Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

r<*nlek, iv/ü. aug. 7, tiMK-MAűYARORSZAG 5 Még egyszer a menedékhelyről Háremszázötven köbméter „tél“ A harminc, harmincöt fo7 1(os kánikulai melegben több j IT>int 270 hűtőkamra, hűtő- ] kép. hűtőpult és vitrin tart- | ■i;> hidegen a város legfonto­sabb élelmiszerkészletét, a j húst. a tejet, a felvágottat. A szezon elején, elég sok kendőt okozott a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a hűtőberendezé­sek javítása. A külföldi gé­bekhez ugyanis nem tudott elegendő freongázt szerezni '* Finommechanikai Vállalat sem, mert a hiánycikkek lis­táján szerepelt, vagy éppen 1 Kevés volt belőle. Most a hyár közepén, amikor a leg- hhgyobb a meleg, már 350 köbméteres térségben tud­jak hideget tartani a bol­tokban. Egyre ritkábban adódik olyan javítanivaló is, anyelv huzamosabb időre ki­ypnpá a forgalomból -i hű­jóbeien ioz sokét. tgy már biztonságosan tárolható Mis­kolc lakóinak holnapi, hol-, bapor • i miszerkészlcle as. 4. „Maszek falu ’ — Egy hete mászkálok a városban a két gyerekkel. Segítsenek rajtunk . .. — Egy hete? És hol alud­tak? — Az utcán, a padokon ... egy éjszaka szerencsére a rendőrőrszobán ... — Milyen idős ez a kis­lány ? — Kétéves, a Józsika 11 éves. — Honnan jöttek? — Ernődről. Elzavart az uram ... valahol laknunk kell. Segítsenek, hogy lakást kapjunk ... csak egy szo­bát ... © Elmúlt már este hat óra. Sok telefonálás után átad­tuk az asszony és gyermekei gondját, de ismét a szer­kesztőség portáján ülnek. A fiúcska elaludt a puha fotel­ban, szeme alatt két mély sötét árok, a végtelen kime­rültség jele. Az asszony makacs. Már pénzt is kapott a tanácstól, hogy hazautazzék Ernődre, A reridőrseg intézkedett, hogy az ottani körzeti meg­bízott fogadja őket, helyez­ze vissza a lakásba, ha leéli, tartóztassa le a garázda fér­jet. Az asszony lejébe vette, hogy a két gyereket végig­hurcolva a városon, lakáshoz lut. Űjra telefon. Szeretnénk elérni, hogy átmenetileg ve­gyék gondozásba a két gye­reket. míg a családi ügy ren­deződik. Szeretnénk szállást kapni a városban a két bolt fáradt gyereknek. A diósgyő­ri otthon befogadná, de csak a nagyobbat, mert négyéves kortól tudnak gondozási biz­S/cíz lóri síiért Vajon mi a gazdaságosabb, kicserélni egy százforintos alkatrészt, vagy helyébe in­kább új motorkerékpárt ad­ni ? A laikus észjárás szerint az előbbi volna a célszerű. A tájékozatlan kívülálló azon­ban nem láthat bele a mű­szaki kereskedelem bonyolult rejtelmeibe. Sátoraljaújhe­lyen történt, hogy egy meg­vásárolt Jawa motorkerék­párnak a garanciális időn be­lül eltört az egyik, ^száz fo­rrni értékű fogaskereke. A vevő kérte kicserélését. Hát hónapig állt a motor a javí­tóműhelyben. s ennyi idő alatt sem lehetett volna be­szerezni a hiányzó pótalkat­részt? A kereskedelem végül tosítani. A kicsi az ámokfu- tó asszony karján maradna. De az asszony fejébe vette: a nagyot sem engedi, hogy végre ágyba feküdhessen hét nap után. Nem. Viszi magával, ki az utcára. — Vegyék el erőszakkal — kérjük az illetékeseket. — Nem lehet. Törvénysér­tés lenne. Tanácsi határozat kell rá. — Hagyjuk, hogy ez az idegroncs asszony így kínoz­za szerencsétleneket? — Mit tegyünk? Nincs pa­pír az intézkedéshez. Q — Kelj fel, Józsika! No, kisfiam, kelj fel, megyünk... A kislány a hátán, s köl- lügetné a fiúcskát a fotel­ból. Odakint éppen vihar ké­szül. Mennek ki az utcára, végigcsavarogni a nyolcadik éjszakát, s nem tudunk mit tenni! Ernődön várja őket a körzeti megbízott. Csakhogy ez az asszony nem fog ha­zamenni. — Üljenek be a kocsiba! — szólok az asszonyra. — Hová visz? — kérdi ijedten. r — Ernődre! A két gyerek hamar el­szunnyad. Az asszony pedig beszél, beszél, szavai össze­folynak a motor zúgásával, az ablakot verdeső esővel. — Nemrég szabadultam .. . mert engem félholtra verhet az uram. az családi ügy. Amikor már nem bírtam ide­gekkel és belevágtam a kést, akkor leültettek... de ezt többet nem teszem. Világgá megyek a gyerekekkel, de őt motorkerékpár kénytelen volt új motort ad- j ni a jogosan türelmetlen ve- I vőnek. A közgazdasági és a mű-1 szaki szakirodalom erre vo­natkozó bőséges utalásából j egybehangzóan kitetszik, i hogy a jármüvekhez, gépi í berendezésekhez, általában a műszaki cikkekhez megfelelő ( mennyiségben tanácsos al-1 katrészeket is készíteni, s j ezeket be kell szerezni a ke­reskedelemnek is, a készáru mennyiségének arányában. Ez a gyártó cég, az eladó és a vásárló közös érdeke. Le­hetséges volna, hogy néhol a gazdasági ábécét is elfelej­tették? — ez — A közlekedési vállalat csúcsszezonja Naponta 38 villamosszerel­vény és 108—110 autóbusz indul ki a Miskolci Közle­kedési Vállalat garázsaiból. Az idegenforgalom megnö­vekedésével a kisebb forgal­mú napokon — hétfő, kedd, csütörtök — 30—40 járatot indítanak ráadásként. A legzsúfoltabbak a villamosok és az autóbuszok szerdán és pénteken. Ezeken a „meleg napokon” 120-szal több for­dulói bonyolítanak le. mint máskor. Emellett különjára­tokat indítanak vállalatok kérésére Kecskemétre. Haj­dúszoboszlóra és a Horto­bágyiba. Néhány autóbuszt a városi idegenforgalom szol­gálatába állítottak. A közle­kedési vállalat a jelenlegi járműpark mellett. szinte azonnal tud autóbuszt kül­deni, ha valahol a járatok gyorsítására, sűrítésére van szükség. 1 Folo: Ajjolha. sok az elhanyagolt szőlő és gyümölcsös is. Aki pedig nem bír dolgozni, jövedelem hiányában adót sem tud fi­zetni. Az adókötelesek közel egynegyede van elmaradva a befizetéssel. De nemcsak faekék vannak még a faluban, hanem már traktorok is. Szám szerint öt, s mind magántulajdonban. Annyira új jelenség ez a gyors gazdagodása egye­seknek. hogy még az adót sem tudják a tanácsnál a traktorok után kivetni, mi­velhogy a jogszabályokban sem szerepel ez az eset. Nem csoda, hogy a falu igazi gazdái azok a nagygaz- dák. akiknek 20—25 hold földjük van névlegesen, de 30—40 volt ténylegesen. Bér­munkában aratnak most is. Neveket is emlegettek, hogy kinek, kiknek van kezükben az egész falu, Ilyen szituációban pedig nehéz a közös gazdaságról, a nagyüzemi gazdálkodásról még csak szót is váltani. Az elmúlt tíz esztendőben kétszer is nekirugaszkodtak. 1960-ban már az alakuló gyű­lésen megbukott a tszcs első típusa, ahová pedig 370-en iratkoztak fel. Volt, aki azt mondta, hogy beleugrik a kútba, ha be kell vinni a földet a közösbe. A hivata­los indoklás szerint a rossz minőségű föld, a dombos vi­dék, a gazdasági épületek és gépek, az állami támogatás hiánya okozta a kudarcot. Ez ismétlődött meg közel tíz esztendő múlva, amikor az új népházból egyszerűen kivonultak az emberek — nagyrészt az asszonyok —. amikor a közös szervezésé­ről került szó. Pedig cinkos szemhunyorítással mondták ta Kapás Pál. — Ac export jó dolog, de mi úgy gondol­juk, hogy a magyar ember is igyon jó tokaj-hegyaljai borokat. Ezért szélesítjük a választékot. Fogyasztás helyben A borpalackozó üzem épí­tésével egyidőben a gazdaság vezetői azt is elhatározták, hogy reprezentatív borboltot nyitnak, vagy építenek Bu­dapesten. a Kálvin téren. Kapás Pál terve, hogy a bu­dapesti borbolt minden falát vastag, tetszetős metszett tü­körrel takarják be. Magas pultokat szerelnek fel. kör­ben magas, forgatható bár- székekkel. A borokat csak helyben lehet majd fogyasz­tani, kimérést ebben a bolt­ban — pontosabban a tükrös borbárban — nem tervez­nek. — Mikorra készül el a bu­dapesti borbár? Miskolcon nem?... — .4 palackozó üzemmel egyidőben a bárt is meg­nyitjuk — válaszolta az. gaz- gató. — Miskolcon nem építenek hasonló borbárt ? — Szívesen építenénk rep­rezentatív és olcsó borozót, akár többet is. de eddig nem kaptunk rá engedélyt. — És ha engedélyeznék? Gazdaságunk szeretne ott lenni Miskolcon, is ez nemcsak a mi érdekünk ha­nem úgy gondolom, a 'áros 'deke is. Kijelenthetem, ki­váló borokat adnánk Mis­kolc lakosságának. <sz. j.) késük ct miskolci utcát nekünk, hogy „állítólag 860 forint van mgg a közös kasz- szában 1960-bol, csakhogy ezt az egykori pénztárostól kel­lene megtudni, de ö most éppen ül..." Mindez és főleg a környék hasonló adottságaival ren­delkező közös gazdaságainak sikerei bizonyítják; végső soron az embereken múlik, hogy Bükkaranyos is előre­léphessen a jólét és az em­beribb élet útján. De ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a felsőbb — elsősorban a járási — illetékes szervek megfelelő segítséget nyújtsa­nak. Az idő és az események bebizonyították, hogy a helyi államhatalmi és közigazgatá­si szerv, valamint a — főleg nyugdíjasokból és pedagógu­sokból álló — 16 tagú köz­ségi pártái apszervezet nem bír fordítani Bükkaranyos sorsán. „MASZEK FALU” — így mondják maguk az aranyosi­ak. Így igaz. Maszek- falu, magatehetetlen öregekkel, italozó, verekedő rendbontói­val, pereskedő szomszédok­kal, orvvadászokkal, tengődő Nem tudok adót fizetni — mondja F. Bajnok József Foto: Szabados György cigánysorral, és melldöngető, nagy hangú nagygazdákkal. Cscngeri Ervin Oravec János (Folytatjuk) Huszonkét milliós áruházé'' A gazdaság Tolcsva mel­lett hozzákezdett egy korsze­rű borpalackozó üzem épí­téséhez Kivitelezője a ME- ZÖBER megyei vállalata. Az építkezés — az üzem felsze­reléseivel együtt — 22 millió forintba kerül. 1972 elejére készül el Húszezer hektoli­ter saját termésű bort pala- koztat itt a gazdaság évente. — csak hazai fogyasztásra. — Törődni kell a hazai fo­gyasztókkal is — hangsúlyoz­Kétezer katasztrális hold szőlője van már a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság­nak. Ebből 1500 hold terem, s a többi is termőre fordul három éven belül. Felsorolni is sokáig tartana, hányféle finom bor készül a szőlő le­véből. — Es mind kiváló minősé­gű! — Ezt állandóan hang­súlyozza Kapás Pál, a gaz­daság igazgatója. Eszembe jutott a régi köz­mondás. hogy a ..jó bornak nem kell cégér”. Kár annyi­ra dicsérni a tokaj-hegyal- jai borokat, ismeri azokat mindenki. — Nem helyes a közmon­dás — mondta az igazgató. — A legjobb boroknak is kell a cégér, és a mi gazdasá­gunk ehhez tartja magát. — Hogyan javítja a gazda­ság a propagandát? — Elsősorban úgy. hogy még jobb minőségű borokat érlelünk a pincékben, és az eddigieknél is szélesebb vá­lasztékot biztosítunk a fo­gyasztók részére, új, tetszetős címkékkel ellátva palack­jainkat. De vannak olyan üzleti-kereskedelmi elképze­léseink is, amelyek egyben propaganda jellegűek lesznek Délután a főutcán találkoz­tunk a legeltetési bizottság elnökével, ölezőt vitt a vál­lán, kezében pedig egy meg­viselt számtan és mértan könyvet, amelyet a Franklin Társulat még 1932-ben adott ki, polgári fiúiskolák máso­dik osztályai számára. A faluban több helyen lát­tunk faszerkezetű, még hasz­nálatban levő ekéket. Ma­guktól, az aranyosiaktól hal­lottuk, hogy’ itt még sokan a régi módon szántanak, vagyis: két tehenet kötnek az, eke elé, egy ember vezeti, egy üti, veri az állatokat, egy nem bántom, mert árvák maradnak szegényeim... ez a fiúcska már kétszer fel­akasztotta magát... leg­utóbb a diófáról vágták le. Már eszméletlen volt, de életben maradt... Mire visz haza? Hogy újra kiüldözze­nek minket? Legutóbb egy férfi ügyé­vel kapcsolatban tettük szó­vá, jó lenne, ha lenne a vá­rosnak valamiféle éjjeli me­nedékhely-féléje. Az élet sokszor lehetetlen dolgokat produkál. Az éjszaka ügye­letet tartó rendőrök tudnák elsorolni, mi mindennel ta­lálkoznak, hányszor állnak olyan helyzet előtt, amit nem lehet abban a pillanat­ban megoldani. Rendszerünk humánus, emberséges. Csakhogy hu­manitásunk gyakorlása egye­lőre meglehetősen hossza­dalmas. Nem tudunk adott pillanatban, átmenetileg se­gíteni. A tanács annyit le; hét. hogy gyorssegélyt ad. Az ilyen súlyos gondokat azon­ban nem lehet pénzzel meg­oldani, ezzel csak a hivatal­nok lelkiismerete szunnyad­hat el, hogy ami tőle telt, azt megtette. Újra szóvá tesszük: nagy- szüksége lenne a városnak olyan — bármily szerény körülmények között működő — létesítményre, ahol lehajt­hatnák fejüket az emberek addig, míg néhány napon belül a hivatali apparátus malma megőrli gondjaikat. Nem tudtuk megtenni, hogy a két gyermeket a nyol­cadik éjszakára is az utcára zavarjuk. Ernődön elhelyez­lek őket, s reméljük, azóta állami gondozásba kerültek. Rossz íze van az éjjeli me­nedékhely -szónak? Adjunk neki modernebb nevet! De lehetetlen állapot, hogy ilyen esetekben egyetlen szerv sincs a városban, amelyik segíteni tudna. Ahogy meg­oldottuk a kijózanító gond­ját, s mentesítettük a men­tőket ettől, ugyanúgy meg­oldhatnánk ezt a kérdést is, s mentesítenénk vele a rend­őri őrszobákat, melyektől mégsem várhatjuk el, hogy több napig szociális célokat szolgáljanak. Adamovics Hona Fackc az udvaron. pedig az eke szarvát fogja. Sok magára maradt öregem­ber nem bírja már a föld­jét megművelni. A falu határában 380 ka­tasztrális hold szántóterület van parlagon, de viszonylag Tokaji bor-bár Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom