Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Szombat, 1970. szepi. 10. ES ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Sokan és joggal kérdezik: hogyan lehet lényegesen korszerűbben, jobban, másként termelni, ha a beruházási lehetőségek nem bővülnek az igényekkel arányosan? Sőt, a vállalatok saját fejlesztési eszközei az új szabályozós következtében valamelyest valószínűleg még csökkennek is a negyedik ötéves terv első felében. Persze, csak viszonylagosan, a nyereség tömegéhez képest. Ezt részben a beruházási piacon uralkodó feszültség enyhítése, részben pedig a tervszerű fejlesztéshez szükséges központi felhalmozási alapok növelése indokolja. A népgazdaság negyedik ötéves tervének egyik új vonása, hogy a nem termelő beruházásokra, főként a lakásépítésre és a közművesítésre fordított összegek gyorsabban növekednek a termelést fejlesztő befektetéseknél. A népgazdaság szintién A termelés bővítésére szánt központi eszközök jelentős részét a kiemelt feladatok, az országos programok megvalósítására koncentrálják. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei hangsúlyozzák: „Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítésére, az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználáséra, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, a modem építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére, a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítás- technika alkalmazására kell összpontosítani”. Az új ötéves terv e súlypontok képzésével a szükséges nagyszabású szerkezeti átalakításokat, a hatékonyság népgazdasági szintű növelését- szolgálja. Ez a vállalati beruházási politika számára példamutatás, ösztönzés, hogy helyileg se forgácsolják szét a saját fejlesztési eszközöket, hanem koncentrálják azokat a legfontosabb feladatok végrehajtására. Jóllehet, a beruházási eszközök hiánya eleve bátorít a korszerűtlen félmegoldásokra, mégsem szabad engedni a csábításnak, az ötletszerű kényszermegoldásoknak. A kapkodásnál célravezetőbb az eszközök meggondolt felhalmozása, több vállalat összefogása, gazdasági társulások létrehozása. A vállalati beruházásokban növekszik a bankhitelek, esetenként az állami hozzájárulások aránya. Ezzel a kormányzati szervek jobban befolyásolhatják a vállalati eszközök tervszerű felhasználását is. A helyi beruházási elhatározásoknál is kénytelenek tehát a vállalatok a . népgazdasági célkitűzésekkel reálisan számolni, mert csak így kaphatnak hitelt és központi támogatást saját eszközeik kiegészítésére. Kötelező mérce A korszerűség, a hatékonyság, mondhatjuk, kötelező érvényű mérce a jövőt jelentő elhatározásoknál. A vállalati fejlesztési alapok célszerű hasznosításában változatlanul kiinduló követelmény a forgóeszközök növekedési ütemének mérséklése', a felesleges anyag-, alkatrész- és készáru-készletek megszüntetése. Mert a jövőben is érvényben marad a tartós vállalati készletnövekedések önfinanszírozásának I elve. Vagyis, a forgóeszközök forgási sebességének növeke- I close nemcsak népgazdasági I szinten, liánom a vállalatoknál is bővili a beruházások forrásait. És fordítva: a növekvő készletek a -beruházásokat csorbítják. A vállalatok álló- és forgóeszközeik után 5 százalék eszközlekötési járulékot fizetnek. Ez a nyereséget csökkentő járulék az állóeszközökkel való gazdálkodásban és azok gyarapításában fegyelmet, tervszerűséget, körültekintő számító-elemző munkát követel. Azok a vállalatok fejlődhetnék gyorsabban és számíthatnak bankhitelekre, amelyek fejlesztési alapjaik növekvő hányadát gyorsan megtérülő, nagy nyereséget hozó beruházásokra fordítják. A vállalat beruházási lehetőségei egyrészt függnek a nyereség alakulásától, a képződő fejlesztési alap hatékony felhasználásától, másrészt vissza is hatnak, meggyorsíthatják mind a részesedési, mind a fejlesztési alapok növekedési ütemét. Az is elképzelhető — ezt az új szabályozás 1971-től lehetővé teszi —, hogy a részesedési alap egy részét szintén fejlesztésre fordítják, megalapozva a holnap nagyobb szerriélyi jövedelmeit. A beruházáspolitika akkor biztosítéka a vállalat növekvő jövedelmezőségének, ha szerves része a jövő fejlesztési elképzeléseinek. Ha számol a gyártmány és technológia fejlesztésével, a minőség javításával, a korszerű, keresett, nagy nyereséghányadú termékek arányának növekedésével. Ha úgy tekint évtizedekkel előre, hogy számol napjaink pénzügyi, műszaki-gazdasági adottságaival. Ezért is kívánatos, hogy a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb hasznosítását szolgáló rekonstrukciókra és technológiai korszerűsítésekre fordítsák. A ieszüitségek feloldása Szükséges a beruházások gépi hányadát növelni, építkezési arányát pedig mérsékelni. így az építőipar tehermentesítésével, a beruházás gyors üzembe helyezésével közvetve is növelhető a Borsod megyében — a tanács által kidolgozott tervek alapján — 1975-ig újabb 60 települést kapcsolnak be a vezetékes ivóvízszolgáltatásba. Így a negyedik ötéves terv időszakában a törpe vízműveken kívül több nagyobb Szeptember közepétől október közepéig a borsodi szénmedencéből 30 ezer tonna szenet továbbítanak az árvízsújtotta területre. A be- rentei Központi Szénosztályozótól naponta indulnak 50 vagonból álló irányvonatok, Putnokról és Királdról pedig naponta 25 vagon szenet szállítanak a nyíregyházi TÜbefekletések hatékonysága. Az a körülmény viszont, hogy az épitő-szerelő tevékenységet a népgazdasági átlagot meghaladó mértékben, 41—43 százalékkal fejlesztik, a negyedik ötéves tervben lehetővé teszi a beruházások gyorsabb kivitelezését, üzembe helyezését. Csak az építőipar korszerűbb, eredményesebb munkája, kapacitásának számottevő bővítése oldhatja fel véglegesen a beruházási piac feszültségeit, s teszi lehetővé az ipar és a népgazdaság állóeszközeinek gyorsabb ütemű gyarapítását. Kovács József (Következik: Elsősorban a vezetőktől függ.) A munkára félmilliárd forintot költenek és a beruházások megvalósítását az érdekelt községek lakossága anyagi hozzájárulással Is segíti. A naponta 10 ezer köbméter kristálytiszta karsztvizet adó sályi és kácsi források foglalásával alakítják ki a dél-borsodi vízrendszert, amely kilenc községben 50 ZÉP-kirendeltségre. Itt a TÜZÉP továbbítja a szenet, mégpedig úgy, hogy a legrövidebb úton és minél gyorsabb ütemben jusson el a lakossághoz. A feladatra felkészült a MÁV is. Arra törekednek, hogy az irányvonalok forgalma folyamatos és zökkenőmentes legyen. építésében a IX. kongresszus óta elért eredmények, a párt politikájának következetes megvalósítása, a nyugodt alkotómunka eredményei éreztetik hatásukat ideológiai és kulturális életünk területén is. „A kulturális élet fejlődését, mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapvetően a szocialista törekvések erősödése jellemzi" — állapítja meg a X. kongresszusra kiadott irányelvek 25. pontja, s a 26. pontban pedig ideológiai életünkre vonatkozóan is a marxizmus—leninizmus hegemóniájának erősödését említi. Anélkül is, hogy ezeken a területeken számba vennénk az országos vagy megyei eredményeket, egyértelműen ezer ember ivóvízszükségletét biztosítja. Építése során 45 kilométer hosszú gerincvezetéket és mintegy 120 kilométernyi elosztóhálózatot létesítenek. A vízmű a lakosság ösz- sascfogásával 1973-ra készül el. Ugyancsak regionális vízművel oldják meg Bodrogköz 20 ezer lakosának gondját. A bodrogközi vízrendszer a Riese környéki mélyfúrású kutakból Zemplén- agárdnak, Kis- és Nagyroz- vágynak, Dámócnak, Révle- ányvárnak, Lácacsékének és Semlyénnek szolgáltat majd vezetékes hálózaton ivóvizet. Ezenkívül kisebb regionális vízmüvet alakítanak ki Szikszón, Szirma- besenyőn és Felsödob- szán. Az utóbbi a Hernád kavicsteraszán telepített kutakból öt község ivóvízellátását oldja meg. Az új regionális vízművek felépítése után a megye községeinek 55 százaléka rendelkezik majd vezetékes ivívóz-hálózattal. Csapolás a diósgyőri kohóknál. Fotó: Kőbőr Pál. A negyedik ötéves terv idősszakában í regionális vízmüvek épülnek Boraidban regionális vízrendszert is ki építenek. 30 ezer tonna szén az árvízsújtotta területekre irány vonatok Borsodból A SZOCIALIZMUS állíthatjuk, hogy a fenti megállapítások helytállóak. Pártunk helyes politikáját a kultúra és az ideológia kérdéseit illetően ugyanis nem „egyes példák" igazolják, vagy bizonyítják, hanem társadalmunk egész közszelleme, közgondolkodásunk tanúskodik erről. Az ideológia és a kultúra egyébként a legérzékenyebb terület, amely minden torzításra, helytelen eljárásra vagv módszerre azonnal reagál és visszahat a politikára. A párt kulturális, ideológiai munkája nem független az általános politikai vonaltól. És ha nem voltak — mert nem voltak — zavaró körülmények ideológiai-kulturális vonatkozásban, ez abból is ered, hogy nem voltak jelentősebb hibák, problémák az általános politikában sem. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ideológiai, kulturális munkánk sajátos terület, amely formájában, módszereiben eltér a többi gyakorlati feladatoktól. Az eszméket, a nézeteket, de még a műalkotásokat sem lehet kilóban, mázsában, százalékban mérni. Nagyon nagy hibát követnénk el, ha tudományos, kulturális életünk eredményeit számszerűségekre, mennyiségi vonatkozásokra korlátoznánk, s ezen keresztül értékelnénk azok hatását, eredményességét. négy évben ideológiai, kulturális életünk egész tevékenységi területén fokozódott a hozzáértés és a szakszerűség az irányító munkában, a párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. „Ez segítette a. fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását és kedvezően befolyásolta a szocialista közgondolkodás terjedését” — olvasható az irányelvekben. S valóban — bár egyáltalán nem arról van szó, hogy a kulturális életben nincsenek negatív jelenségek — irodalmunk és művészetünk egy sor nehéz, bonyolult kérdéssel birkózik, olyanokkal is, amelyre ma még nem tud, s részben nem is tudhat egyértelmű és végleges választ adni, noha a megközelítés a legtöbb esetben pozitív, a tisztázás reményével biztat. Nem azt mondjuk tehát, hogy minden rendben van, nagyon jól tudjuk. hogy alig vannak kifogástalan alkotások, de egy- egy vitatható vers, könyv, színpadi mű, film, tévéműsor. vagy nyilatkozat nyomán nem szabad tüstént valamiféle felforgató, sőt ellen- forradalmi szándékra és következményekre gondolni. Az MSZMP kulturális politikáját alapvetően az jellemzi, hogy figyelembe veszi a kultúra — ezen belül különösen a művészetek — társadalmi szerepének sajátosságait, támogatja az egyes tudományágak és művészeti műfajok pozitív, a politikára közvetlenül is ható törekvéseit. A kultúra komplex társadalmi-ideológiai funkcióját azonban nem korlátozza a közvetlen politikai szerepre, hanem megadja a lehetőségét, hogy közvetett, áttételes formában, „eszmei tartalmával", a gondolkodásra, az érzelemre gyakorolt hatásával szolgálja a napi politika megvalósításának ügyét. Ebben a vonatkozásban tekintettel kell lenni arra is, hogy esetenként minden igyekezet és jóakarat ellenére sem sikerül teljes összhangba kerülni a politikai célkitűzésekkel. Ilyen esetben sem szabad türelmetlennek lennünk, s esetleges adminisztratív intézkedések kilátásba helyezésével ..pozitív eredményeket kicsikarni”. A kongresszusi i rányelvekben a következőket olvashatjuk erről: „A párt formai, stiláris kérdésekbe szervezeti rendszabályokkal nem avatkozik be. de a közízlés formálását fontos politikai és ideológiai feladatnak tekinti. Továbbra is a népünk ás az emberiség alapvető kérdéseiben pártoAZ ELMÚLT san állás: foglaló szocialista realista, közéleti érdekű, elkötelezett művészetet támogatjuk.” Azt pedig, hogv az eddigieknél határozottabban kell fellépni a különböző helytelen nézetek ellen, a párt a marxista kritika, a kulturális, művészeti fórumok feladatává teszi, hangsúlyozva, hogy azok „megfelelő elvi. válaszban részesüljenek”. (!.: 30. pont). Kulturális és művészeti életünk az ideológiai harc egyik fontos, egyben legbonyolultabb frontja. Fejlődése és ellentmondásai egész társadalmunk ellentmondásait tükrözi. Ezzel kapcsolatban az irányelv utal azokra a nehézségekre. amelyek hátráltatják a társadalom íeilödé- sét. és eszmei-politikai egységének erősödését. Mindenekelőtt a reakciós, nacionalista, idealista nézeteknek, a kispolgári gondolkodásmódnak jeli egzetes megnyilvánul ásai t említi, amelyek a kommunista eszmék térhódítása mellett a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen vannak, hatnak s részben újratermelődnek. az irányelvek azt tűzik ki feladatul, hogy elsősorban ideológiai eszközökkel. érvekkel, az új kérdések marxista megoldásával, tehát a meggyőzés, a bizonyítás módszerével, a szocialista eszmék, erkölcs hatékony terjesztésével harcoljunk, erősítsük a marxista—leninista ideológia hegemón helyzetét. Rendkívül jelentős, ahogyan utalás történik társadalmi rendünk vívmányainak, épi- tőmunkánk eredményeinek valósághű propagandájára, a jogos nemzeti, hazafias érzés, s ezzel együtt az internacionalista nevelés fejlesztésének, erősítésének érdekében. Az irányelvek felhívják a figyelmet az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységére, amelynek fő törekvése. hogy kételyt hintsen, közvéleményünket szembefordítsa a szocializmus, a kommunizmus eszményével, hangulatot keltsen társadalmi rendünk, a szocialista országok ellen. „Kommunista ideológiánkat, világnézetünket a reakciós, burzsoá nézetekkel, azok maradványaival vívott harcban hirdetjük, képviseljük” — s ebben a harcban nincs fegyverszünet, az eszméket nem lehet összebékí- teni! -A'em engedjük — nem engedhetjük — kérdésessé tenni a. marxizmus—leninizmus gyakorlatban kipróbált és bevált alapelveit, fő törvényszerűségeit, szemléletét és tudományos módszerét" — fogalmazódnak meg rendkívüli tömörséggel a párt. követelményei az ideológiai harcra vonatkozóan. S miközben elutasítjuk s. marxizmus—leni- nizmus pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségességét hirdető nézeteket, egyidejűleg harcolunk a marxizmus—leninizmus elméletének dogmaként való felfogása ellen is. A pártnak ez az álláspontja szilárd, elvi álláspont. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ezen elvi szilárdság nélkül, különösen az ideológia és a kultúra területén nem tudnánk jelentős eredményeket elérni. Az irányelvek kulturális-ideológiai vonatkozásai ismételten bizonyítják pártunk helyes politikáját, a szocializmus teljes felépítéséért, népünk kulturáltságának és anyagi jólétének megteremtéséért folytatott következetes harcát. ! sorra kerülő X. kongresszustól éppen ezért a közreadott irányelveknek megfelelő határozatokat és az eddig is helyesnek bizonyult gyakorlati-politikai tevékenység jóváhagyásút várjuk. Totó Sándor A NOVEMBERBEN ____________________ EZEN A TÉREN Legfőbb; a hatékonyság Előrelátó, j öve delmező bér uházasokát I Az irányelvek tükrében Az eszmei harc kérdései
