Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
Szombat, 1970. augusztus 1. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei jpártbizottság előtt fi bérezési gyakorlat tapasztalatai Gazdasági-politikai hatásai, további í’elatkttok i. A helyes bérezési gyakorlat kialakítása, a m un Ica sze- 1'inti elosztás következetes érvényesítése fontos politikai feladat. A helyes, igazságos, érdem szerinti bérezés száriakat adhat az alkotókedvnek, a helytelen viszont elégedetlenséget szülhet, csökkentheti a munka intenzitását, hatékonyságát. A bérezés n népgazdaság egészét is érinti, hiszen összhangban van a produktummal, a munka eredményével, a létrehozott értékekkel. Nem véletlen hát, hogy ez a fontos lénia a megyei pártbizottság ülésének napirendjére került. Érdemes néhány, tanulságos statisztikai adattal kezdenünk. Megyénk lakosságának pénzbevétele az elmúlt évben (ez év adatai még nem teljesek) körülbelül 9 százalékkal emelkedett. A szocialista iparban az egy niunkásra jutó átlagos kereset 2098 forint volt — míg az országos átlag csak 1914 forint. Nemcsak az évközi bérek összege nőtt, hanem a béren kívüli juttatások aránya is. Ezen belül az 1968. évihez viszonyítva — nyereségfelosztási és adózási rendszerünkből adódóan, amelyet főbb helyen, üzemben nem firtatlak elég jónak és ösztönzőnek — kis mértékben ősökként a nyereségrészesedés összege (95 százalék). Ezek természetesen átlagos adatok, ezeken belül nagy a „szóródás”. Több vállalatunknál például maximális volt a bérfejlesztés, emiatt alig jutott valami az év vési nyereségrészesedésre, a szövetkezeteknél viszont sok bolyén szinte teljesen elhanyagolták a bérfejlesztést — es így két hónapnál is több nyereséget osztottak. Mint a pártbizottsági ülé- ^n Dojcsák János elvtárs, a biogyei pártbizottság titkára filmezte, a lakosság hazánkban — így megyénkben is — alapvetőeh háromfajta jövedelemben részesül: kereső tevékenységhez kapcsolódó, jöleg pénzbeli juttatásban; társadalmi juttatásban és "Ormészetbeni juttatásban. Mindhárom jövedelemforrással szemben vannak bizonyos igények, éppen ezért éllentmondás keletkezhet, hl- szen egyik csak a másik rozsára növelhető. 1000 forintnál alacsonyabb bérek, elkerülése, utánpótlás biztosítása, átszervezések stb.). Az így lei illákul t bérezési gyakorlat rendkívül kevés eszközzel gazdálkodhat szabadon. Nagyvállalataink zöménél évente a dolgozók fele, kétharmada részesül béremelésben, de a differenciált bérezésben lassan haladunk előre. A társadalmi szervek és a gazdasági vezetők általában egyetértenek a munka szerinti, differenciált elosztás elvével, azonban gyakran engednek az általános hangulatnak, a gyakorlatban csak a központi intézkedések erejéig juttatják érvényre a differenciálást. A vállalati bérezés gyakorlati kialakítását az elmúlt két évben számos tényező befolyásolta. A jellemző az. volt, hogy valamennyi „igény” (üdültetés, ösztöndíjak, kulcshelyek, hiányszakmák, bérfeszültség, egyéni problémák stb.) arányos enyhítésének módszerét, választották. így elaprózták a rendelkezésre álló forrásokat. Más helyeken a különböző „igények”, „indokok” nem meghatározóak, a kereseti arányok alakulása helyes irányú. A változás mértéke azonban még csekély, inkább a törekvés biztató. Nem sikerült jelentősen előrelépnünk a nők alacsonyabb bérezésének íelszámo- ■ láséban, sem a képzettségi szintekkel arányos keresetek biztosításában. Erről a pártbizottsági ülésen, valamint az. SZMT elnökségének július 29-én, szerdán megtartott ülésén is sok szó esett. Vállalataink olykor önálló problémaként tekintik a bérezést is, a termelést is, a kettő kapcsolatára nem fordítanak kellő figyelmet. A premizálásnál is vannak ellentmondó tapasztalatok. Üzemeink döntő többségénél a jövedelem elválaszthatatlan részeként kezelik a prémiumot. A mozgóbérek aránya lassan növekszik az összjövedelmen belül. A kollektív szerződések módosításai az anyagi érdekeltség rendszerének finomítását szolgálják, erejét azonban nem tudták számottevően fokozni. Meghirdetett helyes elveink ellenére a konkrét körülmények új ellentmondásokat is szülnek. Ez nagy felelősséget ró a gazdasági és politikai vezetőkre egyaránt Az erkölcsi elismerés is jelentős hajtóerő a feladatok megoldásában. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangja azonban még nem mindenütt megfelelő. A szocialista munkaver - seny-mozgalom évről évre fejlődik. Vállalataink erre fokozott figyelmet és növekvő pénzösszegeket fordítanak. Becze Károly (Folytatjuk) Új panelüzem gazdasági épületekhez Borsod megyében —• nyolc álami gazdaság, a MEZÖBER, a nyékládházi kavicsbánya és a Felsőzsolcai Gépjavító Vállalat társulásával — korszerű mezőgazdasági panelgyártó üzemet létesítenek A panelgyártás jogát, valamint technológiai berendezéseit az olasz Gi-Gi cégtől vásárolták, és a 100 millió forintos beruházással készülő üzemet a nyékládházai kavicsbánya közelében építik. Így az egyik fontos nyersanyagot, a kavicsot a pár száz méterre levő bányatóból kapják, s ezzel je!________ __________ _______ le ntős szállítási költségeket takarítanak meg. Az új gyárba n évente 25 — egyenként 465 koca tartására és 9100 sertés hizlalására alkalmas — tele;! összeszerelésére készítenek majd előregyártott panelokat. Ezekből más gazdasági épületek; tehénistállók, juhhodályok, baromfinevelő házak, raktárak és magtárak is összerakhatok — vagyis a nagyüzemi mezőgazdaság széles területén hasznosítható ! az új anyag. A mezőgazdaságban számolni kell azzal a kockázattal, hogy az elért eredmény nem minden esztendőben arányos a végzett munkával, s az anyagi befektetéssel. Egy következő kedvező év viszont busásan kárpótolhat. A gondos munka pedig sohasem hiábavaló. — Most is van olyan 40 holdas táblánk mutatóba, a felső határban, ahol nem okozott kárt a víz, amelyen holdanként 25 mázsás terméssel fizetett a búza — kezdi a vigasztalóval Szaniszló Sándor, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Ez jelzi, milyen reálisak a termés növelés lehetőségei még ezen a nem kimondottan búzatermő földön is, ha nem sajnáljuk tőle az aprólékosan gondos talajelőkészítést, s a komplex műtrágyázást. Erre a táblára ősszel holdanként 370 kiló komplex műtrágyát szórtunk, tavasszal pedig még 100 kiló nitrogén műtrágyát kapott minden hold vetés. Jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy soha ilyen mindenre kiterjedően nem készültünk fel a gabonafélék termesztésére, mint ebben az évben. Az viszont A mindig szükséges óvatosságra figyelmeztet, hogy az ellenpóluson, a vízjárta bodrogközi alsó határban egy 63 holdas táblán csak 4 mázsa lett a holdanként! termés. Szándékosan állítja szembe a két végletet a szakember, hogy érzékeltesse az idei esztendő rendid vüliségét. Toldi Miklós és társai Annál inkább tiszteletié méltó a különlegesen nehéz körülmények között való emberi helytállás, amelyre most elsősorban a kombájnosok mutatnak példát. Amikor a legjobbak felől érdeklődöm, respektálandó a főagronómus határozott válasza: — Vagy mind a tizennégy ük nevét leírja, vagy egyiküket sem. Aid most reggeli harmatszáradástól esti harmatszállásig kombáj- | non ül, mind megérdemli a felsőfokú elismerést. A pataki felső határban Bodnár Mihály, Márki Ferenc, Tóth László, az apróhomoki üzemegységben Du- sicza Miklós, Kekes József, Kozma Sándor, Szemén Béla, Tóbiás József és Toldi Miklós, a dorkói részen Bíró István. Boros Antal, Iván Imre, Tán Ferenc — a házéi bérek emelésének forrá- nem bővültek a várt Vemben. A szabályozó 1970. fy* módosítása sem változtat Mapvetően a helyzeten. A rfPott kedvezmények és a Mlátásba helyezett szankciók Pem ösztönzik kellően a vállalatokat arra, hogy takarékoskodjanak a munkaerővel. ^gis, a létszámhígitás és a ‘Uktufció csökkenéséhez — *vezetök politikai felelősségének növekedésén kívül — ^ szabályozó-módosítások is &yre Inkább hozzájárulnak. Gazdaságirányítási rend- Zerünk a közgazdasági sza- .alyozók révén alapjaiban ■ztosítja a munka szerinti j‘“sztás érvényre jutását. A .ehetőségekhez képest a válhatok igyekeztek is ezzel , nh Az előrelépés azonban assú. Ennek okai között köz- Ponti helyet foglal el. hogy érténél mile g kialakult helyiében minden gyár, Illetve zem számos kötöttséget, első feszültséget, stb. tar- ahnaz. Így az elosztásnál zömön tényezőt figyelembe ell venni, amelyek mind 'Jh’hítik differenciáltabb ú 0/ÍZlá:-' megvalósításának letol (Pl. feszültségek | 'oldása, fiatal szakmunka-[ V-h mérnökök megfelelő kéz- i fizetésének biztosítása, I Fiatalos lendülettel A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem elsőéves gépészhallgatő! segédkeznek a Győri kapui lakótelep építkezése-né!. Foto: Szabados György. í táji búzában pedig Fellegvárt András birkózik a sok helyütt megdőlt búzával, s az erős szárú gyommal. Tg\ agronómiái tapasztalat A szövetkezet a kedvezőtlen tavaszon, a lágy földeken a vetéseknek csak 30 százalékán végezhette el a vegyszeres gyomirtást. — A jövőre megszívlelendő agronómiái tapasztalat: hűvös tavaszon máskor igyekeznünk kell olyan gyomirtó vegyszert alkalmazni, amelyik hatásos alacsony hőmérsékleten is — igyekszik hasznosítani a tanulságot az idei keserves Igékéből is Szaniszló Sándor. A 2700 hold kalászosuknak eddig a jó harmadát takarították be a szövetkezet- beliek. A vetésterületből 2300 hold a búza, egyöntetűen Be- zosztája fajta. Eddig 450 hol dat váglak le belőle. Most már 10—15 vagon a kombájnosok együttes teljesítménye naponta. Sóvárgás gépekért — Ha nem jön közbe újabb kedvezőtlen fordulat, úgy augusztus végéig végzünk az aratással — jegyzi meg Ka- rajz Miklós elnök. — A különleges nehézségek érzékeltetésére még annyit: nem csak az aratással kell birkóznunk. összeszaladt minden munka. Júliusba nyúltak a kapásnövények ápolási és növényvédelmi munkái, szorított a szálastakarmányok be-, takarítása. Az idén külön gondot okos a nedvesebb gabona szárítása a Kossuth Tsz-ben is. A szövetkezet Farmer típusú szárítóberendezését két műszakban üzemelteti, de így is csak napi 2—2 és fél vagon terményt száríthat vele. A terményforgalmi vállalat pataki telepe sokat segíthetne, de az ottani merev szemlélet nem veszi tekintetbe a termelőszövetkezetek különböző nagyságrendjét, s a 8 ezer holdas Kossuth Tsz-töl is csak heti 15 vagon terményt vállal szárításra, pedig ennyi a szövetkezet napi aratási átlaga. A szövetkezet két szénaszárító ventillátorából is befogta az egyiket bü- zaszáríiásra. — Vettünk volna már többet is belőle, de hiába jártunk négy megye székhelyén is utána: Miskolcon, Egerben, Nyíregyházán, Debrecenben, sehol sem kaptunk — tárja szét a kezét az elnök. — Most, szorultságunkban megpróbálunk egyenest a gyártó vállalattól kérni, hátha a készítők jobban megértik, mennyire közérdek, hogy az amúgy is kevesebb idei termésből egy kiló kenyérnek való se csírázzon ki, menjen kárba. Bereez József Városszépítők Életének második évtizedében a múlt nélküli város eljutott odáig, hogy lakosai most már nemcsak az urbs további építésével törődnek. A kazincbarcikai emberek — különösen az „őshonosok” — egyre gyakrabban töprengenek rajta, hogyan tehetnék, varázsolhatnák még szebbé, igazán maradandó, élményt adó környezetté szőkébb pátriájukat. Idegenek véleményét firtatják. Ha külföldi, vagy más városbeli ember átlépi Barcika küszöbét — vallania kell. örülnek ha az első impresszió kedvező, s komolyan veszik a nemtetszést kifejező megjegyzéseket. Kamatoztatja-e a város irányító testületé a lelkes lokálpatriotizmus, a tenniaka- rás megnyilvánulásait? A válasz egyetlen szó lehet: igen. Nemcsak a jelenlegi városkép csinosabbá tételét teszik közüggyé Kazincbarcikán, hanem a jövő tervezgetése közben is meghallgatják az észrevételeket, figyelembe veszik az ötleteket. Hogy a ma még csak makettokban szunnyadó városképek végső kialakítása köztetszést váltson ki, és hogy a mai utcák, terek is igazán modern alakot öltsenek — ezt tartja nagy és felelősségteljes feladatának a városszépítési bizottság. A tizenkét tagú társadalmi testületbe valamennyi jelentős helyi vállalat, s a hivatásánál fogva is a város szé- piií el foglalkozó szén’ képviselőit delegálták. Néhány hónap alatt a város- szépítés! bizottság szava és hatása nyomán sole száz ember mozdult meg. Ki eszmei elképzelésével, ki okos tervekkel, mások két kezük munkájával járultak hozzá, hogy változott, más formát öltött néhol a város. 1c Kialakították a megfelelő helyet a testvérváros tiszteletére létesítendő Dimitrov- grád park számára. Elszórtak sok színes, üde virágszőnyegei, rendezték ás szépítették a különböző városi intézmények, s az üzemek környékét, elhelyeztek egy táblát, mely ismerteti a belépővel Barci- kát. Mindezeket az értékükben talán minimális összeget jelentő munkákat a város lakosai végezték el. Értéke abban rejlik, hogy munka után jöttek a szocialista brigádok, órák végeztével a diákok, szabad idejükben fiatalok és idősebbele, s szerszámot ragadva dolgoztak, munkálkodtak órák hosszat. Szeretnének persze megvalósítani még nagyon sok életrevaló ötletet. Az üzemektől igyekszik a bizottság még hatékonyabb segítséget kérni a környezet to válik i rendezéséhez, s olyan feladatok megoldásához is, mint például a tiszta, virágos varosam elnyerése, egy-egy ú j. hívogató reklám vagy éppen egy esztétikai élményt nyújtó, üde színfolt kialakítása a városban. Mozgalom kezdődött Kazincbarcikán azért is, hogy eltűntessenek néha ivott felejtett, félig romos, hűi - dán az építkezés céljait szolgáló, de most már kihasználatlan barakk”' * egyszóval valamennyi jf szeplő', mely megbontja a kedvező összhatást. Határozat is született nemrég a városi tanács vb jóvoltából: az eddiginél fokozottabb figyelemmel, nagyobb körben, ha szükséges, meggyőző érvekkel, baráti szóval minél több barcikai lakost leéli hívni, várni e szép feladathoz. * A fiatal város Igazi célja: öregbíteni hírét-nevét. Érezze minden ember nemcsak lakóhelyének, hanem igazi városának Kazincbarcikát. Adjon ezért meg minden tőle telhetőt — így lesz igazán szép, mai, szocialista város, így érzik, ezt vallják, ezért cselekszenek sokan ott. a Tardona partján. Ügy gondolják. sikerül elérniük, hogy a városszépítők tábora egyre hatalmasabbá, cselek- vöbbé növekedjék. Gyárfás Katalin Reális lehetőségek Helytálló kombájnosok
