Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
Szombat, 1970. szept. 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Esőcsatornát gyártanak Készülnek a csatornák a Borsodnátlasdi Lemezgyár lemezfeldolgozó üzemében. A gyárnak ez a terméke nagy keresletnek örvend országszerte és megyénkben is. A vártnál gyorsabb fejlődés — buktatókkal Technikumba jelentkeztek Í ' l / amu» tsz-el nők ők Negyven tsz-elnök és elnökhelyettes jelentkezet t mezőgazdasági technikumba az encsi járásban. Részükre az abaúiszántói technikum előkészítő tanfolyamat szervezett, A tanfolyam tegnap, szeptember 11-én. pénteken befejeződött. Az Abaújszóntói Mezőgazdasági Technikum külön osztályt szervez a tsz-elnö- kök és elnökhelyettesek számára. A speciális kihelyezett osztály Encsen fog működni. A tematikát is úgy állítják össze, hogy figyelembe veszik a hallgatók nagy szakmai gyakorlatát, az évek során szerzett elméleti ismereteket, s természetesen: részükre nem lesz kötelező gyakorlat. Két éven át tanulnak majd közismereti tantárgyakat, azután csak szakmai tantárgyakat megemelt színvonalon. A kihelyezett osztály végzős tanulói négy év múltán képesítőznek és mezőgazda- sági technikusi oklevelet kapnak. A közelmúltban több kereskedelmi vállalat hívta meg lapunkat sajtótájékoztatójára. Akarva akaratlan, e találkozások mindegy.ken szóba került a kercske. 'em és az újságírók, il’etve a kereskedelem és a vásárlók kapcsolata. A panasz lényege, hogv igazságtalanok vagyunk kritikáinkkal. bírálatainkkal. Miért őket hibáztatjuk, ha ezt. vagy azt nem kapunk'’ Miért vetjük- szemükre, ha ebből, vagy abból nem olyan minőségű és mennyiségű áruval találkozunk az üzletekben, mint szerelnénk ’ Rossz helyen keressük a vétkest — mondják. Mert mi a kereskedelem? Közvetítő Eljuttatja a vásárlókhoz mindazt, amit az ipar termel. S azért csak nem lehet felelős a kereskedelem. hogy az ipar valamiből semmit. másból meg kevesebbet, vagy nem olyat’ gyárt, mint azt mi, vásárlók igényelnénk. De mi az. hogy igényelnénk? Ki ismeri egyáltalán az igényeket? Felmérhetők-e pontosan? — kérdezik. Nos. miért is bíráljuk, kritizáljuk esetenként a kereskedelmet? Semmiesetre sem olyan „vétkekért”. amelyekről nem tehet. Mert azt a különböző ..szakmák” is elismerik. hogy néhány termék bizony azért került a hiánycikkek listájára például az elmúlt évben, mert a kereskedelem lelt a nagy készlettől, és nem rendelt az ipartól. A fő ok azonban mégsem e.:. liáné.n az. hogy a vásárló nem ta'.áh ">zik közvetlenül az iparral, mint a kereslte dem. tehát nem inon diaija el ott az illetékeseknek kifogásait, kívánságait. S még valami. A közvetítő viszony ne csak egyoldalú legyen. Tehát a kereskedelem ne csal; az ipar és a fogyasztók, hanem a fogyasztók és az ipar között is közvetítsen. Ezt Sznrdi István belkereskedelmi miniszter a városi és a megyei tanács közös tanácskozásán így fogalmazta meg: A kereskedelemnek új kötelességeket adott a gazdaságirányítási rendszer reformja. Azt, hogy a maga sajátos eszközeivel hasson a termelésre és befolyásolja azt. V égső fokon igaza van a kereskedelemnek, amikor azt mondja, az. árualap megteremtése eredendően az ipar feladata. A termelésre vezethető vissza az árubőség és az áruhiány egyaránt. Ám. hogy egyes termékek meddig hiányoznak a piacról, az a kereskedelem adta információktól is függ. Attól. hogy ösztönzi-e, vagy sem az ipart a szükségletek kielégítésére. S ez azon is múlik, hogy mi, vásárlók ösztönözzük-e kritikáinkkal. kívánságainkkal az információk továbbadására a kereskedelmet. Bíró Péter liöltséíívetési c? üzeme* imiHüdését vizsgálta a INEB Sajókaza példát mutatott jaink fontos gazdaságpolitikai célja: egyensúlyt teremteni a beruházási piacon. A szép fejlődés ellenére egyébként is sok teendő vár még a költségvetési üzemek gazdáira. Bár javult, de még mindig nem kielégítő például egyes üzemekben a bizonylati fegyelem. A már említett edelényi üzemben jelentős leltárhiányt okozott a lazaság. Most zajlik a fegyelmi eljárás. Másutt a bérezésnél, természetbeni juttatásoknál tárt fel kisebb- nagyobb törvénysértéseket a NEB-vizsgálat. S végül, de nem utolsósorban, ideje most már javítani a munkásgárdák szakképzettségét, s a vezetők szakmai hozzáértését Mindig lehangoló, ha valahol bezár egy termelőüzem. Hajlamos az ember rá, hogy azt higgye, visszafejlődik, vagy legalábbis megáll a fejlődésben a település is. Hasonló gondolatok aggasztották a sajókazaiakat is, amikor a bányában beszüntették a termelést, s befalazták az akna bejáratát. Hogyan lesz ezután? Megérzi-e a község a nagyüzem hiányát? * Azóta eltelt néhány év, s most, hogy újra ellátogattunk Sajókazára. az első. ami szembetűnt: — a tanácshazával szemben álló új takarék- pénztári épület. Várnav Lajos, a tanács vb- titkára elmondotta, hogy tavaly építették, saját erőből. Jelenleg egészségház épül. Egymillió forintba kerül, s lesz benne körzeti orvosi rendelő és orvosi lakás. — Miből építették? — Saját erőből. — Hogyan ? — Évek óta gyűjtögetjük rá a községfejlesztési alapot. Az új létesítményt meg az idén szeretnék készen átadni ren de 1 tetésén ek. * A községi tanács jól gazdálkodik. Ezt tudják róluk a járásnál is, s ennek köszönhetik, hogy további támogatást is kaptak. Így épül most — mondhatjuk terven felül — a Május 1. utca. — Ez a járás ajándéka — mondja a vb-titkár. — Félmillió forintot kaptunk az út építésére. Sajnos most már az okoz gondot, hogy el tudjuk-e a pénzt költeni. Nem jutunk ugyanis elegendő építőanyaghoz, nem kapunk követ például. A munkát a közúti építővállalat végzi, reméljük az év hátralevő hónapjaiban megépülhet még a Május 1. j utca, nem marad felhaszná- j latlan a járási tanács „aján- I deka". * R. D. Szlovákiai kombájnotok baráti segítsége Égető szükség, az építőipari kapacitáshiány, miatt hívták cietre két évvel ezelőtt a tanácsi költségvetési üzemeket. Feladatul azt kapták, hogy segítsék a tanácsok kisebb beruházási, fenntartási munkáinak megvalósítását. Közelmúltban befejezett vizsgálatában a, megyei NEB arra keresett választ, hogyan felellek meg eredeti céljuknak. hz edelényi példa Gyors fejlődésükre egyetlen adatból is következtethetünk : az első fél évben több mint 40 millió forint értékű munkát végeztek, ami megközelíti a megyei tanács építőipari vállalatának termelési értékét. De még jobban érzékelhetjük a költségvetési üzemek izmosodását ha kiválasztunk közülük egyet, s mint, tipikus példát, felidézzük rövid történetét. Az edelényi járás üzeme 1968 derekán 25 emberrel alakult, akik két kezükön kívül csak egyszerű szerszámokat vittek magukkal. Ma viszont már tekintélyes szállító- és gépparkkal, egyebek között teherautókkal, traktorral, bitumenezővel, korszerű asztalosműhellyel rendelkeznek, és 168 munkást foglalkoztatnak. Az idei termelési tervük 16 millió to- rim. Pedig az ilyen kisüzem gépesítése nem könnyű feladat Még akkor sem, ha rendelkezik a megfelelő anyagi kerettel. Olyan kis teljesítményű darut például, 'amilyent gazdaságosan használhatnának az országban csupán egyetlen ktsz gyárt — Gyöngyösön —. s ezt is öt évre előre ellátták megrendelésekkel. Mik vállaljanak . Éppen az edelényi üzem nie] kapcsolatban merült fel eg.y élénken "itatott kérdés ■< NEB ütésen. Vz embereket egész év- ,bi: oaialkoztatni kell. de eze 'menően sok más is indo,, ,ja. hogy a tanácsi be- Hiházásokon. karbantartásokon kívül olyan munkát is vállaljunk, amelyeknek végrehajtása a járás érdeke Gyakran előfordul manapság, hogy csak akkor kapunk meg egy beruházást, ha kivitelező kapacitást biztosítunk hozzá — hallottuk a járási tanács vb-elnöké- től Példaként hozzáfűzte hogy ilyen alapon vállalták el többek között az edelényi benzinkút felépítését. A járáson kívül eső megrendelésre viszont nem kötünk szerződést. Helyes-e tehát még mindig ragaszkodni a „108-as” rendelet ide vonatkozó kitételéhez vagy fogadjuk el a meggyőzően hangzó érveket, melyekhez hasonlót több más járási tanács vezetőjétől is hallottunk. A vitában felszólalók eg' része azt hangoztatta, hogy éppen az égető szükségtől sarkallva a költségvetési üzemek túlnőtték a két évvel ezelőtti kereteket, módosításra szorul tehát a rendelet is. És nemcsak a munka- vállalást illetően. Nem kevésbé vitatott téma volt például, helyes-e, ha a költség- vetési üzem a munkák meg- elölegeztelése útján szerez forgóalapot. Ügy, hogy a megrendelő tanácsok a beruházási költség 70 százalékát. előre kifizetik az .üzemnek. Bizonylati fegyelem Mások — s végül ez az álláspont togalmazódott. meg a NEB határozatában is — a forgóalap ilyen féle növelését nem tartották követhető gyakorlatnak. Az alapelv: el nem végzett munkáért senki sem vehet fel pénzt. Meri vajon mit követelhet meg a kivitelezőtől az a beruházó, aki a járandóság nagy részét már előre kifizette? A munka szervezettségét kell elsősorban javítaniuk az üzemeknek. Többek között így, hogy időben kézhez kapják a terveket, s jut idejük az anyagbeszerzésre is. Változatlanul a tanácsi feladatoknak kell elsősorban eleget tenniük, s alapos megfontolást érdemel az a kérdés is. milyen ütemben, s meddig célszerű tovább fejleszteni ezeket az üzemeket. Figyelembe véve. hogy napNéhány nappal ezelőtt több csoportban szókatlan járművek érkeztek megyénkbe Szlovákiából a Tornyosnémetinél levő közúti határátkelő helyen. A Hernád mentének és a Cserehátnak több termelőszövetkezetéből várták már a határon a szomszédos szlovákiai szövetkezetek és állami gazdaságok több mint húsz kombájnját, s „nyergükben” a kombájno- sokat. A jó szomszéd baráti segítsége érkezett ezeken a szovjet gyártmányú, SZK—4- es kombájnokon. Megtudták odaát, hogy a határ közelében néhány gazdaságunk még most is birkózik az aratni valóval. Szlovákiában is hasonló gondokkal küzdöttek, s küzdenek még ma is az északi vidéken a rendkívüli időjárás miatt, ők ts kaptak segítséget : a Szovjetunióból érkezett kombájnok és kom- bájnosok tucatjai dolgoznál; már hetek óta a szlovákiai gazdaságokban. És most saját. már felszabadult gépeiket hozzánk küldték segíteni Kachnec-ről, Sina-ról, Brustevna-ról és más községek gazdaságaiból. Baktakék, Novajidrány, Krasznokvajda, Hernádvécse, Hidasnémeti, Gönc és az encsi járás más községeinek határában láttak azonnal munkához a Szlovákiából érkezett kombájnosok. Szerencsére az időjárás is lehetővé tette már, hogy beállhassanak a még aratatlan táblákba. és segítsék megmenteni a már-már elveszettnek hitt termést. A gönci Kossuth Tsz határában három szlovákiai kom- bájnost is találtunk szorgos munkában. A kechneci szövetkezetből érkezett Tóth Gábor és Csabala István, valamint a perini Lohman Pál bizony, alaposan megkínlódtak a megdőlt, felgazosodott kalászosokkal. A nehéz körülmények ellenére is nagyszerű munkát végeztek, sokat segítettek. — Sajnos, nálunk is hasonló gondokkal járt az aratás — tudtuk meg tolmács segítsége nélkül Csabala Istvántól, akit a gönciek már csak Stefán bácsiként emlegetnek. Az elmúlt évben Kechnecen 14 napig tartott a kombájnolás, az idén pedig két hónapig. Alig vártuk, hogy befejezzük, de amikor megtudtuk, hogy a határon túli jó barátainknak még szükségük van a segítségre, örömmel indultunk azonnal. Stefán bácsi, aki azelőtt kazánkovács volt, de már 17 esztendeje a határon tűi alig 3 kilométerre levő szövetkezet traktorosa és kom- bájnosa, még azt is hozzátette, hogy nagyon jólesik a gönciek kedves vendéglátása, mindenre kiterjedő, figyelmes gondoskodása Örömmel újságolták azt is, hogy amint learatták a rájuk bízott táblákat, kirándulást tesznek a fővárosba, ahol megtekintik a mezőgazdasági kiállítást. Más szlovákiai kombájnos társaik pedig Brnóba látogatnak majd el. az ottani ipari kiállításra. Jó szórakozást mielőbb Budapesten és Brnóban, s köszönet a baráti segítségért! A széntermelés beszüntetése után a tanács tulajdonába ment át több, a korábban üzemhez tartozó épület. Ez adott most alapot hozzá, hogy a tanács érdemben tárgyaljon olyan vállalatokkal, amelyek hajlandóak lennének valamilyen üzemet kihelyezni Sajókazára Itt ugyanis van még felhasználatlan munkaerő, s többen vannak olyanok is, akik a faluból való fárasztó kiutazást szívesen felcserélnék egy helyi munkalehetőséggel. A bányától maradi egy regi mozihelyiség — a községben annál sokkal modernebb van már — egy volt KISZ és sporthelyiség. Ezek alkalmasak lennének rá, hogy 100 embernek munkahelyül szolgáljanak. Pillanatnyilag a Borsod megyei Kézműipari Vállalattal tárgyalnak részleg-kihelyezés ügyében. A tanács azon túl, hogy helyet biztosít az üzem működéséhez. két évre a kommunális adót is elengedi a vállalatnak, hozzájárulásken' (a. i.) D bírálat ösztsutzés is
