Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
Vosárnop, 1970. szept. 20. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hosszú éveken át kampányokon gondolkodtunk. A gazdálkodás mindenkor legszembeötlőbb visszásságainak felszámolására összpontosítottuk a figyelmet, az erőket, az ösztönzési eszközöket. S ha némely területen sikerült is előbbre jutni, kiéleződtek a nehézségek másutt. Emelkedett például a munka termelékenysége, de növekedtek az elfekvő készletek, a termelés, a beruházás fellendülése külkereskedelmi egyensúlyunkat veszélyeztette stb. Napjainkban a vállalatok önállósága és egyértelmű nyereségérdekeltsége — összes veszélyeivel és hibalehetőségeivel együtt — megóv az egyoldalúságtól, a szélsőségektől, szükségessé teszi a gazdálkodás különböző tényezőinek arányos, összehangolt, optimális fejlesztését. A fejlesztés összetettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Három (ő területen Előrehaladásunk üléme a negyedik ötéves terv időszakában attól függ, milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésének és a nemzeti jövedelemnek a tervben előirányzott —■ és sokak által alacsonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyorsíthatjuk. Az előző két írásban már részletesen szóltunk a munkaerő és az anyagi eszközök hatékony hasznosításának lehetőségeiről. Most a vezetés színvonalának emeléséből adódó további tartalékokkal foglalkozunk. Ha vállalataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőkés üzemekhez viszonyítva vizsgáljuk, azt látjuk, hogy mindenekelőtt három fő területen, a műszakitudományos, eredményes, gyors üzemi hasznosításában, a belső szervezettség, illetve a hazai, s a nemzetközi szakosítás és kooperáció színvonalában lényeges az elmaradás. Az első helyen említett tennivalókra a X. pártkongresszus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: ,]Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek. gyakorlati alkalmazását". Fontos vállalati feladat az új termékek és eljárásol bevezetésével kapcsolatos műszaki, piaci kockázat vállalása, a korszerű termékek gyártási arányának növelése, a kutatóintézetek, a helyi fejlesztők és kivitelezők céltudatos, anyagi ösztönzésének növelése. Területi, időbeli összehangolás Ami a vállalat belső szervezettségét illeti, a különböző termelési tényezők (munkaerő, anyag, szerszámgép stb.) területi és időbeli összehangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimálisra csökkenthetők a jelenleg még oly nagy veszteségidők. A belső szervezettség azonban nem vizsgálható a vállalatok külső kapcsolataitól függetlenül, ■lelenleg ugyanis erős az önellátásra törekvés a vállalatoknál. mivel bizonytalan és gyakran drága a kooperáció. A szakosítás, a kooperáció hiánya pedig az erők szét- forgócsolására, a részfeladatok kisüzemi végrehajtására vezet, nehezíti a korszerű és termelékeny megoldások alkalmazását. A vállalati ötéves tervek készítése alkalmat kínál a kooperációs kapcsolatok hosszabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a kooperáció fejlesztését többféleképpen is kezdeményezhetik helyileg. Esetenként több hasonló alkatrészt, anyagot, tartozékot, szerelvényt felhasználó vállalat gazdasági társulása, korszerű közös kis- és középüzemek létrehozása célszerű. Máskor a monopolhelyzetével visszaélő kooperációs partnert az importverseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. Körültekintően, tudatosan A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése természetesen nem lehet esetleges és alkalomszerű. A vállalatoknak körültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniük kell széles gyártási profiljuk szűkítésére. A hazai adottságoknak leginkább megfelelő cikkeket, amelyek exportja is gazdaságos, cél- j szerű ideliaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb, a jobb, nem szabad, de. nem is lehel térhódítását akadályozni. A vállalatok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hogy tervezzék és kezdeményezzék a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. Kár lenne tagadni, a munkáskollektívák és a dolgozók nagyon sokat tehetnek azért, hogy vállalatuk minél kedvezőbb helyezést érjen el a fokozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a vezetés helyesen vázolja fel a távlati feladatokat és rüvi- debb távon is kellő színvonalon képes a tennivalókat a változó követelményekhez, az új körülményekhez igazodva megszabni. Kovács József (Vége) 933 taggyűlés tapasztalata Egyetértés a IX. kongresszus óta folytatott pártpolitikával A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén — amelyen (Ír. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökölt — Veres Sándor elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a jelenlevőket a szeptember 1-c és 16-a között tartott veze- (öségválaszló taggyűlés tapasztalatairól. Szeptember elsejével megyénk 16 járási jogú pártbizottságának területén megkezdődtek a vezetőségválasztó taggyűlések. A hónap 16 napján 953 alapszervezetnél történt meg a választás. Ezen megjelent a párttagság 87— 89 százaléka. Űzd városában és a mezőcsáti járásban jobb volt a megjelenési arány. Több helyről 100 százalékos részvételt is visszaigazoltak. A párttagság 87—89 százalékos megjelenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a szeptemberi taggyűlések szervezése alaposabb, körülA párt X. kongresszusa tiszteletére Év végére befejezik a rndabányai vasérctfirömü bővítését A rudabányai vasércbányászok a párt X. kongresz- szusa tiszteletére tett felajánlásukkal a jövő évi termelés értékesítésének kedvezőbb feltételeit készítik elő. A bányaüzem közelében felépült Borsodi Ercelőkészítő- mű ugyanis korlátlan meny- nyiségben átveszi barna vasércüket, amennyiben annak szemnagysága nem haladja meg a tíz millimétert. Ilyen apró szemű ércet törő- művükben eddig nem tudtak előállítani. Ezért elhatározták annak bővítését. Nehézséget okozott, hogy a Jászberényi Aprítógépgyár a megrendelt négy új törőberendezés leszállítását ez évre nem tudta vállalni. A határidő lerövidítésére a bánya és a gépgyártó vállalat szocialista szerződést kötött egymással. Ebben a rudabányaiak ' vállalták a pártkongresszus versenyében a törőgépek egyes részét, elsősorban a vasszerkezeti és lemezlakatos munkákat házilag elkészítik és a más vállalatoknál rendelt alkatrészek gyártásába is besegítenek. Így a jászberényiek az év végére a négy törőgépet felszerelik. A pártkongresz- szus tiszteletére tett felajánlás teljesítésével a rudabányaiak a jövő évben már több mint 200 ezer tonna 10 milliméter szemnagyság alatti barna vasércet továbbíthatnak a diósgyőri és ózdi kohászatok részvénytársaságaként működő Borsodi Ércelőkészítőműnek. Szüret előtt A Tokaj-lícgyaljai Állami Gazdaság nagy erővel készül a szüretre, a szőlő feldolgozására. Az úgynevezett alanytelepi présházban nagyjavításnak vetik alá a gépeket és berendezéseket. I,aczó József fele tekintóbb volt, kevesebb a szabadságon levők száma stb. A vitaindító beszámolókkal kapcsolatban megállapítható, hangsúlyozta Veres elvtárs. hogy a kezdeti időszakhoz képest javulás mutatkozik. A megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása alapján a járási jogú pártbizottságok fokozták az alapszervezetek segítését. A beszámolóknak mintegy 50—60 százaléka jó. 20—25 százaléka pedig elfogadható. A vitaindító beszámolók zöméből az állapítható meg, hogy a kommunisták egyetértenek a IX. kongresz- szus óta folytatott pártpolitikával, és e politika továbbfolytatását kérik a X. kongresszustól is. Szinte mindenütt hangsúlyozzák, a kommunisták, hogy helyesnek tartják az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztését, a tanácsok munkájának javítására vonatkozó elképzeléseket, Több hozzászóló felvetette, hogy lépjenek fel következetesebben az üzérkedők, harácsolok ellen. Tapasztalható, hogy néhány helyen az igény és a lehetőség nem kapott kellő megvilágítást. Megfogalmazást nyert, hogy felsőbb szerveink tegyék vizsgálat tárgyává a munkásosztály helyzetét, a béraránytalanságot, s szigorúbb eljárást kértek a munkáscsá- bító és rosszul dolgozó gazdasági vezetőkké! szemben. Szóltak a gazdasági mutatók egyoldalúságáról, amelyek nem ösztönzik a műszaki színvonal emelését, szó esett arról, hogy a hitelpolitika akadályozza a beruházások fejlesztését. Több helyen szóvá tették, hogy jobban meg kell becsülni a törzsgárda tagokat. A mezőgazdasági területről pedig az a kép alakult ki, hogy a gépesítés elmaradt a kívánt szinttől, és ez akadályozza az irányelvekben rögzített célok megvalósítását. A tsz-tagok nyugdíjrendszerét a munkásokéhoz kellene igazítani. A központi járműprogramot és a hozzá tartozó központi fejlesztést helyeslik a felszólalók, de elmondták, hogy a megvalósításban következetesebbnek kell lenni. A szervezeti szabályzattal kapcsolatban négy fő kérdés körül vitáznak a szeptemberi taggyűléseken. A párttagság alaposan mérlegeli, és véleményt mond a 18 éves korhatárról. A párttagság többsége elfogadja a IS éves korhatárt, aki pedig nem. annak szavaiból a pari féltése csendül ki. A másik vitatott téma a tagdíjfizetés mértékének csökkentésére, másrészt a 6 ezer forint feletti kereset utáni progresz- szivitásra tesznek javaslatot. Helyesli a pártttagság a négyévenkénti választásokat, hozzátéve az évenkénti beszámolás szükségességét. A hároméves tagsági idő utáni választhatóság szintén helyeslésre talált. A választás — néhány pártszervezetet kivéve — az előirt elveknek megfelelően, o. párt demokrácia messzemenő betartásával történik. A különböző bizottságok általában jól dolgoztak, néhány helyen azonban tapasztalható \roll a levezető elnökök gyengesége. Ezek egyrészt felkészületlenségből, másrészt a rutinmunkából adódtak. A jelölő bizottságok munkájával általában elégedettek; jól indokolják és védik jelöltjeiket. ennek köszönhető, hogy a párttagság nagyrészt egyetért a bizottság javaslatával, így a megválasztott titkárok és vezetőségi tagok száma a tervezett szerint alakul. A megválasztott titkárok és vezetőségi tagok alkalmasak a feladatok ellátására. Összetételük megközelítően tükrözi a párttagság összetételét. Az érvénytelen szavazatok száma megyei szinten egy százalék alatt van. Megyénkben 134 csűcsveze- tőség van. Szeptember 16-ig tíz összevont taggyűlést, illetve küldöttértekezletet tartottak meg. Kilenc helyen volt választás, hét helyen összevont taggyűlés, három helyen pedig küldöttértekezlet volt. A csú csveze tőség- választó taggyűlések, illetve küldöttértekezletek előkészítését lényegében az apparátus dolgozói tartják kézben. A beszámolókhoz konkrét segítséget adnak. Több helyen ízléses kivitelben előre kiadják a beszámolót, s azt párt- csoport-értekezleten is meg-' vitatják. A szervezettség és aktivitás megfelelő a csúcsvezetö- ség-választó taggyűléseken. A párttagság, illetve a küldöttek 84 százaléka jelent meg, és 15—18 százaléka vett részt a vitában. A beszámolók többségére az jellemző, hogy átfogja a csúcsvezet ősegek, kétéves tevékenységéi, választ ad a taggyűléseken elhangzó javaslatokra, véleményekre. Probléma, hogy a vezetőség saját, és az alapszervezet vezetősége munkájának elemzése eléggé általános, keveset foglalkoztak a politikai, gazdasági kérdésekkel. a kulturális neveléssel. A megyei part-végrehajtó- bizottság felhívta a figyelmet, hogy továbbra is nagy gondot kell fordítani az alapszervezetek és a csúcsvezetőség taggyűlésére, a vitaindító beszámolók tartalmára, az állásfoglalások pontos megfogalmazására, azoknak helyes rögzítésére a jegyzőkönyvben. A végrehajtó bizottsági ülés felhívta a figyelmet a pártdemokrácia betartására, az alkotó, pártsze- rű légkör biztosítására, az elnökök jobb felkészülésére, A 953 taggyűlés tapasztalatának feldolgozása, a megyei pá rt-végreha jtóbizottság állásfoglalása nagy segítséget nyújthat a további taggyűlésekhez. Fodor László Legfőbb; a hatékonyság Elsősorban a vezetőktől függi
