Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Csütörtök, 1970. aug. 20. SSZA1C-MÄGTARORSZÄG 13 (Folytatás a 12. oldalról.) • a fejlődésben a fel­szabadulás óla ellelt 25 év jelentősebb eredményeket ho­zott, mint az azt , megelőző 175 év. És ezek az eredmé­nyek már a ma élő nemze­dék eredményei”. Dr. Éne­kes Sándor, a gyár vezér- igazgatója jellemezte így be­szédében a gyár fejlődését, a tegnap 1970. augusztus 19- én tartott nagygyűlésen. A gyár termelése 1946-ban már megközelítette, a követ­kező évben- pedig meghalad­ta a háború előtti szintet. 1958-ban a diósgyőri kohá­szat már kétszer annyit ter­melt mint 1938-ban. És ma Pedig a termelés hét és fél­szerese, az 1938-asnak, ki­lenc és félszerese az 1945- ösnek. És ma a gyárban majdnem háromszor annyi ember dolgozhat, mint 1938- ban, s a családtagokat szá­molva, a nagy diósgyőri üzem 60—80 ezer embernek biztosít kenveret. A fejlődést a beruházások segítették elő. Az acélter­melés további növelése orszá­gos érdek. Az első három­éves tervben 170 millió fo­rintot fordítottunk beruhá­zásra. Ekkor készült el az első ércelőkészítő berende­zés, ami főleg a porérc fel­dolgozására volt alkalmas. Bővítettük a Martin-acél­művet, az acélöntődét, meg­kezdtük a formázás és önt­vénytisztítás korszerűsítését. Korszerűsítettük a vasöntö­dét. új termelő berendezé­seket helyeztünk üzembe a kovácsműhelyben Ezekkel párhuzamosan fejlesztettük az energiaellátást, építettük ki a víz-, a levegő- és a gáz­rendszert. Ezek bizonyos fokú előre­lépést jelentettek ugyan, de az ugrásszerű fejlődés csak az első ötéves tervben kö­vetkezett be. Ha az akkori fejlesztési koncepciókban voltak is hibák, mégis az első ötéves terv alapozta meg a Lenin Kohászati Mű­vek fejlődési lehetőségeit. öt év alatt mintegy egy mil­^ 00 <*** Uf UßßftP * CYARBAN Hard 700 millió forintot for­dítottunk fejlesztésre. Ez az összeg lehetővé tette az alapvető berendezések kor­szerűsítését, a kapacitás nö­vekedését. Szovjet tervek, berendezé­sek, szakemberek segítségé­vel 1952-ben megépítettük a 700 köbméteres nagyolvasz­tót, az akkori idők legna­gyobb ilyen művét, minden tekintetben korszerű beren­dezésekkel. Kétszáz millió forintos költséggel rekonst­ruáltuk a Martin-acélművet, megépítettük a középhenger­művet, amely akkor Európa egyik legkorszerűbb henger­sorának számított. Bővítettük öntödéink kapacitását, fej­lesztettük a nagykovócsmű- helyt. Pillanatkép az új húzó-, hőkezelő üzemből erőből, mintegy 2 milliárd forintos költséggel itt évit- jiik meg a nemesacél-hen­gerművet. A hatvanezer négyzetméternyi alapterüle­ten hat hatalmas csarnok épül. amelynek a hossza megközelíti a két és tél kilo­métert. Bár a csarnokok könnyű vasszerkezetűek lesznek, ezek súlya mégis el­éri a 6 ezer tonnát, a villa­mos berendezésekhez szük­ségé« kábelek hossza az ezer- egyszáz kilométert. A gyárvezetés az új üzem­be napjaink legkorszerűbb berendezéseit építteti be. Ezt a magdeburgi Ernst Thäl­mann Művekben gvártják >e. A mintegy 8 ezer tonna sú­lyú berendezés előnve. hogv a kikészítést is géni mun''a végzi. Nemesacél-progra­munk utolsó és legfontosabb beruházása két lépcsőben va­lósul mee. A közévsor a ki­készít övei ogurternhev 19 72 a finomsor ped'o 1972 kö­zegén kezdi mm a inunké jót. Az új üzem korszerűségét, termelékenységét igen iól jellemzi, hogy alig ezer em­ber dolgozik maid ilt. s ez az ezer ember a modern be- rendezésskkel annyit t°rmel, mint jelenleg a gvá- dolgo­zóinak a tele. (Folytatás a 14. oldalon.) A HARMADIK eí/e.v 1954 és 64 kozott a nép­gazdaság erőforrásait más kohászati beruházások — a Dunai Vasmű építése, az óz­di rekonstrukció — kötötték le. A Lenin Kohászati Mű­vek továbbfejlesztésére így vsak a harmadik ötéves tervben kerülhetett sor. Az 1910-ben telepített blokksor oiár nem felelt meg a kor­szerű követelményeknek. Ek­kor végeztük el a blokk és a bugasor rekonstruke' óját. Korsze. ű berendezésekkel cseréltük ki az elavult hen­gersorokat. Szeretnénk em- 'ékeztetni rá hogy a rekonst­rukció jó és sikeres elvég­zése, a munkások, műszaki­éi, tervezők, beruházók és kivitelezők jó munkájának eredményeképpen országos elismerést váltott ki. Az az­óta eltelt idő jó bizonyít­ványt állított ki, hiszen 1968—69-ben a blokksor hen­gerlésben túllépte a bűvös egymillió tonnát. A harmadik ötéves terv­ben épült meg a Borsodi Ércelőkészítőmű. Ez a nyers- vastermelés növelésében és gazdaságosságában játszik fontos szerepet. A mű 1969 elején kezdte meg próbaüze­melését. s egyre jelentősebb segítséget nyújt mind az LKM, mind az ÖKÜ munká­jához. Az Özdi Kohászati Üzemekkel való közös vál­lalat második üteme most épül, s 1971-ben kezdi meg a munkáját. A gyárról készült fény- képfelvételek többnyire a Vargahegyről nézve, előtér­ben a robosztus kohókkal mutatják be gyárunkat. Pár éven belül teljesen megvál­tozik a gyár látképe. A gyár jelene és jövője szempontjából a fejlődésben az első nagy lépést a távol­ból is impozáns kivitelű új elektroacélmü jelentette. A kodó markolók, acéloszlop- erdők, belonmezők, roppant méretű építkezések hívják magukra a figyelmet. Saját Aj új csiszolóméi egy ré­sze elkészült, s már dol­gozik kilenc NDK-gép. Venczel Lajosné a régi, s a rövidesen megszű­nő csiszolóműből kerüli 1963 óta dolgozom i gyárban. Négy gyer­mekem van. A régi csi­szolóban igen nehéz volt a munka, nagy volt a por. sokat kellett dol­gozni. Mire hazaértem, a kezem lábam már el­fáradt, szinte reszketett a fáradtságtól. Itt na­gyon jó dolgozni. Egész­séges a levegő, minden munkát gombnyomásra a félautomaták végez­nek . 1969-ben — határidő előtt — szovjet tervek, s berendezések alapján helyezték üzembe az elektroacélművet. Az 50 tonnás kemencében évente 100 000 tonna elcktroneclt készíthetnek, s így hosszú időre biztosítva van a hazai igény kielégítése. szovjet tervek és a szovjet berendezések alapján készült művet 1969 májusában, ha­táridő előtt helyeztük üzem­be. Évente 100 ezer tonna elektroacélt készíthetünk itt. A műben, az 50 tonnás ke­mencével. jobb körülmények között, korszerű berendezé­sek segítségével annyi elek­troacélt gyártunk, amennyit a régi kemencékben összesen, s hosszú időre tudjuk itt biztosítani az ország nemes­acéligényeinek kielégítését. A gyár északi részén hosz- szű, modern, üvegfalú csar­nok áll: az úi húzó- és hő­kezelő üzem. Modern, korsze­rű berendezései nemcsak jobb, egészségesebb munka- feltételeket teremtettek, ha­nem lehetővé tették a leg­kényesebb rendelői igények kielégítését is. A régi mellett részben fel­épült, s részben már üze­mel az új csiszolómű. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságból vásárolt félautoma- tikus gépek gombnyomásra működnek, sokszorta termé­kenyebbek, a korábbi, s ma már primitívnek számító csiszoló berendezésektől. A két új üzem között ma­gasba nyúló daruk, mély gödrök, szorgosan munkál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom