Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
Csütörtök, 1970. srept. 10. ÉSZAK- MAGYAtfOSSZAG 3 Megtérülés ka mátokká I Egy sátoraljaújhelyi üzem fejlődése tH&tosítani keli n népgazdaság tervszerű fejlődését A közgazdászok, v;£ lati gazdasági szakemberek saját munkaterületükről , is. sok ötlettel, hasznos javaslattal egészíthetik ki az irányelveket. Miként eddig sem volt, most sincs egységes séma. Az alapelvek következetes betartásával, a szabályozók finomított változatának alkalmazásával elérhető, hogy a vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Ónod vári Miklós Targoncavezetők versenye Bndapesten (Tudósítónktól) 1970. október 2-tól 10-ig rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár két pavilonjában a III. országos targoncavezető versenyt. A Gépipari Tudományos Egyesület és az Anyagmozgatási es Csomagolástechnikai Intézet. szervezésében- megtartandó verseny célja a szakmai tudás továbbfejlesztése, a gépesített anyagmozgatás propagálása. Az ügyességi versenyen túl a részvevők elméleti előadásokon is részt vesznek, ahol a targoncák üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatban kapnak hasznos útmutatásokat. A Diesel-motoros, elektroné *2s összetett kategóriában első három helyen vég- aetl versen'/:"' vesz! vesz október lU-e és 13-a kozott a szintén Budapesten megrendezendő, első nemzetközi targoncavezetői versenyen. A verseny időpontjában a részt vevő országok targoncáiból kiállítást, valamint raktárgazdálkodási konferenciát is rendeznek. A magyar versenyzők részére a Q1GEF’ biztosítja a 2 tonnás Dieseltargoncákat. Várható, hogy — a szabályoknak megfelelően — több külföldi részvevő is a Diósgyőri Gépgyár targoncáját választja versenytársának mert a gyár targoncáival versenyzőknek az eddig lezajlott erőpróbákon még nem kelleti géphiba miatt feladni a küzdelmei Pokorny Péter Ha látogató érkezik a gyárba, először egy bonyolult, de roppant szellemes kilincsszerkezetet; mutatnak meg neki. A finoman megmunkált alkatrészek magas műszaki színvonalról árulkodnak, s valóban így van: gyártásukhoz a jelenlegi legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. A kilincsszerkezetek a Szovjetunióban készülő FIAT — pontosabban VÁZ — gépkocsik ajtóit nyitják és zárják majd. Nem is olyan régen számoltunk be arról, a szinte már ember- feletti erőfeszítésről, amellyel az ELZETT Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyárának kollektívája — á külföldi gépek késedelmes beHomlokzati elemgyártó üzem a miskolci házgyárban. Képünkön sablonok előkészítése és a homlokzati felület kikészítése látható. Fotó: Gelle István, érkezése ellenére — teljesíteni, tudta az első szállítási határidőt. Az év végéig ösz- szesen 35 szer kilincs- és csomagtartózár-garnitúrát kell szállítanunk a szovjet autógyárnak. Jövőre már 200 ezret, aztán pedig minden esztendőben 300 ezret. Nem lesz könnyű A termelés ilyen ütemű fejlesztése nem lesz köny- nvű. A gyár kollektívájának továbbra is sok gondot okoz a külföldi szállítópartnerek késlekedése, Mindenesetre, a szakmai előkészítéssel és a ..felszerszámozással” igyekeznek már most elébe menni a későbbi problémáknak is, hiszen az „évszázad üzletével” kapcsolatos kötelezettségek maradéktalan teljesítése a gyár jövője szempontjából sem közömbös. A FIAT-program mellett természetesen egész sor más feladata is van a gyárnak. Az úgynevezett épületveretek — például kilincsek — gyártását is érdemes fejleszteni. Ezeknek a termékeknek jelentős részét exportálják, míg a belföldi igényeket a sajószentpéteri üzemnek kel! kielégítenie. Export negyven orszásba Az idén új, igen keresett cikket: csepegövíz-levezetőt. kezdtek gyártani. Ezt a későbbiekben mind nagyobb mennyiségben szeretnék szállítani a hazai házgyáraknak, jelenleg azonban inkább a külföld érdeklődik. Hollandiának már ebben az évbeli 15 ezer darabot szállítanak gazdaságos feltételek mellett. A gyár exporttermékeit — tehenészei saját erőből Tervek és tettek Edelényben A közgyűlés már régen jóváhagyta a tervet, de másfél éven át arra vártak az emberek, mi lesz a megvalósításával. Először a Tanácsi Építőipari Vállalattal kötöttek szerződést a kivitelezésre. Az volt a lényeg, hogy az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet központjában fel kell építeni egy korszerű. szakosított és gépesített, 306 férőhelyes tehenészeti ' telepet. A beruházás megvalósítása 14 millió forintot. igényelt. Ennek 70 százalékát — még a régebbi rendelet szerint — az állam fedezi. Saját brigáddal Másfél évig azonban alig haladt a munka, majd a kivitelező — a Tanácsi Építőipari Vállalat — fel is mondta a szerződést. Akkor határozott az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet vezetősége úgy, hogy saját építőbrigáddal építi fel a tehenészeti telepet, A 17 tagú brigád 1970 januárjában kezdte meg az építkezést. Az első 108 férőhelyes istálló gyorsan el is készült, azután a második, majd a harmadik. ' — Most ol't tartunk — mondotta Hartman Bálim elnök —, hogy minden férőhely' kész, de ezzel még nem üzemképes a telep. Egy’ korszerű — a mai technológiai követelményeknek megtelelo — tehenészeti telep ugyanis nemcsak istállóból áll. Épül itt tejfeldolgozó üzem, szociális épületrész és központi takarmányaié is. Az állategészségügyi követelményeknek is maximálisan eleget kell lenni. Ezért építik meg az elkülönítő istállót, ahová az esetleg megbetegedő tehenek kerülnek majd. Mesterséges borjúnevelő is csatlakozik az új tehenészeti telephez. És nem is csak építeni kell, a belső szerelés, a gépek, berendezések elhelyezése is nagy feladat. — Munka még bőven van — hangsúlyozta az elnök —, de 1971 végére még így is üzembe helyezzük a telepei. A teljes benépesítést 1971 decemberére tervezzük. Ha a tanácsi vállalat nem odáz- gatla volna el aq építkezést, ma mór készen lehetne a telep. Sajnos, ez nem így történi. Hizlalás, szaporulat Az, edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet vezetői és tagjai olyan termelési szerkezetet alakítanak ki. hogy a 'elep üzembe helyezése után összesen 350 tehene lesz a gazdaságnak. Ezek szaporulatát részben fcenyészüszőként értékesítik, a többit meghizlalják. Az eladott üszők helyett hizlalásra alkalmas borjakat vásárolnak majd a tsz-tagok háztáji gazdaságaiból, s 1972-ben már 300 szarvas- marhát hizlalnak meg. A termelőszövetkezet vezetői az állattenyésztés munkáját máris úgy' szervezik, hogy jövőre, amikor egészen kész lesz a korszerű tehenészeti telep, minőségileg is megfelelő állatokkal népesíthessék be az istállókat. Jelenleg 120 olyan tehenük van, amelyek egyszer, vagy kétszer ellettek, tehát fiatalok. Az idén 120 üsző lett vemhes. Jövőre ugyanennyi a terv'. Szakmunkások A telepen mindössze 26 ember fog dolgozni, s közülük is csak 14 lesz. a gondozó. További 12 ember látja el majd a telep kiszolgálását! A gondozók mind képzett szakmunkások lesznek. > — És valamennyien nők! — hangsúlyozta Hartman Bálint elnök. — Nálunk a tehenészetben máris nők dolgoznak- Nagyon szeretik és értik is ezt a munkát. Az edelényi Alkotmány Termel öszö vetkezet, adottságai kedveznék a szarvasmar ha-tenyésztésnek. Az új tele: üzembe helyezése után — hizlalással és lenyészüszc neveléssel —meg jobb körül mény'ek közt hasznosíthatjái; ezt a jól jövedelmező üzeni ágat. * <**. }•) elsősorban az épuletverete- ket — körülbelül negy'ven országba szállítja a külkereskedelem. A vevők között — hogy csak néhányat említsünk — ott találhatjuk Angliát, Hollandiát. Indiát, s az afrikai kontinens több országát is. Hozzá kell tenni, hogy' a* export gazdaságosságán, jövedelmezőségén még több , terméknél kell majd javítani. Elsősorban a termelékenység fokozása, a további folyamatok gépesítése és a sorozatnagyság növelése fokozhatja a termelés és az export gazdaságosságát, A sorozatnagyság növelését a piaci helyzet is indokolja: a sátoraljaújhelyi gy'ár által exportált termékek igen keresettek. A iövő alaoiai A gy'ár az idén körülbelül 20 százalékkal növelte termelését. A nyereség a tervezett kőiül alakul, az eddigi számítások szerint. Nem lesz nagyon sok ez, a nyereség. Elsősorban azért nem. mert a gy'ár lényegében most rakja le a jövő alapjait, Jövőre néhány' termék gyártását megszüntetik. Nem gyártanak tovább kávéfőzőt, ceruzahegyezőt és zseblámpatokot. Két fő profil erőteljes fejlesztésére összpontosítanak: az autóalkatrészeket- és az export,-épületvere- teket gy'ártja a jövőben a sátoraljaújhelyi üzem. A sajószentpéteri gyárat is fejlesztik: itt készülnek a belföldre szállítandó termékek. A felszabaduló területen fejlődik ki a FIAT-program és az egyéb export követelményeinek messzemenően megfelelő, korszerű üzem. Rövidesen dolgozni kezd as új, automatikus galvanizáló, ezután pedig a csiszolás gépesítése következilí. Az új csiszolóüzemben nők dolgoznak. Így', első hallásra nem tűnik vonzónak, hogy a csé- szolóüzemben nőket akarnak foglalkoztatni. Aki a jelenlegi üzemet ismeri, a port és a nehéz fizikai „munkát, méltán idegenkedik is ettől. De az új üzem nem is hasonlít majd a maira. A legmodernebb gépek, tisztaság, vonzó munkakörülmények, jellemzik az új csiszolóüzemet. S természetesen a mainál lényegesen nagyobb termelékenység. Az 1970-es esztendő, s talán még a következő sem lesz könnyű a sátoraljaújhelyi gyárban. Ma még igen sok áldozatot, kell hozni, olyan áldozatokat, amelyek nem azonnal, csak egy-két év múlva realizálódnak a vállalat gazdasági eredményeiben. De ezek az áldozatok a jövőt alapozzák meg, s bőven meghozzák majd kamataikat is. Elánok Tibor Értékes kisgép ' Tízmillió forint értékű szőlőfeldolgozó kisgépet készített, illetve készít a háztáji gazdaságok részére az idén a Szombathelyi Mezőgazda- sági Gépgyár. Egész szőlő- ! sajtoló ..családot” íejlesztet- : lek ki. a 12 literestől a 175 literesig. Elkészül az üzem- ! ben egy ötliteres prés is, ! amely főképpen laborató- •iumi célokat szolgál, de jól lasználják azok a városi tetők is, akik kis lugasokról '.ü retelnek. A háztáji gazdaságok részére gyártott szőlőfeldolgozó gépeket a szüretig a ve- ! vök rendelkezésére bocsát» t ják. A kongresszusi hangsúlyozzák: a negyedik- ötéves terv feladatai szükségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését; gazdasági szabályozó eszközökkel és más intézkedésekkel is biztosítani kell a népgazdaság tervszerű fejlődését. Ugyanakkor a Központi Bizottság felhívja a figyelmet: a köz- gazdasági szabályozásban szükséges módosításokat úgy kell végrehajtani, hogy' a fejlődés alapvető kérdéseiben határozottan érvényesüljenek a központi döntések. Mielőtt azonban a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésének irányelveit részletesen áttekintenénk, vessünk egy pillantást az eltelt időszakra. Az 1968 óta alkalmazott szabályozó rendszer megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek. A szabályozók eddigi működésének tapasztalatai és a TV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései alapján a szabályozók alapvető változtatására tehát nincs szükség. Szükséges viszont, hogy az alapelvek minden területen következetesebben érvényesüljenek, azok erőteljesebben ösztönözzék a vállalatokat a hatékonyság növelésére. Ezért volt arra szükség, hogy egyes elemeken módosításokat hajtsanak végre, mégpedig abból a célból, hogy fokozódjon a szükségletre való termelés, szilárduljon a nép- gazdasági egyensúly és a jövedelmek elosztásában fokozottabban érvényre jussanak a tervelőirányzatok. E szempontok utazta fel a kormány a Gazdasági Bizottságot a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésére, illetve az irányelvek kidolgozására. Ezek szerint továbra is fennmarad, a. nyereség megosztáson nyugvó adózási és érdekeltségi alapképzési rendszer, amely a fogyasztás-felhalmozási arány' szabályozásában és a pénzügyi egyensúly szempontjából kellő biztonságot nyújt. A jövedelemszabályozás általános módja a népgazdaság különböző te; rületén működő valamennyi vállalatra., kisipari termelő-, valamint fogyasztási és értékesítő szövetkezetre vonatkozik. Ez alól csak a mező- gazdaság területén működő gazdálkodó szervek képeznek kivételt, mert róluk külön határozat intézkedik. Nem új szabályozó rendszer bevezetéséről van tehát szó, hanem a már meglevő intézkedések finomításáról, azoknak a' torzulásoknak megszüntetéséről, amelyek az elmúlt években a gyakorlatban mutatkoztak. Mind a kongresszusi tézisek, mind a Gazdasági Bizottság irányelvei nyomatékosan hangsúlyozzák-: a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fokozni kell az élőmunkával szembeni követelményeket, minden területen kiegyensúlyozott fejlődésre kell törekedni. Másképpen szólva: a gazdálkodó egységek kezdeményezőkészségükkel és a lehetőségek jobb kihasználásával eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. A ii-írí x- kongresszusi ptU I sára kiadott irányelvek világosan, egyszersmind megnyugtató módon fogalmaznak, amidőn megállapítják: „Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják, el a 'párt: gazdaságpolitikai irányvonalát, * ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát, és problémáikat nem jobb munkával. hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akar egyének jogtalan haszonélvezői legyenek. Ügy véljük, ebben van a vállalati és személyi jövedelemszabályozás általános rendszerének lényege, amely —- ismételten hangsúlyozzuk, nem új, de tartalmaz természetesen több olyan vonást: is, amely az eddigi megkötöttséget oldja fel. A bér- és személyi jövedelemszabályozási rendszer például növeli a vállalatok érdekeltségét az élőmunka hatékoriyabb fel- használásában, elősegíteni igyekszik a tervszerűbb és racionálisabb munkaerő-gazdálkodást, ugyanakkor lehetővé teszi a személyi jövedelmek teljesítménytől függő erőteljesebb differenciálását. Követelmény viszont, hogy a bérszabályozás is segítse elő a munkaerő kívánatos Irányú mozgását, a termelési tényezők racionálisabb felhasználását.
