Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Szerda, 1970. trog. 12. ÉSZ AK-W&GTÄRORSZÄG 3 Mimién erő! a betakarításra Július 26-án véget ért az esztendő harmincadik hete. A harmincból három hetet az aratásnak, a kenyérgabo­na betakarításának szentel­tek a megye mezőgazdasági üzemeiben: sok-sok jelentést kaptunk, személyes tapaszta­latot szereztünk róla, hogy ez a munka az idén rendkívül nehéz, megerőltető és megye- zerte lemaradtunk vele a korábbi évekhez képest. A minap a mezőcsáti járásban — ahol köztudottan minden esztendőben az elsők között 'tegeznek a kenyérgabona betakarításával — még úgy 'télték meg a helyzetet, hogy további két hét szükséges a munkák teljes elvégzéséhez. Am, az aratástól eltekintve, nemcsak a mezőcsátiban, ha­nem a megye valamennyi másában vontatottan halad a learatott termények át­adása is. Bár a termelőszö­vetkezetek mindent megtesz­nek, hogy a leszerződött ke­nyérgabonát az utolsó má­jáig biztosítsák, még így is a harmincadik héttel bezá­rólag mindössze 5,5 vagon eszi árpa átvételére került tor, szemben az elmúlt évi, v’agy az azt megelőző hétezer vagonos teljesítménnyel. A betakarítás menetét az érési idő elhúzódásán túl je- tentősen hátráltatják az eső- zések és az erősen megdőlt termény. A megyében külö­nösen a Fertődi és Bánkúti búzáknál tapasztalható erős dőlés, amely mintegy 20 százalékát teszi ki az összes kenyérgabona-vetésnek. Nem utolsósorban szokatlanul gyomosak a táblák, a sok zöld szem a terményből még tisztítással is nehezen távo­lítható el. A rendelkezésre álló ada­tok szerint július végéig Észak-Borsodban 10—15. Dél- Borsodban pedig 20—25 szá­zalékát aratták le a termés­nek. Tavaly ilyenkor már 50- —60, illetve 60—65 százalék­ra állt a megye. A szembe­tűnő különbséget a csapadé­kos időjárás okozza. A nagy­üzemi táblák talaja átázott, s az elmaradt tavaszi gyom­irtás miatt, az érett gabona­táblák is rendkívül gyomo­sak. Egyes üzemekben a ter­vezett gépi aratás helyett ké­zi aratást kellett megszer­vezni, a terméseredményeket pedig még mindig a becslé­sek alapján lehet megítélni: sajnos, nem érik el a tavalyi átlagokat és a minőség is rosszabb az elmúlt évinél. Különösen alacsony az idén a kenyérgabona fajsúlya, amely egyes területeken még a 70 százalékot sem éri ei. Sok gondot okoz a termény magas víztartalma. Az idei kenyérgabona ugyanis a szabványban meghatározott 14.5 százalékos víztartalom­mal szemben átlagosan 18— 18.5 százalék között inga­dozik. A magas víztartalom j most az amúgy is szűkös raktárkapacitást rontja, mi­vel a gabonát csak vékony rétegben lehet tárolni. Üzemeink vezetői sokat panaszkodnak a gépek töré­sére. kopására, az alkatrész­ellátásra. Tény, hogy ország­szerte kevés az alkatrész, kü­lönösen a régebbi típusú gé­pekhez. A gépjavító válla­latok tevékenységét és az! AGROKER munkáját azon- j ban ennek ellenére pozití- I van kell értékelni. A Mis- i kolci Gépjavító Vállalat je- j lentősen túlteljesítette első | félévi értékesítési előirány- í zatát. A felsőzsolcai üzem- I nél is többlet árbevétel je- j lentkezik különösen a külön- j féle gépalkatrészek gyártása, vasszerkezeti munkák révén. j Igen élénk értékesítési tevé­kenységet bonyolított le a megyei AGROKER Vállalat. Különösen az MTZ trakto­rokból volt jó az ellátás, amelyekből további 100 da­rab várható. Beérkeztek a megrendelt csehszlovák és szovjet traktorok is, de to­vábbra is rossz a belföldi kisgépellátás. Az elöregedett gépparkra jellemző, hogy csu­pán az AGROKER Vállalat j 13 millió forint értékkel töb­bet értékesített alkatrészek­ből, mint egy évvel ezelőtt. Onodvári Miklós A miskolci járás mezőgazdaságáról . A miskolci járásban sok 'Pori létesítmény, vállalat 'ten. De jelentős a mezőgaz­daság is. A járás mezőgaz­daságának zömét a termelő- s'’•«vetkezeti gazdaságok te- s*ik ki, ezért az elért ered­ményekét, a várható további tejlődést is a szövetkezeti gazdálkodás mindenkori helv- tete határozza meg. Koncentrálás A járás földterületének 80 mezőgazdasági területének yrd, szántóterületének pedig l”>5 százaléka van a terme- "szövetkezeti szektor keze­tekében. A gazdaságirányítási eform bevezetésével a rae- Jygazdasági termelés techno- jógiájában és technikájában, telarnint a termelőszövetke- tetek önállóságában jelentős e.Uöclés tapasztalható. •tellemző, hogy amíg 1965­ben 32 tsz volt a járásban, jelenleg — az egészséges összevonások, egyesülések eredményeképpen — 22 ter­melőszövetkezet működik. A területi koncentráció — a járási tanács megállapítása szerint — minden esetben sikeres volt, sehol sem kö­vetkezett be gazdasági visz- szaesés. Az utóbbi időben változás következett be a tsz-tagok létszámát illetően. 1965-ben a szövetkezetekben 7478 tagot tartottak nyilván, ez a múlt év végére 5652-re csök­kent. A munkaerő-helyzet alakulása a tsz-eket, az erő­teljesebb gépesítésre ösztö­nözte, ugyanakkor ennek megfelelően igyekeztek ki­alakítani a termelés szerke­Gyorsabb ás olcsébb • ®drsotH Szénbányáknál használatos elektromos robbantó tia?Cl' iavi(ísál korábban Budapesten végezték, ami hossza- ,'mas és drága volt. Most ezt a munkát a Központi Bá- ^«Pjavitó üzem „Kandó Kálmán” nevét viselő ifjúsági lll0S*TréM! szocialista brigádja végzi, ami éves szinten több On e^r..forint megtakarítást jelent a vállalatnak. A képen Wbe yÖnry-.a tód vezetője látható, robbantögép-javílás Foto: Laezó József. /étét. A szántóföldi növény­termelés melleit jelentősen fejlődött a gyümölcs- és sző­lőtermelés. Állattenyésztés és a háztáji Miskolcon kevesen tudnak róla, hogy a városba szállí­tott tej nagyobb része a ház­táji gazdaságokból jön. A járás állattenyésztésére az a jellemző, hogy az állatállo­mány nagyobb hányada még az egyéni, a háztáji, kisegítő gazdaságokban van. Sajnos, az állattenyésztés nem fej­lődött úgy, mint a növény- termelés. A termelőszövet­kezetek közös állatállománya az elmúlt időszakban jelen­tősen növekedett, de nem tudta ellensúlyozni a háztá­ji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok állatállományá­nak csökkenését. Ez a gond voltaképpen kettős feladatot jelent. Egy­részt elő kell segíteni, hogy a háztáji gazdaságokban még több állatot, szarvasmarhát j neveljenek Más vonatkozás- j ban — a szükséges feltételek megteremtésével — nagyobb figyelmet leéli fordítani a! közös gazdaságok állatte­nyésztésének fejlesztésére. A feladatokról A járásban a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztése érde­kében a negyedik ötéves tervben — a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban — egy sor feladatot akarnak megoldani. Űgv vélik, hogy a termelés fokozásának további tehetőségei elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi-műszaki ellátottságá­i nak fejlesztése révén valósít- I hatók meg. Fontos feladat- nák tekintik a termelő folya­matok gépesítésének fejlesz- lését, a mezőgazdasági ter­melés koncentrációját és sza- ; kosítását. Elő kívánják segí­teni a termelőszövetkezetek területi koncentrációját is. í 1108 kirakatlan vagon Augu&aztu* IS-én lép életbe a GB határozata „A miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői utasítsák a felügyeletük alá tartozó vállalatokat és egyéb gazdálkodó szerveket, hogy a vasúti árufuvarozásokkal kap­csolatos rakodásokat éjszaka és üzemszüneti napokon is maradéktalanul végezzék el. a rakodások határidőn belüli elvégzését anyagilag ösztö­nözzék. Az érdekelt felügyeleti szer­vek vezetői alkalmazzanak megfelelő szankciókat a. rend­szeresen késedelmesen rako­dó vállalatok, gazdálkodó szervek felelős vezetőivel szemben." Ezt olvashatjuk a Gazdasági Bizottság ez óv jú­lius 25-én kiadott határozatá­ban. A helyzet változatlan í A szankciók a hét végén, augusztus 15-én lépnek élet­be E döntést elsősorban a szabolcsi árvízkatasztrófa tet­te szükségessé. Nos. kíván­csiak voltunk rá. hogyan ké­szültek fel a vállalatok a va­gonok gyorsabb be- és kira­kására. — Sajnos. nem nagyon érezhető javulás — közölték a MÁV miskolci Igazgatósá­gán. — Augusztus 8-án. • szombaton 919. s hétfőn reg­gelre 1108-ra nőtt a kirakat­lan vasúti lcocsik száma. Nagyjából ennyi szokott más­kor is lenni. Igen örvendetes, hogy a nagyüzemekben, vállalatok­nál (a Lenin Kohászati Mű­vekben, az ÖKÜ-ben, a BEM-nél, Berentén) a szo­kásosnál jóval kevesebb a ki­rakatien kocsik száma. A MÁV-nál elismeréssel beszél­nek még a Tiszai Vegyikom­binátról, az ottani hőerőmű­ről, ahol elvétve van szükség kocsiálláspénz fizetésére. Hol hevernek a kirakatten kocsik? Általában a kisebb állomásokon, s a kisebb vál­lalatok „jóvoltából”. Hatvan­három vagont nem raktak lei például a Gömörin, negyven­kilencet a sátoraljaújhelyi, huszonnégyet, az ózdi, sajó- ecsegi, rudabányai állomáso­kon, 52 kocsit az egri állomá­son. Egy korábbi cikkünkben szóvá tettük, hogy olykor­olykor szervezetlenül „dö­cög” az építési anyag szállí­tása Szabolcsba. Sok válto­zás itt sincs. Hétfőn reggel 15 vonat ácsorgott' 756 kocsi­val —1—5 napja — a külön­böző állomásokon, anyaggal megrakva. Az anyagszállítás lassúsága, a szerelvények „lekötése” erősen érezteti ha­tását a megyében is. Ígéret és valóság .. a munkaidő csökkenté­se nem befolyásolja a vasúti kocsik be- és kirakását. Sza­bad szombati napokon, ha szükséges, készenlétet tarta­nak ..Sablonosán ezek a Jubileumi kiállítás a IIICÉP-ben Mint ismeretes, a Lenin Kohászati Művek dolgozó és műszaki gárdája ebben az évben ünnepli a diósgyőri ko­hászat születésének 200. év­fordulóját. Az őskohók és há­morok fejlesztése révén, il­letve a mintegy száz évvel ezelőtt a mai helyén kialaku­ló vasgyárból fejlődött, ala­kult ki több mint fél évszá­zada a Diósgyőri Gépgyár. A nagy történelmi évforduló al­kalmából a DIGÉP-ben kiál­lítást rendeznek. A kiállítást augusztus 18-án, déli 12 óra­kor Gácsi Miklós, a DIGßP vezérigazgatója nyitja meg. mondatok szerepelnek azok­ban a szerződésekben, ame­lyeket az illetékes vállalatok kötöttek a MÁV-val. A szál­lítás egyenletességének biz­tosítása volt ugyanis a felté­tele a 44 órás. a csökkenteti munkahét megvalósításának. Sajnálatosan egy sor válla­lat elfeledkezett az írásos ígé­retről. Jellemző, hogy július 28-i dátummal 53 vállalathoz (!) küldtek levelet; ne feled­kezzenek meg aláírással iga­zolt vállalásukról. Két szerv1 — az élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi, valamint a Gabonafelvásárló Vállalat — bsetében a MÁV javaslatot tett a csökkentett munkaidő megvonására. Ennek ellenére a Gabona- felvásárló Vállalat illetékese és a MÁV egyik embere kö­zött hétfőn délelőtt 10 óra tájban ez a párbeszéd zajlott le: — Van-e tudomásuk a GB határozatáról? — Igen. Az emlékeztetőre azért volt szükség, mert a vállalatnak címezve pénteken két vagon áru érkezett a forró-encsi ál­lomásra. szombaton újabb kettő. És hétfőn 10 óráig még semmit nem tettele a ki­rakásért. Egyébként érthetet­len, hogy a nagy aratás, be­takarítás idején hogyan tart­hat a begyűjtő szervezet sza­bad szombatot? A szankciók A GB-határozat végrehaj­tására több vonatkozásban jó a felkészülés. Gyakori a pa­nasz többek között a TÜ- ZÉP-re, az AKÖV-ökre. Elő­Az árvízsújtotta területek lakóinak megsegítésére ösz- szefogott az ország. A bor­sodi építőipari vállalatok is tetemes segítséget nyújtanak az újjáépítési, helyreállítási munkákban. A Hejőcsabai Cementgyár viszont kurrens zó szerv és a MÁV vezetői az elmúlt hét végén beszélték meg a közös tennivalókat. Kedden délelőtt a Görnöri pályaudvaron zajlott le egy megbeszélés, amelyen az igaz­gatóság valamennyi állomás­főnöke és helyettese részi vett, s délután tárgyaltak az AKÖV vezetőivel. Ä MÁV— AKÖV komplexbrigádok e hét végéig mindenütt megvi­tatják, mit: is kell tenniük a határozat végrehajtásáért. A szankciók — mint emlí­tettük — augusztus 15-én lépnek életbe. Eszerint az el­ső 24 órában óránként 24. a második napon óránként 100 és a harmadik 24 órában pe­dig 200 forint az óránkénti büntetés. Es varrnak vállala­tok, amelyek hatszoros díj­szabással is számolhatnak, A vállalatoknak érdekük a gyors kirakás, berakás. íme. az LKM példája Januárban még 32 óra volt egy-egy ide­gen kocsi kirakásának ideje. A MÁV-val történt közös megállapodás alapján fokoza­tosan leszorítják az időt, jú­niusban és júliusban már csak 18,1 óra, s augusztusban mindössze 12 óra volt a ká- és berakás ideje. Mi a kiha­tása? Januárban a gyár 204 ezer forintot fizetett, ez jú­liusban 16 ezer forintra zsu­gorodott össze. Jó lenne, ha valamennyi vállalat követné az ilyen., vállalati és népgaz­dasági szempontból előnyös, jó szervezést, jó munkát. A MÁV-nak, a népgazda­ságnak nem pénzre, hanem üres vagonokra van szüksége. Csorba Barna építőanyag biztosításával já­rult hozzá, hogy mielőbb te­tő legyen a hajléktalanná vált emberek feje fölött Ed­dig 4360 tonna cementjei és 6290 tonna meszet biz­tosítottak a települések újjá­építéséhez. Szükség ran az építőanyagra... rf £> •••■ ... s ezt tudják az érintett üzemek is, így hál olyan felaján­lásokat tettek a téglagyárakban, amelyek nyomár több cse- i rép és tégla Uerülbít az áfvízsújtoUa terüleieúM. A helyreállítás meggyorsításáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom