatervét, az osztályfőnöki és a tantárgyi tanmenetet, azután, mint az iskolai pártalapszervezet titkárára, rám hárult az a feladat is. hogy elkészítsem az elmúlt két év mérlegét. Otthoni teremtett számukra... Fiatalember még Szabó János. Harmincöt esztendős. 1957-től pedav~»U8. 1959-től kollégiumi nevelő, majd vezető. Pátttagságának kelte 11 esztendővel ezelőttre datálódik. — Azt hiszem, szerencsés ember vagyok. Szeretem a, pályámat, hivatásomat, szeretem a kollégiumi munkát és az iskolait egyaránt. Elmosolyodik. — Lehet, hogy frázisnak tűnik, de én úgy érzem, hogy az egyik legszebb feladat a mi pályánkon: nevelni a gyerekeket. Ez adja meg a kollégium rangját is. Otthont teremteni számukra, és a közösség a kollektíva erejével nevelni őket. Nem a nagy szavak embere Szabó János. Talán azért is teszi mindig hozzá, amikor munkájáról beszél: mindazt, amit elértünk, közösen értük rt. A nevelők és a gyerekek, Minden összefügg... Azután arról beszélt, hogy a pedagógusmunkában nehéz elválasztani a ..hivatalból kötelező” és u/. önkén! vállalt tevékenységet. — Itt minden összefügg, elválaszthatatlan. Hiszen az ifjúság nevelése, oktatása, emberré formálása valamennyiünk nagy kötelessége. Mondtam már, hogy szerencsés helyzetben vagyunk. Az alapszervezetnek nem vitákra kell fordítani energiáját, hanem a közös feladatok végrehajtására. Hogy mi a legfontosabb feladatunk? A nevelők politikai és ideoló- rrii nevelésén kívül, az ifjúság egészséges szellemben való nevelése. És nem utolsósorban az ifjúsági szervezet irányítása, segítése. Elgondolkodik, majd hozzáteszi : — Az elkövetkező időszak egyik szép kötelessége lesz majd, hony »•' alapszervezet a gyakorlatban megvalósítsa a Központi Bizottság ifjúságpolitikai irányelveit és határozatait. Ehhez ismét szükségünk lesz arra, ami eddig is jelentősen segítette munkánkat, hogy a pedagógus csúcs- vezetőség és a városi pártbizottság támogatását megkapjuk. A gyakorlatban realizálódik A pedagógus, a kommunista pedagógus vallja: ennek a hivatásnak nincs konkrét, számokban lemérhető eredménye. A mi munkánk a gyermekekben realizálódik. Abban, hogy kikerülve az iskolából, helyt állnak a munkapadoknál, az irodákban, megállják helyüket az életben. S úgy hiszem, sőt vallom, ennél szebb elismerést nem is kaphatunk. Csatolás Annamária Mátó Gyula versei Szétosztja magát Szélkarmolta indulat csipkézte az arcot, kinyílt az oklök rózsája magot szórt a rög várba: forgassa a kardot. Kaszás szerelem, kévés ölelés, kövek malma közül üjarcü felkelés. Feldíszítve, mint a menyasszonyt ünneplőben hozza a szekér, naponta asztalunkhoz ül s szétosztja magát a kenyér. Fohász Mindenség mélye, lángolu. ha te nem, ki segít engem? szívemet kormozza az idő, füstkezek közt kell tenycsedncin. toltobodik a fán a holnap, vénasszony-napok kipakolnak. avarba szédül a. domb; sápad, sír nyílik meg fűnek, bogárnak* házak közt vezetik, mutogatják tüzetlépő útszéll szerelmem. mindenség mélyen, lángold, ha tr nem, ki segít engem”
