Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

SíKMwtestf, WOT. jöfes t*í. ÜSS Az utolsó fél év M ostanában szinte nap mint nap adhatunk hírt arról, hogy ez, vagy az a borsodi vállalat sikerrel teljesítette első fél­évi tervét, sőt — nem ritkán — arról is beszámolhatunk, hogy vállalataink túlteljesí­tették az idei esztendő első hat hónapjára vállalt felada­taikat. A jó eredményeket általában magyarázat nélkül is elfogadjuk, mégis, szól­nunk kell néhány szót azok­ról az emberekről, azokról a kollektívákról, akik ezeket a sikereket létrehozták. Szobiunk kell vezetőkről és beosztottakról. Vezetők­ről, akik egyre jobban tud­nak bánni az önállóság adta lehetőségeikkel, beosztott dolgozókról, fizikai munká­sokról és műszakiakról, akilc — megértve a vállalati és a népgazdasági célkitűzések je­lentőségét — mindent elkö­vettek feladataik teljesítése érdekében. S mindenekelőtt a szocialista brigádokat ille­ti elismerés; a megye 10 ezer brigádjának 120 ezres kollek­tíváját. Per. immár évtizedes ■nullra visszatekintő szocia­lista brigádmozgalom jeles­re vizsgázott a jubileumi biunkaverseny-sorozatban. Nem túlzás azt mondani, hogy a felszabadulásunk 25. ^fordulója és a Len in-cen­tenárium tiszteletére kiví­vott munkasikerek oroszlán- reszét adták az első fél év oredményeinek. Az is igaz persze, hogy éem ünnepelhetünk zavar­talanul. A félévi feladataikat teljesítő és túlteljesítő válla­ltok mellett azok száma. csekély, amelyek — tiyen, vagy olyan okból — kevesebbet produkáltak a övezetinél. És ez a lemara- dás pontosan olyan ágaza­tban következett be, áme­nektől talán a legtöbbet Vftrja a népgazdaság. Míg ládául a kohászat eredmé­nyeivel igazán elégedettek le- etunk, az építő- és építő- ar|yagipar — különösen az htóbbi — lemaradása igen s°h gondot okoz. A tervezettnél gyengébb eredmény nem min- p- dig, vagy nem mindig eiz a kisebb teljesítményt jért vállalatok, üzemek hi- Tudjuk, hogy a szokat­lanul esős időjárás feláztatta a téglagyárak agyagbányáit, a cementgyár termelését a kohászattal va'ó együttmű­ködés zavarai hátráltatták. Igen sok vállalatot hozott ne­héz helyzetbe az akadozó szállítás, a vagonhiány is. Azt mondtuk, a jó ered­ményeket általában magya­rázat nélkül is elfogadjuk. A sikertelenségekkel más a helyzet. De ezeket sem azért kell magyaráznunk. hogy azután megnyugodva elfo­gadjuk, hanem azért, hogy jobban tudjunk előre halad­ni. Néhány napja beléptünk az 1970-es esztendő második felébe. A III. ötéves terv utolsó hat hónapja van előt­tünk; az utolsó fél év, ami­kor pontot kell tennünk öt esztendő munkája után, s be kell fejeznünk a követ­kező tervidőszak megalapo­zását. Kemény munka vár min­den vállalatra a most követ­kező hónapokban. Óriási fel­adatok állnak azok előtt is, akik jó eredményekről szá­molhattak be ezekben a na­pokban, s még ennél is na­gyobbak azok előtt, akiknek adósságukat kell bepótol­niuk. Az Ózdi Kohászati Üze­mek kollektívája tetemes előnnyel indul. A Hejőcsabai Cementgyárban megterem­tették a lemaradás behozá­sának belső feltételeit. A ' Diósgyőri Gépgyár kollektí­vája mindent megtesz köte­lezettségeinek ütemes telje­sítéséért, s még hosszan so­rolhatnánk tovább. A második fél év felada­tainak teljesítésére, s a III. ötéves terv sikeres befeje­zésére megint csak o szocia­lista munkaverseny, a brigá­dok, a kisebb és nagyobb kollektívák versengése a leg­jobb biztosíték. A megye szocialista brigádjai figyel­met érdemlő vállalások egész sorát tették a X. pártkong­resszus tiszteletére. A Diós­győri Gépgyár brigádjai új, magasabb mércét állítottak önmaguk elé. Az ÓKÜ kol­lektívája 80 millió forint ér­tékű többlet termelését vál­lalta. A Borsodi Vegyikom­binát műtrágyaüzemének kollektívája 10 százalékkal szeretné túlteljesíteni a má­sodik félévi tervet. Az épí­Szegjed készül a 25. ipari vásárra <5- e^ejezéshez közelednek a Ipari Vásár előké- előt^i ' hlár több héttel ez- het1 *ezai"tAk a jelentkezése- a? ßiS ppst is — mint már lakúit évben — több vál­ni*. férését vissza kellett Pcdio n- helyhiány miatt, letfJ? nogy iskolaépü­Wj, bővült a vásárterület. ZetP,un csak 2700 négy- 28oo ;'r’ eSy évvel később fülei n.®pzetméter fedett 1e- ■ *" a kiállítók rendel­hécPfi6' A* 'óén már 4580 ien m i *.er fedett terüle- A v..u. iák be termékeiket, terület arbt?z tartozó nyitott utciir en’ i,skolai udvarokon, rtéüvff mintegy 2 ezer bemnt PP61'1 foglalnak el a ^mutatott termékek. Két tea-Tvei ?tl 5» Csongród 38 vidéki, illetve fő- már \">eS/-,16 logoszláv, tavaly 4(i virPt:‘SOnP';id megyei> és ßoszlfiv uC,T£amint 22 iu­Szeserii kiállító vett részt a teeefn, , vásáron. Az idén Cso8npr-ídU aZ arány: 51 a szám« ,,., mesyei kiállítók főViW; l a vidéki, illetve a és több mint 50 gos>zlav kiállítók száma. Tehát lényegében a hazai és külföldi kiállítók száma a kétharmad és egyharmados aránynak felel meg. Ez azt is jelzi, hogy a 25. jubileumi Szegedi Ipari Vásár nem­csak a szocialista ipar fejlő­désének szemléltetője, a fo­gyasztási cikkeket gyártó ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója, hanem a határmenti árucsere vására is lesz. A jugoszláv vállalatok között ma már nemcsak vajdaságiak szere­pelnek. Szinte egész Jugo­szlávia területéről képvisel­tetik magukat a szegedi vá­sáron a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok, hogy fel­ajánlják a kishatármenti for­galom kiszélesítésére termé­keiket. A kiállító vállalatok közül több mint száz pályázik a vásár díjaira. Külön díjat ad ki a Szeged m. j. városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Ezenkívül két vásári nagydí- jat( öt aranyérmet, 9 ezüst- és 20 bronzérmet ítél majd oda a legkiválóbbaifenak a vásár zsűrije. tök és az építőanyagipar dol­gozói — a lemaradások be- pótlása mellett — szintén feladataik túlteljesítésén fá­radoznak. M egnyugodnunk még ko­rai lenne. De a megye iparában dolgozó kol­lektívák erőfeszítését látva mégis számíthatunk rá: mél­tó sikerekkel köszönthetjük majd pártunk X. kongresszu­sát. S ez azt is jelenti, hogy ha a verseny megtartja, vagy fokozni tudja lendüle­tét, a III. ötéves terv célki­tűzései valóra válnak. Flanck Tibor Beszélgetés Csépányi Jámtssal. az OKU értékesítési főosztályvezetőjével fii számítóközpont Miskolcon. (Folytatás az 1. oldalról) tesítmény beruházásakor messzemenően érvényesültek a párt és a kormány irányel­vei: az átadási ünnepség egy­ben a valóságos üzembe he­lyezést is jelenti. A számító­központok létesítését egész sor gazdasági megfontolás in­dokolja. Ma a világ minden fejlett országában az egyik legdinamikusabban fejlődő, s egyben a fejlődést meghatá­rozó iparág a számítástechni­ka. A vállalatok irányításához szükséges információk elem­zése, a döntések élőkészítése feltétlenül megkívánja a szá­mítógépek segítségét. De igen nagy a számítóközpontok je­lentősége a számítástechnikai kultúra, a korszerű ismeretek elterjesztésében is. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat irá­nyítása alatt működő észak­magyarországi számítóköz­pont lyukkártyás berendezé­sei, korszerű. Gamma 115. Bull General Electric rend­szerű elektronikus számító­gépe számos borsodi és kör­nyékbeli vállalat munkájá­hoz nyújt segítséget:. A berendezéseket szállító francia Bull General Electric cég magyarországi képviselő­je, Jean-Marie Sedlak úr el­mondotta az Észak-Magvar- ország munkatársának, hogy már eddig is több számító­gépet szállítottak magyar megrendelőknek. A francia vállalatok igen sok területen — többek között a tervezés­ben. a piackutatásban és az anyagnyilvántartásban — használják fel a számítógé­pekben rejlő lehetőségeket. f. t. Biztonságos szállítás A Miskolci Házépítő Kom­binátban az első negyedév­ben kezdték meg a fürdőszo­ba-térelemek sorozatgyártá­sát, hogy a panelos technoló­giával készülő lakóházakban a belső szerelési munkál cat tovább csökkentsék. Ezekbe az előregyártott fürdőszobák­ba előre felszerelik a szük­séges vezetékeket, a kádat, a mosdót, a WC-t, a piperepol­cot és a tükröt. Az így elké­szített, csempézett komplett fürdőszobákat gépkocsikon szállítják az építkezésekre, ahol beemelésük után azok pár óra alatt bekapcsolhatók a leendő épület víz-, gáz-, csatorna- és elektromos há­lózatába. Ilyen térelemeket: alkal­maznak már a miskolci Győri-kapui lakótelep és az ózdi panelházak építkezé­sén. A kész fürdőszobák szállítása azonban — első­sorban a távolabb eső ko­hászvárosban — a rossz út­viszonyok miatt sok gondot okozott. A rázós utakon az előre felszerelt berendezé­sek közül sok tönkrement, s azokat a helyszínen újjal kellett pótolni. A biztonsá­gos szállítás megvalósítására a műszaki vezetők, most olyan „védőberendezést” szerkesztettek, amelyek hasz­nálatával a legrázósabb uta­kon is megóvják a sérüléstől az elemeket. Ennek lényege, hogy a gépkocsin a kész fürdőszobát rugalmas gumi-alátétes palló­ra helyezik, majd acélból készült szorítókerettel töké­letesen rögzítik. Az új meg­oldás bevált és jelenleg már ezzel a módszerrel továbbít­ják a térelemeket nemcsak Ózdra, hanem Miskolcra, a jövőben pedig Kazincbarci­kára és Leninvárosba is. így tulajdonképpen kedvező helyzetbe került az Ózdi Ko­hászati Üzemek, mert nem­csak vevőre talált termékük, hanem a belföldinél maga­sabb áron értékesíthették. Az acélpiac és az értékesítés je­lenlegi helyzetéről beszélge­tett lapunk munkatársa Csé­pányi Jánossal, az ÓKÜ érté­kesítési főosztályvezetőjével. — Változoít-e a hely­zet a piacon ebben az évben, s hogyan alakult a vállalat és a rendelők kapcsolata? — A nagy kereslet és a ki­elégíthetetlen igények miatt korábban a vállalat diktált a vevőknek, s úgymond azt vettek, amit kaptak. A leg­nagyobb változást talán az jelenti, hogy a kereslet és a kínálat jobban kiegyenlítő­dött, s az üzemnek egyre na­gyobb mértékben kell az igényekhez alkalmazkodni a termeléssel. A vevők átvették a diktálás szerepét, igénye­sebbek lettek, s gyakran még azt is meghatározzák, hogy a rendelt mennyiséget melyik napon kérik. A termelőegy­ségeknél háttérbe szorul a „tonna szemlélete”, s a prog­ramozással és gyártással szinte napra készen, rugal­masan kell az igényekhez igazodni. — Jellemző-e most is a rendelések lemondá­sa? — A felhasználó vállalati*: most sokkal körültekintőbben tervezték meg a hengerelt- áru-szükségletüket, azonban — többnyire munkaerőhiány miatt — az idén is előfordul­tak lemondások. Ezt a meny- nyiséget a kohászati üzem most is exportra irányította, s így a féléves exporttervet 64,5 százalékra teljesítette. Nemcsak a külföldi, egészé­ben nézve is kedvezően ala­kult az értékesítés az év első hat hónapjában. Az ÓKÜ 359 ezer tonna hengerelt árut szál­lított el, s így 102,4 százalék­ra teljesítette az értékesítési tervet. Az igényekhez való rugalmas alkalmazkodást bi­zonyítja, hogy a tételes szál­lítást is 99,54 százalékban si­került határidőre teljesíteni, s a korábbi években ez leg­feljebb 95 százalékos volt. Ez egyben a vállalat megbízha­tóságát is igazolja. — Melyek az ÖKÜ legkeresettebb termé­kei, s ki tudják-e ezek­ből is elégíteni a belföl­di igényeket? — A legnagyobb érdeklő­dés most is a 30 milliméter alatti rúd- és idomacélok, va­lamint a kisebb szelvényű lapos- és abroncsacélok iránt mutatkozott. Hasonlóan ke­resett tikk a 10—14 millimé­teres betonacél. Bel- és kül­földön egyformán keresettek a vastagabb szelvények kö­zül a durvahengerműi, tartó­sori idomacélok. Sajnos ezek határidőre való szállítása — a 2. számú térdaru hiánya miatt — gyakran nehézséget jelent. Az említett termékek­ből az utóbbi években meg­növekedett igényeket az üzem nem tudja kielégíteni, és több vállalat külföldről kény­telen beszerezni szükségletét. A visszaigazolt, megígért mennyiséget azonban az üzem mindig határidőre szál­lítja. Ez elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy a szállító és a rendelő vállalatok között jó kapcsolat, együttműködés legyen. Sőt a vevők megtar­tása, és a jó kapcsolat érde­kében ennél sokkal többet is megteszünk. A jövő év elején megszűnik a lemez hengerlé­se az üzemünkben, s mi gon­doskodunk arról, hogy a le- mezrendelőink majd más vállalatoktól beszerezhessék azt, amit eddig tőlünk kap­tak. — Mutatkozik-e ér­deklődés a speciális, esetleg drágább minőségi acélok iránt? — Az ÓKÜ-nek új terméke a jól forgácsolható, és az idő járásálló acél. Az eiső iránt már mutatkozott érdek­lődés. A vállalat célja termé­szetesen, hogy a termékösa- szetételt úgy változtassa meg, hogy az a legkedvezőbb le­gyen. A piackutatás ebben a negyedévben már megkezdő­dött Az igényekkel egyeztet­jük a lehetőségeinket, s ok­tóber végére már minden rendelőnk tudja, hogy a jö­vő évben mit, és mikor tu­dunk szállítani, s esetleg mit kell máshonnan beszerezni­ük. Ma már ez is hozzá tar­tozik a vállalati kereskede­lemhez. Tóth István Megáradt líra kantra Szaka Tisza Kiheverik a hatmilliós árvízkárt A „per” már évezredes. Az egykori íiszaszederkényi határt, vagy ahogy a leninvárosiak nevezik, az ófalusi részt két fo­lyó is háborgatja. Az úgynevezett Sajó—Tisza-zugban íerül el a Szőke Tisza Termelőszövetkezet földjeinek jó része. Hol a Sajó, hol a Tisza árhulláma tizedeli meg a hullámtéri, a vé­dőgáton túli földeket. A Tisza idei, rendkívül nagy és tartós árhulláma, amely a Sajót is visszaduzzasztotta, minden eddi­ginél nagyobb károkat okozott. A tartósan magas árhulláin miatt keletkezett szivárgó vizek még a védőgát mentett ol­dalán levő táblák nagy részén is tönkretették a termést. — Az árvíz- és belvízkárok teljes, pontos felmérése még be sem fejeződött — tudjuk meg Kányási Bélától, a Szőke Tisza Tsz elnökétől. — Saj­nos, az már biztosra vehető, hogy gazdaságunknak több, mint hatmilliós kárt okozott a megáradt Tisza. — Tavaly ilyenkor már több mint száz vagon, kitű­nő réti széna állt, hatalmas kazlakban a szérűnkön. Most a 884 holdnyi rétről nem ka­száltunk egy szálat sem. A több hétig tartó vízborítás után még fel sem ocsúdtak, ki sem zöldelltek a folyó­menti rétek. És hosszasan sorolja még a károkat Búzából mintegy 400, tavaszárpából 130, lu­cernából 50, őszi árpából 45 holdat tett tönkre teljesen, vagy részben az árvíz. A 31 holdas gyümölcsös idei ter­mése is „elúszott”, sok fa tönkrement, kiszáradt A hatalmas veszteségek el­lenére mégsem látják kilá­tástalannak a helyzetet. Sze­rencsére voltak tartalékaik, van mihez nyúlniuk. A nagy állatállomány részére máris vásároltak 20 vagon szénát. (Más esztendőben talán itt volt a legtöbb eladó széna a megyében.) Jelentős összeget várnak a Biztosítótól is. A tervezettnél 250 darab­bal több hízott sertést adnak el az év végéig. A megmaradt kukoricát, cukorrépát már háromszor kapálták. Ügy művelnek, gondoznak minden területet, hogy a lehető leg­többet csikarjanak ki minden táblából. — Nagyon nagy segítséget jelent számunkra a TVK-val kötött megállapodás — sorol­ja az elnök. — Felszabadult gépeinkkel egész éves munkát vállaltunk a vegyikombinát­ban. A gyűjtőmedencékből szállítjuk el az iszapot. Ez a vállalásunk egymilliót jelent. Sokat pótol az is, hogy minden talpalatnyi területbe másodvetés kerül majd, a parlagon maradt részekbe pedig siló. Az ugart, de még az árokpartot is lekaszálja a tagság. Felesbe kaszálnak, hogy a háztáji állománynak is jusson. Aratnivaló sajnos csak mintegy 800 holdnyi maradt A négy saját kombájnnal úgy készülnek fel erre a munkára hogy minimális legyen a szemveszteség. A súlyos károk ellenére a tervezett beruházások serr maradnak el. Elkészül a 6« négyzetméteres zöldség-gyü- mölcstároló, s hamarosan át­adják a tsz tagjainak a 30C ezer forintos, új szociális léte­sítményt. a női-férfi fürdői is, amit a központi majorbar építettek. És ezekben $ nehés napokban is jutott 300—50( forintnyi, amolyan gyorsse­gély a tsz 32 idős tagjának, í három, most házasuló fiatai is megkapta az 1250 forintos családalapítási tsz-támoga- tást. És, hog\r harigszanak-e z pusztító folyóra? Mesélik hogy7 még le sem vonult tel­jesen az árhullám, amikor e lakodalmakban már szólt s Tiszát dicsérő, a kedves fo- lyó-szomszédot dédelgető nó­ta. Nem hiába választották gazdaságuknak is a Szőke Ti- sza nevek ÍP- s.) Tavaly, az új gazdasági mechanizmus második évé­ben, váratlan fordulat tör­tént az „acélpiacon”. A na­gyobb önállóság először arra késztette a vállalatokat, hogy indokolatlanul nagy bizton­sági készletet halmozzanak fel hengerelt árukból, azon­ban a készletszabályzók be­vezetése után sorra lemond­ták rendeléseiket. Belföldön hirtelen lecsökkent a keres­let, szerencsére külföldön ép­pen az ellenkezője történt. Megváltozott a helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom