Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
Yesórnop, 1970. slept. 20. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Tudomány — technika Narancsszínű ing Veszteségmentes műtrágya-tárolás Az Ongai Állami Gazdaság ammóniatclcpc. A műtrágyákat tárolás alatt jelentős károsodás érheti. A többször megismételt vizsgálatok szerint a szabadban tárolt műtrágyák hatóanyag tartalmának 5—20 százaléka kárbavész. Ezenkívül az is kárnak számít, hogy összetapadhatnak, megcsomósodhatnak, mert a kiszórás előtti szétverésük vagy megtörésük emeli a műtrágyázás költségét. Ezért fontos, hogy a műtrágyákat megfelelő módon tároljuk a felhasználásig. Szilárd műtrá<fyáli A szilárd, tehát por alakú vagy szemcsézett műtrágyák akkor károsodnak legkevésbé, ha azokat műtrágya tárolására épített raktárakban helyezik el. Mivel erre legtöbbször nincs lehetőség, a szakemberek egyéb, ■ köny- nyebben megoldható és ugyanakkor lehetőleg minél kevesebb veszteséggel járó tárolási módokat keresnek. A műtrágyák ömlesztett tárolása esetén javasolják, hogy műanyagfólia palástokkal fedjék be, mert ez jelentős védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Hasonlóképpen óvhatok meg a zsákolt műtrágyák is. Az így csomagolt műtrágyák szállítása, rakodása, felhasználása viszont nehézkesebb, mint az ömlesztetté, ezért bármenynyire csökken a műanyagzsákok ára, a műtrágyák jelentős részét továbbra is ömlesztve fogják szállítani, tárolni. Várható tehát, hogy a műanyagzsákos csomagolás és tárolás helyett a szabadban, a levegő kiszívatásával légmentesen záródó műanyagfólia alatti tárolás fog elterjedni a jövőben. Ennél a tárolási módnál is fontos, hogy szemcsézett, másnéven granulált legyen a műtrágya, és ne por alakú, amely könnyen összeáll, megcsomó- sodik. Ez az igény viszont jelentős többletfeladatot okoz a műtrágyagyáraknak. A jóvá útja Különös gondot okoz a folyékony műtrágyák tárolása. Már 11142-ben kísérleteztek folyékony műtrágyákkal, de csak az utóbbi évtizedekben kezdték ezeket nagyobb mértékben felhasználni. Előnyük, hogy egyszerűen gravitációval vagy szivattyúval továbbíthatók, és sokkal gyorsabban kiszórhatok, mint a szilárd műtrágyák. Ezenkívül olcsóbbak is. Ezért ma már egyes országokban a felhasznált nitrogénműtrágya meny- nviség több, mint egyharma- dát folyékonyan adagolják, leggyakrabban 20—44 százalék nitrogént tartalmazó vizes ammóniaoldat formájában. Emellett használják — jelenleg ugyan még ritkábban — a nagy nyomású am- móniagázt. a cseppfolyós ammóniát is. Ennek nitrogén- tartalma 82,5 százalék, és így ma ez a legtöményebb nitrogén műtrágya. Ezeken kívül foglalkoznak a kevert, tehát többféle hatóanyagot tartalmazó folyékony műtrágyák előállításával és felhasználásával is. A folyékony műtrágyák használatához azonban megfelelő tároló, és elosztótelepek kellenek, ahol erre a célra felállított tartályokban tárolják a műtrá - oldatokat. A tartályok többnyire gömb alakúak, és több ezer köbméter űrtartaimúak is lehetnek. Ahol viszont különböző összetételű folyékony műtrágyákat tárolnak, előnyösebbnek bizonyulnak a kisebb, hengeres tartályok. A tartályokat rendszerint folyt- acélból vagy rozsdamentes acélból készítik, mert a vizsgálatok szerint ezek állnak ellen legjobban a műtrágyaoldatok korróziós hatásának. De készítettek már rugalmas műanyagfóliából is háromezer literes folyékony műtrágya-tárolókat. Hazánkban az első A cseppfolyós ammónia-tű- i rolóknál a korrózió-veszélyen kívül figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a nagy nitrogéntartalmú műtrágyának a nyomása 20 C hőmérsékleten 7,7 atmoszféra. A tartályoknak tehát a nagy nyomást is állniuk kell. Hazánkban is építettek már cseppfolyós ammóniatároló telepet az Ongai Állami Gazdaságban. Ez az egyik alap- létesítmény a folyékony műtrágyák hazai üzemi alkalmazásához. A tárolótelep tartályaiból a folyékony műtrágyát tartálykocsival szállítják a mű- trágyaoldatok kijuttatására alkalmas gépekhez. Ezeknek a gépeknek egyik fő része ugyancsak egy tartály, amelybe a tartálykocsiból átszivattyúzható a folyékony műtrágya. Innen elosztó szerkezeten át gumitömlőkbe kerül a műtrágyaoldat. A gumitömlők a gépek talajművelő szerszámai — a kapatestek, a tárcsalemezek — aló, tehát nyolc-tíz cm mélyen a talajba vezetik a folyékony műtrágyát, hogy el ne illanhasson. A folyékony műtrágyák alkalmazásánál feltétlen figyelembe kell venni azt, hogy robbanást okozhatnak, és a velük dolgozó emberek egészségére is károsak lehetnek, ha nem tartják be az elővigyázatossági rendszabályokat. Ezek közül a legfontosabbak: használatuk közben dohányozni, nyílt, lángot használni tilos, gázálarcot, gumikesztyűt, védőszemüveget kell viselni, és az esetleg bőrre kerülő folyékony műtrágya-oldatot erős vízsugárral azonnal le kell mosni! Terjed a képtelefon A jövő telefonjához a képernyő is hozzátartozik majd. A hívást nem a tárcsa elforgatásával, hanem megszámozott gombok megfelelő sorrendben történő lenyomásával hajtjuk majd végre. Amerikai mérnökök a felvételen látható módon alakitollák ki a videotelefont. Az Egyesült Államokban ez év elején helyezték üzembe az első „képesített” telefonhálózatot (a Szovjetunióban már korábban létrehozták a képtelefon-hálózatot Moszkva, Leningrád és több más nagyváros között). A képtelefonnak nemcsak az a „hivatása", hogy a beszélő partnerek kölcsönösen láthassák egymás arcát. Hasznosítására egyéb lehetőségek is vannak: rajzok, fényképek, levelek, dokumentumok, táblázatok stb. „közvetíthetők” vele gyorsan és egyszerűen. Sőt. ha elektronikus számítógéppel kötik össze a videotelefon-hálózatot, arra is mód nyílik, hogy a komputer .,memóriájában” tárolt adatokat, képeket, számításokat, értékeléseket egyetlen gombnyomással „lehívják” a készülék képernyőjére. A videotelefon először nyújt lehetőséget a süketnémáknak arra, hogy nagy távolságból is „beszélgethessenek” ngymással. Néhány hete Ausztriában jártam. Személyes ügy, ebben semmi érdekes nincs, megtettem máskor is. A szomszédék sem lettek szegényebbek, és én sem lettem egy-egy úttól gazdagabb. Élményben igen, de zsebileg nem. Pedig sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen utazáskor annyi mindent vásárol odakint az ember, ruhát, inget, toronyórát láncostul. hogy hazaérve feltétlenül ő lesz a „menő fej” ... Lehet, hogy másokkal előfordul, velem nem. Az én fejem egyelőre nem menő, hanem sajgó, mert vonják tőlem az OTP-t, amit az l tra felvettem . .. No, de üsse kő, ha az ember élményeket hoz haza bőröndjében, az mindennél többel ér. így volt most is. Sohasem mini kép - maxi múltja Nemcsak a könyveknek, hanem a festményeknek is megvan a maguk históriája. A budapesti Szépművészeti Múzeum Francesco Gvardi gyűjteménye ugyancsak meglehetősen hányatott, viszontagságos múlttal dicsekedhet. Bizonyára zaklatott volt a jeles, tizennyolcadik századi piktor képeinek útja már addig is, amíg a múzeum birtokába jutottak. A neves velencei manierista veduta festőiskola Canaletto utáni legnagyobb mesterétől négy, levelezőlapnál alig nagyobb miniatűrt tartottak számon a múzeum leltárában. Ügy tűnt, végleges otthonra lá- láltak az épület falain mindaddig, amíg a világháború szele ide is be nem tört... Amikor a Szépművészeti Múzeum anyagát a fasiszta hatóságok „kimenekítették” az országból, egyszerre nyoma veszett a Gvardi-mun- káknak, illetve a négy kis tájképből mindössze egyetlen maradt meg, ami vissza is került a többi értékkel együtt Münchenből. Másik kettőre is ráakadtak az ötvenes években a múzeum munkatársai. E miniatűrök annak idején a költözködés fejetlenségében „találtak gazdára’’. Az ellopott és megkerült két képpel immár majdnem teljes volt a híres Gvardi-sorozat, ám a negyedik hiánya sokat levont jelentőségéből. Sokáig úgy tűnt, a negyedik darab már nem is bukkan elő soha. Nemrég a Bizományi Áruház átvevőhelyén megvételre kínáltak egy kis méretű, velencei tájat ábrázoló festményt. A tulajdonos szerint, aki maga is negyedkézböl vette a müvet, az „ismeretlen festő” képe egyszerű reprodukció, amely nem rendelkezik különösebb értékkel. Természetesen nagy volt a meglepetés, amikor a szakemberek megállapították, hogy a majdnem harminc esztendeje hányódó, kallódó Gvardi-munkára bukkant a múzeum. És ennek értéke már korántsem 1000 forint, amennyit a mit sem sejtő eladó kért, hanem még óvatos becslés szerint is legalább 50 ezer dollár... fogom elfelejteni a Semmering hegyeinek birkózását a lebukó nappal, két olasz autókarambolját a sztrádán..: A grinzingi borivóversenyt, és az ottani Beethoven-há- zat... De minek soroljam. Mindenkinek megvannak a saját útiemlckci. Nekem viszont van valamim, ami nem engem, hanem másokat emlékeztet legutóbbi utamru Ez pedig az újonnan vásárolt narancsszínű ingem. Igen. néhány naDja rikító nyári sárga ingem kelt sárga irigységet néhány kollégámban. honfitársamban. Ha sárga ingemmel előfordulok, azonnal megkapom a jóindulatú. baráti szúrást. — Jól megy neked. Látszik, hogy a bőröd alatt is konvertábilis valuta van. — Ezt az inget biztos, hogv külföldön vetted. Legalább 200 schillinget adtál érte. Látszik, hogv Becsben jártál ... Lassan már unni kezdem, hogy ennyit foglalkoznak legújabb szerzeményemmel, ezért kénytelen vagyok elárulni ingem eredetét Becsületemre á 11 ítony hog'' nem is odakint vásároltam, hanem itthon a Használt Cikk Boltban. „Leértékelt áru” — hirdette rajta a tábla. Őszintén szólva, inkább ez tetszett meg nekem, mint az ing. Szóval mindegy, azóta járok narancsszínű ingben és glóriában ... Fö az udvariasság Nem ég a hátsó LOBOT VETETI' az ég alja, ahogy a nap utolsó sugarai eltűntek egy távoli domb mögött. A camion motorja egyhangúan dorombolt. Egy pillantást vetettem a kilométerórára: 85. A város még százhúsz kilométerre van. Szerelnék meginni egy kávét, és vagy ■ egy-két órát pihenni. Lejjebb nyomtam a gázpedált. Az országút nyílegyenesen veszett el a félhomályban. Halk, majd erősödő sziréna vijjogására riadtam. A visz- szapillantó tükörben feltűnt egy erős fényű motorkerékpár-lámpa. A hang onnan jött. Egy fejvadász! összeszorult a szívem. Lassan, nagyon óvatosan eresztettem vissza a gázpedált. 105—103—97... De hát ez most már úgysem segít, keseredett el a szám ize. Ha ugyan erről van szó... Nézzük csak: menetlevél rendben, lámpák rendben ... De a fék, az istenit... No nem, én ezt nem csinálom tovább. Nyolc év, elég volt. Visszamegyek a műhelybe szerelni, vagy átmegyek a taxihoz. Igaz, az is autó. De hát mit csináljak, ha semmi máshoz nem értek ... Minden mindegy elkeseredéssel kanyarodok a padkára. Gyere csak. teljesítsd a kötelességed ... A motoros elémfarol. Már nem siet. Legalábbis látszólag, nyugodtan ülök a volán mögött. Ö komótos mozdulatokkal leállítja a motort, leszáll, odajön hozzám, kezében táska. Int. hogy nyissam ki az ajtót, — Adjon isten ... Morgok valamit. — Szép esténk van . . . Neked. — Hova megy? Nyúlok a menetlevél utón. — Hagyja csak. Külföld? — Görögország. — Görögország. . Hej. de szép életük van maguknak! Látja, én is mindig nagyon szerettem volna utazni ... A tengerparton járt már? — Marseilles, Amsterdam. Ogyessza . .. — Mondja, igaz az, hogy már száz kilométerről lehet érezni a tenger szagát? Sok útikönyvem van, ott olvastam valahol — halkan elneveti magát. — Tudja, én most legszívesebben felülnék maga mellé, aztán 120-szal irány Athén . .. Pedzi már... — ... De hát ez nem megy Majd a fiam. Azt majd egy ilyen camionra ültetem, aztán ha hazajött, összeülünk otthon, elővesszük a térképet. ö mondja, hol járt. mit látott, én követem a térképen, és akkor én is utazom . . No, de ne haragudjon, hogy itt feltartottam magát, biztosan siet, és hát’tulajdonképpen nem is azért állítottam meg magát, hogy itt elfecsegjem az időt — kinvitotta táskáját, és kivett belőle egy termoszt — . de ma született a fiam. tudja, a leendő camionoilóta. és hát. ha meg nem sérteném, isvon velem egv korty kávét a fiam egészségére . Aztán igazítsa mos sürgősen a hátsó lámpájáé mert nem ég Nagyon jó. nagyon erős. nagyon forró kávé volt. Lámpám fényében az országi'*, mint '■"■il mu tatot* Görögortyáo .
