Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
Csütörtök, WO. srefst. 3. ÉSZAJC~MAG¥A*ORSZÁG 3 A bérek és a hatékonyság Fejlődésünk NEM VÉLETLEN, hogy ________a jöv edelemszabályozás — s ezen belül a bérszabályozás — rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos gazdasási bizottsági határozat máris élénk érdeklődést váltott ki 3 vállalati gazdasági vezetők, közgazdasági szakemberek körében. S ez az érdeklődés természetesen nemcsak a IV, ötéves terv kezdetétől érvényes, új szabályozóknak, 3 bérfejlesztés rugalmasabb tehetőségeinek, hanem — legalább ennyire — az ezektől várható hatásoknak, eredményeknek is szól. . Mint ismeretes, a továbbfejlesztett szabályozók igen fentos feladata, hogy hatékonyabb gazdálkodásra, az élőmunkával való takarékosságra ösztönözzék a vállalatikat. A munkaerő-helyzet ,;s a termelékenység kedvezőtlen alakulásában — más tényezőkkel együtt — nagy szerepet játszott az átlagbér- szabályozás eddigi — bár 1B70. január 1-től kis mértékben módosított — rendszere is. Hiszen a megálla- pított bázis-bérszínvonalig a béreket termelési költségként számolhatták el, míg az ezen felüli bérfejlesztés a részesedési alapot terhelte. Ráadásul ezek a bérfejlesztések eVről évre összeadódtak, s '-gyre nagyobb összeggel terhelték a részesedési alapok A vállalatok számára jóval olcsóbb és kényelmesebb hiegoldásnak tűnt, ha a hatékonyság növelése helyett kihasználták a bérszabályo- ^sban rejlő „számtani lehetőségeket”, vagyis, ha létszámnöveléssel, különösen, ha alacsonyabb keresetű dolgozók felvételével „elrontották" az átlagót, s azután ezt ú.ii'a „feljavították” — egyszóval; jobb munka helyett Ügyes számolással teremtették meg az olcsó bérfejlesz- tés lehetőségeit. | A TERMELÉKENYSÉG, 3 kialakult munkaerőhiány s — ezekkel összefüggésben a bérszabályozás problémáival nem először foglalkozunk. Most azonban, a IV. ötéves terv küszöbén feltétlenül indokolt, hogy még egyszer áttekintsük eddigi problémáinkat, s ezekkel összehasonlítva vizsgáljuk meg, mit várhatunk a továbbfejlesztett. szabályozóktól. A jövedelemszabályozási rendszernek ezúttal csak egyetlen fontos elemét:, a bérszabályozást emeljük ki. Mint arról már hírt adtunk, a szocialista iparban a béreket január 1-től teljes egészébon a termelési költségek között számolhatják el a vállalatok. Természetesen a bérfejlesztés " ezután is szorosan kapcsolódik az elért nyereséghez. De új módon alakul ez a kapcsolat. Az új szabályozás alapja az átlagbér helyett az egy főre-jutó „bér plusz nyereség” lesz. Ha ez növekszik, a növekedés minden százaléka után az átlagos bérszínvonal 0,3 százalékkal növekedhet. A bérfejlesztés után a vállalatok a részesedési alapból kedvezményes — 50 százalékos — adót fizetnek. Igen lényeges, hogy ezt az adót csak egyszer, a bérfejlesztés évében kell megfizetniük, a következő évben ismét csak az akkori bérfejlesztés terheli a részesedési alapot. Jól látható, hogy ha egy vállalatnál például 10 százalékkal nő a „bér plusz nyereség” egy főre eső összege, akkor 3 százalékos kedvezményes bérfejlesztésre nyílik lehetőség. A szabályozó rendszer ennél nagyobb mértékű bérfejlesztést is megenged, azonban ilyenkor a részesedési alapból progresszív adót kell fizetni. Az eddig elmondottakból egyértelműen következik, hogy a vállalatok fokozottan érdekeltek lesznek az említett mutató alakulásában. Feltétlenül lecsökkennék: a korábbi „számtani” lehetőségek. Maga az a tény, hogy a bérfejlesztést, szabályozó mutató tartalmazza az egy fő által megtermelt nyereséget, a termelékenység növelésére ösztönöz, s elveszti korábbi „vonzerejét” a felesleges létszámbővítés is. JOGGAL VÁRHATJUK | tehát, hogy a IV. ötéves terv időszakában a termelés hatéEsőzések okozta gondok Mezőkövesden Az elmúlt hónapokban lehullott nagy mennyiségű csapadék Mezőkövesden is Rendkívüli helyzetet terem- feit. Háromszor öntött ki a fjs Hór patak, s a Kavicsos ö vízszintje is több méterrel hfegemelkedett. Ennek kö- Rótkeztében a környéken a feltörő talajvíz elöntötte a 'akóházak és a középületek pincéit, a gabonaraktár mo- °rházát és az 1. sz. általá- p°s iskola alagsorát. A kutak része is szennyezett, s fertőzés veszélye ál! fenn. A nagyközségi tanács min- I n intézkedést megtett, 'pS.v az esőzések, a belvíz pkozta gondokat megszűntbe. a lakosság figyelmét, felhívták a kutak szennye- Rettségére, s arra, hogy csak ^tralt vizet fogyasszon. A ^nvicsos tó vízszintjét az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság nagy teljesítményű szivattyúinak segítségével csökkentik. A vizet a Kánya patakon keresztül vezetik le. Így lehetővé válik az iskola alagsorát elöntő talajvíz elvezetése, vissza- szivároglatása. A tárház pincéjéből is kiszivattyúzzák a vizet, hogy a szárító berendezést mielőbb ismét működtethessék. Az elkövetkező években véglegesen elhárítják Mezőkövesden a helyi vízkár-veszélyt. A Kavicsos tavat alagcsövezéssel megcsapolják. A negyedik ötéves terv során pedig rendezik a Kánya és a Hór patakot. Ehhez a nagy beruházáshoz az Országos Vízügyi Hivatal 20 millió forintot biztosit. Pataki István 23 ezer fonna többlet konysága kedvezőbben alakul.. De — mint ezt a minap Buda István munkaügyi miniszterhelyettes a megyében működő vállalatok, szövetkezetek politikai és gazdasági vezetőinek aktívaértekezletén hangsúlyozta —, a szabályozók nem képesek önmagukban mindent megoldani. A IV. ötéves terv céljainak teljesüléséhez az is szükséges, hogy a vállalati kollektívák és felelős vezetőik ismerjék a társadalommal szembeni kötelezettségeiket, s ezeknek megfelelően végezzék munkájukat. Talán nem is kell mondani, hogy ezzel senki- ] nek sem kell megvárnia 1971. január elsejét. Ebinek Tibor A közép- és hosszútava gazdasági döntések megalapozásakor általában a következő tényezőket célszerű figyelembe venni: a környezeti feltételeket (a világpiac, a nemzetközi ' munkamegosztás, a műszaki- technikai haladás várható alakulását) és e környezetben feltárható és kiaknázható lehetőségeket, az ország rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőforrásokat, továbbá a szociológiai és társadalompolitikai tényezőket. Ezeket a stratégiai tervezés összetevőinek is nevezhetjük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tényezők egyenkénti feltárása, megállapítása kevesebb problémát okoz. mint valamilyen választott célrendszerben — a mi esetünkben a gazdasági fejlőNyár vége közeledik. Megkezdődtek az őszi munkák a borsodi határban. dés legkedvezőbb ütemének meghatározásához — történő együttes alkalmazásuk és összehangolásuk. A stratégiai tervezés művészete éppen abban áll, hogy mennyire képes megteremteni e tényezők dinamikus egyensúlyát, összhangját. Az egyes elemeket. önmagukban mérlegelve ugyanis eltérő eredményekre és következtetésekre juthat a tervező. Miután az MSZMP Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta a népgazdaság IV. ötéves tervének irányelveit. érthető módon érdeklődés tárgyává vált a közvéleményben. hogy a gazdasági fejlődés előirányzott üteme mennyiben reális; nem lehetne-e a népgazdaságot gyorsabban fejleszteni ? A fejlődés ütemének helyes, reális megválasztása fontos szerepet játszik mind a terv belső összhangja, konzisztenciája, mind a tényleges gazdasági folyamatok tervszerűsége és az ország gazdasági stabilitása és társadalmi-politikai közérzete szempontjából. A túlságosan alacsony fejlődési ütem éppen úgy nem ösztönöz, mint az irreálisan „feszített” tér- vek. A növekedési ütem önmagában még nem jelenti sem az adott ország gazdasági helyzetének, vagy tényleges fejlődésének minősítését. Évi 7—8 százalékos nemzeti jövedelem-növekedés is lehet kedvezőtlen, ha a megtermelt új érték összetétele nem jó, például, ha aránytalanul nagy részét kell készletekben tárolni, vagy ha a gyors ütemű nö-, vekedés importvonzata olyan nagymértékű, hogy az tartós fizetési mérleg-problémákat okoz stb. Am ennek az ellenkezője is igaz lehet, amikor a viszonylag alacsonyabb, 4—5 százalékos gazdaságfejlődési ütem is kielé gítőnek bizonyul, meri, kedvezően hat a bel- és külgazdasági egyensúly alakulására. Természetesen az ideális körülmény az, amikor a gazAz sngai műtrágyázást bázis Az LKM dolgozoi szeptem ver 1-ig 23 ezer tonna nyersbal és hengerelt áruval ^ártottak többet, mint a »Mt év azonos időszakában, teljesítették az eddigi Műszakra vonatkozóan vállalásukat. A gyár dolgozói és vezetői úgy vélekednek, hogy az év további részében várhatóan még jelentősebb ered- . ményekről adhatnak számot. | Az ötlet es a terv régebbi. Kis területen, kis meny- myiségben eddig is kísérleteztek gazdaságok folyékony műtrágyázással. Az Ongai Állami Gazdaságban viszont, az országban először nagyüzemi méretekben tervezték meg a kísérletet. Ehhez azonban meg kellett teremteni a korszerű műszaki bázist. Tavasszal, kezdték az építkezést, A beruházás költségének nagyobb részét, — 85 százalékát — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi, valamint. a Nehézipari Minisztérium műszaki fejlesztési alapból biztosította. Az ongai bázis ugyanis ; csak első egysége egy országosan megvalósítandó kemizálás-fejlesztési programnak. NDK'ból vásárolt tartályok A telep már kész. Augusz- lus 18-án ünnepélyesen adta át rendeltetésének dr. Di- mény Imre miniszter, s azóta üzemel. Nyolc darab henger alakú, egyenként 50 köbméter űrtartalmú tartály sorakozik a vasbeton lábakon. Valamennyit az NDK- böl vásárolták, s ott már nagyüzemi méretekben is bizonyítást: nyert: a műtrágyák folyékony felhasználása jobb — gazdaságosabb és hatásosabb —, mint a hagyományos módszer, amikor szilárd — szemcsés, vagy porított — állapotban juttatják a műtrágyákat a talajba. A folyékony műtrágyát speciális gépek juttatják a talajba. Van olyan berendezés, amely eke után kapcsolható. — Olcsóbb-e így a műtrágyázás, mint a hagyományos módszerre] ? Szemző János igazgató válasza: — Sokkal olcsóbb. A talajművelés során azzal egy menetben jut "be a műtrágya a talajba. Igaz, a tároló telep és a speciális gépek beruházási költsége magas, de megtérül. Ez a telep ugyanis harmincezer katasztrális hold területet bír kiszolgálni. közös üzemel id és Az Ongai Állami Gazdaságnak nincs ennyi földje. Ezért, összefogott a her-nád- németi Hernádvölgye Termelőszövetkezettel. A két tizemnek négy-öt év alatt térül meg a teljes beruházási költség, a 10 millió forint. Az Ongai Állami Gazdaság és a hernádnémeti tsz berendezkedtek a rétek és legelők műtrágyázására is. Ugyancsak hat speciális gépet vásárolt a gazdaság. Ezek is NDK-gépek. a gyakorlatban nagyszerűen beváltak. A rét- és mű t rágyázó gép csoroszlyái meghasítják a talajt, a csoroszlyák mögött vezetőcső függ, s. ezeken jut a folyékony műtrágya a talajba. A csoroszlyák mögött záróhenger gurul amely a meghasított talajt visszatömöríti. Egy gép napi teljesítménye 15—20 katasztrális hold — a talaj kötöttségétől, fekvésétől és más adottságaitól függően. Szilárd műtrágya tároló is épül A folyékony műtrágyát tároló telep mellé jövőre felépítik a szilárd műtrágyát tároló telepet, és akkor alakul ki a műtrágyázási bázis, ugyancsak az országos ke- mizá 1 ás -fej 1 esztés i program keretében. Ennek azonban teltétele, hogy a MÉM és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet hozzájáruljon a fejlesztéshez. Belép a vállalkozásba a Borsodi Vegyikombinát is. Repülőgépeket is vásárolnak, s így a talajállapottól függetlenül biztosítják majd 'harmincezer hoidnyi terület műtrágyázását. Üjabb társ is jelentkezett: a Taktaközi Állami Gazdaság. Így a két állami gazdaság. a hernádnémeti tsz és a BVK biztosítani tudják a beruházás anyagi fedezetét. És biztosítani tudják a 30 ezer hold területet. — A műtrágyázási bázis kiépítésének vannak-e akadályai ? • — Elvi akadályok nincsenek — válaszolt Szemző János. — Gyakorlati feladatok vannak még. A miniszteri- um és a gépkísérleti intézet. elvileg támogatja kezdeményezésünket, és tervünk megvalósítását. A gyakorlati problémákat majd megoldjuk. Legkésőbb két éven belül egy nagy műtrágyázás! bázist építünk fel gazdaságunkban. (sz. j.) dasagi fejlődés viszonylag gyors üteme a gazdaság, tartós egyensúlyával párosul. A IV. ötéves terv az 1971—75. évű időszakra a nemzeti jövedelem 30—32 — évi átlagban 5,5—6 százalékos növekedését irányozza elő. Ez az előirányzat a bevezetőben említett tényezők sokoldalú elemzése alapján alakult ki. Realitását mindenekelőtt azzal alapozták meg, hogy a gazdasági fejlődés megtett útját kritikus elemzés alá vetették. Minden tervezőmunka lényege azonban az előretekintés; igaz. minél mesz- szebbre tekintünk, annál nagyobb a bizonytalanság foka. Mégis célszerű a gazdasági és társadalmi fejlődés fő folyamatait minél hosz- szabb távon megrajzolni és kialakítani azokat a hosszútávú elképzeléseket, amelyek a fejlődés kívánatos irányát és az elérhető fejlettségi színvonalat meghatározzák. A társadalmi és gazdasági fejlődés egészéi átfogó távlati tervezés most folyik először hazánkban. Á népgazdaság középtávú tervének elkészítése így — ezúttal — szerves részéi képezhette a hosszútávú tervmunkának és fő céljait tekintve előbbre mutat az ötéves időszaknál. Például a hosszútávú célok között szerepel: — a gazdaság magasabb fejlettségi szintre történő emelése, az. ehhez szükséges,, a tudományos-technikai fejlődésen alapuló és az azzal összhangban levő termelési szerkezet és infrastruktúra kialakítása oly módón, hogy a magyar népgazdaság a fejlettség és a hatékonyság magasabb színvonalán áW> országokéhoz közelítsen; — a nép életszínvonalának állandó emelése, a gazdasági fejlettségnek es a szocialista társadalmi rendszernek megfelelő életkörülmények és életmód kialakítása, a városi és a falusi életmód közelítése, a mai értelemben vett lakáskérdes megoldása, az egészségügyi, a szociális és a kulturális ellátás javítása, a fogyasztási szerkezei korszerűsítése. A IV. ötéves terv irányelveit tüzetesen elolvasva közvetlenül és közvetetten rábukkanhatunk ezekre a célokra. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei ugyancsak ezekből a célokból indulnak ki. ami azt jelenti, hogy a párt és a kormány középtávú gazdaság- politikai programjai hosszútávú stratégiai megfontolásokon alapszanak. Ez igen nagy fontosságú a nyugodt, kiegyensúlyozott gazdaság- politikai légkör, a szükséges stabilitás biztosításához és a kellően át nem gondolt gazdaságpolitikai ..fordulatok” elkerüléséhez Gépesítés a szénbányákban Az idén a korábbinál nagyobb ütemben gépesítették a különböző munkafolyamatokat az ország valamennyi szénbányájában. Az erőfeszítések elsősorban a lapátolás megszüntetéséért 1 örténtek. Az idén már 15 millió ionná szén felrakását végezték gépek. A rakodógépeken kívül 05 lengyel, szovjet és nyugatnémet gyártmányú fejtő-jö- vesztő. és 29 vágathajtó gép végzi a nehéz munkafolyamatokat. A legnagyobb fejlődési a szállítás gépesítésé- 'ien érték el: az idén már az issztermelés 90 százalékét ■épek szállítják , Kitűnő eredni- ny: értek el a frontfejtések komplex képesítésében is.
