Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
I ÉSZAK. MAGYARORSZÁG 2 Csütörtök, T970. július 2. w. J. Prihodko szovjet mérnököt ismerősei és barátai komputeragyú embernek hívják, mivel bámulatos gyorsan tud nehéz matematikai feladatokat megoldani fejben, minden segédeszköz nélkül. Legutóbb szakemberek előtt, két óra hosszat tartó versenybe kezdett egy számítógéppel. Hét perc alatt 25 műveletet: hatjegyű számok összeadását, kivonását, négyjegyű számok négyzetre emelését végezte el. A számítógép mindezt csak egy perccel gyorsabban produkálta. A Görög Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága június 27-én közleményt adott ki arról, hogy július 6-án az athéni fasiszta junta hadbíróság elé állítja Nikosz Ka- lubiszt, a GKP KB Politikai Bizottságának tagját, Zinon Zorzoviéiszt, Joannisz Janna- riszt, a KB tagjait és az ellenállás nyolc további harcosát. Ezzel egyidejűleg egy másik hadbíróság kezdi meg a tárgyalását Babisz Theo- doridisznak a Lambrakisz ifjúsági szervezet vezetőségi tagjának és öt társának ügyében. Az athéni junta ezekkel a perekkel próbálja megfélemlíteni a népet és. akarja megakadályozni a diktatúra- ellenes erők összefogását. Az antikommunizmus fokozásával igyekszik újabb ürügyet szolgáltatni a washingtoni agressziós köröknek arra, hogy az eddigieknél is nagyobb mértékben nyújtsanak nyílt katonai segítséget a juntának. A Politikai Bizottság felhívással fordul az összes görög pártokhoz és ellenállási szervezetekhez, minden demokratához, az egész néphez, hogy harcoljanak a perbe fogott hazafiak megmentéséért. Hasonló felhívással fordult a CSKP Politikai Bizottsága a nemzetközi haladó demokratikus szervezetekhez, a világközvéleményhez, a világ minden jóakarátú emberéhez. Suzanne Jonesnak, egy walesi bányász ötéves beteg kislányának Barnard professzor ingyen felajánlotta, hogy szívátültetést hajt végre. Csakhogy a dél-afrikai utazáshoz 800 font kellene, és ez az összeg nem áll a család rendelkezésére. Szovjet segítség Perunak A szovjet társadalmi szervezetek, az állami intézményekkel karöltve, elhatározták, hogy ellenszolgáltatás nélküli segítséget nyújtanak Peru népének. A közeljövőben száz előregyártott típusházat, vasútépítő gépeket és egyéb szükséges anyagokat szállítanak Peruba, ösz- szeállítottak egy 200 ágyas tábori kórházat is. Helikoptereket és ápolókat küldenek Peru távoli körzeteibe. Ütra készen áll egy fiatal sebészekből, traumatológu- sokból, gyermekorvosokból, belgyógyászokból és egészségügyiekből álló csoport, amely részt vesz a betegségek leküzdésében és egészségügyi felvilágosító munkájával próbálja megelőzni járványok kirobbanását. A szovjet nép ajándékaként három óvodát szerelnek fel. Indiszkréció S ok mindennel lehet vádolni a nyugatnémet szélső- jobboldalt, de tétlenséggel biztosan nem. A kereszténydemokrata ellenzék, amely a fő tüzet, immár hagyományosan a Brandt-kabinet keleti politikája ellen irányítja, ismét bebizonyította, hogy enyhén szólva, nem válogat az eszközökben. A Rajna partján az történt, hogy valakik — semmiképpen nem nehéz kitalálni, hogy kik — a Quick című hetilap és a Biid-Zeitung című napilap segítségével kiszivárogtatták a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások egyik anyagát. Ebben, a nemcsak a szóban forgó két országnak, hanem az egész kontinensnek fontos ügyben, ez már a második ilyen példátlan indiszkréció. Még nincs egy hónapja, hogy a Springer-lapok „valahogy” megszerezték és publikálták annak a megállapodás-tervezetnek a négy pontját, amelyet Egon Bahr államtitkár Andrej Gromikó külügyminiszterrel Moszkvában megtárgyalt. Most az említett két lapban ugyanennek a tervezetnek további hat pontja jelent meg. Ez a hat pont tartalmazza a bonni kormány nyilatkozatait, amelyeket az egyezmény esetleges megkötése nyomán tenne. Ha netán valakinek bármilyen kétsége lett volna a két cikk céljáról, azt azonnal eloszlatta az a mód, hogyan az ellenzék a két lap „leleplezését” fogadta. A hangnemről bizonyos képet ad Franz-Josef Strauss kijelentése, amelv szerint „legrosszabb sejtelmeinket is túlhaladja, amit a kormány tenni szándékozik.” Ez persze egyszerűen nem igaz, de ilyen apróságok nem zavarják u nagy műgonddal megkomponált aknamunka megtervezőit és végrehajtóit. Straussék nugyonis jól tudják, hogy Bahr államtitkár moszkvai tárgyalásainak célja az erőszakról való kölcsönös lemondás, amely az eddig' nél jobb alapra helyezhetné a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokat, és ezzel kihathatna aü egész európai párbeszéd további alakulására. Pontosan ez az, amit Straussék szeretnének megakadályozni — még a legelemibb erkölcsi normák félredobásával is. Lillafüreden függőpályás felvonó les*? Kínai lapok a KKP-ról A három központi kínai napilap szerdán vezércikkben emlékezett meg a Kínai Kommunista Párt megalapításának 49. évfordulójáról. A vezércikk a „kulturális forradalom” után átszervezett Kínai Kommunista Pártat az „amerikai imperializmus, a szociálimperializmus- ban testet öltött modern re- vizionizmus, és mindenfajta reakció elleni harc rohamosztagának” nevezi. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság csaknem egy esztendős munkával felmérte a természeti értekékben gazdag Borsod megye , idegenforgalmi fejlesztésének további lehetőségét. Ennek birtokában számos új létesítmény építésére dolgoztak ki javaslatot, amelyeket az érdekelt szervek segítségével az elkövetkezendő tíz évben kívánnak megv&lósítaIrta: Andrzej 2! by eh 28. Poller ezt már , ismét ülő helyzetből kérdezte. Kloss érezte, hogy kihallgatás-ízű helyzetet akar Poller teremteni, s elhatározta, hogy nem hagyja magát kizökkenteni nyugalmából. Már csak azért sem, mert lehet, hogy éppen Poller fogja kezébe adni a megoldás kulcsát? Lehet, hogy a Gestapótól fogja megtudni az áruló nevét? Ezernyi kérdés, ezernyi miért kavargott ismét a fejében. Kloss egyre erősebben érezte, hogy eddig mellékvágányon futott, mellékszereplők után szaglászott. Lehet, hogy Liza tényleg ártatlan? Gondolatmenetét Poller kérdése szakította meg: — Egyszóval, minek köszönhetem ezt a váratlan találkozást, főhadnagy úr? — Éppen önhöz készültem, ma Kusehka úrral együtt — mondta Kloss. — Ezért jöttem. — Kloss érezte, hogy nem a legokosabb kifogást eszelte ki, de válaszolnia kellett. — Kusehka úr nem vizitel többé a Gestapó- nál — mondta Poller —, de önhöz, főhadnagy űr, remélem lesz szerencsém. — Nem gondolja, hogy az ilyen hangnemű meghívást vissza szoktam utasítani? — kérdezte Kloss. — S egyáltalán, nem szeretem, ha rejtvényekben beszélnek. Mi az, hogy Kusehka már nem ... — Azt az embert — mondta Poller, s közben cigarettával játszadozott — ma éjjel az Oderából fogták ki. Hátulról tarkón lőtték. Most már érthető? És most felszólítom, hogy válaszoljon, milyen randevút beszélt meg Kuschfcával? Kloss elővette az elhunyt pisztolyát. Tenyerébe féktette, s egy mozdulattal csőre töltötte. Poller mozdulatlanságba merevedett. Erre nem volt felkészülve. Kloss pedig odaihúzott egy másik széket az asztalhoz, Poller elé tette a pisztolyt és Kuschika igazolványait. Köziben arra gondolt, hogy bizonyos esetekben az embernek mindig az igazat kell mondania, még akkor is, ha aki kérdez, az a Gestapo helyi főnöke. Elmondta hát, hogy az éjszakát egy fiatal hölgynél töltötte, s hogy miként vette végül el a fegyvert és az igazolványokat Kuschkától. — Biztosan hamis — mondta Poller megköny- nyebbülten, s megnézte a pisztolyt és az engedélyt. — Lehetséges — mondta Kloss, s megvonta vállát. Aztán tisztázta, miért engedte szabadon azt a fickót, azzal, hogy ma reggel érte jön, s tisztázzák az ügyet a Gestapónál. Kloss figyelmesen nézte Poller arcát, de nem ’tudott leolvasni semmit abból, milyen hatást váltott ki belőle a történet. Amikor befejezte, Poller ismét az előbbi, pimaszkodó hangon szólalt meg: — Hát ha már Kusch'ka nem is tudja kísérni, önnek velem kell ,jönnie. Az ajtóból még visszaszólt Helénának, hogy további utasításig nem hagyhatja el Wroclavol, s ha mégis eszébe jutna a szökés ... * Polier irodája szokványos volt, kár is lett volna benne valami többet keresni a Führer-képnél és a „könyv”-nél. Poller is típusember volt Kloss szemében, akárcsak módszerei. Először azzal próbálta ijesztgetni Klosst, hogy Kusehka gyilkosságával fogják gyanúsítani, tehát jobb, ha mindent elmond. Kloss magabiztos volt: — Kár itt erősködnünk egymással. Hívja fel Eberhardt generálist, s minden tisztázódik, Poller azonnal leszólt a központba, hogy kapcsolják Berlint, s jelentsék Herr Eberhardtnak, hogy Poller parancsnok kér információkat egy Abwehr-tisztről, aki pillanatnyilag a vendége. Kloss figyelte a beszélgetést, amelyre perceken belül, sor került. S látta maga előtt Eberhardtot, ezt az izig-vérig Abwehr-iásztet, aki az ellenséggel egyenértékűen gyűlölte a Gestupót. S látta Poller arcán, hogy az öreg nagyon dühbe gurult, amikor Poller az ő nevét említette, mert Poller másodperceken belül letette a kagylót, s megjuhászfcodott. Néhány mély lélegzetvétel után rágyújtott, majd Klosshoz fordult: — Pikáns kis történet, nem igaz, főhadnagy úr. Az áldozatot mégiscsak ön látta utoljára. — Szeretném emlékeztetni, hogy ón már igen sok embert láttam utoljára élve — mondta Kloss, s Poller e pillanatban nem tudta, hogy a frontra vezényeltekre gondol-e Kloss, vagy őt akarja fenyegetni. Végül úgy döntött, hogy nem veszi észre Kloss magabiztosságát, s egy semmitmondó megjegyzéssel kívánta levezetni zavarát: — Ez egy nagy történet — mondta. — Ez a Kusehka-úgy egy nagy ügy. — Ennyire a szívén viseld ennek a vasutasnak a halálát? — kérdezte Kloss. — Miért neon a csendőrséget boldogítja vele? Poller most már ismét a régi volt. Bodor füstöt eresztett cigarettájából, s Klossra nézett: — Maga nagyon érdékes ember, Kloss. — Abwehr-tiszt vagyok, s ne feledje, hogy tucatjával tesz fel olyan kérdéseket, amelyeket éveken át hadarok én is a gyanúsítottak előtt. PoMer elnevette magát: — Ügy értsem ezt, hogy vallatva érzi magát? Vagy úgy, hogy felajánlja segítségét? — Aligha hiszem, hogy segítségre lenne szüksége. De ha igényelné, akkor sem tudnék sokat segíteni, mert mint említettem már, csak átutazóban vagyok Wroclaviban, s amire megérteném, miről is van szó, honnan és hova futnak a szálak, addigra heteknek kellene elmúlni. Pedig hát hol leszek én már hetek, de napok múlva? Poíller nem beszélt. Nem akart beszélni, mert bár Kloss már vagy fél órája nem szerepelt még gondolataiban sem a gyanúsítottak listáján, mint Abwehr-tisztet továbbra is nem kívánatosnak tartotta. De valamit mégiscsak mondania kellett. — Nem, nyomozási segítségre nem is gondolok. De segítségére mégiscsak számítok. Például abban, hogy megmondja, hogy hívták azt a lányt, akinél ez a Kusehka járt az éjjel? — Herr Poller, ön minden nőjére pontosan visszaemlékezett az életében? — próbálta Kloss tréfával elütni a dolgot, eredeti célja pedig az volt, hogy közelebb kerüljön egy kicsit a Liza- íéle rejtély kibogozásához, közelebb az ügy tisztázásához. — Valljuk be őszintén — tette hozzá —, egy nőnél nem a név a fontos. (Folytatjuk) ni. Ezek között szerepel mint új idegenforgalmi terület, a lázbérci mesterséges tó festői szépségű környéke. Ezen a vidéken korszerű üdülőközpont kialakításai tervezik: betonmedencés strandfürdővel, horgásztató • val, ifjúsági kempdngtábor- ral, vállalati üdülőkkel és hétvégi pihenőházafcfcaű. A Bükk legszebb részén, Lillafüreden függőpályás felvonó építését határozták el, amely majd az István cseppkőbarlangtól a 300 méter magasban levő Jávorhegyre szállítja fel a kirándulókat. A függőpálya megvalósítása után a Bükk-fennsík kirándulóhelyei kényelmesen és gyorsan elérhetők. A javaslatok szerint az Országos Műemlékfelügyelőség által helyreállított Boldogkővárhoz autóutat és gépkocsi parkolót létesítenek, a várban pedig turistaszállót rendeznek be. A Bodrogon — Tokaj és Sárospatak között — sétahajó járatot szerveznek és Tokajnál a tisza-parti kempingtábor partján horgásztanyát építenek. Az intéző bizottság a mintegy száz témát felölelő idegen- forgalmi fejlesztési javaslatát rövidesen az illetékes tanácsi szervek elé terjeszti elfogadásra. «M Önkéntes ápolónők Kedden délután a miskolci egészségügyi szakiskolában a Vöröskereszt által szervezett önkéntes ápolónőképző tanfolyam végzős hallgatói vették át bizonyítványukat. Részt vqtt a tanévzárón dr. Soóky László, a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettese, valamint a megye és város egészségügyi szerveinek vezetői. A tanfolyam jelentőségét Szakács Istvánná, a szakiskola igazgatója méltatta. Ezután dr. Soóky László köszöntötte az önkéntes ápolónőket, majd Varga József, a megyei Vöröskereszt titkára jutalmakat adott át a szakoktatóknak és a kiváló eredménnyel végző hallgatóknak. I Síréi KP közleménye
