Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
Csütörtök, 1970, siept. 24. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ; A párt- ; oktatási év előtt V ita, módsz, eszközök \n ózdi tervezőiroda párttagjainak alapos (elkészülése Előre kell bocsátani, sajátos helyzetben van az Ózdi Kohászati Üzemek tervező- irodájának pártszervezete. Azokhoz a ritka üzemi alapszervezetekhez tartozik, ahol minden dolgozó minimálisan középiskolai, technikusi végzettséggel rendelkezik, s szokatlanul magas a mérnökök aránya. Nemcsak az általános és a szakmai műveltségszintje magas ebben az alapszervezetben, a politikai is. Az újságíró ez alkalommal arra voll kíváncsi, hogyan készülnek egy ilyen alapszervezetben a pártoktatási évre, milyen gondolatok, ötletek foglalkoztatják az alap- szervezet vezetőit. A kérdések nyomán valóságos vitafórum alakult ki a párlokla- lás megszervezésével megbízottak között. Kitűnt belőle, hogy nem először beszélgetnek, vitatkoznak a témáról. • — Alapszervezetünknel a pártoktatási forma kiválasztását mindig a célszerűség határozta meg — mondja Varga Tibor, az alapszervezet titkára. — Két évvel ezelőtt, az új gazdasági mechanizmus időszakában a világpolitikai és világgazdasági kérdések ipari tagozata oktatási kört, a tavalyi oktatási évijen pedig a szocializmus építésének kérdéseit választottuk. Erről csak annyit: mindkettő nagyon hasznos volt, segített olyan politikai és gazdasági fogalmak megértésében, amelyek nélkül a mechanizmus, vagy mai gazdaságpolitikánk céljai nehezen lennének érthetőek. Most viszont már úgy erezzük, bátran választhatunk más, esetleg magasabb szintű oktatási format. Tavaly pártbi- zottsági szinten, kísérleti jelleggel bevezették a szabad tematikájú oktatási formát, s a tapasztalatok kedvezőek voltak. Az idén mi is ezt az oktatási formát választjuk. _ Milyen elképzelések v annak a tananyag, illetve a téma kiválasztásáról? — Még nem készüli- el az oktatási év „tematikája”, viszont úgy érezzük, rendkívül izgalmas feladat előtt állunk. A témakiválasztásról csak annyit: nem akarunk elszakadni a mindennapi élettől, s aktuális, olyan kérdéseket tűzünk napirendre, amelyek az embereket foglalkoztatják. Ilyen kérdésekben napjainkban. azt hiszem, nem szenvedünk hiányt. V © ■ Miksztai Zoltán, a gépészeti osztály vezetőhelyettese, a tervezőiroda KlSZ-szemináA Diósgyőri Gépgyár műszaki házában ünnepélyesen megnyitották a külszerelök egyéves tanfolyamát. Megnyitó beszédében Kovács Zoltán termelési igazgató többek között a következőket mondotta: Az elmúlt évek során a DIGÉP termékei túljutottak az ország határain. Jelenleg több mint 30 országba exportálunk, a gyártmányaink mintegy egy- harmad részét. Az egyre bővülő külkereskedelmi kapcsolatok tették szükségessé a tanfolyam létrehozását, s célunk az, hogy néhány év múlva minden kiutazó dolgozónk rendelkezzen a tanfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. Ezek a dolgozók nemcsak a vállalatot, hanem távol hazáriurnának vezetője arról tájékoztat, hogy a szabadon választott aktuális t- iá megvitatása a KISZ.-í'iataloknál is nagy tetszésre talált, A KISZ-oktatásnál a szabad témaválasztás igaz, kezdetben kicsit spontán módon történt. Ugyanis a KISZ-esek politikai képzettsége is magasabb az átlagosnál. Az előírt tananyagot fele idő alatt átvették, s a megmaradt időben aktuális kérdések megvitatását tűzték napirendre. — Gyakran olyan nagy volt az aktivitás, a vita, hogy az idő késő estébe nyúlt, de még akkor sem gondolt senki sem hazamenésre. Igaz, a tervezőiroda KISZ-oktatásait a legjobbnak értékelték. De a szabadon választott témákról más csatornákon is kedveid véleményeket kaptunk. Alapszervezetünkből tavaly hárman részt vettek a csúcs- vezetőségi szinten először szervezett, folyóirat-tanulmányozó körön, s párttagjaink nagyon jó véleménnyel jöttek vissza. — Hogyan szervezték a partoktal ás részvevőit ? — Nem kellett „toborozni" — mondja az alapszervezet párttitkára. — Együtt szerveztük a pál l, a KISZ és a szakszervezeti oktatást. Igyekeztünk mindenkit oda irányítani, ami politikai képzettségének a legmegfelelőbb. • — A politikai érdeklődés, a vitakészség, s a témakiválasztás, tehát az oktatások tartalommal való megtöltése nem gond nálunk — fűzi hozzá Kovács Zoltán kutatómérnök. — Sok éve vezetek párt- és KlSZ-oktatáso- kat, szemináriumokat, s én az oktatások módszerét tartom elavultnak. Ma, a televízió korszakában már nem lehet elég, hogy az előadó elolvassa, amit jegyzetelt. Fel kellene használni a technikát a pártoktatásokban is. Szerintem több központilag készített diafilmre, vagy akár „mozgófilmre”, szemléltetőeszközökre, tablókra lenne szükség. Sajnos, még megfelelő világgazdasági térképünk sincs. Nagyobb gondot kellene fordítanunk az előadók módszerbeli felkészítésére is. A jó módszer ugyanis még jó felkészültség esetében is elengedhetetlen. Magam is több módszerrel próbálkoztam. Tavaly például több esetben felhívtam az oktatás részvevőinek figyelmét, hogy előadásomban három alapvető elvi hiba lesz. Találják meg, s bizonyítsák be az ellenkezőjét. Kevés olyan aktív foglalkozásunk volt, mint akkor. 0 Sok mindenről szó esett még rövid beszélgetésünk alatt. Krammer János mérnök, a szakszervezet vezető propagandistája például el- ; mondotta, hogy a módszerekről a gyakori vitájuk, „út- ! keresésük” nem felesleges, s j haszontalan. Így döntötték el például, hogy központi anyag ! hiányában maguknak készítenek tablókat, szemléltetőeszközökéi. Ahol ilyen alapossággal, s ! igyekezettel foglalkoznak az oktatás előkészítésével, ott megvan rá a biztosíték, hogy jövőre is eredményes oktatási évet zárhassanak. Tóth István (Tudósítónktól) Ismeretes, hogy az ország legnagyobb acélgyái-tó kombinátjának alapítási ideje 1770. július 28-ra nyúlik vissza. Fazola Henrik egri lakatosmester kutatásai és javaslatai alapján Mária Terézia, ekkor határozta el, hogy vasolvasztót létesíttel a Bükk lejtőjén, a mai Ómassán. A 200 éves, a jubileumi ünnepségsorozatról mind a hazai, mind a külföldi újságírók részletesen beszáll oltak. Csaknem 100 napi- áp, hetilap, folyóirat cikkei ilapján tájékozódtak az ol- asók a Lenin Kohászati 'füvek múltjáról, jelenéről, lövőjéről. Több százra tehe tő azoknak a diákoknak szó- ma, akik az újságokból nyert ■ lies ülés alapján levélben keresték fel a vállalatot, részletes információkat kérlek, hogy közelebbről is megismerjék az ott dolgozó | emberek tevékenységéi. Sok I levél érkezett idős dolgozókAz MSZMP X. kongresz- szusánaK irányelvei a megteli fejlődésre visszatekintve összegezve megállapítják: „.4 munka során sok akadály kellett leküzdeni, s meg kellett oldani számos, a szocia lista társadalmi fejlődésen belül támadt ellentmondást ■4z összességében sikeres munka eredményeként népünk e'öbbre jutón a szocializmus útján." Az itt következő fejtegi lésben abból indulok ki. hogy a marxista—leninista filozófia egyik alaptétele, nevezetesen az ellentmondó1 egysége és harca hogyan érvényesül társadalmi fejlődé síinkben. A megtett ül iné lyebb elméleti igényű elem zése azt bizonyítja, hogy a szocializmus fejlődése is szükségszerűen el len I monda - sós. A szocializmus alapjai lói, akik többek között azt ja- ; vasolják. hogy a gyáralapító Fazola Henrikről nevezzenek el utcát, s állítsák fel szobrát. (Ilyen utca van a III. kerületben, szobor pedig a kolióipari technikumban.) A napokban a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett, levél a gyár vezetőségéhez. A levél írója Kurt. Vetter, a Gershdorf Hohenstein—Emstthal kul- túrszövetség elnöke. Kurt Vetter — mint írja — a Daily News-ból értesült a diósgyőri gyár jubileumi ünnepségéről és arról, hogy a nagy múltú vas- és acélgyéi emlékplakettet, jelvényt és bélyeget: bocsátott ki ez alkalomból. A német levélíró ebből kért egy-egy példányt a. kultúrközpont részére. A gyárvezetőség szívesen teti eleget Kurt Vetter kérésének: elküldte jubileumi kiadványait, hogy tovább öreg bítse a gyár patinás hírnévéi Nag>> Gusztáv nak lerakásáig elsősorban a termelési viszonyokban jelentkező ellentmondások megoldása állt előtérben. Amikor például « löld magántulajdona a termelőerők fejlődésének akadályává vált, a tulajdon termelőszövetkezeti formájának létrehozása és megszilárdítása volt ezen ellentmondás megoldásának módja. Ebben a konkrét ellentmondásban — amely a munkásosztály és a parasztság közölt feszült — mindkét oldal progresszív kapcsolatban állt a másikkal, hi- ?y.en a dolgozó parasztságnak csak vélt érdekei fűződtek a magántulajdon fenntartásához, de valóságos érdekei a lermelőprök nagyarányú fejlődéséhez, a me- zőgazdasági nagyüzemekhez' kapcsolódtak. .„4 szocialista tulajdonviszonyok uralkodóvá válásával — olvashatjuk az irányelvekben — kibővült és teljesebbe vált a munkásosztály cs szövetségese, a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága a szo( .aliz- tmis építésének alapvető kérdéseiben." Ezl az érdekazonosságot sem szabad azonban ellent- mon dá smentesen. a bszolút azonosságként felfogni. Minden azonosság belső különbségeket, ellentmondásokat tartalmaz, állandóan „meg- szüntetve-megőrizve" magát az állandó változás folyamatában, Ebben a konkrét ellentmondásban is jelen van az érdekek egysége és ellen- léte. harca. így például az egyéni és a társadalmi, a termelői és a fogyasztói érdekeké. Mindkét osztály, mint termelő érdekelt a jövedelmezőségben és mint fogyasztó a minél olcsóbb árakban. i „A reform — mulatnak rá az irányelvek — új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista' népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom szamára; elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági érdek., a vállalati és szövetkezeti csoportérdek. valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen ...” Ahhoz, hogy az érdekek valóban összhangba kerüljenek. ezeket az érdekeket ütköztetni és egyezteti! i kell azon a szinten, ahol elsősorban jelentkeznek. Ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy ennek akár egyének, akár csoportok jogtalan ha - szonélvezői legyenek. Az egyéni és társadalmi érdekek egysége annál mélyebb lesz például — minél jobban fejlődnek ki az ellentétek köztük, totális egyénné az egyik uldalon és tökéletes társadalommá a másikon. Egy konkrét példával legyen szabad ezt illusztrálni : a teljes foglalkoztatottság — mint társadalmi érdek — és a vállalati gazdaságosság közi ellentmondás jelentkezhet. ami a munkaerő-vándorlás egészségtelen megnövekedésében nyilvánulhat meg. Az egyéni érdeket sértenénk meg. ha visszaállítanánk a munkahely-változtatás adminisztratív kötöttségeit. bár szélsőséges esetekben erre is szükség van. Mégis — hosszabb távon — helyesebb az érdekek egyeztetésének útját választani: a törzsgárda fokozottabb megbecsülésével, az új munkásokkal való intenzívebb foglalkozással. a munkahelyi légkör a körülmények javításával. átképzéssel slb. Ugyanakkor mindez az egyen részéről is igényli a társadalmi érdekek helyes felismerését Az ellentetek , egysege és harca — a fejlődés forrása és hajtóereje Az ellentmondás kifejlődését tehát a társadalmi fejlődés normális állapotának tekintem. Am a fejlődés hajtóereje sohasem a szélsőséges, úgynevezett g; Sikeres ellentétek között fennálló ellentmondás. Például a magántulajdon és a társadalmi tulajdon közötti ellentmondás nem gyakorol érdemi hatást a szocialista társadalmi feilödésre. A társadalom és .1 társadalomellenes, bűnöző elemek közti elleni- mondás inkább gátja a fejlődésnek. A szocializmus építésének jelenlegi időszakában az alapvető érdekek közös tartalma következtében az ellentmondások olyan típusa dominál, ahol az ellentétek mindkét oldala tartalmaz egyező vonásokat, törekvésük iránya közös, de az ellentétek egyesítését csak harc utján lehet, elérni. így például az anyagi érdekeltség es az erkölcsi-politikai érdek összekapcsolása, összhangja nem érhető el az egyenlősdi elleni harc nélkül. Mint ahogy a személyi és társadalmi érdekek egyesítése harcot követel a társadalomellenes magatartás, a közösség megkárosítása ellen. Az irányelvek ezt úgy fogalmazzák meg. hogy „Az önző kispolgári életszemlélettel. magatartással szemben erősítenünk kell azt a meggyőződést. hogy az egyén csak a: társadalommal, együtt boldogulhat.'' Mivel a szocializmusban az alapvető érdekek azonossága dominál, az általános ellentmondások csaknem minden korlát, nélkül kifejlődhetnek és az érdekek egyezése teszi lehetőié, hogy az ellentétek közötti harc ne antago- nisztikus formában folyhasson le. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kapitalisták, a volt kizsákmányoló osztályok maradványai a meg nem oldott és elmélyülő ellentmondások kihasználásával a társadalmi fejlődéssel szembeállíthatják a félrevezetett tömegeket. Az ellentmondásokat tehát idejében kell megoldani, mert h-a az újra való áttérés idő előtti, vagy késlekedő, veszélyessé válhat és a társadalmi fejlődés gátiává lehel Az objektív ellentmondások tehát szükségszerű velejárói a társadalmi fejlődésnek. Ezeknek azonban semmi közük nincs ahhoz a kispolgári felfogáshoz, amely szerint az ellentmondások keletkezésének okai szubjektivek. tudatlanság, vágj’ az irányítás hibái. Természetesen vannak ilyen .,ellentmondások” is. de ezeket nem lehet abszolutizálni és szocialista fejlődésünket hibák gyűjteményének tekinteni. Az ilyen felfogás nem más, mint a szocializmus növekvő sikereivel szembeni kispolgári, polgári összeférhetetlenség. Ez. a gondolkodásbeli magatartás nem a szocializmus valóságos ellentmondásainak felismeréséhez vezet, hanem a felületen marad, és az itt-ott. még fellépő egyenetlenségeket úgy fogja fel, mint a szocializmus lényegét. A hamis elleni mondások ellen fel kell lépni de nem kell félni a lársrvi" imi fejlődés valóságos ellentmondásaitól. nem szabad őket elkerülni, hanem fel kell ismerni és helyesen megoldani, meri ezek a társadalmi fejlődés v>Vv,! hajló- erői. Bogár Károly Kill szerelői tanfolyam a DIGÉP-ben juktól, Magyarországot is képviselik. Az elkövetkező egy év alatt a több mint hetven szerelő konstrukciós, technológiai, villamos és szerelési témákról hallgat előadásokat, kereskedelmi és jogi ismereteket szerez, valamint az egyetem idegen nyelvű lektorátusáról hívott oktatók se gítségévei a szükséges ol'or és német műszaki nyelvisül« retet sajátítja el. A DIG Ív néhány éven belül kiépii külföldi szervizhálózatát hogy vevőinek igényeit, meg felelő gyorsasággal és színvo nalon kiszolgálhassa. A tan folyam létrehozása a gyár vezetőinek előrelátását, helyes döntését, annak gyors megvalósítását tükrözi. A Lenin Kohászati Müvekben a salakot üstkoesikban szállítják a „salakhegyrc”. Óit a megfagyott felső réteget át keli törni. Utána önthető ki a folyékony vörös salak. Képünk a salak granulálásinál készült. Ás LKM kiadványa as NDK-ban íársaoainii ijiiisiÉ ■ hajtóereje
