Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-18 / 193. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 n»—äw Kedd, 1"970, cukj. 18. A Szíriái Arab Szocialista Baath Pari küldöttségének látogatása Brandt bonni kancellár, aki a moszkvai egyezmény aláírására, szabadságát megszakítva a szovjet fővárosba utazott, visszatért a norvégjai Hamar körzetében levő nyaralójába. Képünkön: a kancellár legkisebb fiáival beszélget. Az új elnök A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására az Arab Szocialista Baath Párt küldöttsége, amelyet Ali-Ben Akii, a Nemzeti Vezetőség tagja, az oktatási iroda főnöke vezetett, augusztus 6—13. között látogatást tett Magyar- országon. A küldöttséget fogadta Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. A delegáció megbeszéléseket folytatott Komócsin Zoltánnal, a PB tagjával, a KB titkárával és Nemes Dezsővel, a PB tagjával, valamint az MSZMP más képviselőivel. A két párt képviselői elítélték az imperializmusnak az arab nemzeti felszabadító mozgalom, elsősorban a haladó rendszerű arab államok ellen irányuló beavatkozását és az izraeli agresszorok térhódítási törekvéseit. Hangsúlyozták, hogy erőteljes küzdelmet kell folytatni a megszálló izraeli csapatoknak az arab területekről való kivonásáért és a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállításáért. Az MSZMP és az Arab Szocialista Baath Párt hangsúlyozza a Amerikai Egyesült Államok vezetésével folyó imperialista támadások elleni közös fellépés és akcióegység megteremtésének, jelentőségét. Kifejezték elhatározásukat, hogy készek tevékenyen közreműködni az antiimperialista erők közös akcióinak megvalósításában. Az Arab Szocialista Baath Párt küldöttségének magyar- országi tárgyalásai hozzájárultak a két párt, valamint az arab és a magyar nép közötti barátság és együttműködés további elmélyítéséhez. Az Arab Szocialista Baath Párt küldöttsége meghívta az MSZMP KB küldöttségét, hogy számára alkalmas időpontban tegyen látogatást a Szíriái Arab Köztársaságba. A meghívást a magyar fél köszönettel elfogadta. Nyers Rezsi Tatabányái! Hétfőn Tatabányán a me- g3'ei pártbizottság aktívaértekezletet tartott, amelyen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság -titkára is. Az értekezleten Puiai Zoltán, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, röviden értékelte a megye szövetkezeti mozgalmának útját. A beszámolót élénk, sokoldalú vita követte. Az aktívaértekezleten felszólalt Nyers Rezső is. Az ír kínai na^vkövet Lü Csi-hszien, a Kínai Nép- köztársaság új magyarországi nagykövete Budapestre érkezett. A nagykövet megérkezése alkalmával a Ferihegyi repülőtéren Ferro József, a külügyminisztérium protokoll osztályának megbízott vezetője üdvözölte. Az indonéz füffoctlensés 25 éve bb b H Libanoni ein ok választás sok hércénurcával Ünnepélyesen beiktatták hivatalába Joaquin Balagucr • dominikai elnököt, akit a legutóbbi választásokon új- ! bél áll: -fővé választottak. Az IStl-ben függetlenné vált Dominikának eddig 75 elnöke tolt. Közülük Balaguer a nyolcadik, akinek sikerült j kitölteni megbízatása teljes ! idejét. Tumultuózus jelenet játszódott le hétfőn a libanoni parlamentben. Ugyanis az elnökválasztás második fordulójában a szavazatszámlálók száz cédulát találtak az urnában, holott a képviselők száma csak kilencvenkilenc. Az eredményt azonnal érvénytelenítették és elrendelték a harmadik fordulót. Ebben, mint ismeretes, Fran- gié győzött 50 szavazattal. Szabri Hamada, a parlament elnöke erre váratlanul bejelentette, hogy ez a forduló is érvénytelen. Szavainak hallatán a győztes Frangié odarohant az elnöki emelvényhez és dulakodni kezdett Hamadával. Hamada erre eltávozott a helyiségből, helyére Szasszin, a parlament alelnöke állt és a köztársaság elnökévé nyilvánította Frangiét. Ekkor Hamada visszatért és megpróbálta lelökdösni Szasszint az elnöki emelvényről. A rendőrség beavatkozott, hogy különválassza a küzdőket. Mikor a rend helyreállt. Hamada jelent meg ismét az elnöki emelvényen. Közmeglepetésre bejelentette, hogy az alkotmány értelmében 51 szavazatra van szükség a győzelemhez. Ám de ezután a partement titkársága és tanácsa, néhány képviselő- , vei együtt azt a döntést hozta, hogy Szolimán Frangié 50 szavazattal 49 ellenében győztes lett és ő a köztársaság alkatmán y osan megválasztott elnöke. uszonöt esztendeje, hogy Ázsia egyik legfontosabb or. szagában,. Indonéziában kikiáltották a köztársaságot. Ez a negyedszázad előtti fordulat a második világháború közvetlen következménye volt. A .távolkeleti háború első szakaszában a hollandok által gyarmatosított szigetvilág japán megszállás alá került. A japán Imperium bukása után az indonéz nemzeti függetlenségi mozgalom hatalmas erővel tort felszínre — immár a holland gyarmatosítók ellen. A „Merdeka” — Szabadság — kiáltás először Jáván harsogott végig. Ezen a legfontosabb és legnagyobb lélekszámú központi szigeten már 11)45. augusztus 17-én ki. kiáltották az Indonéz Köztársaságot. Jáva szigetén néhány nap alatt mindenütt vörös—fehér köztársasági zászlóik loboglak, s a falakat eltakarták a ,-Soha többé holland rabszolgaságot” feliratok. Az indonéz szigetek nagyobb területen vannak elszórva, mint egész Európa. A köztársasági felszabadító mozgalom erejéről tanúskodik, hogy ilyen körülmények között is csak néhány hétig tartott, amíg Szu- matrán, Borneón és a távolabbi szigeteken is megalakították a köztársasági nemzeti bizottságokat. 1945 és 1950 között a holland, majd az angol-holland katonai és politikai intervencióit egymást követő hullámai öntötték el az országot, így az Indonéz Köztársaság ténylegesen csak 1950-től élhetett a szuverenitásával. Ám az ezt követő másfél évtizedben is történtek fegyveres kísérletek az ország egyik vagy másik részének elszakítására. A szeparatista katonai lázadások mögött, amelyek az évek során elsősorban Szumátrát, a második legfontosabb szigetet tűzték ki célpontnak, rendszerint már az amerikai titkosszolgálat állott. Indonézia sorsára szerencsétlen hatást gyakorolt a későbbiekben a kínai vezetők külön hatalompolitikai vonalának befolyása. A kínai politikai hatás megmutatkozott olyan lépésekben, mint a Malasyával való úgynevezett „szem- benállási politika” túlhajtása. vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetéből való kilépés. Mindebben vitathatatlan felelőssége volt Sukarno elnöknek, akinek élete összeforrt az indonéz függetlenségi harccal, — a mozgalom tévedéseivel és hibáival egyaránt. A kínai orientáció erősödése végül is lehetetlenné tette Sukarnonak, hogy folytassa egyensúly- politikáját a hatalmas országban működő különböző társadalmi erők közötti feszültség csökkentésére. Ma, az Indonéz Köztársaság kikiáltása után huszonöt esztendővel ez a hatalmas és lebilincselöen érdekes sziget- birodalom továbbra is az ázsiai politika egyik nagy és megoldatlan kérdőjele. Az országban Szuharto tábornok vezetésével katonai rezsim kormányoz. Ugyanakkor ez a rendszer mindmáig — legalábbis nemzetközi kérdésekben — tudomásul vette a tényleges erőviszonyokat. Egyelőre nem változtatott hivatalosan az ország külpolitikájának el nem kötelezett jellegéin, s igy elks zik megőrizni józan és korrekt kapcsolatait a szocialista országokkal. Mindez arra mutat, hogy az állami lét első huszonöt esztendejében megerősöd, tek azok a belső erők, amelyek számára töretlenül elsőrendű feladat marad Indonézia független állami létének biztosítása. Ezeknek az erőknek a hatását még az 1905-ös fordulat utáni tragikus vénveszteségek sem tudták megsemmisíteni. — ie Évadnyitás a színházban (Folytatás az 1. oldalról) Környei Oszkár Győrből. E négy színművész tulajdonIrta: Andrzej Zbych 08. Egyre sűrűbben kattogtak a német géppisztolyok, Lis elkiáltotta magát: — Német tisztogató alakulatok Borzentow irányából. Éva és Birszuk vigyék tovább az öreget, mi feltartjuk őket. Rakéták röppentek a levegőben, s a partizánul• ebből megértették, hogy két irányból támadnak a németek. Lis utasítást adott a fiúknak, hogy vonuljanak fedezékbe, s takarékoskodjanak a lő- szerrel. — Csak célzott lövéssel irtsátok őkel — kiáltotta, s egy perc sem telt bele, csendesebb lett a környék. Csak a németek szórták záporesőkénf •• lövedékeket a csoportra. Az óra pontosan délután négyet jelzet' Kloss hal óra felé hagyta el a kaszinót. A feji zúgott Wolf üresjáratú magyarázataitól. Valami rémlett, hogy a Volgáról, a Donról, Sztálingrádról. Leningrádról és a hamburgi nagynéniéről bt_ szélt. Az öregasszonyról szóló részre jobban odafigyelt, hiszen ott címek hangzottak el, s jól megjegyezte, hogy Wolf melyik házat fogja örökölni az öreglánytól, ha meghal. — Egy igazi főúri lakást rendezek be a háború után — mondta befejezésül Wolf, hiszen házain lesz, a berendezésre meg bőségesen elegendő lesz, amit a háború végén mi győztesek fizetésképpen kapunk. — Biztosan megfizetnek — mondta eléggé kétértelműen, de Wolf örült a biztatásnak. Legszívesebben azonnal a Benediktus utcába ment volna, a megbeszélt találkozóhelyre, de meg győzte magát, hogy elég lesz egyszer is mutatkoznia azon a környéken. Így hát hazafelé vette az irányt, s bosszantotta, hogy mindeddig semmi hírt nem kapott Eváéktól. Földszintes kis házban lakott. Lakótársa, illetve a szomszéd lakásban elszállásolt százados szabad, ságon volt. így Kloss viszonylag nyugodtan élhetett néhány napig, s zavartalanul közlekedhetett. Most meg Kurt is kimenőn volt este nyolcig. Kloss végigvetette magát az ágyon, s elhatározta, hogy akár leap jelzést, akár nem, hétre a talál, kahelyre megy. S az órájára sem nézve, számolta a perceket. Hét óra előtt néhány perccel elhagyta a lakást. Már sötétedett. Egy csendőrjárőr haladt el mellette. Az egyik háznál elsuhanó árnyat vett észre, s figyelte, hogy a csendőrök is észreveszik-e a fiút. Szerencsére nem — állapította meg, s tovább ment. , A Benediktus utca egyik házánál megállt. Körülnézett, nem követik-e. aztán benyomta maga előtt a kaput. Az egyik földszinti lakás ajtaján kopogott. Háromszor hármat, aztán még egyet, ahogyan megbeszélték. Bentről semmi válasz nem érkezett. Megnyitotta a kilincset, dé az ajtó zárva volt. Egy pillanatra ismét az órájára nézett, s megállapított'’, hogy fél nyolc is elmúlt. Évának tehát valanv oaja történt. Vagy csupán közbejött valami? — nyugtatta magát, s kisétált az utcára. Jelentkeznie kellene Rbodenál — gondolta, hiszen ha Éva nem is jött meg, Kruchkát biztosan elkapták. S ha igen. akkor azt tudja meg. ha nem okkor a kudarcról értesülhet Rhodenál, aki akár zzért, akár azért, mindenkéonen keresni fogja telefonon. Gyors elhatározással hazafelé vette az irányt. Végül is úgy döntött, hog,y jobb. ha Rhode hívja fel, s az különösen jó, ha otthon találja. A konyhában Kurt kolbászt sütött. — Hívott valaki? — kérdezte Kloss, a telefonra nézett. — Nem — jelentette Kurt. — Pontosan nyolckor itthon voltam, de azóta meg sem csörrent a telefon. Kloss a szobába lépett. Ledobta a sapkáját, köpenyét, s felemelte a telefonkagylót. Süket volt. Eszébe jutott, hogy a konyhába van kapcsolva, hát kikiáltott Kurtnak, hogy kapcsolja át a vonalat. Rhodét kereste, de az ügyeletes jelentette, hogy az ezredes nincs bent, s őt sem kereste délután. S az ügyeletes azt is megsúgta Klossnaik. hogy Rhode Kruchka mérnökkel vacsorázik. Idegesen ugrott fel. Ha ez igaz, akkor nem sikerült Lisék terve, s azért nem jött Éva sem, mert vagy lebuktak, vagy tűzharcba keveredtek, s elestek. Az ajtóban Kurt állt, tálcával a kezében: — Elkészült a vacsora, főhadnagy úr! — Jó étvágyat hozzá — mondta dühösen Kloss, s a köpenyét kapta magára. De Kurt nem tágított: — Elhül, mire vissza tetszik érni, s a kaszinói ebéd hol van már? — Fiord el magad — íörmedt rá Kloss, s Kűri kicsit álmélkodva, kicsit szégyenkezve hátrált vissza a konyhába. Nem volt hozzászokva ehhez a hanghoz. Különösen Klossnál nem. Hans mégis meggondolta magát, s ledobta az ágyra a köpenyét. Marad — határozta el. Még mindig reménykedett, hogy Éva megjön, s hogy az ügyeletes tiszt csupán azt a tervet említette tényként, amelyet Rhode kora délután mondott. Vagyis, hogy ma együtt fog vacsorázni Kruchká- val. Üjságot vett a kezébe, s az is bosszantotta most. hogy sehol egy lengyel nyelvű könyv, amivel agyonüthetné az időt. Kurt kopogott, s szinte alázatosan jelentette: — Főhadnagy úr, valamilyen lánv van odakint, aki önnel szeretne beszélni — Kicsoda? — kérdezte idegesen Kloss — Egy lengyel lány — mondta Kurt, aki igencsak csodálkozott, hiszen Klosshoz nem szoktak nők járni. Az ő gazdáját előkelő szalonokban várják a dámák — szokta mondogatni a többi csics- ’• ásnak, ha olykor-olykor összejöttek beszélgetni. — Engedd be és vigyázz odakint — mondta kis várakozás után Kloss — Miért jöttél ide? — förmédt rá Évára Kloss, noha első pillanatban azt hitle. hngv kibú ük örömében a bőréből. mo,'t vésr° látta, élve bilis meg a lányt. (Folytatjuk) képpen nem új a miskolci színpadon, hiszen korábban mindegyikük hosszabb-rövi- debb ideig már tagja volt a miskolci társulatnak. Űj tag még Antal Anetta Pécsről, és Vajda László Szolnokról. AZ énekkarban Csorba Ilonát és Vass Lászlót köszönthetjük új tagként, a tánckarban Pálffy Lajos szólótáncost, továbbá Mátray Márta és Né' meth Judit táncosokat. Segédrendezői és segédszínész! minőségben tagja lett a társulatnak ifi- Somló Ferenc. Üj ügyelő Környei Oszkárnál Bemutatta az igazgató eg>" ben Zsámbéki Károly kaposvári rendezőt, is, aki vendég- művészként az Adáshiba című produkciót fogja színpadra állítan' Sallós Gábor a társulaton belüli szakmai és etikai kérdésekről szólt a továbbiakban, s igen kemény határozottsággal körvonalazta, mH vár a társulattól, a színészi magatartástól, s felhívta * társulat figyelmét, hogy mindenki tartsa állandóan szem előtt azt a tételt, amely szerint a színház minden munkása aí előadás egy-egy társalkotója■ Ismertette a műsortervet (lapunkban már korábban közöltük). majd a korszerű színjátszás gondolatát fejtette ki, megállapítva, hogy a korszerűség nem napi események illusztrálását jelenti a színpadon, hanem korunk és benne lévő társadalmi mozgások művészi képmásának megteremtéséA gyakorlati tudnivalóról, az évadkezdés napi munkájáról Orosz György főrendező adott tájékoztatást, majd ár- Fekete László, a városi tanán* vb-elnöke köszöntötte a társulatot. A nyilóülés végen a próba- táblán már megjelentek A t°' nitónö, a Péntek Kézi és °- Adáshiba szereposztásai. Mát hétfőn délután, illetve este megkezdődtek a próbál: ma pedig már rendes napi próba- rend szerint folyik a munka- töm)
