Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

K«dd, 1970. ssept tS. ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Eaerölszáz ember nmukábasi Harc a percekért 350 ezer toriul célprémium ösztönzőnek Egyesülés Után Oí falu asr termelőszövetkezetben Az esztendő elején cikket irtunk a halma,ji, kiskinizsí, rá- sonysápberencsi. kázsmárki és a csobádi terniclószövctkeze- tek egyesüléséről. \z öt falu határából ideális nagyságú és meglehetősen jó gazdálkodási lehetőségű termelőszövetke­zet jött létre. A vezetők már akkor is hangsúlyozták, hogy hasznosítani akarják az egyesülés előnyeit, elsősorban az állattenyésztés szakositá"---'' a!. Tbc-ui ch les szar v asuiar 1 la-á 1 lom á uv Szeptember 7-en reggel ti órakor leálltak a hengerek az Ózdi Kohászati Üzemek dur­vahengerműjében, s megkez­dődött a gyárrészleg és a vállalat szempontjából is egyik legnagyobb, s legnehe­zebb feladatot jelentő mun­ka, az évi nagyjavítás. Is­meretes, hogy nagyjavítások alkalmával a hengerművek összes berendezéseit, több tonnás monstrumait is szét­szerelik, az alkatrészeket át­vizsgálják, a kopottakat vagy hibásakat kicserélik, s hogy ez a munka milyen rendkí­vüli előkészületet s szerve­zettséget igényel, talán érzé­kelteti az is, hogy a mosta­ni nagyjavításnál mintegy 1500 dolgozó „állt rajthoz”. Oí „műszak" megtakar/lasa A nagyjavítás idejét ere­detileg 14 napra tervezték. A vállalatnak és a gyárrészleg­nek azonban nem közömbös, hogy a munkát mennyi idő alatt fejezik be, s mikor in­dulhat meg újra a termelés. A lehetőségek alapos mérle­gelése után célul tűzték ki a javítási idő öt műszakkal, az­az 40 órával való lerövidíté­sét. Ha ez sikerül, a durva­hengerműben mintegy 3500 tonna öntecs gyártására nyí­lik lehetőség — tervem felül —, s ez közel 1 millió forint nyereségtöbbletet eredmé­nyez a gyárrészlegnek. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben már nem egyszer si­keresen alkalmazták az anya­gi ösztönzőket. A cél érdeké­ben most is 350 ezer forint célprémiumot, helyeztek ki­látásba, melyet — természe­tesen a végzett; munka ará­nyában differenciálva — ak­kor fizetnek ki, ha meghatá­rozott időre elvégzik a fel­adatot. CPM „hálóterv“ A kohászati üzemekben az évi nagyjavításokra szinte egész évben folyamatosan ké­szülnék. Az idén is így volt az ÓKÜ durvahengerműjé­ben és karbantartó műhelyei­ben, azonban most kísérlet­képpen elkészítették a nagy­javítás CPM „hálótervét” is. Az említett hálótervet a ra­kétatechnikában alkalmazták először, s a módszer a raké­tától Indult hódító útjára, s az utóbbi időben mind több nagyvállalat is eredményesen alkalmazta. A lényege abban van — például a nagyjavítás esetében —, hogy az elvég­zendő részmunkákat, azok­nak idejét, munkáslétszám­igényét, esetleg szállítóeszköz vagy daru szükségleteit meg­felelően előkészítve, s kódoz- va a Budapesti Számítóköz­pont gépeibe táplálták, s az ..ac'-tröszt” megmutatta azt a -kritikus utat”, melyet fel­tétlen be kell tartani, hogy a munkát időre befejezzék. A számítógép meghatározta egyúttal a különböző munka- folyamatokhoz szükséges op­timális létszámot is. A hálóterv nagyjavításban való alkalmazását Lilmann- stőns Imre, az ÓKÜ szerve­zési főosztályának mérnöke és Kónva Ferenc, a durva- hengermű gépészeti üzemé­nek vezetője dolgozta ki. — Ha valamelyik részmun­kánál „csúszás” van, ami ja­vításoknál és karbantartó munkáknál könnyen előfor­dulhat, hiszen előre senki sem tudhatja, hogy a szét­szedett gépek nem látható alkatrészei milyen állapotban Vannak, a módosított időket újra be lehet táplálni a szá­mítógépbe, s megmutatja, ho~'- h il szorít a legiobban a „cipő”; mire kell a leg- ' °bban koncentrálni — Mondja Lilmannstőns Imre. A KISZ-esek segítése • \ nagyjavítás előkészüle­téiről lájékoztat Képes Lu­kács, a karbantartási osztály vezetője. Kv közben közel 10 ezer alkatrészt gyártottak, s beépítésre elkészítették a nagyjavításhoz, s még a hen­gerek leállítása elölt a hely­Durvahengermű nagyjavítás. Fotó: Stohmaycr. Bégen köszöntött, olyan bi­zonytalan ősz megyénk nagy múltú borvidékére, Tokaj- Hegyaljára, mint ez idén. A késői tavaszodás, majd a vi­gasztalan esős tavasz és nyár miatt nagy volt a lemara­dás nemcsak a mezei mun­kában, hanem a szőlő fejlő­désében is. Mindehhez olyan peronosz- pórás időszak járult, ami­lyenre régen volt példa a híres borvidéken, pedig talán még sohasem végeztek any- nyi permetezést a hegyolda­lakon, mint ezen a nyáron. Esves helyeken a jég is ve- gigpásztázta a szülőföldeket, úgy hogy vannak parcellák, ahol 50—70 százalékos kárt színre készítették. A vég­zendő munkát ismertették, s megbeszélték a szocialista brigádokkal, melyek a fel­adatokat brigád vállalásokba foglalták, s még társadalmi munkát is felajánlottak a cél érdekében. A durvahenger­mű KISZ-csúcsvezetősége is 1000 óra társadalmi munkát ajánlott fel, s ennek már több mint a felét teljesítet­ték is. — A munka egyharmadát már elvégeztük — mondja Képes Lukács. — Most már joggal reménykedhetünk ab­ban, hogy 40 órával a terve­zett határidő előtt, 19-én dél- után már újra megkezdődhet a termelés. Ennek egyik biz­tosítékát a brigádok eddigi igyekezetében, s a kongresz- szusi vállalásaiban látom. * A durvahengermű gyár­részleg a kongresszus tiszte­letére év végéig 5 ezer Ion­ná többlettermelést vállalt. Jelenleg azonban nemhogy előnye lenne, kis lemaradás­sal küzd. Az év vége viszont gyorsan közeleg. — Van-e még remény, az ígéretük betartására? —kér­deztük Balikó Mihályt, a gyárrészleg vezetőjét, aki el­mondotta. hogy még mindig bizakodnak. Ez viszont első­sorban a nagyjavítás sikerén múlik. Tóth István •szenvedtek a tőkék. Különö­sen a kistermelők ültetvé­nyeiben pusztított erősen a peronoszpóra, akik a „régi szokást” követve július má­sodik felében abbahagyták a permetezést. A nagyüzemi művelésű táblákon azonban mit sem törődve a „szokás­sal”, az esős, párás időjárás miatt bizony még augusztus­ban is permeteztek, s ezzel elejét vették a nagyobb fer­tőzésnek. így aztán az álla­mi gazdaság és a szakszövet­kezetek földjein, ahol nem volt jégverés, mennyiségre kedvezőnek mutatkozik a termés. Nem mondható el ugyanez a szőlő minőségéről, főképp A lehetőségeket ismerve, már akkor is úgy látták, hogy a megnöveKedett hal- maji Aranykalász Termelő­szövetkezet bevételeinek — és a tagok jövedelmének — legbiztosabb forrása az állat- tenyésztés lesz. Már az egye­sülés előli meghatározták az állattenyésztés minőségi fej­lesztésének feladatait. Első­sorban mint minimális cél. az egesz szarvasmarha-állo­mány tbc-mentesitéséf hatá­rozták el. A feladatoknak megfelelően képzett és gya­korlott szakembereket állí­tottak az egyes ágazatok élé­re. A föállaí tenyésztő Bin- dász Balázs iett. Tőle kér­deztük: megvalósították-e már az egyesüléskor elhatá­rozott feladatot, a szarvas­marha-állomány tbc-menle- sítését? — Igen — válaszolta hatá­rozottan a főállattenyésztő. — Nem egyszerre, hanem három lépcsőben. Az első szűrést januárban, a máso­dikat áprilisban, a harmadi­kat júniu ni végeztük el. Az esztendő közepén, július­ban már nem volt tbc-pozi- tív lelefű állatunk. Mind a pedig az ercsi fókáról. Más evekben ilyenkor már éde- sedtek a szemek. 15 cukor­fokot is mutattak a próba­mérések, s a száraz, napos időben megkezdődött a töp­rengés, a lassú aszúsodás. Sajnos, most még savanyú a szőlő, jóformán csak a sze­mek puhulása kezdődött meg. Ha valamikor, akkor most lenne nagy szükség hosszú, meleg őszre, sok-sok napfényre, s akkor talán a régi időik hagyományos szü- í-etkezdetére. Simon-Juda napjára ez idén is elérné a kívánt cukorfokot Hegyalja két jellegzetes szőlőfajtája, a furmint és a hárslevelű. <h. j.) négy szarvasmarha-tenyésztő telepünk — hivatalosan Is —t.bc-negativ lett. Fejlődő ti I lat tenyésztés Az öt falu termelőszövet­kezetei — többek közt — azért egyesültek, hogy ki­használják a szakosítás le­hetőségeit is. A tervek sze­rint a tehenészetet két he­lye;.. Kiskinizsen és Hal­maiban koncentrálják. Kér­désünkre, hogy megvaló­sult-e az egyesülésnek ez a célkitűzése, Bindász Balázs főállattenyésztő a következő­ket mondta: — A csobádi üzemegység­ből mór az összes tehenet átcsoportosítottuk a kiskini- zsibe. A tehenészet központ­ja végül Halmaion lesz, de előbb be kell fejezni a há­romszáz-férőhelyes te' icné- szeti telep építését. A ter­vek szerint ennek a telepnek nagyjából már készen kelle­ne lennie. Félő, hogy fél év múlva sem lesz kész. Az egyesült termelőszövet­kezet sertéshizlaló telepét Kazsmárkon alakítják ki. Az anyakocák száma mindössze 32, s ezek szaporulatát hiz­lalják meg. Nem ez a fő ál­lattenyésztési ágazat. A fia­tal bikákat is itt hizlalják: ebben az évben 170 darabot adnak át A juhtenyésztést a rásonysápberencsi üzemegy­ségbe koncentrálják. Itt új juhhodályt is építenek. A minőség javítása érdekében még a nyár közepén kicse­rélték az apaállományt. Törzskönyvezett kosokat vá­sároltak. Halmaion már az egyesü­lés előtt is foglalkozott ba­romfitenyésztéssel az Arany­kalász. Igen eredményesen. Arra kérem. ne. írja ki a nevem. Maguk fiatalok, még mindenben valami rendkivil- lit keresnek. Nem vagyok én sem hős, sem szent, akinek csodájára kell járni. Kilen­cen voltunk testvérek, s mi öten, akik túléltük a hábo­rút, mind becsülettel dolgoz­tunk. Látja, mióta ide kerültem a szereidébe, ezekkel a tra­fókkal dolgozom, együtt öre­gedtünk meg. Nagyon válto­zó munkáim■ voltak, ágyú­talptól lemezollóig, szinte mindent gyártottunk. Nehéz, de szép munka a hegesztés. Az igaz, hogy türelem és nyugodt kéz kell hozzá. En igyekszem minden munkát úgy kiadni a kezemből, hogy azt bárhová vihetik, ne kell­jen szégyenkezni miatta. Hány pálcát hegesztettem el az elmúlt harminc év alatt? Ha azt kérdi, hány tonnával, talán könnyebb lenne vála­szolni. .4 kezem alatt tanult hegesztők száma is közel jár a százhoz. Amikor 1944. decemberé­ben, a front elvonulása után az elsők közt bejöttem a gyárba, egyfolytában 12, sőt egyszer-cgyszer 24 órát dol­goztam. Később is, barmikor hívtak, bejöttem, s dolgoz­tam. Most is 20—40 órát túl­órázom haponta. Nekem is jól jön. nagy a család, s a munka sem állhat, ötször kaptam kiváló dolgozó kitün­tetést, az utolsót idén, ta­vasszal. Nagyon örülök an­nak, hogy a nagyobbik fiam is kiváló dolgozó lett. A fizetésem igaz. ami igaz. lehetne több is. főként így. nyugdíj előtt. Most 13 iorin­Ezt a munkát a/ egyesülés után is folytatják. Nyár de­rekáig több mint kileneszáz- czer darab tenyésztojást ér­tékesítettek. Ezután kéthó­napos szünet következett, mert a tojóállományt kicse­rélték. Az éves terv: 1 mil­lió 160 ezer darab tenyészlo- jás termelése és értékesítése. Természetesen: foglalkoz­nak pecsenyecsirke nevelé­sével is. A/ er es terv 35 500 kilogramm, s ennek nagy ré­széi már teljesítették. Érd emea volt összefogni A növénytermesztés nem dicsekszik az 1970-es esz­tendő eredményeivel. De csak azért nem, mert az időjárás szélsőségesen ked­vezőtlen volt. Az állatte­nyésztés takarmányszükség­letét azonban még így is megtermelték. S ez igen nagy érdem, mert rengeteg mun­kát követelt. Ezért az állat­tenyésztés eredményei a nö­vénytermesztőket is dicsérik. Az állattenyésztés 1970. évi bevételi terve összesen 13 millió forint, s ebből 7 500 000 forintot már az esztendő el­ső felében bevételeztek. A végső következtetés az. hogy érdemes volt egyesülni. Ezt az idei rossz időjárás után kévés egyesült termelőszö­vetkezetben mondják az em­berek. A halmaji Arany ka­lászban azonban hangsúlyoz­zák: „mi most is egyesül­nénk”’ Ez azl bizonyítja, hogy az öt község termelő- szövetkezetei, és azok tagjai jól előkészítették az egyesü­lést. Bizonyít ez az egyesülés mást is. mert az idei rossz időjárás után különösen megszívlelendő tanulság« összegezhetünk a nalmaji egyesülés példájából. Azt. hogy ha az állattenyésztés megfelelően fejlett egy gaz­daságban, ott a legrosszabb időjárás sem okozhat túlsá­gosan nagy bajt. tsz. tos órabérrel dolgozom, s bi­zony nagyon lassan jutottam el erre a szintre. Az fájt néha, hogy egy újonnan fel­vett vándormadárnak 1 fo­rintos órabéremelést is ad­tak, nekem meg 50 fillért sem emeltek egyszerre. Nincs bennem semmi sértődöttség, csak mi. öregek, a tisztessé­ges munkát jobban becsül­jük. Igen, meg lehet szeretni ezt a gyárat. Tisztelnek, becsül­nek, szeretnek itt engem, s ez nekem elég. Bármilyen hegesztési probléma merült fel, mindig kikérték a taná­csomat. Soha hangos vitám, veszekedésem nem volt sem a munkatársaimmal, sem a főnökeimmel. A papírgyárnál van egy kis kertes házunk, ott lakik együtt a család. Jöjjön el. s talán majd a kertről is ked­ve lesz írni, Nem én dicsé­rem, hanem mindenki, aki eddig látta. Tudja, én nem szeretek utazgatni, üdülni is csak kétszer voltam. Hévizén és Szoboszlón. nekem ebben a kertben sok munkám és örömöm van. Tudom, az el­ső hetek nyugdíj után nehe­zen telnek majd, de hozza kell szokni. Nagyon elfárad­tam. szükségem lesz n pihe­nésre Laci bácsi tovább beszel virágoskcrtjéröl. a féltve ovott és dédelgetett rózsái­ról. Nem tett semmi rend- kivülit, csak becsülettel ’"é- gigdolgozott harminc éve n gépgyá; szereldeiében. Te­kintélyt parancsoló idő. Pokorny Péter Ózdi Kohászati Üzemek Savanyú még a szélé Hosszú, meleg; ősz segíthet Tokaj-Hegy alján Harminc év után

Next

/
Oldalképek
Tartalom