Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. szept. 3. EG Y POÉN KIALAKUL A Péntek Rézi próbáján — Olyan aranyosan eset­lenül csinálod! — Így vi­gasztalja, vagy lelkesíti He- aedüs László, a Miskolci Nemzeti Színház idei első ze­nés produkciójának, a Pén­tek Kézinek próbáján Géczy Józsefet, aki most nem nagy­operettek bonvivanszerepére készül, hanem egy aranyiijú életet élő. kicsit link fiatal­embert, egy fogorvost fog játszani, s a próbán elége­detlen önmaga, kicsit mac­kós mozgásával. Az üres nézőtéren Kint még a nyár végi nap süt, a színház nézőterén es­te is csak a rendező, a másik szereposztás egyik színésze, meg a kíváncsi újságíró ül. A színpadon meg még ott ül a súgó, a zenekari árokban egy zongora mellett meg Kal­már Péter karmester képvi­seli a majdani zenekart. Gé­czy kicsit komikus léptekkel végigtáncolja a színpadot1, énekli közben a számát, majd törökülésben egy he- verőre huppan. — Na. néz­zük még egySzer a számotl — hallatszik a rendező uta­sítása, s szól a zongora, is­métlődik a próba. Nem is egyszer. Addig, amíg egy megfelelő poén alakul ki a szám végére a színész, meg a rendező közös fáradozásá­val. Aztán egy másik jele­net kerül sorra. A már em­lített orvos és barátja — akit egy szereposztásban Ma- kay Sándor formál — kettő­se. (A másik szereposztásból Mátyás Jenő a nézőtérről fi­gyel.) Apró mozzanatonként rakódik össze a jelenet, újabb próba, újabb ötlet- morzsa, csiszolás, próba. He­gedős magyaráz, elemzi a figurákat, mit, miért, hogyan tegyen. A két színész meg eipróbalja másodszor és nyolcadszor és tizedszer. Per­gő. olaszos női hang a jel­zett színfalakon túlról, és berobban a színre Komáro­mé Éva, a darabbeli nevű- sztár, megSebasliano, a hűsé­ges más, azaz Kanalas Lász­ló. s az újabb jelenettel kez­dődik minden elölről. Amíg a leggördülékenyebb nem x lesz, s amíg minden poén nem ül biztosan. Rómába átültetve A plakát szerint szeptem­ber 25-én mutatja be a szín­ház Horváth Jenő—Török Rezső—Zoltán Pál 2 részes, 22 képből álló zenés játékát. Díszlettervező Suki Antal, jelmezeit Greguss Ildikó ter­vezi. zenei feldolgozó Stark Tibor, koreográfus Fodor Antal. Vezényel Kalmár Pé­ter, s rendező, mint a fen­tiekből kitűnt, Hegedűs László. Az is olvasható a plakáton, hogy „Történik napjainkban, Rómában”, az idősebb nézők meg illetlenül arra is emlékezhetnek, hogy Török Rezső Péntek Rézije valamikor a harmincas évek­ben már létezett, igaz. zene nélkül, s Budapesten játszó­dott. — A harmincas évek Ma­gyarországában játszódó tör­ténetet Zoltán Pál ültette át mai olasz környezetbe — mondja Hegedűs László, amikor a próba szünetében beszélgetünk. — Az alaptör­ténet afféle örökzöld histó­ria, amelyben egy szimpati­kus kis árvalány rendbe­hozza egy link férfi életét. Ez a váz napjainkban már meglehetősen banális, de a Horváth Jenő komponálta muzsikával kiegészítve és más társadalmi környezetbe helyezve nagyon kedves víg­játékot eredményezett. Sze­retném elmondani, hogy nem musicalt akarunk színpadra állítani, hanem zenés játé­kot, s annak keretein belül látványosat, szórakoztatót. Paródiát sem akarunk ját­szani, hanem sok-sok mu­zsikával tarkított vidám já­tékot. amelyben a színész­nek igenis komoly jellemfor- máió feladatokat kell meg­oldania. bele kell költöznie figurájába, azt alaposan ki­munkálnia, a szituációkat hihetővé tennie. S természe­tesen törekvésünk, hogy a nézőket jól szórakoztassa a Péntek Rézi aranyos naívsá- gára épülő örökzöld törté­net. ' A címszereplő A már említetteken tervül j játszik e darabban — többek | között — Vrráqh Ilona, Fe- \ hete Alajos, Egerváry Klára, j Olgyay Magda, Lenkey \ Edit, Zoltán Sára, Márfjy | Vera. És főszerepet kapott a színház két új. vagy inkább visszatért tagja: Géczy Jó­zsef és Péva Ibolya, Péntek Rézi megformálója, akit az új, olaszos feldolgozásban Teresa Venerdinek hívnak. Péva Ibolya a Harminchá­rom névtelen levél Iksz Zsu­zsijának kedves szerepével vett búcsút Miskolctól 1969 júhiusában. Kecskeméten játszott egy évig, volt Stázi a Csárdáskirálynőben, Böbe a Ne szóljatok bele! című játékban, Mariska a Liliom- fiban és Tücsök a Csacsiío- gatban. Most visszatért ab­ba a színházba, ahol pályá­ját kezdte, nem is olyan ré­gen. S abba a városba, ahol a színházon kívül, nagyon sokan kis diáklánynak né- J zik most is. (A Rítus című j film előadására például nem j akarta a jegyszedő beenged-I ni, mert a film csak 18 éven I felülieknek való!) ;■ — Nagyon nagy örömmel jöttem vissza Miskolcra, mert szerettem itt lenni — mond­ja, amikor próbaszünetben beszélgetünk. — Ügy érzem, Péntek Rézi nagyon közel áll hozzám. Már játszottam eb­ben a darabban Rositát. aki mindenben éppen az ellen­téte Rézinek, de . akkor is erre a szerepre vágytam Visszatérésem Miskolcra két­szeres öröm, mert ezt a sze­repet megkaptam. Már a ' nyáron tudtam róla, készül­tem, gondolatban foglalkoz­tam vele, kicsit talán már benne is élek. A próbák na­gyon jó hangulatúak, jó újra itt próbálni. * Letelik a próbaszünet. He­gedűs László újra a nézőtér­ről irányítja a próbát. Üjra, meg újra megnéz minden mozdulatot, javít, csiszol, új­jal kísérletez. A nevetést ki­váltó. hirtelen csattanó poé­nek alapos munkával szü­letnek meg. (benedek) Egy töröl fakadt művészet Itl. Szabó István és Karsai Zsigmond kiállítása Tokajban A Tokaji Nyár képzőművészeti rendezvénysorozatában került sor id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész és Karsai Zsigmond festőművész együttes kiállítására. A kiál látást Udvardy Lakos Endre, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója nyitotta meg. A TARLATON a két mű­faj alkotásai kölcsönösen ki­egészítik, erősítik egymást. Mindkét művész rokon él­ményvilágból hozta témáit: a kétkezi dolgozók, a tegna­pi nehéz életű emberek kö­zül jöttek, velük vállalják a közösséget, róluk vallanak a szobrok, képek érzékletes ki­fejezésével. Id. Szabó István, az egy­kori nógrádi uradalmi kerék­gyártó fia maga is apja mes­terségét tanulta ki, s gya­korolta évtizedekig. Művész­ként is hű maradt hajdani ’szakmája nyersanyagához: fába faragja minden szobrát. Nemrég megjelent, kortörté­neti dokumentum értékű ön­életrajzának is a „Fába fara­gott esztendők" címet adta. Tokajba küldött szobraival az idős művész mintha csak cáfolni akarná azt a beska­tulyázó szándékot, amely könyve kiadói fülszövegében is kísért, miszerint ő „kizá­rólag a bányászok szobrá- i sza”. Igaz, hogy legtöbbször 1 a valóban nagyszámú, s je­lentős értékű bányászkom- j pozícióit állították ki, s re- j produkálták. Most azonban j a Karádi menyecske sorozat- J tál, a Kaszafenő, Kenderti­loló, Táncolok, Parasztié) cí­mű, bensőséges hatású 'szob­raival, s a gyermekkorát fá­ba örökítő Anyám és én cí­mű alkotásával meggyőzően bizonyítja, mennyire nem egyetlen témakörre szorítko­zó, hanem emberi teljesség­re törekvő a művészete. Karsai Zsigmondot évek óta közvetlen kapcsolat is köti Tokajhoz: 1965 óta ő a nyári művésztelep egyik ve­zetője. Művészetéhez a kul­csot Erdélyi ház című, nép- balladai tömörségű, kék és barna színekkel komponált képe adja. Az erdélyi gyer­mekkor, a székely falu táj- és emberkörnyezete meghatá­rozó jelentőségű lett egész életében. Ezt tükrözik fe­gyelmezetten komponált, bel­ső fűtöttségű, a lényeget hangsúlyozó festményei. Sok variációban festi meg a tán­coló embert. Ennek nyitja, hogy jómaga nemcsak értő szemlélője, hanem jeles mű­velője a néptáncnak is. (Oly­annyira, hogV a néptánc­gyűjtésben, feldolgozásban való értékes tevékenységéért elnyerte a Népművészet mes­tere kitüntető címet,) Tájképein a hegyek, dom­bok a fő motívumok. Megte­lepedésre is a dombok, he­gyek lábánál húzódó Pécelt választotta. Itt él, alkot, s í> hegyek vonzzák nyaranta Tokajba is. Meg az, a sehol másutt fel nem lelhető lég­kör, amelyet itl, a Hegyalján a művészetek tettrekész ba­rátai alakítottak ki, s amely­ről ismételten is csak elis­meréssel lehet szólni. A KIÁLLÍTÁS megnyitó­ját stílusosan egészítette ki a tokaji Erkel Ferenc ve­gyeskar igényes műsora. Kü­lönösen a Bartók-évfordulót köszöntő borsodi népdalcso­kor előadásával jeleskedtek, Nagy János karnagy vezény­letével az énekesek. Bérce/, József Filmjegyzet | Az emír kincse Ünnepi megemlékezés Sárospatakon Vietnamról KÖZÜLETEK ÉS A VÁSÁRLÓ LAKOSSÁG FIGYELMÉBE! A budapesti Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat közös üzemeltetésében megnyílik szeptember 8-án Borsod megye egyetlen munkaruházati szakboltja Miskolcon, a Bajcsy-Zs. u. 19. sz. alatt. Munkaruhák, munkaköpenyek, cipők, gumicsizmák, kész ágynemű, törülköző, paplan, matrac, takaró és a munkaruházat körébe tartozó egyéb árucikk egy helyen, MUNKARUHÁZATI SZAKBOLTUNKBAN vásárolható meg. BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. Huszonöt év telt el azóta, hogy Japán kapitulációja után 1945. szeptember 2-án kikiáltották a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot. Az ünnepi alkalomból me­gyénk több városában, köz­ségében gyűléseken emlékez­tek meg Borsod dolgozói a baráti nép negyedszázados jubileumáról. Sárospatakon a művelődé­si házban nagy érdeklődés­től kísérve zajlott le az ün­nepi megemlékezés a Haza­fias Népfront járási és váro­si bizottságának rendezésé­ben. Karajz Miklós tsz-el­nök, a járási népfrontbizott­ság elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet, fel­idézve azokat a szenvedése­ket, amelyeken Vietnam né­pe az idegen elnyomás ide­jén átment. Ismertette azt a hősi harcot, amellyel a viet­namiak kivívták független­ségüket és kisöpörve Indokí- nából a gyarmatosítókat, 25 évvel ezelőtt megteremtették a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A gyűlés részvevői lelkes tapssal fogadták az évfordu­lón elhangzott ünnepi meg­emlékezést. Újjáépül Déryné háza Szovjet-Tadzsikisztán ná­lunk még eléggé ismeretlen filmművészetéből mutat fel egy kis ízelítőt a Szuhbat Hamidov rendezte film. A keretet e távoli táj fensége­sen zord. csúcsain hóborítot­ta hegyvidéke adja, meg per­sze a történelmi múlt. Egy tadzsik kisvárosban játszó­dik a történet a harmincas évejcben, amikor a szovjet­hatalom a tanácsapparátus­ban és a rendőrségben már ugyan jelen van, de az el­kergetett emír hívei is meg­találhatók még, s az évezre­des elmaradottságban élő nép is nehezen eszmél méS szabad élete tudatára. Az elmenekült emír kW' cseit egy mozivá átalakítod hajdani mecset rejti. A vi«Z' szatérő banditák ezt a kW' eset akarják megszerezni. 3 helység egykori vöröskatO' női meg újra fegyvert fog' nak ellenük. Izgalmas csata' jelenetek, szédítő lovasváS' Iák, a kalaridfilmek S ok más kelléke torlódik eg>" másra a filmben, kevered''® valami hősies pátosszal, id' ott kis naivitással is. Ég®' szébers érdekes, s — különb' sen a fiatalabb korosztályod" nak — izgalmas alkotás. Egy kínai viszon tagsága i ín á ban Déryné Széppataki Róza 1852—1862-ig e ház egyik részé­ben lakott. Ebben az időben férje, Déry István a diósgyőri kamarauradalom intézője volt. A Diósgyőri Vármúzeum ve- I zetői elhatározták, hogy az érdekes épületet helyreállítják. I Aki a moziban csak mu­latni. képtelen kalandokon szórakozni akar, az nem csalódik a Verne Gyula regé­nyéből készült filmben, ame­lyet Philippe de Broca ren ­dező és a főszerepekben Jean-Paul Belmondo és Ur­sula Andress neve is fémje­lez. Szédítő tempójú, kalandos történet, képtelennél képte­lenebb fordulatokkal, sok­szor már a kalandfilmek pa­ródiájának paródiáját is-ér­zékeltetve. Egy dúsgazdag ifjú nem bírja elviselni gaz­dagságát, és ebből adódik minden bonyodalom. Folyó' a hajsza vízen, vízben. vegőben. szárazföldön, sok' sok országhatáron át s a k®* főszereplő, meg más nag)'' szerű komikusok között kü' lönösképpen két üggefogv0' magándetektív kalandjai " tanak ki szinte folyamat®' san hangos derűt -i nézőt®' ren , Jóllehel. Verne regény alig ismerhető lel a filmbe®' jóformán csak ötletet adót-- minden fantáziát túlszűrni'3,' ló helyzeteket felsorakoztat;.1, szórakoztató iáték Mvet tehetünk. (bin* 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom