Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-25 / 198. szám
Kedd, 1970. «ug. 25. £52AK-MAGYARORSZÁG 3 A külföldi csodálkozássá! nézik. A csarnok egyik végén meg jóformán az alapozásnál tartanak. A középső részen már felszerelték a tetőig erő üvegfalat, és a mű másik leiében erőteljes zúzással, süvítesse! már dolgoznak a félautomata csiszológépek. — Fzek a berendezések — magyarázza az egység vezetője — hét szer te, nyolcszorta gyorsabban dolgoznak a korábbiaknál. Az új műben az üvegfalú vezénylőfülkében ülnek a lányok és az asszonyok. A ro- oosztus gép gombnyomásra, :‘s nagy gyorsasággal elvégez minden munkát. Az egyik dolgozó, egy négygyermekes családanya elmondja, hogy a ..halálra ítélt” régi csiszoló- tizemből .jött át. Kegyetlenül nehéz volt a munkája Mire végzett, a fáradtságtól reszketett a keze a lába. Pedig otthon várt rá a család, a négy gyermek. Igaz. itt nagyobb figyelem kell, de marad ereje törődni a családdal, s több i-dó jut az önművelésre is. A vendégeknek megmutatják az épülő nemesacél hengerművet. — Alig ezer ember dolgozik majd, itt. És ez az ezer ember annyit termel, mint jelenleg 9 ezer dolgozó. A munkakörülményeket jól jellemzi a régi és az új csiszolóban végzett munka összehasonlítása. A reformmal összefüggő új tendencia valósággá formálódásának szemtanúi vagyunk. Ahogy minden emberi lét alapja a munka, ugyanúgy minden emberi fejlődés forrása a termelékenység. Érdemes megemlíteni, hogy ebben a gyárban, a Lenin Kohászati Müvekben az elmúlt évben sem alakult rosszul a termelékenység. És most érdemes egy összehasonlítást tenni. A magyar vaskohászat 8,3 százalékkal, az LKM pedig 12,9 százalékkal termelt többet ez év első felében, a múlt év hasonló időszakához képest. Országosan 6 százalékkal, a diósgyőri gyárban 14,7 százalékkal fejlődött a termelékenység (!). Ez a jelen. A jövőt jól érzékeltetik az űj üzemek. És még valami. A «várksn a pag.yaia_ **■ ^jai uau nyu gépesítés ellenére, nem munkaerőfelesleg, hanem munkaerőhiány mutatkozik. A gyáriak előrelátnak, és számolnak azzal. hogy a kétkezi munkások „eltűnőben” vannak. Számolnak vele. hogy amely vállalat, üzem nem gondoskodik olyan munkakörülményekről, amilyeneket a ma embere joggal elvár, ott később igen nehéz helyzetbe kerülnek. Pillantsunk bele egy másik vállalat, a 3. sz. AKÖV életébe. A vállalatnál tagadhatatlanul vannak gondok. Az AKÖV — részben az ár- vízvédelem. az újjáépítés miatt — nehezen bírja kielégíteni a megyei igényeket. Itt is jelentkezik a munkaerőhiány. Mit tesznek a jelen és a jövő érdekében? — A műszaki színvonal fejlesztéséi tartjuk a legfontosabb feladatunknak — magyarázza Valykó István igazgató. — Ezt emberi oldalról közelíteni meg. Ügy fejlesztünk, hogy növekedjék a termelékenység. hogy az emberek jobb körülmények közé kerüljenek. Nagyobb kapacitású járműveket szerzünk be. olyanoké :. amelyek egyúttal 'óbb feltételeket teremtenek n gépkocsivezetőknek is. A fejlesztésről annyit, hogy ebben az évben 417 új kocsit szerelnénk vásárolni. Sajnos erei; 786-01 igazoltak tússzá, s eddig 184 tehergépkocsink érkezett A fejlődést jellemzi. Mi .7 bester •:tiink 10 olyan billenős kocsik amely 13.7!i '•ónná. illetve pótkocr^al 23 tolnia te rhel szállít. Ha figyelembe vesszük, hogy négy és fél tonnás kocsival ötször kell fordulni, míg az új billenőssel csak egyszer, akkor nagyjából érzékelhetjük a műszaki intenzitásban bekövetkező változást. A vasútnál, — mint már többször hírt adtunk róla — most építik az új típusú vasúti síneket, amelyen 180 ki iométeres sebességgel roboghatnak a vonatok. Az első szakasz átadásakor a MÁV vezérigazgató-helyettes elmondotta, hogy az építésre talán most még nem lenne szükség. Egyelőre nincsenek olyan vasúti járműveink, amelyek kibírnák a .150—160 kilométeres sebességet. A jövő kívánja ezt az építkezési. Valamennyi iparág között legnagyobb a feszültség az építő- és az építőanyagiparban. A vállalatok sok millió forint értékű fontos építést nem tudnak vállalni. Logikusan vei az igény roppant méretekben nő —, az építésben szinte korlátlan lehetőségek vannak, az építőipar — a néhány említett példához hasonlóan — gyors ütemben fejlődik. Kétségtelen, van fejlődés. Van, hiszen az építőipar 20 év alatt az ötszörösére fejlődött. Megépült a házgyár, amely szinte ontja a panelokat, s szemünk előtt nőnek az új lakónegyedek. A házgyár, a gépesítés lassan átformálja az építőipart. Ma már univerzális szakemberekre van szükség, akik elvégeznek minden munkát, ami a házgyári elemek összeszereléséhez szükséges. Az egyik ilyen univerzális munkás — ács brigádvezető — elmondotta, hogy ma már jóval könnyebb a munkájuk, mert a daru mindent a helyére rak, semmit sem kell vállon cipelni. A megyei székhelyű szocialista építőipar az év első felében mintegy 940 millió forint értékű építést, szerelést végzett. Ez 18 Százalékkal több a múlt év azonos időszakához képest. De ha egy kicsit a számok mögé nézünk, az eredmény már korántsem ilyen szép. A felfutás jelentős része a BÁÉV érdeme, s több vállalatnál a termelésnövekedést a termelékenység mindössze egyharmadnyi részben fedezi. Miről vall ez? Arról, hogy az építő vállalatok hosszú időn keresztül nem éltek a meglevő lehetőségekkel. A vállalatok az elmúlt két évben nem igényeltek fejlesztési bankhitelt, sőt több vállalat saját fejlesztési alapját se használta ki, a milliókat hagyta porosodni a bankban. Több helyen az építőipar monopolhelyzetét élvezve a több feladatot több ember munkába állításával próbálták végrehajtani, ami ugyan a korábbi ösztönzők alapján a nyereségben előnyös volt, de a jövőt illetően igen sok kárt okozott. Magyarázni persze sok mindent meg lehet. El lehet mondani, hogy „azért nem törődtünk a műszaki fejlesztéssel, mert a szabályozók nem ösztönöztek erre.” De hogyan magyaráznak meg ezt valójában azoknak, akik a késedelmek, a kényelmesség miatt nem juthattak lakáshoz. A hatvanas évek elején évi 5 ezer lakás épült Borsodban. És most csak 4400 lakás az évi átlag. Vajon, azok, akiknek a hibájából ez bekövetkezett, éreznek-e egy parányi lelkiismeretfurdalási is ? A vállalatok hivatkoznak időjárásra, munkaerőhiányra, anyaghiányra. Ami az anyaghiányt illeti, ebben van igazság. Áz építőanyagipari vállalatok egy sor építési anyagból kevesebbet termeltek mint az elmúlt év azonos időszakában, egy sor termékből 1—10 százalékkal kevesebbet adtak a szükségesnél. Több esetben jogos kifogás hangzik el a minőségre vonatkozóan. Bíráló megállapításokat lehetne idézni a NEB legutolsó jelentéséből. 'Kiderült, hogy egy sor tégla- es betonár úgy árban felületes az. ellenőrzés, elhanyagoljak a műszaki fejlesztést, több esetben baj van a vezetéssel, a szervezéssel. Összefoglalásul ^ el kellene mondani, hogy a műszaki fejlesztés intenzitása. a termelékenység növelése a kor parancsszava. Talán lehetne néhány tanácsot is adni. De hát nagyvállalataink jó példája a gyakorlatban mutatja meg, mi a leendő. A jelent és a jövőt illetően egyébként is bőséges tanácsadás hangzott el a nemrégiben megtartott építőipari tanácskozáson. \ Csorba Barnabás SOKSZOR ELHANGZOTT már: nem a díszes, hivatalos okiratok teszik a várost várossá, Iranern a szükséges létesítmények, beruházások, a különböző intézmények megfelelően magas szintje, szervezettsége. Nem a pecséten múlik. Sokkal inkább azon: mit tud adni lakóinak a helység maga a városból. Mi, akik sok-sok éve nyomon kísérhettük Sárospatak községéletét. részesei lehettünk a várossá válás ünnepi eseményének, közzétehettük az itt dolgozó vezetők elképzeléseit. gondjait, terveit, nyugodt lelkiismerettel írhatjuk le: a Patakért munkálkodó emberek az első pillanattól kezdve tisztán látták, vállalták azoknak a tennivalóknak a sokaságai, amelyek a városi ranggal együttjárnak. Elsősorban a tennivalókat látlak, ezek megvalósításának lehetőségeit keresték, mérlegelték. Tudva azt is, hogy különösen a kezdeti időkben nagyon nehéz lesz majd a mozdulás, az első lépések megtétele. Hová is jutottak eddig, mennyire sikeDE TAEAN I tobt: ____________!a val rültek ezek az első lépések? Az üzemek viszonylag gyorsan ..magúkra találtak”, ■ló szervezéssel, gondos tervkészítéssel egyre szebb eredményeket értek el, ma már a korábban dotált, veszteséges üzemek is nyereséggel dolgoznak. A csepeli üzem már a telepítés évében nagyobb termelési értéket produkált. mint amennyi a telepítés beruházási költsége, és ma már exportra is termel. A cserépká 1 y hagy ár profilja szélesedett, ipari kerámiát is termel. Szépen emelkedett az ásványbánya, az építő és sze- relőipari ktsz termelése. többet mond. ! a változásokat megfelelőbben érzékelteti néhány adat Patak üzemeiről: az jegy munkaórára eső termelési érték 1966-ban 50 forint volt, bivaly már megközelítette a 100 forintot. A városba települt ipari üzemek állóeszközeinek értéke 31 millió forintról több száz millióra emelkedett A termelőszövetkezetekben a korszerűbb gazdálkodás következtében 1966-tól 1969-ig megduplázódott a növénytermesztés hozama. Korszerű állattenyésztési telepeket alakítottak ki. A tsz-ek segédüzemági tevékenységéből származó bevétel — főleg a szállítási, javítási szolgáltatások révén — ötszörösére emelkedett. Üjabb, több száz holdat tettek öntözhetővé, és ugyancsak 'több száz holdon végeztek kémiai talajjavítást. A kereskedelmet a helyi szövetkezet (ÁFÉSZ) tartja kezében 43 egységgel. Ezek az üzletek, egy-kettő kivételével nem felelnek meg a városi igényeknek. A szövetkezet nagy erőfeszítéseket tesz a minél jobb ellátás feltételeinek megteremtéséért — nemcsak Patakot, hanem a környező községeket is Figyelembe kell vennie —. és zz az erőfeszítés is mind jobban gyümölcsözik. Megkezdődött egy korszerű, új nagyáruház építése, és még az idén szeretnének megépíteni egy kisebb ÁBC-áruházat a város délnyugati részén. A városi tanácsnál — meghallva, hogy az újságíró hosszabb ideje járja már Patak utcáit — restelkedve mondták: nem szép most a város. Több utcában ott van még a csatornázás nyoma, a bontások is ott vannak, mindez elcsúfítja a képet. Pedig nincs miért restelkedni, hiszen mindez természetes velejárója a csatornázásnak. ennek a nem éppen mutatós, de annál fontosabb munkának. Hogy még látszanak a nyomai, az is érthető. Ugyanis néhány héttel ezelőtt adták át rendeltetésének az ivóvízhálózat kiépítésének első ütemeként elkészített vezetéket. Húsz kilométer hosszúságban készült új vezeték. 22 millió forintos költséggel. Nincs még minden teljesen rendben, néha még akadozik a vízellátás, de a nagy munka egy része mindenképp megvalósult. És elkészült a szennyvízelvezető hálózat, valamint a tisztító- telep építésének első üteme is. A negyedik ötéves terv időszakában a kispataki, a végardói. az újtelepi részen folytatják majd a vízhálózat bővítését. TALÁN A FENTIEKBŐL | is kitűnik: a várossá válás érdekében tett első lépések nem sikerültek rosszul, ha mégoly sommásan kerültek is itt szóba. Sárospatakon a pecsét mellé már eddig is sikerült megteremteni a várossá válás számos tárgyi feltételét. Priska Tibor (■Folytatjuk) A Fémmunkás Vállalat dolgozói összeszerelték cs felállították a mezőgazdasági vásáron az ország legnagyobb, acélból készült hidroglóbuszát. A 44 méteres liMroglőboszban a vizet 30 méter magasra nyomhatják fel. Szeptember 21—25: Borsodi és kelet-szlovák termékbemutató Kassán Az igények növekedése egyre jobban kívánja, sürgeti — a hazai árutermelés bőFelújítják a mezőgazdaság gépparkját Néhány eve sok szó esik a mezőgazdaság gépparkjának elöregedéséről. Az idén nyáron is rengeteg gondot okoz az alkatrész-ellátás, s javulásra ebben a tekintetben addig nincs is kilátás, amíg a géppark fokozatos felújításával egyidőben bizonyos tipizálást is végre nem hajtanak a mezőgazdasági üzemekben. A téma legutóbb a kormány elé keiül t, ahol határozott állásfoglalás született. A mezőgazdaság korszerűsítése ma már megköveteli, hogy a legfontosabb területeken erőteljesebben folytassuk, illetve ahol lehet, be is fejezzük a munkák komplex gépesítését. A legutóbbi felmérések szerint a magyar mezőgazdaság gépparkjának értéke mintegy 18 milliárd forint, a gépek jelentős része azonban elavult. A következő öt évben a berendezéseknek előreláthatólag mintegy háromnegyede kicserélődik, s a géppark tovább bővül. A mezőgazdaság gépesítésére öt év alatt csaknem 18 milliárd forintot költenek, vagyis nagyjából ugyanannyit, mint amekkora a mostani géppark teljes értéke. A gyakorlati tapasztalatok alapján, a szakemberek erőteljes sürgetésére sok új traktort szerzünk be, s ezeken belül növekszik a nagyobb teljesítményűek részaránya. A gabonabetakaritás géprendszere már kialakult hazánkban. A meglevő kombájnokat azonban folyamatosan korszerűbbekre kell kicserélni. öt év alatt mintegy 5000 kombájn! szerzünk be, főleg olyan szovjet gépeket, amelyek másodpercenként 5—7 kiló gabonát tudnak learatni, illetve elcsépelni. Az utóbbi időben nagy elismerést vívtak ki a szakemberek körében az újfajta. NDK-gyártmányú kombájnok is, melyekből szintén vásárolunk. A kormány elhatározta, hogy további jelentős lépéseket teszünk a cukkorrépa és burgonyatermesztés, illetve betakarítás gépesítésére is kialakul a szántóföldi zöldségtermesztés korszerű géprendszere. Főleg a zöldség betakarításának gépesítésére teszünk nagy erőfeszítéseket, s erőteljesen fejlődik a gépesítés a gyümölcsösökben. szőlőkben is. Az eddiginél nagyobb figyelmet. érdemelnék a háztáji gazdaságok is, amelyeket mind számszerűen, mind választék szempontjából több kisgéppel kell ellátni. A számítások szerint a következő öt évben a mezőgazdasági gépeknek körülbelül a felét a hazai ipar szolgáltatja. a másik felét importáljuk. A magyar mezőgazdasági gépipar fejlődése hosszú ideig nem volt egyenletes, az utóbbi években azonban örvendetes változások tapasztalhatók. A gyártmányoknak csaknem 80 százaléka kicserélődött, s a mezőgazdaságban jelenleg használt csaknem ezerfajta gépből a hazai ipar- 4—500 fele típust gyárt. víiése mellett — a baráti, a szomszédos országokkal való árucsereforgalom bővítéséi. A megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére a Konzumex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével szeptember 21— 25 között a Borsod megyei, valamint a kelet-szlovákiai ipari, kereskedelmi vállalatok közös termékbemutatót tartanak Kassán. A borsodiak felismerték a káshatárforgalomban rejlő, s eddig kellően ki nem használt lehetőségeket. Számos állatni, tanácsi ipari, kis- es nagykereskedelmi vállalat, szövetkezet jelezte részvételi szándékát. A kereskedelmi szervek, valamint a nagy nyilvánosság számára rendezendő kassai bemutatón elsősorban olyan ruházati termékeket, iparcikkeket, élelmiszereket mutatnak be amelyek termelésében a borsodiak szabad kapacitással rendelkeznek, s amelyekből jelentős mennyiséget tudnak külföldre is szállítani. A kelet-szlovákiai kiállítók is olyan árukat mutatnak be, amelyből a kis- határmenti forgalom keretében jelentősebb mennyiséget tudnak Borsodnak átadni. F ojlosztés 3Z ©mo©r©rt © Nem a pecséten múlik
