Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
C.«JÚt©rtök. WM). tűnj, 6. Az összevonás után í j gondok, iiiegnövekedeit Ícladaíok Vilmányban Alig egy hónapja, hogy Vil- mányhoz csatolták a korábban közös tanácsú Hejcén kívül Fényt, Regécel és Mo- gyoróskál. A közigazgatási összevonás általában sok gondot okoz főleg az úgynevezett anyaközségnek. Üj munkastílust kell bevezetni, másfajta szervezettséget keli meghonosítani. A vilményl tanács vb élén nagy közigazgatási tapasztalattal rendelkező elnök és titkár áll. Velük beszélgettünk a megnövekedett feladatokról. „Amíg csak Hejccnk voll — Hejcét 1966-ban csatolták Vilmányhoz — mondja Bánhegyi István . vb-elnök. — Négy év alatt kialakult egy jól bevált munkarend. Hetenként pénteken én, szerdán pedig a vb-titkár volt az ide négy kilométerre levő községben, egy egész munkanapon. Most egy helyett négy csatolt községünk van. Munkarendünket így alakítjuk ki. Egyelőre ismerkedünk ... Érdekes dolog ez az ismerkedés. Az elnök idevaló, tíz éve dolgozik a közigazgatásban, s korábban is itt tevékenykedett, más beosztásban. Ismeri, szinte név szerint nemcsak a vilmányi és hejcei, hanem az újonnan csatolt községek lakóit is. Mégis ismerkedni kell. Miért ? — Mint tanács vb-elnök, most egész más szemmel nézek szét a falvakban. Sok mindent észreveszek, amire korábban nem figyeltem, hiszen nem volt feladatom, hogy változtassak rajta. Most már felelősségérzettel kell újraismerkednünk. Három aranykorona — A múlt héten egy-egy napot töltöttem Regécen és Mogyoróskán. Az emberek körülfogtak; — elnök elvtárs, kovács kellene a falunak! Elnök elvtárs, miért nem kezdik nálunk szervezni a tsz-t? Intézze már el végre . .. — Nem akartak közös gazdálkodást a faluban? — Eleinte nem. Az utóbbi időben rájöttek, hogy nagyon nehezen boldogulnak a lejtős vidéken. A határszemlén elkeseredetten láttuk a titkár elvtárssal, mennyi a parlag a két kis község határában. Megmondom őszintén, újfajta, szinte már elfeledi feladatokat. ielent nekünk az egyéni község gondja. — Hiába, a tsz-községhez szoktunk — fűzi hozzá a vbtitkár — higgye meg, még a legeltetési bizottsággal való foglalkozás is új nekünk, mert az csak egyéni községekben van. — És a tsz-be való kéredz- kedés? A két vb-vezető csak hűm- mög. Ez igazán nem Vájtuk múlik. Ha meggondoljuk, hogy Regécen és Mogyorós- kán 2—3 aranykorona értékű földek vannak, Vilmányban pedig 16 aranykorona értékűek. akkor mit is lehet mondani? Majd az idő megoldja ezt a gondot, s nem utolsósorban a technika, s a fejlettebb üzemszervez Is. melynek során rentábilissá lehet tenni az ottani legelőket, erdőket. Mibe kerül cjíy vb-ülés V Furcsa kérdés ugye. hány forintba kerül egy vb-ülés? A vilmányi titkár joggal panaszolja, hogy több mint ezer forint kiadást jelent Miért? — Az új végrehajtó bizottságban négy tag vilmányi, kettő lbnyi. s egy-egy jön Hejcéről, Regécről és Mogyoróskáról. Kéthetenként tartunk vb-ülést, s ilyenkor szekeret bérelünk, s azon jönnek be a vb-tagok és a meghívottak. Ha tanácsülést tartunk, akkor a termelőszövetkezettől bériünk teherautót. Ezért kerül sokba minden összejövetelünk. — Mi lenne a megoldás? A tanács vb-elnöke fejti ki elképzelésüket: — Kértük, hogy a Kékedről Miskolcra menő autóbusz menjen be Fónyba, a Regec és Encs között közlekedő pedig érintse Regécet. Ezzel megoldódna a közlekedési gond. Kérésüknek az új menetrend kialakításánál mégnem tett eleget az AKÖV. Bizonyára nem értették meg, milyen fontos ebben az eset- bet; a közlekedés megoldása. Mert nemcsak a vb-ülésekre kell gondolni, hanem arra is, hogy ezután ha a csatolt községekből Vilmányba kell menni a hivatalos formaságok miatt is. . A közlekedés kibővítése nagyon sürgős feladat, s kérjük, külön is mérlegelje az AKÖV, azokat az igénye- 1 két. amelyek ezekben az időkben a közigazgatásilag egyesített községekből érkeznek. Sokszor nem is gondolják a vállalatnál, hogy egy rugalmas intézkedéssel milyen sokat segítenek a belpolitikai feladatainkban. Adamovics Hona BELÉPÜNK a kocsmába. Most üres. A kocsmáros és a felesége fogad. Estére várják a „nagy hajtást”. Panaszkodnak, hogy sor nincsen. Beszélgetünk. Ebből és a korábbiakból vonjuk le a követ kézi et éseket. Az itteni emberek egy része azt hiszi — legalábbis mámoros perceiben —, hogy elérte, ami elérhető. Kiszakította a világból, ami neki kell. Nem közösködik. Kések, bicskák nyomai a kocsmafalon. Betyárvilág — sokszor szabadul el a pokol Bükkaranyoson. Sok itt a cigány. Dolgozik mind. Sőt, mint mondják, vannak olyanok, olyan dolgosak, mint a „fehérek”. Különben Bükkaranyoson nincs cigánykérdés. De azért sokszor rikkantották itt el: „Bronlot a beledbe!” — S folyt a vér. Perben, haragban van egymással a falu jó egynegyede. Azt mondta az egyik ember; a faluban több a fűrészelt csövű puska, mint fején a hajszál. Elég dúshajú ember volt. Amikor Kiss Tóthékat felkötötték, néhány nap múltán leégett a házuk. Ember a tűz közelébe nem jutott, mert a ház úgy ropogott, mintha lőszerraktár let! volna. Kiss Tóthék nem cigányok voltak. De tény, hogy a cigányok között is sok a A salak és a cement Immár hónapok óta súlyos gondokkal küzd a Hcjő- csabai Cementgyár. A gyár kollektívája igen sokat tett és tesz jelenleg is a termelés növeléséért, igyekeznek teljesíteni feladataikat. Tudják, hogy a népgazdaság cementszükségletei egyre nőnek, s minden erővel segíteniük kell az építőanyag-ellátás gondjainak csökkentését. Az év elején a gyár a tervezettnél kevesebb cementet termelt. Hol a kész cement elszállításához szükséges vasúti kocsi volt kevés, hol az egyik igen fontos alapanyag, a kohósalak nem érkezett megfelelő ütemben. A Hejőesabai Cementgyár régi. ma már korszerűtlennek mondható berendezései csak a kisebb szilárdságú, úgynevezett négyszázas cement gyártását teszik lehetővé, jelenlegi gyártástechnológiájuk melle,t pedig igen nagy mennyiségű kohósalak szükséges a cementhez. A salak- ellátás tehát alapvetően meghatározza a gélt ayár lehetöséFurcsa módon, az utóbbi időben a Dunai Cement- és Mészmű gondjai könnyítettek valamennyit a hejőcsabaiak helyzetén. Átmenetileg a DCM-be szállítandó salakmennyiséget is ők kapták meg az Ózdi Kohászati Üzemektől. Ez lehetővé tette, hogy lemaradásukból viszonylag rövid idő alatt 4200 tonnányit behozzanak, s jelenleg már csak 1800 tonna cementtel adósak. Most azonban már ismét a DCM kapja ezt a salakot, a hejőesabai gyár elsősorban a Lenin Kohászati Művek szállítására van utalva. Az LKM eddig a tervezettnél kevesebb salakot adott a gyárnak. Elmaradása július végéig meghaladta a 16 ezer tonnát. A Hejőesabai Cementgyárat tehát újra termelési nehézségek fenyegetik. rpmz* A megoldás kézenfekvőnek látszik: a diósgyőri koháA isz nyúltarmot létesít A debreceni Petőfi Tsz kísérjél képpen 1969 májusában 100 anyaállattal megkezdte a nvúllenyésztésl. Az eredmények igen biztatóak. A tsz j azt tervezi, hogy a Tiszántúl j legnagyobb nyúlfarmjál ala- * kit ja ki. hiszen igen nagy a kereslet :: nyülhús iránt Képünkön Molnár István, a nyíllak gondozója a ketrec élőtt. szatnak a tervezett mennyiséget kellene adnia. Csakhogy a helyzet — sajnos — nem ennyire egyszerű. Az LKM nem azért ad kevés salakot, mert nem akar, s indokait el kell fogadnunk. A kohászat korszerűsítése és a vasérc előkészítése — a nemrég működő Borsodi Ércelőkészítőműben — gazdaságosabbá tette a nyersvasgyár- tást. Ez a gazdaságosság többek között azt is jelenti, hogy a korábbinál kevesebb salak képződik. A salak: melléktermék. A salakképződés csökkentésére ma a világ minden korszerű kohászati üzeme törekszik, s az LKM-nek ezt a törekvését csak támogatni lehet. A most már kevesebb salak egy részét az LKM-ben „habosítják”. A habosított salak szintén igen fontos építőanyag, nagy szerepet játszik a kislakásépítésben, az árvízkárok helyreállításában. Jelenleg az LKM havonta 10 ezer tonnányi kohósalakot habosít, így „granu- lálásra" — a cementgyár szükségletének kielégítésére — a tervezettnél kevesebb marad. A cementgyár igényeit csak a habosított menv- nyiség csökkentésével tudnák kielégíteni, ez pedig ugyancsak sok problémát okozna. Egyelőre tehát csak kompromisszumos lehet a megoldás. Nem jó ez így. az bizonyos: s a jelenlegi helyzetbe nem is szabad belenyugodni. De csak egymás problémáinak kölcsönös megértésével. s a teilet <3 legjobb megoldás közös felkutatásával lehet előre lépni. Későbbre javulást ígér az. Ózdi Kohászati Üzemek granuláló üzemének fejlesztése. Hosz- szabb távon periig a tervezett új, korszerű technoi ögiávu! kisebb salakhányaddal dolgozó Hejőesabai Cementgyár oldhatja meg a problémákul FLmck Tibor Kasza a kocsma ámbiíusa elüti. Foto: Szabados György 3. Késnvomok J a kocsma falán garázda, a verekedő. Noha törődik velük a község, a tanács. A negyedik ötéves tervben ,,CS'’-lakásokat építenek a rászorulóknak. A cigánysoron azonban a legtöbbnek már saját háza van. Az öreg ..Rókával” találkozunk. Vállán egycsövű golyóspuska van. A gazdák nevezik így az öreget. Faragó Barnabás ugyanis sok éve, hogy a falu földjeinek fegyveres őre. Először csak a vadat vigyázta, de később az egész határt. — Van-e sok fegyver a faluban? — Nemrég eltűnt két puska, úgy gondolom, valahol azok is megvannak. — Lopnak az emberek? — Lopnak. Később a tanácselnöktől tudtuk meg, hogy a községi tanács — többségében mezei lopásért és tiltott legeltetésért — tavaly összesen 41 esetben, de az idén az első fél évben már 35 esetben folytatott le szabálysértési eljárást. ügy ÉREZZÜK, mintha a világ \égét találtuk volna meg. A szavak, amelyeket hallunk, idegenül csengenek. Lopás, rablás, véres bosszú, verekedés, garázdaság. A fiatalok szabadulnának a földtől, a falu egy másik része pedig késsel, vasvillával is védené. Milyen világ ez? Csengeri Ervin Oravec János (Folytatjuk) Magyar vállalatok a Helsinki Nemzetközi Vásáron A HUNGEXPO rendezésében öt magyar idegeniorgal- mi vállalat — az IBUSZ, az Express, a Pannónia, a HungarHotels és a MALÉV — vesz részt a szeptember 17— 27-e között zajló Helsinki Nemzetközi Vásáron. A magyar vállalatok a vásár egyik központi fekvésű pavilonjában rendezik be a magyaror- szági társasutazásokról, kirándulásokról felvilágosítást adó információs központjukat. A kiállítás látogatói között négynapos magyarországi utazásra szóló meghívást sorsolnak ki. Az idegenforgalmi tájékoztatáson túl a HUNGEXPO szakmai napokat is tart. Magyar ételkóstolót is rendeznek. egyebek között süteményekkel cs palancsintával kedveskednek a vásár latosaiéinak. Festik halálesteket. „Sirályok” A többszörösen kitüntetett balatonkenesei ..Sirály” Mü- anyagíeldolgozó Szövetkezet poliészter üvegs/á'ból készült sport hajói a világ számos országába eljutnak. Népszerűségük oka a kiváló minőség az esztétikus külső és kiemelkedő vízi tulajdonságok, melyek a hajót o< 'et j allém-/ú Évente 300 darab ke; zü! különféle vitorlás és motoros „. vét- ben a szövetkezel műhelyeiben.
