Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Csütörtök, 1970. aug. 20.

SSZA1C-MÄGTARORSZÄG 13

(Folytatás a 12. oldalról.)

• a fejlődésben a felszabadulás óla ellelt 25 év jelentősebb eredményeket hozott, mint az azt , megelőző 175 év. És ezek az eredmények már a ma élő nemzedék eredményei”. Dr. Énekes Sándor, a gyár vezér- igazgatója jellemezte így beszédében a gyár fejlődését, a tegnap 1970. augusztus 19- én tartott nagygyűlésen.

A gyár termelése 1946-ban már megközelítette, a következő évben- pedig meghaladta a háború előtti szintet. 1958-ban a diósgyőri kohászat már kétszer annyit termelt mint 1938-ban. És ma Pedig a termelés hét és félszerese, az 1938-asnak, kilenc és félszerese az 1945- ösnek. És ma a gyárban majdnem háromszor annyi ember dolgozhat, mint 1938- ban, s a családtagokat számolva, a nagy diósgyőri üzem 60—80 ezer embernek biztosít kenveret.

A fejlődést a beruházások segítették elő. Az acéltermelés további növelése országos érdek. Az első hároméves tervben 170 millió forintot fordítottunk beruházásra. Ekkor készült el az első ércelőkészítő berendezés, ami főleg a porérc feldolgozására volt alkalmas. Bővítettük a Martin-acélművet, az acélöntődét, megkezdtük a formázás és öntvénytisztítás korszerűsítését. Korszerűsítettük a vasöntödét. új termelő berendezéseket helyeztünk üzembe a kovácsműhelyben Ezekkel párhuzamosan fejlesztettük az energiaellátást, építettük ki a víz-, a levegő- és a gázrendszert.

Ezek bizonyos fokú előrelépést jelentettek ugyan, de az ugrásszerű fejlődés csak az első ötéves tervben következett be. Ha az akkori fejlesztési koncepciókban voltak is hibák, mégis az első ötéves terv alapozta meg a Lenin Kohászati Művek fejlődési lehetőségeit. öt év alatt mintegy egy mil^ 00 <***

Uf UßßftP * CYARBAN

Hard 700 millió forintot fordítottunk fejlesztésre. Ez az összeg lehetővé tette az alapvető berendezések korszerűsítését, a kapacitás növekedését.

Szovjet tervek, berendezések, szakemberek segítségével 1952-ben megépítettük a 700 köbméteres nagyolvasztót, az akkori idők legnagyobb ilyen művét, minden tekintetben korszerű berendezésekkel. Kétszáz millió forintos költséggel rekonstruáltuk a Martin-acélművet, megépítettük a középhengerművet, amely akkor Európa egyik legkorszerűbb hengersorának számított. Bővítettük öntödéink kapacitását, fejlesztettük a nagykovócsmű- helyt.

Pillanatkép az új húzó-, hőkezelő üzemből

erőből, mintegy 2 milliárd forintos költséggel itt évit- jiik meg a nemesacél-hengerművet. A hatvanezer négyzetméternyi alapterületen hat hatalmas csarnok épül. amelynek a hossza megközelíti a két és tél kilométert. Bár a csarnokok könnyű vasszerkezetűek

lesznek, ezek súlya mégis eléri a 6 ezer tonnát, a villamos berendezésekhez szükségé« kábelek hossza az ezer- egyszáz kilométert.

A gyárvezetés az új üzembe napjaink legkorszerűbb berendezéseit építteti be. Ezt a magdeburgi Ernst Thälmann Művekben gvártják >e. A mintegy 8 ezer tonna súlyú berendezés előnve. hogv a kikészítést is géni mun''a végzi. Nemesacél-programunk utolsó és legfontosabb beruházása két lépcsőben valósul mee. A közévsor a kikészít övei ogurternhev 19 72 a finomsor ped'o 1972 közegén kezdi mm a inunké jót. Az új üzem korszerűségét, termelékenységét igen iól jellemzi, hogy alig ezer ember dolgozik maid ilt. s ez az ezer ember a modern be- rendezésskkel annyit t°rmel, mint jelenleg a gvá- dolgozóinak a tele.

(Folytatás a 14. oldalon.)

A HARMADIK

eí/e.v

1954 és 64 kozott a népgazdaság erőforrásait más kohászati beruházások — a Dunai Vasmű építése, az ózdi rekonstrukció — kötötték le. A Lenin Kohászati Művek továbbfejlesztésére így vsak a harmadik ötéves tervben kerülhetett sor. Az 1910-ben telepített blokksor oiár nem felelt meg a korszerű követelményeknek. Ekkor végeztük el a blokk és a bugasor rekonstruke' óját.

Korsze. ű berendezésekkel cseréltük ki az elavult hengersorokat. Szeretnénk em- 'ékeztetni rá hogy a rekonstrukció jó és sikeres elvégzése, a munkások, műszakiéi, tervezők, beruházók és kivitelezők jó munkájának eredményeképpen országos

elismerést váltott ki. Az azóta eltelt idő jó bizonyítványt állított ki, hiszen 1968—69-ben a blokksor hengerlésben túllépte a bűvös egymillió tonnát.

A harmadik ötéves tervben épült meg a Borsodi Ércelőkészítőmű. Ez a nyers- vastermelés növelésében és gazdaságosságában játszik fontos szerepet. A mű 1969 elején kezdte meg próbaüzemelését. s egyre jelentősebb segítséget nyújt mind az LKM, mind az ÖKÜ munkájához. Az Özdi Kohászati Üzemekkel való közös vállalat második üteme most épül, s 1971-ben kezdi meg a munkáját.

A gyárról készült fény- képfelvételek többnyire a Vargahegyről nézve, előtérben a robosztus kohókkal

mutatják be gyárunkat. Pár éven belül teljesen megváltozik a gyár látképe.

A gyár jelene és jövője

szempontjából a fejlődésben az első nagy lépést a távolból is impozáns kivitelű új elektroacélmü jelentette. A

kodó markolók, acéloszlop- erdők, belonmezők, roppant méretű építkezések hívják magukra a figyelmet. Saját

Aj új csiszolóméi egy része elkészült, s már dolgozik kilenc NDK-gép. Venczel Lajosné a régi, s a rövidesen megszűnő csiszolóműből kerüli

1963 óta dolgozom i gyárban. Négy gyermekem van. A régi csiszolóban igen nehéz volt a munka, nagy volt a por. sokat kellett dolgozni. Mire hazaértem, a kezem lábam már elfáradt, szinte reszketett a fáradtságtól. Itt nagyon jó dolgozni. Egészséges a levegő, minden munkát gombnyomásra a félautomaták végeznek .

1969-ben — határidő előtt — szovjet tervek, s berendezések alapján helyezték üzembe az elektroacélművet. Az 50 tonnás kemencében évente 100 000 tonna elcktroneclt készíthetnek, s így hosszú időre biztosítva van a hazai igény kielégítése.

szovjet tervek és a szovjet berendezések alapján készült művet 1969 májusában, határidő előtt helyeztük üzembe. Évente 100 ezer tonna elektroacélt készíthetünk itt. A műben, az 50 tonnás kemencével. jobb körülmények között, korszerű berendezések segítségével annyi elektroacélt gyártunk, amennyit a régi kemencékben összesen, s hosszú időre tudjuk itt biztosítani az ország nemesacéligényeinek kielégítését.

A gyár északi részén hosz- szű, modern, üvegfalú csarnok áll: az úi húzó- és hőkezelő üzem. Modern, korszerű berendezései nemcsak jobb, egészségesebb munka- feltételeket teremtettek, hanem lehetővé tették a legkényesebb rendelői igények kielégítését is.

A régi mellett részben felépült, s részben már üzemel az új csiszolómű. A Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt félautoma- tikus gépek gombnyomásra működnek, sokszorta termékenyebbek, a korábbi, s ma már primitívnek számító csiszoló berendezésektől.

A két új üzem között magasba nyúló daruk, mély gödrök, szorgosan munkál-