Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
ÉSZAK-MAG VARORSZÁG 4 Szerda, 1970. aug. 26. Olvasók — falun V idéki — s elsősorban falusi — könyvtárainkban az olvasók zömét általában a diákok adják. Az. általános iskolások a legszorgalmasabb olvasók, s jó esetben, ha a közelben van középiskola, akkor a helybe-, li középiskolások. Sajnos,, meglehetősen általános tapasztalat, hogy a falusi könyvtárakat a felnőttek ritkábban látogatják. A statisztikai adatok is erről tanúskodnak, jóllehet, egészen pontos képet sohasem tudnak adni. Eléggé gyakori ugyanis az is, hogy a szülök — elsősorban a téli időszakban — gyerekeikkel vitetnek ki maguknak könyveket. Ebben az esetben tehát, ha nem is beiratkozott, rendszeresen olvasónak, de mégis annak számítanak. Ezeket a felnőtteket a statisztika sohasem mutathatja ki, bár az is igaz, az ilyen „suba alatti” olvasók végső soron nem is változtatják meg érdemben, a már kialakult képet. Felvetődik a kérdés: évek óta tény, hogy a könyvtárak látogatói az iskolások. De mi lesz velük, ha befejezik az, általános iskolát, esetleg a középiskolát is, vagy a szakmunkásképzőt? Hová tűnnek el azok a könyvtárakból, akik ugyan községükben maradnak, de már nem diákok? Az ember azt várná, hogy aki már megízlelte az olvasás örömét, megszerette a könyveket, az felnőtt korában se váljék hűtlenné hozzájuk. Az, hogy ez nincs így, hogy a diákolvasók hűtlenek L lesznek a könyvtárakhoz — legalábbis nagy részük —, feltétlenül elgondolkoztató. fi 'rvkén t fel lehet hozni, hogy elfáradnak a munkában, amikor este kimerültén hazatérnek, már nincs kedvük az olvasáshoz. Különösen vonatkozik ez azokra, akik eljárnak lakóhelyükről dolgozni. Ám ez is csak fél érv. Hiszen számukra is számtalan lehetőség kínálkozik, csak ki kellene használniuk. Mint ahogy később, idősebb korukban ki is használják, megint látogatói lesKnek a könyvtáraknak. Ha a pontos diagnózist tudnánk, akkor persze nem okozna országos gondot ez a jelenség. Sajnos, nem tudjuk. Egyik-másik okát csupán sejtjük. Az egyik ilyen ok lehet például, hogy amíg az iskolásokat a pedagógusok irányítják az olvasásban, addig a már dolgozókat nem. A diákolvasókat, ha nem is kényszerítik a könyvtárba járásra, de felhívják figyelmüket bizonyos könyvekre, sőt tanulmányaikhoz is szükség van, hogy az irodalomban tallózzanak. A dolgozó embereket azonban nem segítik. Jóllehet, rájuk is áll, hogy bizonyos munkákhoz szükségük lenne szélesebb kitekintésre' is. No és természetesen arra is, hogy időnként kézbe vegyenek egy- egy regényt, régebbi, vagy újabb irodalmi alkotást. De hogyan, milyen módon lehetne ezt elérni. Hiszen olvasni nem kőtelező — csupán csak ajánlott. Van egy lehetőség, melyKLUBMOZI nek kihasználásával a felnőtteket nagyobb számban lehetne bevonni az olvasók körébe. Ezt a lehetőséget egynéhány könyvtárban már felismerték. Ez a szocialista brigádmozgalom. Ahhoz j ugyanis, hogy ezt a megtisz- 1 telő címet elnyerjék a brigádok, nemcsak szocialista módon kell dolgozniuk és élniük, hanem bizonyos művelődési feltételeket is teljesíteni kell. Sajnos, az az általános tapasztalat, hogy amíg az előbbi két feltételt a cím megítélésénél meglehetősen szigorúan bírálják el, addig az utóbbira viszonylag kevesebb gondot fordítanak. Ez abból is kitűnik, hogy az ilyen fajta vállalásaik legjobb esetben is néhány közös mozi-, illetve színházlátogatásra szorítkoznak. Az olyan vállalások, hogy elolvasnak és megbeszélnek bizonyos irodalmi termékeket, még meglehetősen ritkák. Sőt, sajnos arra is akad példa, hogy ugyan van ilyen vállalás, de teljesítését senki sem ellenőrzi. Pedig épp a szocialista brigádmozgalom kulturális „mércéi” között lehetne nagyobb helyet biztosítani az olvasásnak. Ahol ezzel törődnek a könyvtárak és a brigádok munkahelyi vezetői, ott rövid idő alatt is nagyon szép eredményeket lehet elérni. O lyan lehetőség ez, melyet feltétlenül ki kell aknáznunk. Teljesebbé válhat vele az egész brigádmozgalom, és segítségével újabb olvasókat nyerhetnek a könyvtárak. C síi torás Annamária Avasi hangverseny HÉTFŐN ESTE ISMÉI’ hallottunk hangversenyt a nyári avasi estek keretében. Közreműködött Kovács Endre orgonaművész, valamint a Miskolci Kamarazenekar, Németh Gyula vezényletével. Egyre érdekesebb képet mutat az az elképzelés, hogy a hangversenyek „uralkodó” zeneszerzői Bach és Händel. Úgy tűnik, mintha csak ez a két nagy mester írt volna orgonaműveket. Abból a szempontból is érdekes és tanulságos, hogy a jó felkészültségű orgonaművészek műsorválasztása milyen képet ad. Csaknem egész nyáron mindent lebíróan győz a Händel F-dúr orgonaverseny, és csak sajnálnunk lehetne, ha ez a kedves hagyomány a hátralevő időben megtörne. A Bach- művekben hasonlóan kedvelt az Esz-dúr preludium és fuga is. A miskolci avasi estek rangját mutatja, hogy neves karmesterek vállalják a hagversenyeken való közreműködést. Egy-egy kamara- zenekari mű vezénylése valóban olyan áldozatvállalás, amelyet csak méltányolnunk lehet. Tanév nyitás az esti egyetemen Ugyanitt 54 végzett hallgatónak nyújtják át a szakosított tanfolyamokon szerzett diplomát. Az esti egyetem többi tanfolyamán a tanterveknek megfelelően kezdődik a tanítás, amelyről az érdekelt hallgatók levélben kapnak értesítést. Miskolcon a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme 3 éves általános tagozatán szeptember 1-én, kedden délután 3 órakor tartják az első évfolyam hallgatóinak ünnepélyes tanévnyitóját az intézet Tizeshonvéd utcai székhazában. Fiatalok! Jelentkezzetek szakmunkás-tanulónak Érettségizettek: szerves vegyipari szakmára. Általános iskolát végzett fiúk: szerves vegyipari szakmára, géplakatos szakmára, vízvezetékszerelő szakmára pótlólag jelentkezhetnek szeptember 1-ig. ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VEGYIMŰVEK, Sajóbábony. Szakoktatás, telefon: Miskolc, 14-531. A HÉTFŐI hangverseny már a kezdés első perceiben felkeltette érdeklődésünket. A pontos, ám nagyon halk műsorközlés odaadó figyelmet igényelt. Kovács Endre orgonaművész különösen a prelúdiumok és fugák előadásával bizonyította be dicséretes formakészségét és technikai tudását. Meghitt hangulatúak voltak a koráll- elő játékok, bár sajnálatos apró bizonytalanságok olykor megtörték az előadást A hagyományos F-dúr orgonaversenyben igazi verseny hallgatói voltunk. Nemes küzdelemre kelt a zenekar és az orgona. Voltak helyzetek, amikor a zenekart megelőzve, az orgona győzött. Bár azt talán nem hallgathatjuk el, hogy a zenében ez a fajta verseny milyen elbírálás alá esik. A Händel concerto grosso igazi nyáresti hangulatot mutatott, jelezve, hogy vége ennek az igen változatos évszaknak, és elérkezett a komoly próbák és hangversenyek ideje. NÉMETH GYULA a rendelkezésre álló körülményeknek megfelelően, de azokon felül nem emelkedve, tett eleget karmesteri feladatának. V. Zalán Irén Tulajdonképpen nem olyan klub, mint amilyeneket a filmesztétikai vitákon emlegetnek. nem zárt tagsággal rendelkező intézmény, nem szűk körű társulás, hanem mindenki . előtt megnyitott művelődési lehetőség. A neve: Hevesy Iván Filmklub. található Miskolcon, a Kossuth mozi földszinti nagyterme mellett. Két esztendővel ezelőtt alakult. A Miskolci városi Tanács messzemenően támogatta, erkölcsileg és anyagilag egyaránt a filmizlés fejlesztését szolgáló intézmény létrehozását. a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat meg nagy lelkesedéssel látott hozzá a gyakorlati lebonyolításhoz, üzemeltetéshez, fenntartáshoz. Az első formai kísérlet, a zártkörűbb, szigorúbb szervezetű klub nem hozta meg a várt sikert, az eredmények elmaradtak a kívánalmak mögött, hát hosz- szas megfontolás után megkeresték az új profilt, s így jött létre a klub mai, népszerű, igen látogatott formája. Valójában unikum: egyetlen olyan filmklubszerű intézmény az országban, amit moziüzemi vállalat tart fenn tanácsi segítséggel. A moziüzemi vállalatnak nem tartozik tevékenységi körébe filmklub szervezése, de úgy érezték, hogy ez olyan közművelődési teendő, amit a mozik népművelési feladatai közé kell sorolni. Átérezve e»1 népművelési feladat jelentőségét, azzal a céllal szervezték meg a klubot, hogy az olyan filmeket is közelebb hozzák az emberekhez, amelyek esetleg — ilyen, vagy olyan tulajdonságuk miatt — csak szőkébb érdeklődésre tarthatnak számot, s mind több ember érdeklődését keltsék fel a tartalmasabb, együttgondolkodást kívánó, értékes filmek iránt, s ezekből a nézőkből majdan e filmek propagátora, az értékes alkotások értő nézője, élvezője legyen. Nem a szokott értelemben vett artkino hát a miskolci Hevesy Iván Filmklub, hanem a moziüzemi vállalat népművelési tevékenységének egyik fontos fóruma. S mert nem „szabályos” filmklub, ebből adódnak nehézségei is. Csak egyet említünk példaként. A Filmtudományi Intézet újabban nem ad neki archív filmeket, mondván, majd akkor kapnak, ha belépnek a filmmúzeumi szövetségbe, holott a középiskolai filmesztétikái sorozatokhoz éppen e filmek kellenének elsősorban. Nem múzeumi Meseautóra, meg Halálos tavaszra van igény, hanem igazi értékekre. Lehet, hogy a szabályzatok merev betűi szerint az intézet eljárása jogszerű, de ha a jó cél érdekében a moziüzemi vállalat eltért a profiljától, a maga szabályaitól egy kicsit, úgy ezt ugyanennek a jó célnak érdekében a Frlmtu- dományi Intézet is megtehetné. Városismertető Kazincbarcikáról A Kazincbarcikai városi Könyvtár kiadásában közel félszáz oldalas városismertető kiadvány jelent meg a napokban. A kiadvány szerkesztőt nem tüntet fel, kiadója Papp Attila könyvtár- igazgató. A sokszorosított kiadvány bemutatja a város fekvését, s igen részletesen ismerteti a várost alkotó régi községek történetét. Tájékoztat a település várossá válásáról, bemutatja üzemeit, vállalatait, és vázolja á közművelődési oktatási élet helyi intézményeit. Idegenforgalmi címjegyzéket közöl, a képzőművészeti alkotásokban igen gazdag város szobrait ismerteti. A városi könyvtár nagyszerű várostörténeti kutatómunkája mellett ezzel az újabb kiadvánnyal átfogó képet ad a városról. A füzet hiánypótlónak is tekinthető mindaddig, amíg a városi tanács kiadásában meg nem jelenik a nagyobb, nyomtatott, képes városi kalauz, de o szerényebb kiadvány részletes adattára még annak megjelenése után is sok hasznos adalékkal, tájékoztatással szolgál. (b) 1970-ben augusztus köze* púig 270 előadást tartottak a klubban, mintegy 75 filmből, és azokon több mint 11000 néző vett részt. A vetítések, illetve a műsor gerincét a különböző sorozatok képezik. Elsőként a régi és új művész- filmek sorozatát említjük, amelyek között találunk vissza-visszatérőket (pl. a Csatorna), másokkal meg csak itt találkozhat a közönség (pl. Dél, A hullaégetö, Ritus slb.), s akad sok, amit többször vissza kell hozni közkívánatra, másokból meg több előadást tartani a tervezettnél. Ismert sorozat a népszerű tudományos filmek sora, a történelmi és egyéb tematikus összeállítások, amelyek az iskolai oktatásnak is jó segítői, a baráti népek életét és filmművészetét bemutató filmösszeállítások, nemzeti estek, a nagy alkotók sorozata, a gyermekeknek szánt rajz-, báb- és mesefilmek. A középiskolai filmesztétikai oktatást külön sorozat segíti. Iskolamozi néven a tanmenethez illő témákból, illetve filmekből tartanak egyedi előadásokat és sorozatokat, s végül, igaz ritkán, műsorra tűznek egy-egy nagy sikerű kommerszfilmet is — elsősorban állandó látogatóik ilyen irányú igényelnek kielégítésére. A 'klubmozi, s egyben a Kossuth mozi üzemvezetője, Szekrényest Lajos, akit éppen a minap, alkotmányunk ünnepén tüntetlek ki a szocialista kultúráért kitüntetéssel, a továbbiakról azt mondja: — A jövőben ugyanezt szeretnénk csinálni, meg jobban. Ehhez persze a Miskolci városi Tanács nagyszerű erkölcsi és anyagi támogatásán, meg a moziüzemi vállalat munkáján kívül jó lenne például a Filmtudományi Intézet már előbb hiányolt támogatása, a MOKÉP segítsége saját archív anyagának rendelkezésre bocsátásával, s még néhány apróság. Az ú.l évad teljes programját az érdekelt társszervek bevonásával szeptember elején alakítják ki, de a jövő havi programból már tudott, hogy bemutatják a következő filmeket: Két nap az élet, Júlia és a szellemek, Kalimagdora kedvese, A méltatlan öreg hölgy, A botrány, Az érzelem, valamint egy báb- és egy rajzfilmsorozatot. És megkezdődnek a fentebb már említett sorozatok. (benedek) Ifjúsági képzőművészeti tábor A kiskundorozsmai Szik- sós-tónál létesített országos ifjúsági képzőművészeti táborban hatvan olyan fiatal üdül, akik a diákversenyeken díjat nyertek. Vendégként noviszádi fiatalok is nyaralnak a táborban. Képünkön:, Festés a szabadban. Megjelent a Fáklya legújabb száma Milyen lesz a hírközlés utódaink korában? Murad KaplanoV profesz- szor szerint a harmadik évezred elejét az úgynevezett „immanens”, vagyis az olyan hírközlőeszközök fogják jellemezni, amelyek ugyanúgy hozzá tartoznak majd az életünkhöz, mint manapság az óra, vagy a szemüveg. A jelenlegi globális hírközlést felváltja az egyetemes hírközlés. Az egyetemes hírközlésre való áttérés bizonyára rövidebb idő alatt bekövetkezik, mint amennyi idő alatt a napórát felváltotta a karóra. Az egyetemes hírközlésre való áttéréshez mindenekelőtt szuperminiatür adó-vevőkészülékeket kell konstruálni a hang és a kép továbbítására, s kis méretű áramforrásokra, valamint olyan közvetítő rendszerre és optimális energiaátalakítókra lesz szükség, amelyek közvetlenül hatnak az emberi érzékszervekre. Széleskörűen elterjednek majd a diktafon és az írógép funkcióit egyesítő készülékek. A vevőkészülékek táplálására az emberi test melegét fogják felhasználni. Az egyetemes hírközlő rendszer szociológiai következményei nagyon lényegesek lesznek. Erősen megváltozik majd a városok, a kulturális és oktatási intézmények képe, valamint a szállítások struktúrája. A szakmai és üzleti utazások szükségessége csökken, minden kérdést. még igen nagy távolságból is, pillanatok alatt el lehet dönteni. Az egyetemes hírközlésnek, azonban minden előnye mellett árnyoldala is lesz: információundort kelt az emberijén A „beteg” számú*— az. információ területén <fi 1 nehezebb feladat lesz „imélő étrendet" előírni, mint a táplálkozásban.
