Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Vosórnop, 1970, szcpt. 27. Péntek Rézi ürügyén Hendhug\ő jegyzetel* egy miskolci színházi premierről Azzal kell kezdenem, hogy jól szórakozta m. a Péntek Rozi miskolci bemutatóján. Mégis „kötekedéssel” kezdem feljegyzéseméi. A játék alcímében ez olvasható ugyanis: „Modern, zenes mese, két részbenMindjárt ebbe kötök bele, mert vitatom a modernségét. Ugyanis az 1937-ben született Péntek Rézi, amely mór 1938- ban filmváltozatban is léte zett, azóta többször is kamerák elé került, nem lett modernebb attól, hogy Zoltán Pál mai, állítólagos olasz környezetbe helyezte, a Péntek Rézi nevet lefordította olaszra Tereza Venerdinek, s a nagyszerű láncbetétek, revüszámok. különösképpen a második rész nagy hippi- revü je napjainkat juttatja eszünkbe. Ez azonban mit. sem von le a játék értékéből, mert; zenés mesének, jó. Még ha a modernségét vitatjuk is. Ha pedig fenntartjuk azt a tételt, amely szerint minden művészeti produktumot a maya műfaj-kategóriáján belül kell megítélnünk, és nem más kategóriákba tartozó alkotásokkal összehasonlítani, a Péntek Rézi mindenképpen kiállja a próbát, hiszen az, hogy zenés mese, meglehetősen lazán körülírt műfaji fogalom. Mindenesetre kellemesen szórakoztató játékot látunk a színház második bemutatójaként, és ismerve a közönségnek a zenés vígjátékok iránti igényét, a sikerével is számolhatunk. A Péntek Rézi nyújtotta, j)ó szórakoztatásnak a forrása elsősorban nem Török Rezső hajdani alapműve, nem is Zoltán Pál adaptációja. sót még e nagyszerű, fülbemászó, mégis mai életérzéseket , kifejező muzsika komponistája, Ho-rváth Jenő mankója sem, hanem a rendező Hegedűs László, aki szinte egymásra lialmozla a sziporkázó ötleteket, nem hagyott kihasználatlanul semmilyen derűforrást, valósággal egymásra torlódtak a poénok a keze nyomán. A huszonhárom képre osztott, revüvó lett játék láttán végül is úgy tűnt, hogy nem az eredeti Péntek Rézit látjuk, hanem a hajdani Török Rezsö-i mű ürügyén kerekített elénk Hegedűs egy sokszínű, látványos revükó- jyekben és hagyományos vígjátéki szituációkban egyaránt gazdag, sok dalban és táncban jeleskedő, könnyedén. de ízlésesen szórakozta tó színpadi produkciót. A darab vérszegényke. A kis árvaházi lány. Péntek Rézi története bizony nagyon kevés egész estét betöltő színpadi játékhoz, fordulatai is meglehetősen elkoptatot- lak. naivak — sezen az olasz környezetbe való átültetés sem változtat. A revü sílés viszont nagyon hasznára vált. A huszonhárom képre tagolás, a sok színpadi forgás, a díszletezés —- a nagyszerű díszletekéi Suki Antal tervezte — óraműszerű nie- chanizmusu (ami külön látványosság). a Kalmár Peter vezényelte zenekar által nagyon szépen tolmácsolt muzsika, amely a kezdő egy kél képet leszámítva, mindenkor megmaradt kísérőnek és hangulati aláfestőnek, nem tolakodott a játék elébe, összességében jól szolgálta azl a rendezői koncepciót, hogy Péntek Rézi »története kerete legyen egy sok részes revün(ek. S hogy a revüré- szek jók, azért Fodor Antal koreográfust, a nagyon sokai; dolgozó, szinte fregoli- módra átváltozó tánckart, Greguss Ildikó szép jelmezeit illeti dicséret. S ha a re- vürészekről szóltunk, mindjárt meg kell említeni Komárom,y Évát, aki ezeknek a számoknak szinte középpontja volt, és amilyen logikátlanul és hálátlanul bántak vele a darab alkotói (a második rész közepén egyszer csak eltűnik), annyi lehetőséget biztosított neki a rendezés, a revüsílett forma, hogy kimeríthetetlen sokoldal úságát táncban, dalban Rt is megcsillogtassa. A darab szerepei közül többet kettős szereposztásban játszanak majd a következő előadásokon. A címszerepet a premieren Kopetty Lia formálta s'zeretetre méltó, szimpatikus rajongó kislánnyá, és sok másfajta szerepe után figyelmet érdemlően mutatkozott be ebben a szerepkörben is. Géczy József az aranyifjú iskolaorvos alakjában mind játékával, mind énekszámaival emlékezetes. kedves élményt adott. Makay Sándor játszotta arz orvos barátját; táncdalbetétje énekesi tehetségéről, kitűnő szerepformálása pedig humorkeltö készségéről győzte meg ismételten a közönséget. Virágh Ilona egy dél- amerikai milliomoslány roppant lazán felvázolt szerepét változtatta hihető, élő emberré, igen .sok vitalitással. Apját Fekete Alajos, anyját Egerváry Klára jelenítette meg élesen karikiro- zó, sok derű forrásául szolgáló játékkal. Az árvaház igazgatónőjét Olgyay Magda sok méltósággal telítetten tette mosolyogtatóvó, a jószívű nővér pedig Márffy Vera nagyon emberi megfogalmazásában talált jó megjelenítőre. Lenkey Edit kitűnő eszközökkel érzékeltette a fiatalokat Irigylö, megkeseredett vénlány felügyelőnőt. Kanalas László egy inas alakjában teszi magát emlékezetessé sokszínű komikusi tehetségének felvillantásával. Nagyon bájos bakfisfigurát alkotott Ungar Pálma Giuliettának, Rézi barátnőjének alakjában és tc- nyérbemászóan jó stréber volt Pásztor Mária Theodő- rója. A szerelmes kislányt Hccze.y Éva formálta. A másik szereposztásban Páva Ibolyával, Mátyás Jenővel, Zoltán Sárával és Mátray Mártával fogunk találkozni. Érdemes lesz velük is megnézni. Benedek Miklós Győri Elek emlékezete Győri Elek Tiszaladanybó származó festőművész mis kolci emlékkiállítása kapcsán baráti találkozót tartottal tisztelői. A beszélgetései többek közöli szóba kerül Győri Elek sírjának meg je lölése valamilyen emlékmű vei, valamint szülőfalujába! egy állandó kiállítás rende zése a róla elnevezendő mű velödési házban. Javasoltá naplójának és önéletírásána kiadását is, s annak költse geiböl lehetne esetleg te dezni síremlékének felállító sát. Tisztelői azt a gondola • lot is megpendítették, hog munkáiból színes képekké és életrajzával albumot ad janak ki, valamint az illeté kés szervek szorgalmazza Győri Elek munkáinak be kerülését a Magyar Nemzet Galériába, továbbá egy mis kolci állandó kiállításba. PAPP LAJOS: Kommunisták Az öltől voltunk minden korban akarat amely el nem ernyőd mint virágot emelő daruk rettenetes erejű marka sziklavéső földmaró gépek karmainak acél-iszonya utak és hidak kifeszított vaskérgü betontenyerei kérlelhetetlen kalapácsok dörgő kompresszor-konoksága prések szorító ujjaiból kisugárzó szent kegyetlenség voltak és lesznek vértanúink mi nem félünk a kakasszótól a bátorságunk meggyőződés megmért és pontos tudatosság Gyermekkorunkat salakhegyek kénes gőzei fátyolozzák Szétdobált, üvegszilánk-kések lestek ránk játszótereinken a csatákban vesztenünk kellett * a lovasság mi nem lehettünk hátul álltunk az osztályképp» ne látszódjék a szegénységünk meztelen lábú véznasága használt ruhák és képeskönyvek Ólomkatonák törött lábbal fehérre vénült csokoládé adományok megszégyenítő odavetett mosoly-fillére nem szoktunk mi simogatáshoz Indulat feszült tehetetlen munka után apánk kezében pihenni vágyott anyánk keze dagadt-vörösen elkínzottan a hangos szótól megrezzenve leperdülö könnyektől ázva a gyűlölet lassan nőtt bennünk és felnőttünk a gyűlöletben csikorgó farkas-fogakkal vadnak az elvadult világban megvan féktelen papírforgónk száguldó piros szilajsága s a tank is megvan tán még amit cérnaguriga-kerekekkel leszámolásra készülődve egykor magunknak kifaragtunk ks megvan még a lázadás is g y á rszirén ák h iába - h ang ja összetört gépek recsegése száz beszakadó üvegablak száz ludd-kapitány hahotája az első ütés emléke mit mi adtunk és nem nekünk adtak egyszerre lépő dobbanása százezernyi facipős lábnak az első gondolat emléke az első eszme szerveződő csodája mint kelő vetésé • lidergő félelmeink közt egyszerre támadt teli ének Kommunizmus! napod ha tölkel bolygónk bolyongó hajnalából halkul ujjaink acél-gÖrcsc kinyílnak ökleink akkor s a gyermekeket úgy neveljük hogy mindörökre elfelejtsék mindazt amire nekünk amíg létezünk emlékezni kellett Kerekasztal-íiilteiiffés ligha vitatható, hogy a Magyar Televízió sokféle adása között a legértekesebbek, és tudatformáló szerepüket tekintve, legfontosabbak a. különböző műfajú ismeretterjesztő műsorok. Filmek, riportok és a A HJAIF irányításával Pályaválasztási tr tanácsadás Ozdon Man szítul Klemen t j n a -1 a nyán — a ezökövesdi járás e kis te- pülésén — megszüli I az ál- , lános iskolai oktatás. A fel-.; i tagozatos gyerekek néhány ä ten eleje már a körzeti is- slába járnak. Idén szeptemberben az 1— /. osztályos, beiratkozottak ( ama mindössze öt a ta- ; yán. Megszűnt tehát a hely- j éli iskola. A kisgyerekek — | szülök beleegyezésével — ; aponta a mezőkövesdi 4. I ’.ámú Általános Iskolába írnak —. autóbusszal. i A Hazafias Népfront ózdi városi szervezete egy évvel ezelőtt hozta létre iskoláztatási és pályaválasztási tanácsadó testületét. A 35 tagú testületben iskolaorvosok, pszichológus, párt- és tömegszervezetek képviselői, a. város valamennyi általános iskolájának pályaválasztási felelőse kezdte meg a munkát az elmúlt év őszén azzal a céllal, hogy segítségei nyújtson a városi tanács művelődésügyi osztályának, különösen pedig a szülőknek a legalkalmasabb pálya kiválasztásában. A Hazafias Népfront fiatal testületé a napokban értékelte eddigi munkája tapasztalatait, egyben meghatározták a további feladatokat. Jelentősebb feladatok Csendes Istvántól, a HNF ózdi városi titkárától , kértünk tájékoztatást a pályaválasztási tanácsadó testűid munkájáról, s terveiről. Elöljáróban elmondotta a HNF szervezetének ózdi titkára, hogy tavaly kellő tapasztalat és idő hiányában még eléggé „gyerekcipőben” járt ez a tevékenységük. de a mostani oktatási évben sokkal több, s jelentősebb feladatot terveznek. Tavaly a pszichológus végzett alkalmassági vizsgálatokat nyolcadik osztályos, tanulóknál. Most viszont a: város minden általános iskolájában, már az ötödik ősz- ; tályos tanulóknál pszicholó-! giai és orvosi vizsgálatokra került sor, s a pedagógusok segítségével az ötödik osztálytól figyelemmel kísérik a gyerekek érdeklődési körének alakulását, s természete- sen azt, milyen adottságok- j kai rendelkeznek. i szülők jelenlétében A foglalkozási ágakat tíz nagyobb szakcsoportra osztják s ezen belül vizsgálják, melyikhez van leginkább adottsága a tanulóknak. A vizsgálatok eredményeiről folyamatosan tájékoztatják a szülőket. S mivel a szülök nagyobb része még bizalmatlan a pszichológiai vizsgálatok tökéletességében, vagy alaposságában, kérésükre. jelenlétükben is megismétlik a vizsgálatokat. A HNF pályaválasztási tanácsadó testületének idei tervei közé tartozik annak megoldása is, hogy az azonos szakma iránt • vonzódó gyerekeknek képzett, szakemberek, „mesterek” bevonásával részletes ismertetőt tartsanak a váfcasztaindó szakma rejtelmeiről. Ennek egyrészt az a célja, »hogy például a marós szakmát választott tanuló ne akkor döbbenjen rá, hogy ö nem ilyennek képzelte ezt a szakmát. amikor már a géphez állítják. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a lakatos szakmát választott gyerekek azl sem tudták, mivel foglalkozik. mit csinál egy lakatos. Másrészt azt remélik a módszertől. hogy az elnéptelenedő szakmák iránt is felkeltik az érdeklődést. T. f. Mátraszele televízió sok más műfaja állnak az ismeretterjesztés szolgálatában, nagy sikerrel. Gondoljunk csak például a gazdaságirányítási rendszerünket. magyarázó, korábbi Magyarázom. a mechanizmust, vagy az éppen most műsoron levő Magyarázom a jövőnket című animációs sorozatra, amely rövid néhány perces fejezetekre bontva, kisfilmekben, rajzok és beiktatott képek szemléltető példájával ad mindenki számára közérthető tájékoztatást. népgazdasági életünk legfontosahb közgazdasági tudnivalóiról. De említhetnénk az olyan népszerű ismeretterjesztő sorozatokai. mint' volt. korábban A világ nagy vasútjai című összeállítás, és sok más hasonló. Jó formája az ismeretterjesztésnek a Kincses Kalendárium, a Delta, a Tv Galériája, a Körkép, és még egy sor, rendszeresen jelentkező adásfajta. Elkerülhetetlen, hogy egyes ismeretközlési módozatok között magában az előadásmódban is ne legyen különbség. Anyaga és az ismeretterjesztés formája válogatja: miként mondja el a televízió a nézőnek az ismeretanyagot. Szerencsére mind ritkábbak már a száraz felolvasások, amikor valaki a kamera elé ül, és monoton módon negyedóráig, vagy húsz percig olvas valamilyen anyagot. Ezt felváltotta az olyan fajta színes előadásmód, mint például a Benedek Istváné. de kisért még mindig ez a monológszeru előadás, részben a,z interjúkban, amikor a riporter mindössze két-há- rom rövid kérdésre szorítkozik, s a riportalany negyedóra hosszat válaszol, másrészt pedig eluralkodott a ré- tegmüsorként sugárzott ismeretterjesztő adásokban a kerekasztal. A kerekasztal-beszélgetés. mini ismeretterjesztési forma elvileg rendkívül hasznos. Az érdekes vitákra bizonyára odafigyelnek azok közül is. akik esetleg nem érdeklődnek különösebben a téma iránt, de a szikrázó vita. a vélemények különbözőségéből adódó felvillanyo- zottság, az egész beszélgetés jó ritmusa már ajánlója az elhangzó ismeretanyagnak, A mind gyakoribb kerekasz- tal-beszélgetések azonban nem mindig ilyenek. Hovatovább ott tartunk, hogy — tisztelet a kivételnek — a „kerékasztal” megjelölés a műsorban már egy kicsit az unalmat is jelzi, az erősen leszűkített rétegérdeklődés mellett. Természetesen, adodhatnids olyan témák, amelyek nem az átlag tv-nézöhöz szólnak. Ezeket rendszerint a késő esti órákban szokták sugározni. Bizonyos, hogy négyöt akadémikus magas szintű, de meglehetősen elvont eszmecseréje nem százezrek, vagy milliók érdeklődését váltja ki. De ez érdektelenség lassan jellemzi azokat a kerekaszt a 1 - beszélgetéseket i s. amelyek inkább nagyközönségnek rendeltetlek, mert ez a forma, amikor néhány ember úgy beszélget a képernyőn, mintha az csak né- gyüknek-ötüknek ügye lenne, és nem az egész országé, már nem jó az adás, már célját tévesztette ez a fajta ismeretierjesztés. T últeng mostanában a kerekasztal. Legyen belőle kevesebb, de az közérdekű, s nagyobb néző- táborhoz szóló. Helyes, ha a szűk érdeklődési körre számot tartót késő este sugározzák (erre az új műsor- szerkezetben méginkább mód nyílik majd), de a fő adásidőben. vagy a koraesti órákban rendezett ismeretterjesztő kerékasztalok — amelyeknek nem kell túl nagy számban előfordulniuk — a lehetőség szerint mind népszerűbbek. közérthetőbbek. a tömegekhez szólók legyenek. (benedek) 17/ kis filmek Jzinkc Ferenc rajza Amikor még boldog voltam címmel készített kisfíl- met Kottái János. Az ismeri színművész ironikusan mutatja be a magyar nótát. Plusz egy nap a címe Fehéri Tamás munkájának, amely azt mutatja be, miként él nek az emberek a megnövekvő szabad idővel. Az MSZB’l megalakulásának 25. évfordulója jegyében született Kis j József alkotása, A barátság útján. Pest-Buda szerelmesei i címmel láthatjuk egy korábbi tt-vetélkedő részvevőinek készülődését Knoll István filmjében. Csak egy villanás Vajda Béla rajzfilmje, r. Tojás, amely az idei miskolci filmfesztiválon nagy 'kert aratott a Közhelykék cím;, sorozatban. Macskássy Ka;. Örkény István egy írását jeleníti meg a Mi lenne Budapesten. ha... című rajzfilmben. Üveg az építészetben címmel György István készített művészeti jellegű is mereti jrje-ztő kisfilmet.
