Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
^Maaaa».C$titttrt5k, «tfflTO.«*pt. TL ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Albérlet gy 0 i^iyi 0 |<e le k e I Furcsa asszonyok. Már jó órája ülnek és panaszkodnak a szerkesztőségi szobában, s szóba seiri hozzák, hogy lakást szeretnének. Évek óta élnek albérletben, s a föbér- leti lakás olyan elérhetetlennek tűnik, hogy meg sem említik. Egyetlen kérdésre kérnek választ, az hozta ide őket. A .szerkesztőségben — Ki védi meg az albérlőt? Hová fordulhat segítségért ? Két kisgyerek a szőnyegen játszik. Olyan egyéves formák. Papírt tépdesnek, s hol az egyik, hol a másik mama akadályozza meg, hogy meg ne kóstolják. — Tűrhetetlen a helyzetünk. Már folyton a bíróságot fogom járni? — kesereg Véghné, s már-már sírva fakad. — Elmennék én, de hol kapok albérletet három gyerekkel ? — Én még ezzel az eggyel sem kapok — mondja Csor- dásné. — Mászkálok a címek után, de mikor meghallják, hogy gyerek van ... A Csordás házaspár még ezt a gondot is vállalta, amikor a kis Katit örökbe fogadta. Mert a fiatalasszony nem édesanyja a kislánynak, de ha az lenne, akkor sem gondozhatná jobban. Véletlenül derül ki, hogy a gyerek örökbe fogadott. Nem hivatkozik rá, nem sorakoztatja fel lakásszerzési érvként. Boldog, hogy végre anyának mondhatja magát. A hírősá agon Az albérlők és a háztulajdonos közti perek egyikét hallgattuk meg a bíróságon. — Mennyiért adta ki a lakást Csordáséknak? — ötszázért. De nem akarnak fizetni csuk négyszázat. A bíróság egy tartozás fejében letiltotta a lakbért, s a végrehajtásnál Csordásék csat: négyszázat vallottak be, s annyit is fizettek'a letiltásba. Most már ismét a házigazdának kell fizetni a lakbért, letelt az adósság. A házigazda azt állítja, hogy annak idején ötszázért adta ki a szuterént, annyit kér most is, továbbá azt követeli, hogy sürgősen költözzenek el. Már többször felmondott mindkét családnak, de nem tud tőlük szabadulni. Egy legközelebbi perben kérni fogja kilakoltatásukat. A peres akták várhatóan tovább sorakoznak még: van már becsületsértés, van testi sértés, s ki tudja, milyen lesz ezután. A háztulajdonos szabadulni akar az albérlőktől. Joga van felmondani nekik? Természetesen. Csakhogy az utcára nem teheti ki őket. Másik lakást szerezni nem segít, így folytatódik a torzsalkodás. A Béla utca 5. szám alatti házban Kertes családi ház. Három szoba, s alatta szuterén. A házigazda, Zselenc Gyuláné szintén panaszkodik. Micsoda népek. Ha ő azt tudta volna! — Amikor Véghék idejöttek, már volt két gyerekük, mégis adott nekik lakást. Akkor most mi a baj? — Azt akarom, hogy elmenjenek. Mind a kettő menjen el. A kisfiam zenekarban játszik, kell a gyerekeknek gyakorolni a szuterén. Nem kell nekem többet lakó! A ház alatti szuterénban egy szoba, konyha, előszobában lakik a Csordás házaspár, az örökbe fogadott kislánnyal. Fizetnek négy, vagy ötszáz forintot, ezen most éppen vitáznak, kinek van igaza. A másik külön bejáratú szuterén üres, egy öregasszony lakott benne,! de nemrég meghalt. Az udvaron kirakatban van, üzletben nincs ? A történtek tulajdonképpen szót sem 'emelnének, ha Miskolcon, illetve megyénkben nagyon-nagvon sok család úgy nem járt volna, mint magam és családom. A „közügy”, helyesebben a közös ügy a következő. Megnyílt Miskolcon — nem >s olyan régen — a Gólya gyermekruházati bolt. Ennek ki„p’:atában — ha az utca felől nézzük —, jobb szélső kirakatában egy kis próbababa uralja a mezőnyt. Nagyon szép és réges-réges nagyon keresett kötött garnitú- rába öltöztették a kirakat- rendezők, és beültették középre. Észre is veszi mindenki. Mi több. rögtön be is lérnek azok a boltba, akik már régóta szerettek volna ilyet venni gyermeküknek. Az öröm és a felbuzdulás azonban hiábavaló. Mert alig valamivel a megnyitás után. már mindenki ezt a választ kapta: Sajnos, elfogyott kérem! Ja. ami a kirakatban van? Már azt is eladtuk. Eladták? Akkor miért csá- bil'a még most is a vevőket? Aliért nem vitte el, aki megvette? Ha nem firet# még ki. akkor hogyan adták el? Egyáltalán erkölcsös reklám-e olyasmit tartani a kirakatban. ami az üzletben nincs'” Szerintünk nem! A baby-garnitúrát nagyon fnkan nem kaptuk meg. Leket, hogy holnap az első szerencsés vásárlónak már nem kell veszekednie? Lehet. Mindenesetre a boltvezető elejét vehette volna a sok „incidensnek”, ha az árut beveszi. miután eladták! B. P. különálló épületben egy égre | nyíló szobácska, ebben lakik i Végh Sándor feleségével és i három gyermekével, havi négyszázért — saját bútorral! — Mióta laknak Miskol- ' con? — kérdezzük az asz- szonyt, aki a kicsivel most í gyermekgondozási szabadsá- j gon van otthon. — Tizennégy-tizenöt éve. j Azóta mindig albérletben. — Adtak be lakásigény- i lést? — Nem. — Ezért a kis szobáért va- \ lóban sok négyszáz forint. — Ennyit szoktam fizetni, laktam már kisebben is. Nem ez a legnagyobb baj, bár nagyon nehéz most már, hiszen a gyerekek nőnek, a nagyobb 13, a középső 10 éves. Csak azt a sok szitkozód ást ne kellene hallgatnom! Mennék én, az uram is folyton albéiv let után jár, de mitévők legyünk? Ki védi me« az albérlőt? A jogszabályok értelmében a szabadrendelkezésű házat, mint amilyen ez is, a tulajdonos tetszése szerint maga használhatja, albérletbe kiadhatja, vagy használatra átengedheti. Nem lehet tehát beleszólni, ha házát pincétől a padlásig megtölti albérlőkkel. Aztán ha meggondolja magát, felmond. Le is út, fel is út. Jön a bíróság, rendőrségi feljelentések, rágalmazások, verekedések. A ház a tulajdonosé. — De ki védi az albérlőt? — kérdezi kétségbeesetten a két fiatalasszony, a szoknyájukba kapaszkodó gyerekekkel. Ilyen értelemben senki — csak ezt tudjuk válaszolni, hiszen a házigazdával való kapcsolatuk szabad elhatározásukon múlik. Bármelyiknek joga van ezt a kapcsolatot felbontani. Ki ad albérletet újra a gyermekes családoknak? KI segít rajtuk? Bármilyen szomorú, erre nem tudunk felelni. Az albérlet a felek szabad akaratán múlik, de ebben a szabad akaratban akár a felmondásnál, akár a befogadásnál mégis a főbérlő szava a döntő. Bízunk benne, talán akad még ebben a városban albérlet az olyan családoknak is, amelyekben annyira szeretik a gyereket, hogy a lakásszerzés nagy tortúráját is vállalják értük. Adamovics Ilona Porlepte, hepehupás úton zölyög a gépkocsi a Miskolc háta mögött fekvő Kisgyőr felé. Hiába integetnek az útmenti fák, s a nyár végi napfényben fürdő dombok — az utas csak egyet érez: a lelkét majd’ kirázza a jóformán csak lépésben haladó autó. Ám az első. kellemetlen benyomást egy-kettőre feledi az ember, amint átlépi a község határát. Dombon, völgyben futó házsorok, gondozott kertek a porták előtt: terméskőből kirakott szép buszváró, rendben tartott, barátságos külsejű középületek. A visszatérő vendég azt is észreveszi nyomban, hogy néhány esztendő alatt sokat fejlődött a falu, néhol nehéz ráismerni a korábbi képhez viszonyítva. Gyűi tőívek vándorútia — Valami, vagyis inkább valaki még nagyon hiányzik innen. Orvost szeretnénk hívni a faluba. Persze, ahhoz korszerű egészségházat kell építenünk, meg az orvosnak lakást. — Beszélgetésünk legelején a kisgyőriek legfontosabb problémáját említette meg Kun Sándor, a tanács vb-elnöke. Hogy Kisgyőr és a közigazgatásilag hozzá tartozó, szomszédos Mocsolyás számára mennyire létkérdés ez, annak bizonyítására a járási vezetők előtt is azt az esetet emlegették a község küldöttei: egy alkalommal a téli, járhatatlan úton sem az j orvos, sem a mentők nem tudtak bejutni Kisgyőrbe egy szülő kismamához. Szó szerint a jó szerencsének, no meg néhány helyi, tapasztalt asszonynak köszönhette, hogy baj nélkül világra hozta J gyermekét. — Ezen a helyzeten akar- ván változtatni, elindultak a községünkben és a szomszédos településen is a gyűjtő- ívek. _ n t — Szokatlanul hangzik? Nos, mi a meglevő erőforrásaink maximális kihasználásával sem tudnánk belátható időn belül egy ilyen nagy beruházáshoz hozzákezdeni. Ezért segítséget, anyagi hozzájárulást kértünk a lakosságtól. A helyét már kijelölték A korábbi nagy körzetet felosztotta nemrég a járás. Ugyanakkor vetődött fel az ötlet, s nyomában a konkrét ígéret: amelyik településen hamarább biztosítják a beruházáshoz szükséges pénzösszeg felét, a többit a járási tanács adja. s ott lesz majd orvosi körzet. Bükkaranyos es Kisgyőr a két esélyes.. — Községi tanácsunk tavaly egyik ülésén arra az álláspontra jutott: ha mintegy 200 ezer forintot összeadna, felajánlana a lakosság, a többit a községfejlesztési alapunk terhére, és esetleges bankhitellel már előteremthetjük. És akkor a huszonnégy választókörzetben vándorútra keltek a gyűjtőívek, vitték a tanácstagok. De nemcsak a cédulát vitték a csaladokhoz, hanem meggyőző érveket, emberi szót, kérést valamennyi ember nevében. Nos, az eltelt hónapokban kevés házból érkezett vissza a gyüjtőív kitöltetlenül. Sorakoznak az aláírások, általában 500 forintot adnak családonként. Kevesebbet azok ajánlanak fel, akik szociális helyzetüknél fogva többre nem lennének képesek. Ma már ott tartanak, hogy a jövendő létesítmény helyét is kijelölték. Rendkívül ideális a környezet, hisz a falu központjában, a vízvezeték mellett fekvő telket sikerült kisajátítania a tanácsnak. A tanácselnök örömmel említi, hogy a lakosság zöme — a családoknak csaknem a háromnegyed része — bizto- sitotta a község vezetőit, hozzájárulásáról. Kíváncsi kérdésemre — miszerint hogyan segít ebben a mindenki számára egyformán fontos fejlesztési feladat megvalósításában a helyi közös gazdaság — azt a választ kaptam: eddig még nem ígért ehhez segítséget ... íz első lépések A reális helyzetet és az adottságokat figyelembe vévé a tanács úgy tervezi: hamarosan elkészíttetik a rendelő tanácsadó és orvosi lakás építéséhez szükséges terveket, s ha lehet, jövőre már szeretnék elkezdeni az alapozást. Kisgyőrben tehát valami elkezdődött. Egy egészséges, ma még nem mindennaposnak mondható folyamat. Az első lépések azon az úton, melynek célja: az igazi, szocialista faluközösség kialakulása. Gyárfás Katalin A kongresszusi versenyben 21 ezer tonna többletacél Teljesítik vállalásukat az ózdi martinászok Az Özdi Kohászati Üzemekben 629 szocialista brigád csaknem 12 ezer tagja köszönti jobb munkával a párt X. kongresszusát. A különböző gyáregységek dolgozói elhatározták, hogy az árvízkárok miatt kiesett nemzeti jövedelem pótlásához eredeti éves tervükön felül nyersvasból 9 ezer, acélból 30 ezer, finom hengerelt készáruból pedig 10 ezer tonnával járulnak hozzá. A vállalások esedékes részét már 520 szocialista brigád teljesítette és a nagyszerű eredményeket 100 százalékig a munka termelékenységének növelésével érték cl. így például a nagyolvasztóban a Borsodi Ércelőkészítő- müből szállított tömörítvény- nyel nemcsak több, hanem jobb minőségű nyersvasat csapolnak. Az acélműben a martinkemencék egy órára eső teljesítményét — a technológiai fegyelem szigorú betartásával — csaknem egy tonnával növelték, a henger- dékben pedig a főjavítások idejének lerövidítésével érték el az eddigi plusz tonnákat. A durvahengermű nagyjavítását előreláthatóan 40 órával előbb fejezik be. Ez azt jelenti, hogy az igy nyert öt műszakon 2060 tonna többlet hengereltárut gyárthatnak, ami 867 ezer forint nyereséget hoz az üzemnek. A gyár vezetői most értékelték a kongresszusi verseny állását. Megállapították, hogy a jobb munkaszervezéssel és a lermelékenvség növelésével szerda reggelig esedékes tervükhöz viszonyítva, nyersvasból 13 ezer "12. acélból csaknem 21 ezer és finom-készáruból 8 ezer 416 tonnával adlak niár többel terven felül a népgazdaságnak. A Lőrinci Vattagyárban korszerű technológiával, a hagyományos szövetnél lényegesen olcsóbban, nagy mennyiségben gyártják a szövés nélküli kelméket. 1970-ben egymillió méter szövés nélküli frottírt adnak át a konfekcióiparnak, ahol férfi-, női köntösöket, campingcikkeket készítenek belőle. Az így előállított frottír 35 százalékkal olcsóbb a hagyományosnál. ..Steppex” eljárással két szintetikus szövet közé egv hőszigetelő bundaréteget tűznek, ebből az anyagból készülnek a nylon pongyolák. köntösök, ágykabátok. A gyárban készített kelméből varrják a kiválóan exportálható magyar hálózsákokat. Képünkön: ellenőrzik a nylon pongyola alapanyagút. Nemigen emlékeznek ra még a legöregebbek sem, hogy szeptember második felében aralatlan búza lett volna a Bodrogközben, különösen pedig az egyébkén l is kevés szántóterülettel rendelkező Hegyközben. Sajnos, az idén néhány kisebb táblán még ma is láthatunk kalászosokat. Megbámulták, megfeketedtek, a dudva, a gaz, túlnőtt a szárukon, s a kalászok többnyire a földön hevernek, egy részük már ki is csírázott. Kevés kivételtől eltekintve, azért a termelőszövetkezetek befejezték az aratást. Gondjaikat fokozza, hogy a csapadékos időjárás miatt igen nagy a gabona nedvességtartalma, ami a tárolásnál és az értékesítésnél egyaránt nehézséget jelent. Mindenesetre az idei kellemetlen tapasztalatokból levonták a tanulságot: növelniük kell az eró- es munkagépek számát, mégpedig olyan mértékben, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítani tudják a termény gyors betakarítását. Elsősorban több kombájnra es szárítóberendezésre van szükség. hiszen ez utóbbiból például éppen csak mutatóban akad egynéhány a járásban. Az idő előrehaladásával sürgetővé vált az őszi mezei munkák meggyorsítása is, már amennyire természetesen az időjárás engedi. A burgonya, a napraforgó, a cukorrépa betakarításával párhuzamosan történik az őszi vetések előkészítése is. Mivel a megkésett nyári munkák miatt kevés volt a tarlóhántás, most egyenesen a magágyhoz szükséges vetőszántással vannak elfoglalva h. j. Kisgyőrben valami elkezdődött i Őszi munkák a Bodrogközben Szövés nélküli kelmék
