Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Vasárnap, 1970. aug. 9. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 7 udomány — technika Külföldön mái kipróbálták Drótkötéllel a magasba Újsághír: 1970. augusz­tus 20-án üzembe helye­zik a Zugligct—Jánc/.- hegy közötti kötélpályát. Rövidesen új közlekedési eszközzel ismerkedhetnek meg a főváros lakói és látoga. tói: a János-hegyi személy- szállító drótkötélpályával. Külföldön utazgató hazánkfi­ai már kipóbálhatták e prak­tikus alkalmatosságot, itthon azonban eddig csak a sze­rény kivitelű bánkúti sílift működött. Arról, hogy bányá­inkban már üzemel néhány személyszállító kötélpálya, s évente több teherszállító pá­lyát is építünk a nagyközön­ség nemigen tud. A drótkötélpályák legfőbb előnye az hogy viszonylag rö­vid úton magas szintkülönb­séget lehet legyőzni velük, szakadékok, járhatatlan terü­letek hidalhatok át. Éppen ezért, elsősorban a nagy he­gyekkel, sok magaslati üdü­lőhellyel rendelkező orszá­gokban — Ausztriában, Svájcban, Olaszországban stb. — épültek. A drótkötélpályán — gör­gők közvetítésével — kötélre függesztett kabinok vagy szé­kek (síliftek esetén egyszerű keresztrudas ülőkék) közle­kednek. HÁROM KÖTÉL A MAGASBAN ■ A „klasszikus” kötélpálya- rendszer a szakaszos üzemű, kétkötetes, nagykabinos, inga- iáratú kötélpálya. Két kötele közül az egyik a tartó-, a má­sik a vonókötél. A kabin fu­tókerekei a tartókötélen gör­dülnek, engedelmeskedve a vonókötél húzásának. Két tar­tókötelet feszítenek ki egy­mástól meghatározott távol­ságra; amikor az egyiken fel­felé halad a kabin, a másikon ellenkező irányban, lefelé tart. Noha ezt a rendszert két­kötetesnek nevezik, egy har­madik kötelet is kifeszitenok. Ez az ún. segélykötél arra szolgál, hogy a vonókötél hi­bája esetén kivontassák vele a tartókötélhez fékkel rögzít­hető kabint. A korszerű körforgalmi pá­lyákon a tartókötél szerepét is a vonókötél látja el, a ka­binok vagy függőszékek eh­hez az egy kötélhez csatla­koztatva teszik meg az utat. Az állomásokon vagy lekap­csolódnak, vagy mozgás köz­ben kell rájuk lépni, rájuk ülni, illetve leszáll«! róluk. A körforgalmú kötélpályák se­bessége kisebb, mint az inga- járatúaké; a lekapcsolódó rendszernél 10—12, az állandó körforgáséinál 9—6 kilométer óránként. Kényelmi, időjárá­si, biztonsági szempontok sze. rint döntik el. hogy kabinos­ra vagy függőszékesre épít­sék-e a drótkötélpályát. A vi­szonylag rövid távon közleke­dő János-hegyi pálya függő­székes lesz. A LEGBIZTOSABB KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A statisztikák tanúsága szerint a drótkötélpályák a világ legbiztonságosabb köz­lekedési eszközei: a sokmil­liós utasforgalom ellenére csak elvétve fordulnak elő sérülések, vagy halálos bal­Egytengelyes traktor IV-' a p-■ -vrT^c::\g erőgépvá- ■ "’-i nök bővítése elsőren­dű föladat, hiszen köztudo- **sú, hogy a drága pénzen ^szerzett hagyományos trak- °i’ok teljesítményét csak na- ®von egyenlőtlenül — gaz- : " :'Malanul — lehet kihasz- n> Hazánkban is biztosan jó hasznát vehetnénk a cseh- ^’ovák gyártmányú egyten- traktornak, melynek lóerős egyhengeres, két- ,;^-l léghűtéses motorja ;f?0 nercenként! fordulatú. ' lPlrl az előre-, mind a hát- ^'■nsnetben négy sebességi 'hhozatta1 haladhat a trak­soros irtókapát, talajlazítót, permetezőt stb. A kis erőgép óránként mindössze 1,5—2 li­ter üzemanyagot fogyaszt. eseteik. E nagyfokú megbíz­hatóság a 'kötélpálya egyszerű működési elvének, a kiváló minőségű, gyakran ellenőrzött drótköteleknek és a sokféle biztonsági berendezésnek kö­szönhető. Az utazási sebesség ugyan növelhető azzal, ha a pályán minél kevesebb tartó­oszlopot helyeznek e! (nagy fesztávokat létesítenek), ám­de ez esetben a kötél veszé­lyes lengésbe lőhet, növekszik a balesetveszély. A János-hegyi drótkötélpá­lya építői nem törekedtek re­kordok felállítására, hanem a biztonságot és a kényelmet tartatták szem előtt. Az augusztus 20-tól üzemelő „Li­begő” névre keresztelt újdon­ság 1060 méteres úthosszon, 290 méter szintkülönbséget, győz le. A drótkötelet, ame- lven 27 méteres távolságban követik eevmást a kétszemé­lyes. kartámászos és lábtar­tós függőszékek. 17 oszlop tá­masztja alá. Az Ausztriából importált kötél a legnagyobb terhelésnek akár az ötszörö­sét is elbírja: a kenderkötél- belet 114 darab 1—2 millimé­ter átmérőjű acélhuzal fogja körül. Az oszlopokat tizen­nyolcszoros biztonságúra tér. vezték, s valamennyit villám, hárftóval látták el. A függő- székekben 111 másodpercen­ként indít'ák a két-két utast, a menetidő 17 perc. A függőszékek 4—11 méter magasan haladnak a talaj- szint fölött, így az utazás nem lesz annyira izgalmas, mint a világ szédítő mélységek fölött átívelő drótkötélpályáin. A JÖVŐ TERVEI Reméljük, hogy ezt a pél­dás gyorsasággal elkészített drótkötélpályát hamarosan újak követik. A tervek sze­rint légpályát fognak építeni a Badacsonyra, Budán a Hár­masba tárhegy re, a Mátrában Mátraházára, vagy Galyatető­re, a Mecsekben a Misinatető. re, Visegrádon a Várhegyre, a Bükkben Lillafüredről a fe- hérkőlápai fennsíkra. A leg­érdekesebbnek talán az a gellérthegyi pálya ígérkezik, amely a Belgrad rakpartról indulva, a Dunán át emelked­ne föl a Citadellára, ennek megépítéséről azonban még nem dötöttek. Külföldön egyébként víz­szintes tömegszállítás céljára szolgáló, folyókon, tavaikon átvezető pályák is létesülnek; nagyobb szabadtéri kiállítá­sokon immár szinte elmarad, hatatlan „kellék” a drótkötél- pálya, amely megkíméli az embereket a csellengés, a to­longás fáradalmaitól. !0r 2.5—18. illetve 2—14 km/ ra sebességgel. Az összes ‘kbályozó és irányító karok csőkeretes „szarvon” kap- tak helyet. 4 " csehszlovák ipar a frak­khoz illeszkedő szállító és a V.hkavégző tartozékokat is lart: üléssel ellátott kocsit, ^»■csoroszlyas ekét, három­Gigantikus turbina Az atomerőmüvek a világ energiatermelésének ma még csak kb. 2 százalékát adják, de részarányuk 2000-re 25 szá­zalékra fog emelkedni — állapították meg a Moszkvában megtartott VII. energetikai világkonferencián részvevő tu­dósok. A fejlődés a Szovjetunióban is ebbe az irányba mii- mutat. A nagyszabású program bázisa a Harkovi Turbina­gyár, ahol most készült el az új 220 megawatt teljesítményű turbina-óriás prototípusa (az első, a novo-voronyezsi atom­erőmű számára készült turbina csak 70 MW-os volt), mely 45 atmoszféra nyomású telített gőzzel dolgozik. Még ebben az évben befejezik az 500 MW teljesítményű, 65—70 atmosz­féra kezdeti gőznyomású turbina lei alakítását is, mely az eddigieknél sokkal gazdaságosabbá fogja tenni az atom­energiával működő erőművek üzemét. A szovjet turbinaszer­kesztők sok új szabadalommal segítik a 2000-re kitűzött cé­lok elérését, így a 220 MW-os prototípusba például egészen új rendszerű zsalus szeparátort; és túlhevítőt épüetlct be. Lapuink if júsága hiába ostromolta a tanácsot, mert az meg hiába ostromol­ta a járást, hogy az Általá­nos Zúzmaramüvek szenny­vizét ne a bájos Pipike pa­takba vezessék ezentúl, ha­nem a csúnya Borotva-csa­tornába. Lapulak tanácsa strandot szeretett volna építtetni a Pi­piké mellett, s ebben támo­gatta a közeli nagyváros köz­véleménye is. Ám a járás hiá­ba ostromolta a megyét ez mit sem tehetett, mert a Zúz­maramüvek már másik me­gye területen füstölgőit. A lapulaki strand kérdése örökös téma lett. Vele foglalkozott a megyei lap ..Nosza csak...” című harcos rovata.­Vele foglalkozott a Rádió „Hármat rikkant a rigó” eine. vezésü népzenei és bürokrá­ciaellenes adása. A tévé időnkénti külön ki­adása. Huhu Pista bácsi, nemes gerjedelmében egyetlen éj­szakán gátat emelt a Pipi­kén. s igy a szennyvíz vissza­fordult édes jó szülőjéhez, es elöntötte a müvek alagsori főkönyvelőségét. Pisin bácsit ö}^r pénzbírságra ítélték, és köte­lezték, hogy írásban kérjen bocsánatot a müvek igazgató­ságától. Ez meg is történt, de Szilánkok Egy piemonti városka pol­gármestere találkozik a főté­ren a terrietőörrel és megkér­dezi: — Hogy van? — Hát baj éppen nincs. — Mivel nincs megeléged­ve? — Minden rendben van, polgármester úr, de mégis más állás után nézek, ez a munka nem nekem való: reg­geltől estig egyebet sem le­szek, mint azt olvasom, hogy „Itt nyugszik”. Csak én dol­gozom? Csinos, fiatal, talán egy kis­sé túl sok ékszerrel felcico- mázott hölgy lép be egy könyvkereskedésbe és nagyon határozatlanul keresgél a könyvek között. — Keres valamit, asszo-j nyom ? — kérdi az dárrtsítö. — Nem is tudom ... Ejtss olyan könyvet szeretnék. amely átsegít az álmatlanság óráin... — Gondolom, valami köng- nyvt keres. — Ennek nincs jelentősége — kiált fel a hölgy — kint áll a kocsim! Luigi Spacal trieszti festő különlegesen szófukar ember. Egy nap így szól a feleségé­hez: ' — Drágám, van két perced számomra? — Miért? — Szeretnem elmesélni az életem. Két fiatal tisztviselőnő be­szélget egy büfében. — Soha nem tudnék férj­hez menni olyan emberhez, akit nem szeretek! — kiált fel az első. — Akkor sem, ha gazdag lenne? — Micsoda ostobaság! Ha gazdag lenne, azonnal bele­szeretnék! a pénzbüntetés elengedését Pista bácsi mi harmadszor kérvényezi meg. így múltak az evek. s a napfürdözö ifjúság mar le­mondott Pipik e hús habjai­ról, amikor egyszeresük heli­kopter szállt la az egekből. Mosolygás személyek kószál­tak a fák alatt. Sodrófa Manci végre meg­szólhatta egyiküket, mert az illető már harmadszor leple át a heverészö Mancikát. — Maguk meg kicsodák? — Mi vagyunk az Idegen- forgalom. Fürdőtelepet (Ctesí- tünk itt. Százhúszemeletes lo- ronyszálló épül A Pipikét hajózhatóvá tesszük. A liget­ből őserdőt fejlesztünk ki, ahol nyulak és importált tig­risek fognak kóborolni a va­dászok örömére. — Nem sok ez egyszerre? — kérdezte elképedve Manci­ka. — Kevés — búsongta u vendég. — Dekát repülőteret csak akkor építhetnénk, ha. Lapulakot lebontjuk, Ezzel még várnunk kell egy kicsit, mert előbb a tengeri kikötőt akarjuk megépíteni a liba- úsztatón. — Es mindez miért? Ér­tünk? — kérdezte Mancika. No nem éppen­forgalom, — De tudja meg kedves, hogy Huhu Pista bá­csi öccse, a Jani, aki dúsgaz­dag kanadai cipőfűzőárus, azt írja egyik levelében, hogy esetleg hazalátogat... Fel kell készülnünk valahogy a fogadósára. Darázs Endre Korrupciós társaság a híróság előtt Az új kartárs Az új kari ars ezen a reg­gelen elsőnek érkezett a hi­vatali szobába. Amikor Ali- gai, aki mindig pontos szo­kott lenni, a hivatalba ért, az új ember már íróasztalá­nál ült. Bemutatkoztak egy­másnak. — Tihanyi vagyok ... A hi­vatalsegéd mondta, hogy itt dolgozott az elődöm, ez az asztalom. — Nagyon örülök — rázta meg Aligai az új kartárs ke­zét, azután jóakaratúlag meg­jegyezte; — Gondolom, nem árt magának egy kis kioktatás. Hát ide figyeljen. Maga mel­lett balra a Füredi fog ülni. Csendes fiú, a légynek sem vét, csak egy kicsit gyáva. Képzelje, nem marad el egv perccel sem félóránál tovább az ebédnél. De maga nyugod­tan eltölthet egy órát is. Az osztályvezető is egy egész órára megy el. A recept az, hogy akkor kell menni, ami­kor ő. Érti? — Már hogyne érteném. És köszönöm a jó tanácsot. A terem megtelt. Bemu­tatkozás. A kövér Szepezdi megveregette Tihanyi vállát: — Jól fogja magát nálunk ápgni kell. próbáljon jóba lenni Keszthelyivel, az anyagbe­szerzővel. Az néha segítsé­get visz magával. Elmehet vele moziba is. Az örökké mosolygó Hévízi is tanácsot adott: Hall «ugasson ram. apuskám. Ha másfél órát csúsztat, akkor Szemes egy­két jó szivarért beír magá­nak három-négy órai csúsz­tatást. Kétszer egy kicsit to­vább maradni, és már egy egész napja van. Feri bácsi- mik, a hivatalsegédnek néha féldecit kell fizetni. Mindig jelenti, ha jön az igazgató, vagy a főosztályvezető. Igaz, most nincs is igazgatónk, át­helyezték, és az új még nem jött. Túlbuzogni nem szabad. Azt nem szeretjük. Szóval, jól meglesz velünk. Szárszói megkérdezte az új kartárstól: — Mondja csak, Tihanyi, van gyereke? — Van egy fiam. A har­madik általánosba jár. — Akkor hozzon néha vi­rágot Ilonkának. Ö osztja ki az írószereket. Annyi jegy­zetfüzetet és ceruzát kaphat, amennyit aikar. A fia cseréi- het-w4o a snHbcw, Az en Íj­am tegnap nyolc ceruzáért egy bécsi golyóstollat kapott. Rögtön elvettem tőle, mert meztelen nő képe volt rajta. Három nappal később a hivatal dolgozóit a nagy ta­nácsterembe kérették az újonnan kinevezett igazgató bemutatkozásához. — No, kíváncsi vagyok, milyen lesz az új diri — dör- mögött Hévízi, azután Tiha­nyi íróasztala felé nézett: — No, ez jól megtanulta a lógást. Már fél tíz, és még mindig nincs itt — csodál­kozott. A tanácsterem már zsúfol­va volt, amikor kinyílt az igazgatói szoba ajtaja — és belépett rajta Tihanyi. Volt szobatársai előbb el­képedve. azután érthető szo­rongással néztek rá. — Kedves kartársaim —• kezdte az igazgató —, néhá- nyukat már ismerem, azokat, akikkel három napig együtt dolgoztam. Ez alatt a három nap alatt megismertem a hi­vatalt. . A magam részéről igyekszem jó munkát végez­ni, ehhez kérem a kartársak segítségét. Mosolyogva nézett a meg­szeppent szobatársaira, és így fejezte be a bemutatkozást: — Gondolom, eg^J' velem abban, hogy háromna­pos helyszíni tapasztalatom alapján néhányukat más be­osztásba kell helyeznem... Palásti LászM Tengeri kikötő a libaúsztatón

Next

/
Oldalképek
Tartalom