Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2

Vasárnap, 1970. aug. 16.

India Jészomszédságra

törekszik

Fontos kül- és belpolitikai kérdéseket érintett Indira Gandhi szombati beszédében. Az indiai miniszterelnökasszony a Delhi óvárosának közepén emelkedő Vörös Erőd szószékéről beszélt a nemzeti ünnep alkalmából: a Vörös Erődben húzták fel először, 1947. augusztus 15-én az Indiai Köztársaság zászlaját.

„India békésen — a megbecsülés és méltóság megőrzésével — kívánja rendezni problémáit szomszédaival” — mondotta az indiai kormánytő, nyilvánvaló célzással Kínára és Pakisztánra. Éreztette azonban, hogy India nem hajlandó engedményekre az említett országokkal szemben.

Gandhi asszony kormánya megelégedésének adott hangot a közel-keleti tűzszünetet és a szovjet—nyugatnémet szerződést illetően. Bírálta azt, hogy Nagy-Britannia fegyvereket akar eladni a Dél-afrikai Köztársaságnak, mivel „a fegyverüzlet az apartheidet erősíti ebben az országban’.

A miniszterelnök-asszony beszéde nagyobb részét belpolitikai kérdéseknek szentelte. „India óriási gazdasági átalakuláson fog keresztülmenni; ez nemzeti hagyományainkhoz híven, békés eszközökkel, erőszak nélkül történik majd” — mondta, bár óvatosan szólt a kommunisták és szocialisták földfoglaló kampányáról, Gandhi asszony megjegyezte: „igazságtalan, hogy a földek nagyobb része maroknyi személy tulajdonában van”, hozzátette, hogy „akármilyen módszert alkalmazzunk is, lehetetlen mindenkinek földet adni".

Kemény bírálattal illette a jobboldali ellenzéket. „Amikor az egész emberiség változás küszöbén áll, nem tűrhetjük, hogy szűk látókörű konzervatívizmus késleltesse In- I dia haladását” — jelentette ki.

Leningrad — Washington

A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti polgári légiforgalom fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű tárgyalások zajlottak le július második felében Washingtonban.

A megállapodások értelmében lehetővé válik a két ország közötti légiforgalom szinte ugrásszerű bővítése a járatok irányát és számát illetően. Arról van szó, hogy a szerződések értelmében, a légijáratok ezután nemcsak Moszkvái és New Yorkot kötik össze egymással, hanem Washingtont és Leningrádoi is bekötik a forgalomba. A mindkét fél által igénybevehető európai repülőterek számának növelésével lényeges könnyítéseket vezetnek be a légi áruszállításban is.

Hervadhatatlan rózsák

(Folytatás az 1 .oldalról) Sárosi Mihályné és Csúcs . stvánné hódmezővásárhelyi. . zepesvári Lászlóné és Szabó ■ izsefné szerencsi pályázók. Netten kaptak első díjat, ösz- szesen 16 pályadíjat, 20 alkotói díjat ítéltek oda.

Az ünnepségen hárman kapták mega Szocialista Kuliéért kitüntetést és jelvényt, ketten pedig miniszteri dicséretet kaptak. A kitüntetések átadása után a Matyó Népművészeti Szövetkezet menyecske énekkara és az ózdi Liszt Ferenc Művelődési .központ népi gyermekegyüttese adott műsort. A VIII. országos Kis Jankó Bori hímzőpályázat és emlék- kiállítás alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Molnár András, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkára, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint a megye, a járás, Mezőkövesd párt-, állami és tömegszervezeti vezetői és a rendező szervek képviselői.

Az ünnepség után a részvevők megtekintették az emeleti nagyteremben megrendezett kiállítást. Futók, falikárpitok, asztalterítők és dísz- párnák sorakoztak egymás mellett a vitrinekben, a falon, mintegy példázva, hogy a népművészet kimeríthetetlen

kincsesbányája a mai ember alkotó fantáziájának. Itt, a kiállításon megbizonyosodhattunk arról, amiről Varga Gáborné ünnepi beszédében szólt: A népművészet motívumai, mintái és elemei helyet kérnek mai életünkben is.

Viabb xa varrások Észak-Írországban

Szép, gazdag anyag reprezentálja ez alkalommal is népművészeink, népi iparművészeink. a díszítőművészeti szakkörökben és otthon hímző asszonyaink kimeríthetetlen fantáziáját.

Kas Jankó Bori néninek, a mezőkövesdi íróasszonynak hervadhatatlan rózsáit — akarva, akaratlanul — ott éreztük az alkotások mögött, akár Mezőkövesdről, akár Kalocsáról, akár más vidékekről származtak. Mert a látogatót hatalmába kerítette, megfogta az újra meg újra megújuló népművészet.

Az emlékkiállítás alkalmából megrendezett díszítőművészeti, honismereti tanácskozás és népi gyermekjáték bemptató részvevői ma, augusztus 16-án, vasárnap gyakorlati gyűjtőmunkán vesznek részt Bodonyban, Mátraderecskén, Szentistvá- non és Tardon. A tegnapi napon délután tartották meg a népi gyermekjáték-bemutatót is.

Incidens robbant ki szombaton hajnalban Észak-Iror- szág és az ír Köztársaság határán. A hatósági ellenőrző- ponton egy gépkocsi nem állt meg a jelzésre, elsodort három terelőoszlopot, és csak azután fékezett, hogy a szolgálatot teljesítő angol katonák tüzet nyitottak. A gépkocsin utazó házaspár megsebesült. Egyelőre nem közöltek felvilágosítást az incidens hátteréről.

Belfastban szombatra virradóra bomba vetette szét egy észak-írországi parlamenti képviselőnő házát. A képviselő neve Anne Dickson és az Unionista Párt tagja. Az utóbbi időben a Baisley- féle protestáns szélsőségesek többször bírálták élesen, állítólag „megalkuvó” álláspontja miatt. A képviselőnő sérülés nélkül vészelte át a bombarobbanást.

A londoni Times szombati számában arról tájékoztatott, hogy a Scotland Yard rendelkezésére álló bizonyítékok

szerint a betiltot!, szélsőséges ír republikánus hadsereg. szeptemberben összpontosított terrorhadjáratot akar kezdeni Angliában és Észak- írországban. Pénteken közölték, hogy London Tooting negyedében valóságos ír arzenált foglalt le a rendőrség. A Times arról tudósít, hogy a rendőrség megszigorította az Írországgal összeköttetésben álló angol repülőterek őrzését.

Közben az észak-írországi kormány lezárt néhány határvidéki útvonalat, amely a tartományt az Ir Köztársasággal köti össze. A UPI úgy értesült, hogy az összekötő útvonalakon akadályokat helyeznek el, biztonsági erőket rendelnek ki az útakadályok őrzésére, és a forgalmat a könnyebben ellenőrizhető főútvonalakra terelik. Ez a fejlemény összefüggésben áll a pénteken elkövetett bombamerénylettel, amely Londonderry közelében a vámőrséget rongálta meg.

I

1

fi BCPQ betiltásának évfordulója

M

iközben a nemzetközi figyelem a Szovjetunió és * j Német Szövetségi Köztársaság között létrejött, i;S Moszkvában aláírt szerződésre irányul, kiemelve, hogy a bonni kormány végre elindult az európai realit®" j sokat figyelembe vevő úton — augusztus 17-én egy olya® évfordulóhoz érkezünk, amely egészen más oldalról vr lágítja meg a hivatalos nyugatnémet, politikát. Ezen 3 napon tizennégy éve, hogy a karlsruhei alkotmányjog bíróság törvénytelennek nyilvánította Németország Kommunista Pártját (KPD), azaz betiltotta annak működését Nem felesleges emlékeztetni az akkori időkre. A nemzetközi imperializmus világszerte görcsös erőfeszítések®1 tett, hogy csírájába fojtsa az öt kontinensen rohamosat fejlődő kommunista és munkásmozgalmat, felszámol)3 pártjait és szervezeteit. Nyugat-Németországban az ad®" nauerl rezsim hatalmának csúcsán volt, de szüntelent erősödtek a baloldal szervezetei is. Ugyanebben az id°" ben a Német Demokratikus Köztársaság újabb és újad3 sikereket ért el a szocialista építésben. A tettek ereje bizonyította a kommunisták vezette társadalom fölényét.

Ilyen helyzetben az adenaueri államgépezet elérkezett" nek látta az időt, hogy göbbelsi módszereket vezessen a politikai harcban.

Nyugat-Németországban ezután tizenkét évig nem v°j legális szervezetük a kommunistáknak. A kommunis*3 párt betiltását durva és gátlástalan politikai terror követte. A párt tagjait és vezetőit üldözték, börtönbe vetette1'1 szervezeteit szétverték, a működéséhez szükséges felsze" reléseket elkobozták, megsemmisítették — de mind®3 hiába, mert a pártot nem tudták felszámolni.

Közben a világ sokat változott, letűnt az adenaU®11 korszak is. Az illegalitásban dolgozó kommunisták fokozni tudták harcukat a tömegek érdekében, és a fejlőd®5' nem lehetett feltartóztatni: 19611. szeptemberében a met Kommunista Párt (DKP) néven megalakult a kommunisták új harci csapata.

A küzdelem azonban nem fejeződött be a Néme törsz® Kommunista Pártját betiltó bírósági döntés mensem*11)" sítéséért, mert az a döntés antidemokratikus és törvén!" ellenes. A jelenlegi bonni kormány, amely már sok e1’0’ feszítést telt jószándékának, úgynevezett megbékélési P3. Unkájának, állítólagos demokratizálási törekvésein®3 porpagálására, mind ez ideig elzárkózott a betiltó hat3 rozat megsemmisítése elől. A másik kérdés: hogJ'3, egyeztethető össze a bonni külpolitika — amely álld3^ lag valamennyi szocialista országgal hosszú távra sze,’ retné rendezni viszonyát — egy olyan belpolitikává1’ amelyben a reális külpolitikai törekvések valódi 3 őszinte híveit elnyomják, törvényekkel és bírósági döntésekkel sújtják. Legádázabb ellenfelei pedig teljes szabadságot élveznek. Ha elhihetjük, hogy Brandt nemcsUP1” taktikázásból követi ezt a külpolitikai vonalat, akkor bonni kormány általános koncepciói szerfelett ellentm011 dásosnak tűnnek.

Irta: Andrzej Zbyc'i

67.

Megállapították, hogy szerencséjük is volt, mégpedig nem is kevés. Brunnemek persze néhány keserű órát szereztek, Geibel dühöngött, mint egy megsebzett vadállat, de aztán megkönyörült Brun- neren — és persze önmagán is! — és elküldte a soron kívüli jelentést Varsóba, amely szerint a Filipják nevű ügynököt szökési kísérlet közben lelőtték

Az egészből — természetesen Filipéket leszámítva — Geibel húzta a legtöbb hasznot. Az elmenekült Kobasova asszony lakásából magához vette a legértékesebb műkincseket, amelyeket aztán gondosan becsomagolva elpostázott Magde- burgba, Geibelné asszony címére.

— Sajnálom — fejezte be Kiáss az elmélkedést, hogy nem tudom mi is lett Iréna asszonnyal. Meg kell hagyni, bátran viselkedett, s nem kevés Múlott i»jta azokbam az órákban.

— Nyugodj meg — mondta az orvos. — Bar- tek elvitte magával az erdőbe, s néhány hetet ott töltött. Aztán Varsóba ment, új papírokkal. Szerzett lakást, s most használt ruha kereskedő a cégtáblája szerint, s fegyverkereskedő a mi megbízásunkból. Meg kell hagyni, nagyszerű asszony, és határozottan üzleti zseni. Már ismét megszerezte a maga kis vagyonát.

*

A legrosszabb időszak kezdődött: várni, csak várni, percenként az órára nézve várni, hogy jelzés érkezzen az akció befejezéséről.

Ha minden simán megy — gondolta Kloss — s az akció 16 órakor megkezdődik, Évának 18 órára már vissza kell érnie, S 19 órára már elindulhat a megbeszélt találkozási helyre. Az akció sikere után azonnal meg kell változtatni a találkozási pontokat, s lehetőleg az összekötőket is. Sajnos, Éva nem a legóvatosabb lány. Túlságosan merész, az igaz, de óvatosságból nem ártana jobban kioktatni — fűzte tovább a gondolatokat Kloss, s egyre idegesebben tekintgetett az órára.

— Főhadnagy úr, nem is figyel arra, amit mondok? — kérdezte Rhode, épp abban a pillanatban, amikor Kloss megállapította, hogy mór mindössze 5 óra van vissza az akcióig.

— Dehogynem. Hallgatom ezredes úr. ön éppen Kruchkáról beszél.

— Igen, róla —, s most Rhode tekintett órájára. — Azt hiszem, már elindultak Kiéiből. Este találkozom vele. önt pedig kérem, hogy két órán belül ellenőrizze Kruchka mérnök iratait. S rövid jellemzést készítsen róla számomra.

— Két órán belül az asztalán lesz a jelentés — állt fel Kloss, s örült, hogy végre kiszabadulhat a főnöktől.

A szobájába sietett. Elővette Kruchka dossziéját, de közben arra a másik ügyre gondolt folyton. Vajon megfontoltak-e eléggé mindent? Az akció elég rövid idő alatt lett előkészítve, hiszen Kloss csak tegnap reggel tudta meg, hogy Kruchka elhagyja Kielt, ma délután két óra körül. Ösz- szesen 24 órájuk volt előkészíteni a tudós elrablásának akcióját. Kruchka volt ugyanis az egyetlen ember, akitől mindent meg lehetett tudni arról a bizonyos X—8-as fegyverről, amelyről mostanában legendákat szőttek, még a hadvezetésen belül is.

Igaz, Rhode is sokat tudott erről a fegyverről, hiszen személyesen őrködött a tudós biztonsága felett, de Rhodeből még úthengerrel se lehetett volna kipréselni semmit. Igazi katona volt, aki sokszor nézett már farkas-szemet a hátúik*!, s

mindannyiszor bátran. Kloss gyakran sajnálta, hogy Rhode az ellenség embere. Más, emberibb politikai meggyőződéssel a „Nagy föld”-nek is hasznára válna — állapította meg róla a főhadnagy.

A feladattal Lis csoportja lett megbízva. Tíz férfi és Éva lapult most az erdőszegélyen, várva, hogy feltűnjön Kiel felől a tudós gépkocsija. S latolgatva, hogy vajon milyen erős kísérettel érkezik Kruchka? Lis és Éva titokban remélték, hogy Kloss csak óvatosságra intésből jelzett körülbelül két szakasznyi SS-t, Kruchka kíséretének.

Kloss ismét az órájára nézett, s belső feszültség szorította a mellét. Most kezdődik az akció, s éppen most semmi kedve nem volt az evéshez, de tudta, hogy a rend kedvéért be kell térnie a kaszinóba. Meg aztán ott várja Wolf hadnagy is, akivel persze a Don-menti harcok sikereiről kell eszmecserézni, meg arról, hogy most már végképp be kell venni Sztálingrádot.

, *

öt perccel múlott három óra. Rekkenő hőséget árasztott ez az augusztusi délután.

Birszuk, az idősebb partizán német egyenruhában már kiállt a hegyoldalban kanyargó útra. Éva az árokparton szeméhez emelte a látcsövet. Kiel felől feltűnt az úton egy lassan mozgó fekete pont. Még messze vannak — állapította meg Éva, s a távcsövet közelebbi pontra, egy magaslatra fordította. Ott volt az előőrs, akinek jeleznie kellett, ha áthaladnak előtte. Jeleznie azt is, hogy egy kocsi van csak, vagy több is.

Néhány perc múlva megkapták a jelzést: egy kocsi és kevés kíséret.

Birszuk és Éva az út két oldalára álltak fel. Az árokban hasaló fiú kibiztosította géppisztolyát. Még egy perc, már eS#k egy fél. . és Éva keze a magasba lendült:

— Mi van itt? — kérdezte a tudós mellett ülő német tiszt.

— Kruchka úr utazik önökkel? — kérdezte Lis, aki most lépett ki a bokorból.

— Igen — emelkedett fel az ülésről Kruchka. A többiek csak erre vártak. Jól célzott lövések dör- rentek, s a németek, mint a bábuk, hullottak ki a tudós mellől. Kruchka halálsápadtan kiabálta, hogy ő tudós, neki nem eshet bánt.ódása.

— Persze, hogy nem — mondta Éva, s karon- ragadta az öreget, s vonszolta magával az erdőbe. Néhány lépés után átadta a két fiúnak, s megállt. Lövéseket hallott az út felől,

(folytatjuk)

lemmel azon leszek, hogy ... vatali működésemmel a w, gyár Népköztársaság meget södését és fejlődését elöíá0' dílsam.”

Harmincöt fiatal tanár ® káról hangzottak léi a hivr’1“1 los eskü szavai tegnap, szfll1' baton délelőtt a megyei ** nács művelődésügyi ős**3, lyán. A 35 fiatal túlnyo^, többsége az 1970—71-es 13,1 évben Borsod megye gi0111? ziumaiban kezdi meg okt®*^ nevelő munkáját, a több’ pedig a megyei művelőd ügyi osztály felügyelete *. tartozó alsófokú intézd1 nyékben dolgoznak majd.

all®

A pályájuk kezdeten ^ szakemberekhez Merényi zsef, a megyei tanács m^t- lődésügyi osztályának heuj , les vezetője intézett üd';® beszédet. Vázolta feladókat, s szólt az új közössé»^, be való minél előbbi bei1/ i kedés fontosságáról. Ezuta megyei KlSZ-bizottság n1'„f katársa, Rozgonyi Ttőf üdvözölte a fiatal pedag0?^ sokat, majd a fogadó isk^V KlSZ-esei köszöntötték vi>" csokorral ú.i tanáraikat.

A most érkezettek elsÄ®,^, ban a kis, vidéki gimha?.jj;. mok tantestületeit eI'ósl • Borsod megye gimnáziu1*1 ;i

nak szaktanár-ellátottság® j'

35 fiatal belépésével a k1 ■ nalmaknak megfelelően aJ kuli. Már csak néhány és német nyelvszakos l®,tt hiányzik. Vonzóerőt jele' ,jí hogy az új tanároknak mindenütt megfelelő biztosítanak. A fiatal P^e' gógusok közül tizenhatan Ér gyénk ösztöndíjasaiként jí

tek haza. Az esküt ted j;- tanár kétharmada nő. ^ nem valamennyien a dfyjy oeni Kossuth Lajos rl N mányegy etemen tWV'-l’e

diplomájukat.

„ ... kötelességemet pontosan, lelkismeretesen és a nép érdekeinek szolgálatával teljesítem, és minden igyekezePedagógusok eskütétele

A középiskolák tanár-ellátottsága megtelj