Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. szept. 3. EG Y POÉN KIALAKUL A Péntek Rézi próbáján — Olyan aranyosan esetlenül csinálod! — Így vigasztalja, vagy lelkesíti He- aedüs László, a Miskolci Nemzeti Színház idei első zenés produkciójának, a Péntek Kézinek próbáján Géczy Józsefet, aki most nem nagyoperettek bonvivanszerepére készül, hanem egy aranyiijú életet élő. kicsit link fiatalembert, egy fogorvost fog játszani, s a próbán elégedetlen önmaga, kicsit mackós mozgásával. Az üres nézőtéren Kint még a nyár végi nap süt, a színház nézőterén este is csak a rendező, a másik szereposztás egyik színésze, meg a kíváncsi újságíró ül. A színpadon meg még ott ül a súgó, a zenekari árokban egy zongora mellett meg Kalmár Péter karmester képviseli a majdani zenekart. Géczy kicsit komikus léptekkel végigtáncolja a színpadot1, énekli közben a számát, majd törökülésben egy he- verőre huppan. — Na. nézzük még egySzer a számotl — hallatszik a rendező utasítása, s szól a zongora, ismétlődik a próba. Nem is egyszer. Addig, amíg egy megfelelő poén alakul ki a szám végére a színész, meg a rendező közös fáradozásával. Aztán egy másik jelenet kerül sorra. A már említett orvos és barátja — akit egy szereposztásban Ma- kay Sándor formál — kettőse. (A másik szereposztásból Mátyás Jenő a nézőtérről figyel.) Apró mozzanatonként rakódik össze a jelenet, újabb próba, újabb ötlet- morzsa, csiszolás, próba. Hegedős magyaráz, elemzi a figurákat, mit, miért, hogyan tegyen. A két színész meg eipróbalja másodszor és nyolcadszor és tizedszer. Pergő. olaszos női hang a jelzett színfalakon túlról, és berobban a színre Komáromé Éva, a darabbeli nevű- sztár, megSebasliano, a hűséges más, azaz Kanalas László. s az újabb jelenettel kezdődik minden elölről. Amíg a leggördülékenyebb nem x lesz, s amíg minden poén nem ül biztosan. Rómába átültetve A plakát szerint szeptember 25-én mutatja be a színház Horváth Jenő—Török Rezső—Zoltán Pál 2 részes, 22 képből álló zenés játékát. Díszlettervező Suki Antal, jelmezeit Greguss Ildikó tervezi. zenei feldolgozó Stark Tibor, koreográfus Fodor Antal. Vezényel Kalmár Péter, s rendező, mint a fentiekből kitűnt, Hegedűs László. Az is olvasható a plakáton, hogy „Történik napjainkban, Rómában”, az idősebb nézők meg illetlenül arra is emlékezhetnek, hogy Török Rezső Péntek Rézije valamikor a harmincas években már létezett, igaz. zene nélkül, s Budapesten játszódott. — A harmincas évek Magyarországában játszódó történetet Zoltán Pál ültette át mai olasz környezetbe — mondja Hegedűs László, amikor a próba szünetében beszélgetünk. — Az alaptörténet afféle örökzöld história, amelyben egy szimpatikus kis árvalány rendbehozza egy link férfi életét. Ez a váz napjainkban már meglehetősen banális, de a Horváth Jenő komponálta muzsikával kiegészítve és más társadalmi környezetbe helyezve nagyon kedves vígjátékot eredményezett. Szeretném elmondani, hogy nem musicalt akarunk színpadra állítani, hanem zenés játékot, s annak keretein belül látványosat, szórakoztatót. Paródiát sem akarunk játszani, hanem sok-sok muzsikával tarkított vidám játékot. amelyben a színésznek igenis komoly jellemfor- máió feladatokat kell megoldania. bele kell költöznie figurájába, azt alaposan kimunkálnia, a szituációkat hihetővé tennie. S természetesen törekvésünk, hogy a nézőket jól szórakoztassa a Péntek Rézi aranyos naívsá- gára épülő örökzöld történet. ' A címszereplő A már említetteken tervül j játszik e darabban — többek | között — Vrráqh Ilona, Fe- \ hete Alajos, Egerváry Klára, j Olgyay Magda, Lenkey \ Edit, Zoltán Sára, Márfjy | Vera. És főszerepet kapott a színház két új. vagy inkább visszatért tagja: Géczy József és Péva Ibolya, Péntek Rézi megformálója, akit az új, olaszos feldolgozásban Teresa Venerdinek hívnak. Péva Ibolya a Harminchárom névtelen levél Iksz Zsuzsijának kedves szerepével vett búcsút Miskolctól 1969 júhiusában. Kecskeméten játszott egy évig, volt Stázi a Csárdáskirálynőben, Böbe a Ne szóljatok bele! című játékban, Mariska a Liliom- fiban és Tücsök a Csacsiío- gatban. Most visszatért abba a színházba, ahol pályáját kezdte, nem is olyan régen. S abba a városba, ahol a színházon kívül, nagyon sokan kis diáklánynak né- J zik most is. (A Rítus című j film előadására például nem j akarta a jegyszedő beenged-I ni, mert a film csak 18 éven I felülieknek való!) ;■ — Nagyon nagy örömmel jöttem vissza Miskolcra, mert szerettem itt lenni — mondja, amikor próbaszünetben beszélgetünk. — Ügy érzem, Péntek Rézi nagyon közel áll hozzám. Már játszottam ebben a darabban Rositát. aki mindenben éppen az ellentéte Rézinek, de . akkor is erre a szerepre vágytam Visszatérésem Miskolcra kétszeres öröm, mert ezt a szerepet megkaptam. Már a ' nyáron tudtam róla, készültem, gondolatban foglalkoztam vele, kicsit talán már benne is élek. A próbák nagyon jó hangulatúak, jó újra itt próbálni. * Letelik a próbaszünet. Hegedűs László újra a nézőtérről irányítja a próbát. Üjra, meg újra megnéz minden mozdulatot, javít, csiszol, újjal kísérletez. A nevetést kiváltó. hirtelen csattanó poének alapos munkával születnek meg. (benedek) Egy töröl fakadt művészet Itl. Szabó István és Karsai Zsigmond kiállítása Tokajban A Tokaji Nyár képzőművészeti rendezvénysorozatában került sor id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész és Karsai Zsigmond festőművész együttes kiállítására. A kiál látást Udvardy Lakos Endre, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója nyitotta meg. A TARLATON a két műfaj alkotásai kölcsönösen kiegészítik, erősítik egymást. Mindkét művész rokon élményvilágból hozta témáit: a kétkezi dolgozók, a tegnapi nehéz életű emberek közül jöttek, velük vállalják a közösséget, róluk vallanak a szobrok, képek érzékletes kifejezésével. Id. Szabó István, az egykori nógrádi uradalmi kerékgyártó fia maga is apja mesterségét tanulta ki, s gyakorolta évtizedekig. Művészként is hű maradt hajdani ’szakmája nyersanyagához: fába faragja minden szobrát. Nemrég megjelent, kortörténeti dokumentum értékű önéletrajzának is a „Fába faragott esztendők" címet adta. Tokajba küldött szobraival az idős művész mintha csak cáfolni akarná azt a beskatulyázó szándékot, amely könyve kiadói fülszövegében is kísért, miszerint ő „kizárólag a bányászok szobrá- i sza”. Igaz, hogy legtöbbször 1 a valóban nagyszámú, s jelentős értékű bányászkom- j pozícióit állították ki, s re- j produkálták. Most azonban j a Karádi menyecske sorozat- J tál, a Kaszafenő, Kendertiloló, Táncolok, Parasztié) című, bensőséges hatású 'szobraival, s a gyermekkorát fába örökítő Anyám és én című alkotásával meggyőzően bizonyítja, mennyire nem egyetlen témakörre szorítkozó, hanem emberi teljességre törekvő a művészete. Karsai Zsigmondot évek óta közvetlen kapcsolat is köti Tokajhoz: 1965 óta ő a nyári művésztelep egyik vezetője. Művészetéhez a kulcsot Erdélyi ház című, nép- balladai tömörségű, kék és barna színekkel komponált képe adja. Az erdélyi gyermekkor, a székely falu táj- és emberkörnyezete meghatározó jelentőségű lett egész életében. Ezt tükrözik fegyelmezetten komponált, belső fűtöttségű, a lényeget hangsúlyozó festményei. Sok variációban festi meg a táncoló embert. Ennek nyitja, hogy jómaga nemcsak értő szemlélője, hanem jeles művelője a néptáncnak is. (Olyannyira, hogV a néptáncgyűjtésben, feldolgozásban való értékes tevékenységéért elnyerte a Népművészet mestere kitüntető címet,) Tájképein a hegyek, dombok a fő motívumok. Megtelepedésre is a dombok, hegyek lábánál húzódó Pécelt választotta. Itt él, alkot, s í> hegyek vonzzák nyaranta Tokajba is. Meg az, a sehol másutt fel nem lelhető légkör, amelyet itl, a Hegyalján a művészetek tettrekész barátai alakítottak ki, s amelyről ismételten is csak elismeréssel lehet szólni. A KIÁLLÍTÁS megnyitóját stílusosan egészítette ki a tokaji Erkel Ferenc vegyeskar igényes műsora. Különösen a Bartók-évfordulót köszöntő borsodi népdalcsokor előadásával jeleskedtek, Nagy János karnagy vezényletével az énekesek. Bérce/, József Filmjegyzet | Az emír kincse Ünnepi megemlékezés Sárospatakon Vietnamról KÖZÜLETEK ÉS A VÁSÁRLÓ LAKOSSÁG FIGYELMÉBE! A budapesti Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat közös üzemeltetésében megnyílik szeptember 8-án Borsod megye egyetlen munkaruházati szakboltja Miskolcon, a Bajcsy-Zs. u. 19. sz. alatt. Munkaruhák, munkaköpenyek, cipők, gumicsizmák, kész ágynemű, törülköző, paplan, matrac, takaró és a munkaruházat körébe tartozó egyéb árucikk egy helyen, MUNKARUHÁZATI SZAKBOLTUNKBAN vásárolható meg. BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. Huszonöt év telt el azóta, hogy Japán kapitulációja után 1945. szeptember 2-án kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Az ünnepi alkalomból megyénk több városában, községében gyűléseken emlékeztek meg Borsod dolgozói a baráti nép negyedszázados jubileumáról. Sárospatakon a művelődési házban nagy érdeklődéstől kísérve zajlott le az ünnepi megemlékezés a Hazafias Népfront járási és városi bizottságának rendezésében. Karajz Miklós tsz-elnök, a járási népfrontbizottság elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, felidézve azokat a szenvedéseket, amelyeken Vietnam népe az idegen elnyomás idején átment. Ismertette azt a hősi harcot, amellyel a vietnamiak kivívták függetlenségüket és kisöpörve Indokí- nából a gyarmatosítókat, 25 évvel ezelőtt megteremtették a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A gyűlés részvevői lelkes tapssal fogadták az évfordulón elhangzott ünnepi megemlékezést. Újjáépül Déryné háza Szovjet-Tadzsikisztán nálunk még eléggé ismeretlen filmművészetéből mutat fel egy kis ízelítőt a Szuhbat Hamidov rendezte film. A keretet e távoli táj fenségesen zord. csúcsain hóborította hegyvidéke adja, meg persze a történelmi múlt. Egy tadzsik kisvárosban játszódik a történet a harmincas évejcben, amikor a szovjethatalom a tanácsapparátusban és a rendőrségben már ugyan jelen van, de az elkergetett emír hívei is megtalálhatók még, s az évezredes elmaradottságban élő nép is nehezen eszmél méS szabad élete tudatára. Az elmenekült emír kW' cseit egy mozivá átalakítod hajdani mecset rejti. A vi«Z' szatérő banditák ezt a kW' eset akarják megszerezni. 3 helység egykori vöröskatO' női meg újra fegyvert fog' nak ellenük. Izgalmas csata' jelenetek, szédítő lovasváS' Iák, a kalaridfilmek S ok más kelléke torlódik eg>" másra a filmben, kevered''® valami hősies pátosszal, id' ott kis naivitással is. Ég®' szébers érdekes, s — különb' sen a fiatalabb korosztályod" nak — izgalmas alkotás. Egy kínai viszon tagsága i ín á ban Déryné Széppataki Róza 1852—1862-ig e ház egyik részében lakott. Ebben az időben férje, Déry István a diósgyőri kamarauradalom intézője volt. A Diósgyőri Vármúzeum ve- I zetői elhatározták, hogy az érdekes épületet helyreállítják. I Aki a moziban csak mulatni. képtelen kalandokon szórakozni akar, az nem csalódik a Verne Gyula regényéből készült filmben, amelyet Philippe de Broca ren dező és a főszerepekben Jean-Paul Belmondo és Ursula Andress neve is fémjelez. Szédítő tempójú, kalandos történet, képtelennél képtelenebb fordulatokkal, sokszor már a kalandfilmek paródiájának paródiáját is-érzékeltetve. Egy dúsgazdag ifjú nem bírja elviselni gazdagságát, és ebből adódik minden bonyodalom. Folyó' a hajsza vízen, vízben. vegőben. szárazföldön, sok' sok országhatáron át s a k®* főszereplő, meg más nag)'' szerű komikusok között kü' lönösképpen két üggefogv0' magándetektív kalandjai " tanak ki szinte folyamat®' san hangos derűt -i nézőt®' ren , Jóllehel. Verne regény alig ismerhető lel a filmbe®' jóformán csak ötletet adót-- minden fantáziát túlszűrni'3,' ló helyzeteket felsorakoztat;.1, szórakoztató iáték Mvet tehetünk. (bin* 1
