Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Péntek, T9TO. saept, HB. ÉSZAK-«AGVA«ORSZ*G 3 Legfőbb; a hatékonyság Lehet százmillióval több Nincs olyan iparág, válla­lat, üzem, de családi háztar­tás sem, amely ne feszeget­né meglevő pénzügyi kere­teit. A számos gazdasági és társadalmi feszültség forrá­sa az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a be­ruházásokban legtöbb terü­leten jóval megelőzik a le­hetőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet je­lentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz, S hiába ál­lítunk fel új országos csúcso­kat az idén a 70 ezer, a ne­gyedik ötéves tervben a 400 e»er lakás felépítésével, mindez talán egyszerre, és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bú­tor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék. Igények és lehetőségek Egyszer étork, hsai szeret­nénk emberi módra élni. bár néha ezért az emberte­len hajszát, a túlórát és kü­lönmunkát is vállaljuk. Meri. látjuk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlet­tebb országaiban. (Pontosab­ban, ennek csak a napfényes oldalát.) Nálunk is million számára elérhető közelségbe: kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az áknok világába tartoztak. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. .A vállala­tok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lé nyegesen (óbb eszközt sze­retnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szak­emberek számára nem is­meretlen a legkorszerűbb technika, Megvásárolhatják ha van rá pénzük. Am lehe- iösegeink itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoport­jába tartozik. Az egy lakos­ra jutó évi nemzeti jövede­lem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen fel­szabadult országok «0—100 dolláros szintjénél, s megha­ladja a görög, a spanyol, o portugál 500—700 dollárt is Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövede­lemtől is. A legközelebbi öt­hat évben a gazdaságila;. fejlelt országok 1000 dollá­ros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehetünk tovább, a magasan fejlett gazdas;ig megteremtéséhez, a szocializmus teljes felépítésé­hez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 70:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmo­zás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy fő­re jutó évi 570 dolláros fo­gyasztás 700 dollárra emel­kedhet. S a nemzeti jöve­delemmel arányosan növek­szik a felhalmozási alap is. Határozol! ösztönzés „A gazdaságpolitika £5 irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szo­cializmus továbbfejlődésének útja, és egyben- azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország asz iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjen”, — ezt ol­vashatjuk a X. pártkongresz- szus irányelvei között, a ne­Tegnap és ma Próbaüzemelés a Szerenesi Cukorgyárban — Kevés cukor van a répában — Hatalmas munka fejező­dött be e héten édesiparunk egyik fellegvárában, a Sze­rencsi Cukorgyárban. A két cukorrépa-feldolgozási kam­pány közti „szünetben” mint­egy 38 millió forint értékű karbantartási munkára és beruházásra került sor a gyárban. Építőipari kapacitás hiányá­ban e munkák elvégzésének zöme a gyár munkásaira várt. A nyári munkák során valósággal megfiatalított és tovább korszerűsített öreg gyár gépsorai a tegnap meg­kezdett és ma befejeződő pró­baüzemelés során vizsgáznak. Az idei cukorkampány kezdetet szeptember 25-re tervezik. Több gazdaságban már megkezdődött a cukor­répa ásása A szerencsi gyár az előző éveknél lényegesen ki­sebb mennyiségű, mint­egy 30 ezer vagonnyi cu­korrépa feldolgozására számíthat. Az árvíz és a rendkívül csa­pa U e nyár miatt kevés cukorrépa termett és a cu­kra nyersanyagának minő­sége is gyenge. Kevés volt a napsütéses órák száma, ezért nagyon alacsony a répa cu­kortartalma. gyeckk oteves terv lei adatár­ról szólva. A lelkesítő, nagy célok el­éréséhez határozott ösztön­zés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók ke­resete a hatékonyság javulá­sával összhangban emelked­jek” — olvashatjuk máshe- lyütt a kongresszusi irány­elvekben. Ez — mivel a vál­lalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye kü­lönböző — egyúttal a válla­lati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfe­lelően lesznek gyorsan fej­lődő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmil­lióval — népgazdasági szin­ten pedig sok milliarddal — többel költeni a bérek eme­lésére, beruházásokra, ha ha­tékony munkával megterem­tik ezek fedezetét. Am eh­hez nem egyszerűen többel, hanem másként kell termel­ni. Más összetételben, növel­ve a korszert, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más, magasabb színvonalon: termelékenyeb­ben. a fajlagos anyag- és oszközigényességet csökkent­ve. Az elmúlt húsz évben a* egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelke­dett. Ezt alapjában a terme­lés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húszévi termelésnö­vekedésnek körülbelül 45 százaléka származott a fog­lalkoztatottság, és 55 száza­léka a munka termelékeny­ségének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irány­elvek szerint — a termelés- növekedésnek 75—80 száza­lékát kell a termelékenység emelésével elérni. Szervezés (*s fejlesztés A munkaerőhelyzet közis­mert feszültségeinek enyhí­tése a meglevő létszám ész­szerűbb, hatékonyabb foglal­koztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a mun­kafegyelem és -erkölcs meg­szilárdítását, s az ösztönzőbb bérezést. Kovács József (Következik: Előrelátó, jö­vedelmező beruházásokat!) Kincset ért volna egy iieiikopter mi em valami rózsás re­11 ményekkel készülődik az idei szüretre vi­lághírű borvidékünk. To- kaj-Hegyalja. A kedvezőt­len időjárás alaposan meg­tizedelté a termést. A sző­lők javát a peronoszpóra pusztította el. Hiába volt minden igyekezet, a per­metezési, a veszedelmes gombabetegség elleni véde­kezést rendszerint képtele­nek voltak optimális idő­ben elvégezni. Hiszen a nagy esőzések után a per­metezőgépekkel lehetetlen voll a szőlőkben közleked­ni. És már az egy-két na­pos késés is milliókat vitt cl. Hegyalja szőlész szakem­berei égető kérdésként ve­tik fel a peronoszpóra el­leni védekezés korszerűsí­tésének és megreformálá­sának szükségességet. Sza mos előző esztendő szomo­rú tapasztalatai is bizo­nyítják, hogy ez a gomba- kártevő sok tízmillióval rö­vidítheti meg export szem­pontjából legszámottevőbb borvidékünket. T öbben is felvetik, hogy egy növényvédő heli­kopter az idén kin­cset ért volna ezen a bor­vidéken Milliós értékeket menthettek volna meg a gombakártevőtől, hiszen a helikopter a talajviszonyok­tól függetlenül, a legmeg­felelőbb időben permetez­hette volna a nagyüzemi áblákat. Nem is olyan rendkívüli ez az óhaj, hi­szen a balatoni szölövidé- ken már nem újdonság a növényvédő repülőgép és helikopter. (p. s.) (Fotó: Laezó .1.) Asszonyok, lányok megbecsülése a szövetkezetekben Smn a Léi száz termelőszövetkezetet képvi­selő küldöttgyűlésen, amelyen a tokaj-hegyaljai területi szövetség nőbizottságát meg­választották, jelképesnek is tekinthető példát említett a szövetség elnöke: járt olyan termelőszövetkezetben, ahol a közgyűlésen elkülönülve, elől ültek a férfiak, a nők lvelye pedig a hátsó sorok­ban volt. A területi szövet­séghez tartozó szövetkezetek dolgozó tagságának 42 száza­léka asszony és leány — de a legutóbbi gyűlésig egyet­len egy választott képviselő­jük volt a küldöttek között S jó néhány olyan szövet­kezet vezetőségében mind­máig nincs egyetlen nő sem. ahol pedig hiteles könyvelési adatokkal bizonyítható, hogy a termelési érték 65—70 szá­zaléka a nők munkájából származik. Ennyi talán elég is annak érzékeltetésére, miért vált időszerűvé az asszonyok, lá­nyok érdekeinek következe­tes érvényesítésére, jogaik Mozgólépcső-alagút A földalatti vasút máso­dik ütemének egyik leg­fontosabb munkája a Moszkva téri áhomástér és a mozgólépcső-alagút. ki­alakítása. Jelenleg a 3 mé­ter átmérőjű lejtaknát .szé­lesítik az építők a végle­ges 8,50 méter átmérőre. A tübrngekkel bélelt: alag­út 55 méter hosszú lesz és a volt gomba helyén ér a felszínre. Az. építők felül­ről lefele haladnak a mun­kával. mintegy 20 méteres szakaszon már elkészültek a tübingezéssel. Szigetelik a Moszkva téri felszíni csarnok munkagödrét. A három méter átmérő­jű vágatot 8,50 méteresre szélesítik, itt működik majd a mozgólépcső. A munkálatok jó ütem­ben haladnak. Az építők tartják a határidőket. Bíz­nak abban, hogy a vágat- szélesítés során nem lesz semmilyen fennakadás. védelmére hivatott nóbiaott - súgok létrehozása mezőgaz­dasági termelőszövetkezete­inkben. A párt Központi Bizottsá­gának a nők politikai, gaz­dasági és szociális helyzetei elemző határozata ráébresz­tette a szövetkezeti vezetőket is azokra a feladataikra, amelyeket a szövetkezetek­ben dolgozó nők munkafel­tételeinek, szociális helyze­tének, életkörülményeinek javítására szükséges elvé­gezniük. A párthatározat, út­mutatásai szerint fogalmazta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége azokat az irányelveket, amelyek vezérfonalul szolgál­tlatnak a szövetkezeti nőbi­zottságok tevékenységéhez. Ilyen bizottságok ugyan már korábban is megalakul­tak több szövetkezetben, mű­ködésük azonban inkább csak formális jellegű volt. Ezentúl az ad tényleges súlyt tevé­kenységüknek, hogy intézmé­nyesen biztosított hatáskörük lesz. A nőbizottságók konk­rét. feladatait és hatáskörét a szövetkezeti közgyűlés hi­vatott meghatározni. Megyénkben elsőként a sá­toraljaújhelyi és a szerencsi járások szövetkezeteit képvi­selő Tokaj-hegyaljai Területi Szövetség alakította meg nő­bizottságát. Ennek értekében módosította alapszabályát is, és küldöttgyűlése kimondotta, hogy a nöbizottság az elnök­ség állandó szakbizottsága­ként működik ezentúl. A szö­vetség a két járási pártbi­zottsággal egyetértésben ja­vaslatot terjesztett vala­mennyi tagszövetkezete elé, hogy a termelőszövetkezetek­ben dolgozó nők értekeinek képviseletére állandó jelleg­gel — a közgyűlés bizottsága­ként — nőbizottságot alakít­son. A kezdeményezést bizo­nyára hamarosan követi megyénk valamennyi szövet­kezetében a nöbizottságok megalakulása, illetve műkö­désük lényegi megújulása. Már az első kon sok megszívlelendő ész­revétel, javaslat hangzott el a nöbizottságok konkrét ten­nivalóihoz. Mindenekelőtt in­dokolt, hogy a nőbizottság elnökét beválasszák a szö­vetkezet vezetőségébe. Ahol pedig nem vezetőségi tag ott tanácskozási joggal meg kell hívni a vezetőségi ülé­sekre. El kell érni, hogy a nöbizottság véleménye, ja­vaslata nélkül nőket érintő ügyekben ne döntsön a szö­vetkezet vezetősége A nöbizottságok .oupveíó feladata a nők érdekvédel­me, szociális helyzetük javí­tása. Munkájuk ezért kiterjed a szövetkezeti élet minden területére. Sokat tehetnek azoknak a helyi lehetőségek­nek a feltárásában, amelyek resten a nők adottságainak megfelelő munkaalkalmat biztosíthatnak az asszonyok­nak, lányoknak, lehetőleg fo­lyamatosan az egész eszten­dőben. Ennek érdekében szervezzék és szélesítsék a közös gazdaság és a háztáji üzemág kapcsolatait. Külö­nösen a családi elfoglaltság­gal leginkább lekötött, kis­gyermekes anyák foglalkoz­tatására nyújt jó lehetőséget a tervszerűen kihasznált és fejlesztett háztáji üzemág, hi­szen az itteni munka szerve­sen kiegészítheti a közösben folytatott tevékenységet, ezért be is számíthat a tagsági kö­telezettség teljesítésébe. A legeredményesebben szorgalmazhatja a nöbizott­ság a közös munkában részt vevő asszonyok kettős hiva­tásának könnyítését is — például a szövetkezeti közét­keztetés megszervezésével, a szolgáltató tevékenység fa­lura való ki terjesztésével, s azzal is. hogy meggyőzi a szövetkezet vezetőségét: nemcsak állami feladat, ha­nem helyi érdek a falusi napközi otthon, óvoda létesí­tése, s ehhez a gazdaságok­nak is illő anyagi segítségei nyújtani. Az érdekvédelem azt is je­lenti, hogy a nők a termelés­ben elfoglalt helyük arányá­ban vegyenek részt a gaz­dasági vezetésben, a külön­böző szakmai bizottságokban, hogy társaik értekeit min­den szinten képviselni tud­ják. Megszívlelendő azonban az ismertetett irány­elveknek az a ki tétele, hogy a nőbizottságok tevékenysé­ge nem csökkentheti a szö­vetkezetek és szövetségeik vezetőségének felelősségét a közgondolkodásban még meg­levő, a női egyenjogúság ér­vényesülését sok területen gátló nézetek, valamint a gyakorlatban fellelhető el­lentmondások és káros jelen­ségek megszüntetésében. A nők ügyével összefüggő fel­adatok nemcsak a nőbizott­ságokra tartoznak, hanem a szövetkezetek és szövetségeik vezetőségének munkájában is megfelelő rangot kell hogy kapjanak Bererz József Fifl-JSíf

Next

/
Oldalképek
Tartalom