Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

Szombat, 1970. július TI. ÉSZAK - MAGY ARORSZÁG 5 ■ Ezek a mozdonyok gyorsabbak... Gyári vasutasok Csak két körtefa maradt Játszóteret építettek a fiataiok A mozdonyvezető figyel. Nemcsak a Diesel mellett futó emberre, u jel­zésekre, hanem mindazokra, akik a sínek közelében, vagy éppen a síneken mozognak. Márpedig sokan mozognak itt, hiszen körülötte lüktet, lélegzik- az egész gyár, a Le­nin Kohászati Művek. Vala­mennyi gyári vasutasnak ál­landó, felfokozott készenlét­ben, mindenre vigyázó álla­potban kell lenni, hiszen munkaterületük: az egész, hatalmas gyár. A vállalat eredményei,sike­rei szoros egységben állnak «z ö munkájukkal is, elvá­laszthatatlanok ettől. A gyá­ri vasutasok, naponta 2—3000 tonna készárut szállítanak a diósgyőri állomásra, munka­idejük túlnyomó részében °tt dolgoznak az állandóan hyüzsgö kohászat területén. — Mégpedig gyorsuló moz­gással — mondja Kiss János, az LKM közlekedési gyár- e8ységének főmérnöke. — l'léhuny evvel ezelőtt ugyanis ®lkezdődött a diesele,sités, és ezek a mozdonyok gyorsab­ban haladnak a régebbiek­nél. A kocsirendezőknél pél­dául a munka intenzitása a Diesel-mozdonyok megjele­nése óta mintegy 20 száza­lékkal növekedett. — A balesetek ? — Nagyobb a balesetek veszélye Is, ez nyilvánvaló. De mindenki tudja ezt; és .dolgozóink jobban Is ügyel­nek. Csakis ennek tudható be, hogy baleseti statiszti­kánk az előző évihez viszo­nyítva határozottan javult. Persze, továbbra is szükséges az állandó, fokozott gondos­kodás, figyelem. — Miben különböznek a gyárt vasutasok a többiektől? — Talán bizonyos tekintet­ben tdegíeszítőbb a munká­júi-:. Éppen a sajátos munka­hely miatt. De akik itt dol­goznak. mindezt tudják, li- g,velőmbe veszik, eszerint látják el mindennapi tevé­kenységüket. Igyekeznek jól, minél pontosabban ellátni, hiszen tisztában vannak az­zal, hogy munkájukra nagy szüksége van a kohászatnak. 1 gyári vasit tusok csaknem tíz éve már, szer­vezetileg is az LKM-hez tar­tozna!;. Létszámukat tekint­ve, a gyáregységek között a negyedik helyet foglalják el. Mint a legtöbb helyen, ná­luk is növekszenek a felada­tok, gyorsul a munkatempó. A tervek szerint az idén be­fejezik a dieselesitést. ösz- szel öt darab mozdonyt kap­nak, így még pontosabban, még gyorsabban tudnak ele­get tenni azoknak a kötele­zettségeknek. melyei; a gyár nagy egészéből rájuk hárul­nál;. <P<> EGY BOMBA csapódott ide. Három házat talált. Mindössze két körtefa ma­radt a három család ottho­nából. A romokon buja gaz nőtt, az épületmaradványok omladoztak. A gyerekek ka- tonásdit és bújócskát játezot- 'tak a telken. Senki sem tudta elzavarni őket, pedig veszélyes volt a terep. Ez Hiba van a számozás körül A Szeiüpéteri-kapu nyuga- ® oldalán épült lakótelepről szó. Az első sorban, te- a főút mentén épült la- küházak utcamegnevezése ^gyan helyesen Szentpéteri- 7*Pu. Hiszen egyenes folyta­iba ez a „régi” Szentpéteri- ^Punak. Ezzel is ápoljuk az 'Step eredeti és nagyon rit- KaT1 előforduló utcamegneve- az ráca szó helyett a szó használatával, gondoljunk itt a város négy Apujára!) Hiba van azonban a szá­mozással. A Petőfi tértől . ozdödően a Szentpéteri-ka- Páratlan oldalán tíz há- T*, bontottak le az út építé- im50r. A lebontott házak he- ^eve újabb házakat nem ognak építeni, hiszen azért ontották le, mert a helyre zukség volt, az út építésé­it*- így a 21. számmal kez- °uik a páratlan oldal. Ezt bt01 ,VeHék figyelembe az új ®rházak számozásánál. Pe- j.1.8 csak annyi löbblelmun- MVal járt volna, hogy a régi lakról a páratlan oldalon .kellett volna szedni a e a,'nokal és a jelenlegi 21­' íni helyére az 1-es számot, s Utólagosan a többi pá- fnuP számot kellett volna ■j, ,rakni. Ko meg az Erdei ipl^ék Vállalat épületére a í"‘e"legl 27. és 29. szám he- „ rf csak egy számot kelle­re tenni, a 7-es számot. In- v-jl}, mt’>r simán mehet a to- d“bl számozás, jjj- biba ha meg is történt, tú 8 könnyen helyrehozha- júfi a bél-házakra a zo­ne nc°2°H számokul eddig SV, szögeztél; fel. A nép- faj .ialással kapcsolatosan a u’8, csatornára, lépcső szc- l„e. ®tb. festették a 93-mal ]a„a°oo és folytatódó pérat- 1 "...Vámokat, amelyről a hn„,°bben azt sem tudták, Tu^ ..‘ybéle számok azok. vP a7. építési számot baZetísk be a lakáskiutaló- zoív;SZe,mélyazonossóSi iga- «Zer 'yba: minden levelezés tört! f, számon történt és isUmik lérészben még ma a ‘ rai®8 .na«V zavar-van. Pl. hioct8' lis*t' bérházak lakói az '* szívesen használják me„;es és 2'es tiszti bérház ^gnevezés,. F A.-né szo­ba í cieonossagi igazolványó- üszti u- november 10-én is van .bérház 1., fszt. i. sz. . gyezve aildó bdvásul beje* kézivén naP°kban olyan boltot osztott be a posta, aki csak egészen rövid ide- ic miskolci lakos. Panaszko­dott, hogy ő itt nem tud el­igazodni. Igaza volt. Mindez megszűnik, ha a zománco­zott számok felkerülnek a falakra. Nem mindegy azon­ban, hogy helyesen, vagy helytelenül számozzak az épületeket. Antov Béla Beszéljünk a postáról! Reggel megkértem telefonközpontunkat, hogy hozza be Szerencset, mert 1 órakor szeretnék odautazni, s potyára nem akarok elmenni. Mindez munkakezdéskor volt. A hí­vás nem jött be, hiába sürgettem központunkat, az pedig a postát. Végül a csoportvezetőnek telefonáltak, hogy reggel­től fél egyig nem kapjuk meg Szerencset. Igv aztán kisvár­tatva jelentkezett a posta, hogy a hívott szómon nem veszik fel a telefont. — Biztos, mert ebédidő van — közölte a posta. — De azért nézze meg továbbra is — mondta a központo­sunk. — Fontos, hiszen elmegy a vonat. — Miért megy el a vonat?! — kérdezte a posta. Hát én megválaszolom: azért megy el, mert vannak meg helyek, ahol pontosan dolgoznak. Nem egyedi eset; az előbbi. Bosszantó, hogy sürgetni sem lehet a postát — mert, ha nem foglalt a „sürgetőszám'', ak­kor percekig nem veszik fel a kagylót. Állítólag mindez azért van, mert a szabadságolások miatt kevés az emberük. Ez azonban csak ok és nem mentség — úgy kell intézni a szabadsá­golásokat, hogy ne legyen fennakadás a munkában. Jól tud­juk: mindenki nyáron szeretne üdülni, de azért lehet azt úgy irányítom, hogy jwssot» is, maradion js eiiegewdő ember a munkára. A Febérvároswrgói Homok - finomítóműben olyan nagy finomságú alapanyagot si­került előállítani, amely most már úgyszólván min­denfajta üvegtárgy és esafcife gyártásához aUmAmos. Az idén már feHérwámajurgci kvarchomoktol dtágozák a miskolci, a tokodí, a párád- sasvári és a salgótarjáni üveggyár, sói, az Egyesült hraó *s nagy nnenroriséget nendefc az ÄaemSSt. volt a környék grundja. A romok és a szemétdomb helyén most játszótér van. Még nincs egészen kész, de ez már csak-napokon múlik. Vertig Istvánná, a 22. kör­zet tanácstagja a miskolci T. kerületi Tanácshoz for­dult, Kérte, rendezzék a te­rület telekkönyvét, mert ját­szóteret akarnak építeni. A MÁV Miskolci Fűtőház 1-es sz. KISZ-szervezetének veze­tősége és tagjai megörültek a tanácstag javaslatának. elképzelni sem lehet — mondja Németh Bela, a 23. körzeti tanács tagja, aki mindvégig a munka szellemi irányítója volt. — Ilyen játszótér nincs is Miskolcon. Ezen két nagy körtefa is van, tele gyü­mölccsel. A gyerekek nagyon örülnek, örökké itt lábatlan- kodtak. — És segítettek is. Amikor festettük a kézilabdapálya kapuját, egy nyolc év körüli fiúcska ellopta a papája bo­Gereblyével, lapáttal, hogy sima legyen a terep. — Mindig egy ilyen nagy látványos társadalmi munkát szerettünk votaa vállalni — mondja Borbély Zoltán, a 96 togú KTSZ-szervezet titkára. Tavasz öta minden szabad idejüket? a játszótér építésére használták ezek a fiatalok. Segítettek nekik alapszerve- zetük leendő tagjai, a 101. lparitanoió Intézet diákjai is. E3szálMtottük a szemetet, törmeléket etehnftofcíák a terepet fölszereltek a hintá­kat építettek a homokozót, a kerítést. — Ez a szép kerítés a Há­mor étterem rozoga kerítése volt A fiúk megjavították. és most szebbet ratvapamaesát és aazal má­zolta a kaput. Asz volt a cdrante, hagy a 30. vasötasnappa eftészálM jütnk mindemmel Szombaton tesz az ünnepélyes átadás. — Már csak a jxirkaspítos van hátra. A pályát és a kicsik területét dfezsövény- nyei szeretnék cte:ífaszfciiri. Az egyik oldalon a kerítés Ss cKszsövénybS lesz. A VASUTASNEGTED k*- kéé, főleg a legifjabbak hatá­saik a fűtőház ftataljsánalc Szorgos munkájuk nyomán« csak a két szép körtefa ma­radt abból a csúnya emlßte- brtt 3. /I Xyíl Alig lehet ország a földön, amelynek népe olyan meg­hitten szoros kapcsolatban él az örök természettel, mint Mongóliában. Ulánbátor, ez a hegykoszorúzta, hatalmas síkságon szétfolyó hófehér város mozdulni sem tad úgy, bőgj' ne őrizze, ne les­se a Bogdo Ula számtaten csúcsa. Erre gondolok, miközben az ország legnagyobb autója­vító gyára igazgatójának. G. Dasponcag elvtársnak irodá­jában ülünk. — Az évi termelési érték 26 millió tugrik, s évente 1000 tehergépkocsi nagyjaví­tását végezzük el. 1500 mo­tort felújítunk, s 45 ezer ke­reket újrafutózunk... Beszél, sorolja büszkén számszerű adatait, s ahogy közben kitekintek az abla­kon, itt is visszanéz rám a Bogdo Ula. A távolban kis fehér jurták, de a szomszé­dos ház udvarán is. Míg felfelé jöttünk a lép­csőn, elgyönyörködtünk a színpompás képekben. Szu- hebátor, Csojbalszan mel­lett jól megférnek a pusztai életet ábrázoló nagy festmé­nyek, Az egyiken egy vád­lóval fogtak be. A másik le­gelésző kecskéket ábrázolt, a harmadik csak üres, sárguló füvű sztyeppét. — Az alkatrészeket is ma­gunk állítjuk elő — hallom ismét az igazgató hangját. — Hatszáz munkásunk közül hatvannak van mérnöki, technikusi végzettsége. — Honnan kapják a mun­kaerőt? — kérdezi egy kol­léga. * — Magam is az állatte­nyésztésből jöttem, a többiek is — felel az igazgató, s is­mét betört közénk a termé­szet, ahonnan itt minden vé­tetett. — Most már van íparita- nuló-képző iskolánk — foly­tatja —. eddig háromhóna­pos tanfolyamra jártok mun­kásaink, de jövőre mór vé­gez az első évfolyam az is­kolában, ezután onnan jön az utánpótlás. Kínm a járdán egy l^vas ember porosakéi. Az itteni KRESZ megtiltotta, bogy a főváros útjain lóval járja­nak. Ha az útról leszorítják a távoli jurtákból valamiért befáradt lovast, akkor megy a járdán. Ez természetes. Szó nélkül kerülgeti egy­mást gyalogos és az okos kis mongol ló. Ulánbátorban nincs villa­mos. Néha indul egy-egy he­lyi autóbusz. Több motorke­rékpárt láttunk, de a bicik­lit nem kedvelik. A távolsá­gok olyan nagyok, hogy mi folyton rá voltunk utalva gyakran átszelő sasok méttó- sagos mozdulataival jöttek 1 be a sportolói;. Térdük meg­roggyanva, derekukat; előre- hajtva, fejüket keményen felszegve, izmos karjukkal a sas lebegő szárny mozdulatait utánozták. Talán soha, sehol nem fogott meg olyan vad erővel a természet közelsé­ge, szinte ijesztően komor fensége, minit a birkózóver­senyen. Egyszerre két pár küzdölt. A díszes ruhába öltözött két bohin zaszol betöltötte leg­főbb tisztét’: elvette és a í ris- **jg ^ * Birkózók felvonulása. vendéglátóink gépkocsijaira. Volgával mentünk égj« délután is a nagy izgalom­mal és érdeklődéssel várt nemzeti birkózóversenyre. Útközben el-elsuhant felet­tünk néhány alacsony röptű saskeselyü. Gjrakori látvány. Vagy kétszer szállodai szo­bám ablakára is lecsaptak, s akkor értettem meg, hogy az általam nyitva hagyott: abla­kokat miért zárják be min­dig olyan gondosan. A birkózóverseny felül­múlta minden várakozásun­kat. A tiszta kék eget oly birkózás ideje alatt őrizte a bátor küzdők sapkáját, a csandzsin mairét, a Szuhe- bátor sapkát, A játék kiesé­ses alapon folyt. Végül kivá­lasztódott a négy legerő­sebb. S most elkezdődött a népi ősi rítus. A birkózó nagy saslengés­sel körüljárta a bohin za- szolt, aki magas fejhangon rákezdett gyorsan pergő nyelvvel a ritmikus szöveg­re, amelynek a hevenyészett fordítása valahogy így hang­zik: „Aki Htem szárnyát [csattoßtaija, mányik erős hegyvidék [szülötté? Izma acél, teste erős. Iország oroszlánja három ünnep győztes [birkózója, nem győzi le sem erő. [sem fortély, neve, hire terjed ...” S ezután bemutatja név' szerint a versenyzőt, felsorol­ja eddigi győzelmeit, mi­közben a másik fél bohinja elégedett, elismerő szavakat kiált közbe, majd ő kezd rá a saját versenyzője bemuta­tására. A legerősebbek küz­delme rendszerint nagyon hosszú ideig tart. Ezen a mérkőzésen a bíró többszö­rös sürgetésére jó lel óra után került csak végre föld­re az egyik fél. Mongóliában nincs ünnep anélkül, hogy a három nagy népi vetélkedőre ne kerül­jön sor. Az egyik a buh, a népi birkózás, a másik a nyílversenj’, a harmadik az ördöglovaglás. Érdekessége az utóbbinak, hogj' a lovag- lási versenyen hattól tizen­egy éves korig vehetnek csak részt a gyerekek, mert; azt tartják, hogy a felnőttek­nél már nem vicc a legva­dabb lovat sem betörni. Az természetes. A három közül leglátvá­nyosabb és legkedveltebb is a birkózás. Jelenleg három nagy név, a fiatalok példa­képe: Tüvdendorzs, Mönhbat és Ba.ianmönh. öl; ma az ország oroszlánjai, a népi birkózás legnagyobbjai. Adamovics Ilona (Következik: A tiszta ér­zelem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom