Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

*Kttjw.*a»*aHKj3ianKcg LSZAK-MAGYARORSZÁG -í Szerda, 1970. aug, 19, XJj arcoíi, visszatérő ssíeiéssefo A közelmúlt napokban olvashattuk, hogy Borsod megye miként képviselteti magát ősszel Budapesten a mezőgazdasági kiállításon Megjelennek ott megyénk népművészetének reprezen­tánsai is. Ott lesz többek kö­zött Suha Balog József, a hí­res mezőkövesdi facimbalom­művész. Az öreg, hófehér hajú em­ber otthonában a fal valósá­gos múzeum. Megsárgult és még friss fényképek borítják a falakat, itt-ott bekeretezett oklevelek, egy nagy múltú zenész életének dokumentu­mai. De dokumentumai egy­ben egy nagy hírű zenész- család történetének is. Haj­dan volt szereplések, elisme­rések. élő és már elhunyt társak, a népes család tagjai a képeken. Koronás hallgatók Régi, az összehaj toga tásnál már alaposan kitöredezett la­pok régi képesújságokból. Suha Balog József sok-sok évvel, évtizeddel fiatalabban játszik a maga készítette fa­cimbalmon egy akkor nagyon ismert személyiségnek, a walesi hercegnek. Egy későb­bi képen már wind sori her­cegként szerepel ugyanaz- az úr. Közben megülte és meg­unta az angol trónt. Más ké­pen a sziámi király figyeli a cimbalomjátékot. A Mező­kövesdhez közeli Borsodiván- kán volt a híres Prónay-kas- tély. Ez vonzotta a külföldi unakat. Nem a Prónay csa­lád, hanem a kastély, amit bérbe lehetett venni, vadász- területtel együtt. Akkor Bedaux, a hírhedt francia mérnök volt a walesi her­ceg egyik kísérője és^szóra­koztatója. Ö kutatta, mivel szórakoztathatná fenséges pártfogóját. Így jutott a me­zőkövesdi Matyóházba, ahol meghallotta a népi muzsikát, meg Suha Balog József fa- cimbalomjátékát. Így került össze a kövesdi cigányzenész a herceggel. Amikor újra ná- l«rir járt a vendég, már ő kereste a cimbalmost. Meg is vett tőle egy maga készítet­te facimbalmot. Cseng» fadarabkák Érdekes epizódok ezek egy hetvenkilenc éves nép­művész életében, de nem meghatározók. Sokkal inkább meghatározó az az erdei sé­ta, amikor a Parádfürdőn muzsikáló mezőkövesdi zene­kar cimbalmosa a húszas években felfigyelt a favá­gók fejszecsapásaitól lepat­tant fadarabkák csengésére. Fahulladékból faragta ki az első facimbalom darabjait, skálaszerűen kihangolta és felfűzte azokat. Attól kezdve Suha Balog József és a fa­cimbalom elválaszthatatlan. Mezőkövesden és Párádon a zenekar kíséretével azóta ál­landóan szóltak az élettelen-- nelc hitt fadarabkák, hogy Suha Balog József kézéülé- sére a magyar népdalkincs legszebb darabjait csengjék ki. Hiú i/stkas/o és e!ismerés A felszabadulás után más tartalmat kapott a facimba­lom muzsikája. Ott volt a pártalakulás ünnepségén, ott volt a későbbi évek pártnap­jain, pártestéin is. (E sorok Írója maga is többször hal­lotta ilyen alkalmakkor.) Ké­sőbb népfront-ünnepségek, általában mezőkövesdi ren­dezvények nem lehettek Su­ha Balog József facimbalom- játéka nélkül. Gyakran hal­latszott játéka a rádióban is. Vaskos kötegeket tesznek ki az elismerő levelek, a közre­működést köszönő sorok. Honvédségi rendezvények, a legkülönbözőbb szervek ösz- szejövetelei igényelték és várták a híres cimbalomjáté­kot. A levelek meleg elis­merésről tanúskodnak. Csak­úgy mint az aranyfokozat el­nyerését tanúsító oklevél a tanácsköztársasági országos művészeti szemléről, vagy a három év előtti kecskeméti országos népzenei találkozó­ról. Magas elismerésről ta­núskodik a Magyar Tudo­mányos Akadémia népzene- kutató csoportjának levele, Sárosi Bálint írta alá. S el­ismerésről tanúskodnak a legutolsó munkáltató, a föld­művesszövetkezet kiváló dol­gozó jelvényei. Érdemes ide­jegyezni. hogy a facimbalom a Suha Balog József találmá­nya, maga kísérletezte ki, de mert nem ősi hangszer át­mentése a facimbalmos te­vékenység, egy főhatósági ér­tesítés szerint nem tüntethető ki a népművészet mestere címmel, (49 Porosa indoko­lás. Zenes/ dinasztia A falakon a családi képek egyben népzene-történeti do­kumentumok is. Suha Balog József családja valóságos nép zenész-dinasztia. Hét gyer­meke közül öt fiú. s vala­mennyi zenész lett. magasan kvalifikált zeneművész. Csak a két lány választott más pályát. A legidősebb fiú, Su­ha Balog József, hosszú évekig a debreceni Arany­bika prímása volt, most a budapesti Gellért-szállóé. A második fiú, Pál, a fővárosi Vörös Csillag-Szálló híres prímása. A harmadik fiú. aki látogatásunkkor szabadságát éppen Mezőkövesden töltötte, világjáró zenész: Suha Balog Kálmán, a budapesti Royal- szálló prímása. Muzsikáját a Szovjetunió és valamennyi baráti ország minden nagy­városa ismeri, de nagyon so­kat tapsollak neki Japán. Kína, Mexikó, Libanon, Gö­rögország és Nyugat-Európa országainak sok-sok városá­ban. A negyedik fiú. István csellós, az ötödik, Ferenc, bőgős. ölt a Kálmán zeneka­rában játszanak. Korábban volt a mezőkövesdi járási művelődési központnak olyan terve, hogy egybegyűjti a hí­res Suha Balog-fiúkat, és apjukkal együtt hangver­senyt rendez velük. Most minden fiú itthon van. meg­valósítható ez a terv. S talán a televízió népzenei műso­rában is érdekes lenne egy ilyen ritka családi koncert: az öt, kiváló zenei tevékeny­ségéért kitüntetett fiú, és nagy hírű népművész facim­balmos apa. A Royal-szálló- ban már egyszer nagy sikert aratott így a családi együttes. Suha Balog József vissza­vonultan, nyugdíjasként él. Most újra készül a nyilvános­ság elé. Ősszel Budapesten, majd újra szól a facimba­lom, sorjáznak a kimunkált dallamok és improvizációk az öreg Suha Balog József ütője alól. A szép népi muzsika, a népi művészet kedvelőinek figyelmébe ajánljuk. Benedek Miklós A Miskolci Nemzeti Színház — mint az évadnyitóról szóló beszámolónkban hírül ad­tuk — új tagokkal gazdagodott. Az újak között vannak olyanok is, sőt ők jelentik a szí­nészek között a többséget akik már korábban hosszabb-röv idebb ideig tagjai voltak a társulatnak. Az igazán új tagok, és a visszatérők ismerkednek képünkön. Balról jobbra: Antal Anetta, Vajda László új színészek, Mátray Márta új táncos, és hárman, akik visz- szatértek: Máthé Eta, Páva Ibolya. Környei Oszkár. Most még a színészklub asztala mel­lett látjuk őket. Néhány hét múlva majd a színpadon is megismerjük, illetve a három visszatérő esetében újra találkozunk. Foto: Agotlia Tibor. Egy szakköri kiadvány Népünk életéből A MEZŐKÖVESDI kö­zép­iskolai kollégium Győrffy István néprajzi szakköre második alkalommal jelent­kezett önálló, gyűjteményes kiadvánnyal. A Népünk éle­téből című — bízvást mond­hatjuk — tanulmányköte­tüket a VIII. országos Kis Jankó Bori emlékpályázat idején jelentették meg, s így a vaskos kis kiadvány tar­talmát megismerhetik azok a honismereti szakkörveze­tők. akik Mezőkövesdre se­regi ettek. Akinek módja és alkalma nyílik arra, hogy áttanul­A sátoraljaújhelyi járás községeiben évek óta sok gondot okozott a művelődés- ügyben a szakképzett peda­gógusok hiánya. Hosszú idő után először, a most követ­kező 1970/71-es tanévben jut el a járás odáig, hogy elegendő számban állnak mukába új pedagógusok a Bodrogköz, s a Hegyalja falvaiban. Kenézlőn, Nagy- rozvágyon. Révleányváron, Ricsén, Tiszakarádon, Vaj­A Borsodi KŐMŰVESEKET, Vegyikombinát Ácsokat, KUBI KOSOK AT, íparitanulo­15 éves kortól felvételt FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT hirdet keresünk Szabolcs me­gye, Fehérgyarmat mellé kőműves, ács, újjáépítési munkákra, ki­csőszerelő és küldetéssel, kiemelt bér­víz-, gázkészülék-szerelő rel. Újjáépítési munka szakmákban — után budapesti állandó diákotthoni elhelyezéssel. munka biztosítva. Jelentkezni lehet a szükséges okmányokkal Jelentkezés: Április 4. Ktsz.. a 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél, Budapest. VIII., Kazincbarcika, Építők útja 15—17. sz. Auróra utca 23. alatt szeptember 5-ig Munkaügy bezárólag. dácskán, Zemplónagárdon és Olaszliszkán az új tanév­ben összesen 14 új pedagó­gus kezdi pályáját: 2 óvónő, 8 tanítónő és 4 utolsó éves tanárképző főiskolás, akik elkezdik szakjuk tanítását, s levelező hallgatóként fejezik be majd tanulmányaikat. Az új pedagógusokat is­merkedő megbeszélésre hív­ta meg a járási tanács vb művelődésügyi osztálya, s a pedagógusok szakszerveze­tének járási bizottsága. A megbeszélésen részt vett Puskás János, a járási párt- bizottság osztályvezetője, s Jaskó Sándor, a járási ta­nács vb elnökhelyettese is. A fiatal nevelőket Deák Imre, a járási művelődés­ügyi osztály vezetője tájé­koztatta leendő munkahe­lyükről, feladataikról. Ez­után kötetlen, közvetlen hangú beszélgetésben mutat­koztak be az új pedagógu­sok. A minőségi változáshoz jelentős mértékben hozzájá­rult, hogy a járási tanács vb tetemes anyagi erők össz­pontosításával igyekezett új pedagógus lakások építésé­vel a munlcahelyükhöz kötő otthont is biztosítani a fiatal nevelőknek. Most augusz­tus 20-án, az alkotmány ün­nepén adnak át Mikóházan és Füzérkomlóson 2—2 új lakást a pedagógusoknak, zatos, s úgy véljük, az ál­lniuk ismertetett, összegyűj­tött anyag nemcsak a nép­rajz amatőr szerelmeseit ér­dekelheti, hanem a tudo­mányos kutatókat is. Ebből a szempontból Is figyelemre méltó Gál Antalnak Halá­szok élete Tiszabábolnán, Papp Károlynak Téli halá­szat Tiszakesziben és Bozó Józsefnek Bükkzsérci erdők című tanulmánya. Hasonló­képp érdekes Takács And­rás Famunkák Cserépváral­ján című anyuga. A népi hagyományok, szokások kutatása mellett megtalálható a\ kötetben két népművész életéről és mun­kásságáról írt cikk is: Nagy Istvánt és Csuhainét ismer­tetik a fiatol kutatók. NEHÉZ FELADAT le"' __________ ne r észletesen ismertetni ezt a kiadványt, hiszen sok-sok esztendő gyűjtőmunkáját adja közre. Egy azonban bizonyos. A mezőkövesdi Győrffy István néprajzi szakkör életében jelentős ál­lomás lesz a kiadvány meg' jelenése: összegzése az ed­digi munkának, s egyben újabb kutatásokra is sar­kallja a szakkör tagjait. S a néprajztudomány ismeretei - nek gazdagítása, gyarapí' tása mellett a múlttal. » népi emlékekkel való ismer­kedés a szőkébb haza. a szülőföld szeretetét is su­gallja. Cs. A. Csak 10—15 százalék? A Borsod megyei termelő- szövetkezetek, kisipari szö­vetkezetek és üzemek kul­turális alapjainak felhasz­nálását vizsgálta nemrégi­ben a Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács. Megállapították, hogy ezek az összegek me­gyei szinten igen jelentő­sek, felhasználásuk, értéke­sítésük, azonban nem egysé­ges. és sok helyen nem cél­irányos. Az ipari üzemek általában művelődési intéz­ményeket tartanak fenn és kulturális alapjaikat zömé­ben azok támogatására for­dítják, tehát célirányos a felhasználás. Ezzel szemben •a termelőszövetkezeteknél 1969-ben megyei szinten 4 millió forintot használtok fel kulturális célok címszó alatt, ez évben pedig 7 millió az előirányzat, de eb­ből a pénzből kimondottan közművelődési. kulturális célokra csak 10—15 százalé­kot használnak, sportra mintegy 10 százalékot, a többit kirándulásokra és reprezentációra. Ez bizony messze esik azoktól az el­képzelésektől, amelyekért a kulturális alapot megterem­tették. Megjelent a Delta legújabb szánta A robotember ma már nem csupán a tudományos-fan­tasztikus regények „hőse", hanem megvalósult technikai vívmány. „Szinkronizált rab. szolgák” címmel a Delta leg­újabb száma egyrészt a fú­vóiból irányítható, másrészt a komputerrel „önállóan gon­dolkodó” robotokról közöl részletes beszámolót. Ír a lap a budai vár alatt feltárt jég­korszakbeli településről, a maya-írás megfejtéséről, az optikai csalódások kutatása, val kapcsolatos élettani fel­ismerésekről, az új típusú tör­pe terepjárókról, a mestersé­ges villámokkal végzett kísér­letekről, a lepkék színváltoz­tatásáról és a virágok sajátos „mechanizmusáról”. Beszámol a komputerek emléktárában alkalmazott ú) alkatrészekről, a papírkartoh- jól készült bútorokról. n'z osií' tankinói tv-toronyban műkö­dő ..Ijíetedik mennyország panoráma-étteremről és sok egyéb érdekes témáról. Sza­mos hír. információ, talál­mány és ötlet, száznál több. részben többszínű fotó. DeJ' la-lexikon és humor, tudomá­nyos érdekesség egészíti ki a népszerű lap legújabb számát, amely ezúttal díszes kivitel­ben. 141! oldal terjedelembe11 kerül az olvasók kezébe. X Ujm szél a facimbalom Elegendő számban Ij pedagógusok a Bodrogközben s a Hegyaljai! mányozza a több mint J0U oldalas kis gyűjteményt, az — nyugodtan mondhatjuk — értékes tudnivalókkal lesz gazdagabb. A kollégiumi szakkör egykori tagjai — ez kiderül az anyagból — szívvel-lélekkel végezték a gyűjtőmunkát és a feldol­gozást. Elsősorban és min- denekfelett Mezőkövesd és környéke néprajzi emlékeit kutatták, de kiruccantak a megye más településeire is. Témaválasztásuk is változa­tos volt: a halászat, a juhá­szat, a népi gyermekjátékok és a mezőkövesdi mézeska- lácsosok stb. egyaránt he- lyet kaptak a kötetben I KÜLÖN I figyelmet érde­J___________I mel az, hogy a diák-szerzők állal leírt anyagot rajzok is kommen­tálják, s így azok számára is szemléletessé válik az isme­retanyag, akik egyébként idegenek a témában. Ugyan­csak érdemként említhet­jük azt is, hogy a szerzők ragaszkodtok a tárgyilagos leírásokhoz, egy-egy jelleg­zetes szerszám pontos, adat­szerű ismertetéséhez, s csu­pán azoknál az anyagoknál adtak helyet a líraibb hang­vételnek. amelyek ezt meg­kívántak: a szentistváni és a mezőkövesdi babonás történetek leírásánál és a két Tiszakesziből származó történeti monda ismertetésé­nél. A szakköri kiadvány anya­ga valóban gazdag és váltó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom