Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

szcpt. 30. É^MC-MAGYAROftSZAG 3 100 nap i»tébi ^p jr jj f ^^ ■MHRMBHHHHMnBBHI A községekben, falvakban nappal alig találni mostanában embert. Mindenki, aki ..hadra fogható", kinn dolgozik a ha­tárban. Azt mondják, most munkás az idő, minden perc munkát követel, minden percei ki kell használni. S ezzel a munkás idővel versenyt futnak az emberek, mindnyájunk kenyeréért, az életért. száz napja .tar­tam utoljá­ra őzt a vidékét, ezeket a Tisza menti falvakat. Akkor is munkás volt az idő, akkor is versenyt futottunk az idő­vel. De akikor mindenki, aki „hadta fogható” volt, a folyo gátjain, vagy annak közelé­ben dolgozott az életért, munkánk értelméért. Most csendes és szinte ki­csinek tűnik a folyó. Tiszá­idé és Tiszadob között a mederágy fölött ringatózik a pontonhíd. Muníkásemberek festik, védik a víztől, a víz rongálásától. Ott sétálok a rendbehozott partszegányen, ahol nem is olyan régien motorcsónakkal húztunk el a fák, bokrok koronája kö­zött. Köröskörül zöld még a világ. Az ártér kisebb bok­rai, cserjéi — amelyek so­káig víz alatt voltak, elzár­va a napfénytől és a leve­gőtől — még éppenhogy magukhoz tértek. S mire igazán felemelhették a fejü­ket, itt az ősz, itt a dér. s talán zölden hullanak le le­veleik. A töltés koronája olyan kemény, mint az aszfalt. Sok gép járta, sok kerék, sok gu­micsizma taposta ilyenné. A gáton nagy a forgalom. De most békésen kerülgetik egymást a jármüvek. A szenterdői rész felé haladva, motorfűrész zaja űzi el a madarakat. Vágják a tat Följebb, kaszálják a gát bé­kés oldalát. Sokszor meg kell állni, kalapács alá ten­ni a kaszát. A követ, amely- ivei leterhelték annak ide­jén a gátat, benőtte a dús fű, s így nem csoda, ha sok­szor megakad benne a ka­sza. Ott. ahol a gat alatt pró­bált áttörni az ár, ahol kő- kazettával álltak útját a víz­nek, a buzgár helyén nem nőtt ki a fű. fis itt van, emlékszem jól rá, a hüvöfj, esős éjszakák vigasztalója, az egykori tűz nyoma, ha­talmas hamutányérja. Ott van még az a néhány darab kihűlt, feketére pörkölődött fadarab, s rajta egy sáros lábnyom. Szemben, a gát víz felőli oldalán ott feke­téink a gátba vert pátria- lemezek fekete fala a zöld fűben. Akkor hangos volt; a táj. a vízről dolgozlak a szakemberek, légkalapácsok és eölöpverök csattogása uralta a v idéket. Ahogy most ott állok a szádfal tövében, s behunyom a szemem, ar­cok jelennek meg előttem, fáradt. borostás, dagadt szemhéjú, cigarettát rágó arcok. Az arcok gazdái ott allnak az állványon, kezük­ben a légkalapács, s most úgy tűnik, szinte a szivük dobbanása hajtja a gépet. S megállók a Szenterdő­nél is. Itt dolgoztak, merül­tek víz alá a könnyübúvé­A hAmmág jobb efflétéséért A kereskedelempolitikai irányelvek végreha j fásának borsodi iapasztalaiai Hl. A lakosságot az áruellátáson túlmenöieg az érdekli leg­inkább, milyenek az árak. Különösen érdemes e témára odafigyelni a gazdasági mechanizmus bevezetése óta. amió­ta lehetőség nyílt a szabad árak kialakítására, az árak moz­gására. A megyei párt-végrehajtóbizottsági ülés a kereske­delempolitikai irányelvek végrehajtását tárgyalva, részlete­sen elemezte a kialakult árpolitikát. Véleményünk szerint - állapította meg a vb —. a: irányelvek végrehajtása so­rán az önálló árpolitika he­lyes kialakításában és alkal­mazásában a legkisebb az előrehaladás. Már 1968-ban, de még inkább 1969-bcii rendkívül rossz hangulatot keltett a fogyasztói árak emelése. Ennek alapvető oka az volt, hogy az ármozgá­sokban az áremelkedések do­mináltak, az új árrendszer gyakorlati alkalmazása, a/, árváltozások gyakran köz- gazdasági megalapozottság nélkül történtek, így sem a termelést, sem a kereskedel­met nem befolyásolhatták kedvező irányban. A váll: ' 'ok önálló árpo­litikái múmiája a mai napig sem alakult ki. Ennek sze­mélyi és technikai feltételei is hiányoznak. A lakosság élénken reagált a fogyasztói fipfdíesés 8 millióért Készülődés o szakszervezeti választásokra Mintegy nyeéemá-lio forrni értékű építkezés kivitelezé­sét vállalta az idén a Mis­kolci TÖVÁLL, a tsz-ek kö­zös építőipari vállalkozása. Zömmel gazdasági épülete­ket. istállókat, így például Hemadnemeti-ben egy T44 férőhelyes borjúnevelőt- épí­tenek. Munkáik között szere­pel 'azonban új szeszfőzde, orvosi rendelő és falusi mű­velődési bár. is. A téli felkészülésről Szakszervezeti tanácsülés az LKM-üen A következő napok és he­tek igen fontos feladatairól tanácskozott a Lenin Kohá­szati Művek szakszervezeti tanácsa tegnap, szeptember 29-én, kedden délelőtt. A kohász dolgozók tulajdonosi jogait képviselő testület meg­vitatta a vállalat téli felké­szülési tervéi, amelyhez a gazdasági vezetés képviselői fűztek szóbeli kiegészítést. A télre való felkészüléssel kapcsolatos feladatok vitájá­ban számos hozzászólás hangzott cl. A tanácskozás részvevői rámutattak a lar- lalék alapanyagok beszerzé­sének fontosságára. Többen • szóltak a dolgozók munkakö­rülményeinek javításához szükséges intézkedésekről. Az utóbbi témával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a gáz- hösugarzók hiánya miatt egyes üzemrészekben — pél­dául a hengerdékben — megfelelő műszaki megoldá­sokkal kell biztosítani a nor­mális hőmérsékletei. Sok hozzászóló foglalkozott az üzemi utak léli rendben tar­tásának jelentőségével is. A vitában kialakult közös álláspont szerint a felkészü­lés tennivalóinak elvégzésé­ért a gazdasági vezetőkön kívül a szakszervezeti szer­veknek is mindent el kell követniük. Ugyancsak a tegnapi ülé­sen hallgatta meg a szak- szervezeti tanács Gácsi Fe­rencnek, a vállalat szakszer­vezeti bizottsága titkárának a választási előkészületekről szóló beszámolóját. lobt» mint, UíUh) tsaerveactl dolgozó készül az Eszakima- gyurországi Állami Építőipari Vállalatnál az ősszel kezdődő szakszervezeti választásokra. Az építésvezetőségeken, a fő- opílésvezetőségeken és a vállalat központjában össze­sen 159 szakszervezeti bizal­mit, 20 főbizalmit és 7 mű­hely-, illetve iroda-bázottsá- gol választanak újjá. A má­sodik lépcsőben kerül sor a 45 t agú vállalati szakszerve- el-i tanács, a szakszervezeti bizottság megújítására. A választások sikeres lebo­nyolítása céljából részletes i ntézkedési terv készül t, ame­lyet: a hét közepén vitat meg és önt végleges formába a vállalát szakszervezeti bizott­sága. Az intézkedési lew — a felsőbb szakszervezeti szervek irányelveivel össz­hangban — jelentős teret szentel a választásokkal kap­csolatos politikai feladatok­nak. Ezek közül a legfonto­sabbak: a szakszervezeti de­mokrácia érvényesítése és a választott szervek, illetve tisztségviselők beszámolási kötelezettségének teljesítése. Meghatározza az intézkedési terv a választásokat, előké­szítő kádermunka tenni va- loH is: biztosítani kell, hogy a vezető testületelvben a vállalat összetételének meg­felelő arányban kapjanak helyet a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok. A kemencéknél árak változására, állandóan emelkedő színvonalára. A párt- és társadalmi szerveik igen sokat foglalkoztak ez­zel. azonban a politikai mun­ka eszközeivel — elfogadha­tó éivek hiányában — nem lehetett megnyugtatni a köz­véleményt. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy az árszínvonal emelkedése nagy, gyakran indokolatlan ingadozások mellett men! végbe. Az árszínvonal alakulása E kérdés nagy sulival sze­repelt a Központi Bizottság 1969. novemberi és a me­gyei • pártbizottság 1970. ja­nuári határozatában. A la­kosság a bíráló megjegyzé­sekkel egyetértett, és helye­selte a viszonylagos árstabi­litásra irányuló erőfeszítése­ket. Az 1969. évi helytelen árpolitikái gyakorlatot — a párthatározat megjelenése után — változás követte. Ma is vannak áringadozások, de ezek nem olyan nagymér­vűek, és nemcsak a kereske­delemből indulnak ki. Az alapvető élelmiszerekre a stabil árszínvonal volt a jel­lemző. Az idényáras szabad­piaci árak azonban magasak voltak. A ruházati cikkelv ár- szinljc állandóan emelkedő irányú volt. 1969-ben a ki- ugi'ó. ez évben lassuló üte­mű árnövekedés volt a jel­lemző. Az árszínvonal ala­kulását hátrányosan befo­lyásolta az importcikkek magas ára és a nem kielé­gítő belföldi kínálat. Az ár­emelkedések elsődlegesen az alacsony jövedelmű rétege­ket érintette érzékenyen. A tömegfogyasztásra alkalmas, olcsó cikkek mennyisége ugyan növekedett, de a gyen - ge minőség miatt kevésbe voltak alkalmasak az igé­nyek kielégítésére. A vegyes iparcikkeken belül a tartós fogyasztási cikkek árszínvo­nala az elmúlt évi emelke­dés után ez évben nem vál­tozott lényegesen, de a vas­es háztartási cikkek, építő­anyagok árában növekedés volt. Ellenőrzés, őrdek védelem A fogyasztók érdekvédel­me — szögezte le a vb — a reform követelményei közöli nagyobb jelentőséget kapott Az ellenőrző szervek fokoz­tál; tevékenységüket cs nö­vekedett a közvélemény ér­deklődésé is. Ezt a nagyobb áruforgalom, az árpolitika és a vállalati önállóság fo­kozása is alátámasztotta. A hatékonyabb állami kereske delmi íolügveleti ellenőrzés li>--.•'nyílja, bog; nem kielé­gítő a vállalatok, szövetke­zetek ezzel kapcsolatos tevé­kenysége A panaszok és a fogyasztói megkárosítások száma növekedett, főleg ár­drágítás. minőségromlás és indokolatlanul magasabb osztályba sorolás miatt. Jel­lemző a vállalati magatar­tásra. hogy 1969-ben például a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalatnál egyetlen felelősségre vonás sem történt a fogyasztók megkárosításáért, a befutott 60 jogos panasz ellenére sem. A megyei és városi taná­csok közös vb-n értékelték a fogyasztói érdekvédelem helyzetét A tapasztalatokat és tennivalókat aktívaérte- kezlEtcn megtárgyalták ara érdekelt gazdasági és politi­kai vezetőkkel. A kereskedel­mi felügyelőségnek a tanácsi apparátusba történt bevoná­sa előnyősnek bizonyult e fogyasztói érdekvédelem szempontjából. A Népi El­lenőrzési Bizottság az általá­nos ellenőrzési tevékenysé­gén túl igen aktív es értékes munkát végzett a fogyasztói árak ellenőrzésében. Ellen­őrzéseinek tapasztalatai, in­formációi nagy segítséget, ad­nak az általános tájékozódás es a politikai munka irá­nyánál: megszabásához. Igen hasznos javaslatokat lett az országos tapasztalatok össze­gezéséhez és intézkedések meghozatalához. A megyei párt-végrehajto- bizottsági ülés előtt szerep­lő kereskedelempolitikai irányelvekkel kapcsolatos je­lentős és a hozzászólók érin­tették a kereskedelmi ver­seny kibontakozását, megál­lapítva, hogy a topább kép­zésnek pénzügyi akadályén vannak. Az eddig megvaló­sult versenyt szolgáló fej­lesztések — néhány esettől eltekintve — a fogyasztók jobb ellátását eredményez­ték. és megfeleltek a válla­lat i és népgazdasági érde­keknek. A tapasztalatok sze­rint a minisztériumi és a szövetkezeti kereskedelem­nek jobb feltételei vannak a ve rsen ylehctöségek kihász - válására Jó példája ennek a Miskolci ÁFÉSZ, amely 1968-tól — főleg Miskolcon — 21 egységet nyitott, ezzel éves szinten körülbelül 50 milliós forgalommal járul hozzá a lakosság jobb ellá­tásához. Munkaerő* és káderheh zef A kereskedelem munkaerö- ellátottságáról. káderután­pótlásáról. amely még nem kielégítő a megyében, szin­tén szó esett. A tanulöisko- la-lcapacitás növelése ellené­le a szakinunkósigényeket nem Jehet kielégíteni. A vál­lalati idények és szakma iránt megélénkült érdeklő­dés a tanulóképzés további bővítését teszi szükségessé A pártbizottságok az irány­elvek hatására szorgalmaz­ták a dolgozók politikai, ideológiai továbbképzéséi, s ennek kedvező eredményei már jelentkeznek. A pártok- tu tás hatékonyságának nö­velésére. a kereskedelmi dol­gozók érdeklődését is figye­lembe véve. ez. évben már "miliő kcreskedelemoolitikai lanfo'v.im indul A vezető állású dolgozók politikai vs s;al;mai képzettsége is hagy még kivárnitialót, ,le- lentös azoknak a vezetőknek száma, akiknél a politika: színvonal emelése végett szemléletbeli változás szük­sópps a ke­vésre. A X. kongresszus tiszteletére nagyszwl’á“ pttnkön a martinászok láthatók. munkaverseny bontakozott ki (Vzdon is. Ke­Foto: Mizerák. Az címűit két év tapasztalatai azl igazoljak, hogy rcskedelempolitikai irányelveket még nem hajtottuk továbbra is időszerűek, összhangban vannak a gazdaságpo­litikai célkitűzéseinkkel, a párthatározatokkal. Alkalmasak arra, hogy hosszabb tavon a kereskedelmi tevékenység fej­lesztésének alapjai legyenek. (Vége) Fodor László rők. Emlékszem az ö arcuk­ra is, ruhájukra, felszerelé­sükre. S arra is emlékszem, hogyan várták őket. forró, teával, ha ismét napfényre; bukkantak. Taktakenéz felé’ haladva a gáton, az ártér bokrai, fái között kis tavak csillannak meg a napfény­ben. Még ez is a Tisza vize. az áradó Tisza vize, ami itt maradi a gödrökben, mélye­désekben. Tiszalúe útjait megviselték a nehéz jármü­vek. De az iskola udvarán, ahol annak idején a gulyás- ágyú álll. most tornaóra van. S a virágágyak is úgy pom­páznak, mintha soha nem tiporta volna meg őkét te­herautók széles gumitalpa. Gépkocsink kifut a falu­ból. Az út egyik oldatán már zöldül az őszi vetés, a másik oldalán még aratnak, Hát ezt tette velünk ez az esztendő. Prögy frissen kaporral ízesített kenyérlan- gos illatával, a tanácselnök pedig azzal fogad, hogy dél­után kitüntetést adnak át azoknak a prügyi emberek­nek. akik "derekasan kivet­ték a részüket a víz elleni küzdelemből. Itt ér minket a déli harangszó. A rádió deli krónikájában pedig el­hangzik egy rövid hír: egyik gyárunk szocialista brigádjai újabb felajánlásokat, tettek az árvízkárok enyhítésére. Oravec János

Next

/
Oldalképek
Tartalom