Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

-■.**< \ ■■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 160. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1970. július 10. Mai számunkból Sablonok nélkül (3. oldal) szakszervezetben L átszólag közhely, de a középiskolákban, a műhelyekben, a szak­munkásképzőkben jövendő állam- és kormányfők, tá­bornokok, kohó- és gépipari miniszterek és gyárigazgatók ülnek a partban. Meg, ezer­szer nagyobb számban, olyan vasasok, építők, technikusok, akik azok is maradnak, de már a második évezred ve­sén és a harmadik hajnalán válnak érett, pályájukat be­futott munkásemberekké. A fiatalsággal törődés ál­landó téma. És mégis, van­nak területek, ahol időről időre rendet kell tenni a gondolatokban és a minden­napi élet gyakorlatában. A Párt ifjúságpolitikai határo­zata óta egyre sűrűbben me­rül fel annak a szükségessé­ge például, hogy a legna­gyobb tömegszervezet, a szakszervezet módosítsa és korszerűsítse a fiatalsághoz fűződő kapcsolatát. Ez a kapcsolat tulajdon­képpen — a szakszervezetek saját tagságának egyharma- üához fűződő kapcsolat, hi­szen Magyarországon min­den harmadik szervezeti munkás, dolgozó 30 éven aluli, azaz tágabb értelem­ken az ifjúmunkás-kategó­riához sorolható. Egymilliónyian vannak! Hogy milyen szerepet töl­tenek be, arra jellemző, hogy milyen sűrűn olvashatunk a szocialista brigádmozgalom- kan részt vevő és ott nagyon .ló eredményeket elérő ifjú­munkásokról és egész bri­gádokról, Az eredmények talán azokat is meggyőzik, akik ha jlamosak az „ezek a mai fiatalok” felkiáltással ®sak ifjúságunk egy kis ré­tege szélsőséges, vagy nyegle magatartása alapján általá- m*sítani. A párt Központi Bizottsá­ga februári határozatában a szakszervezeti tevékenység fokozását, a SZOT-ban ifjú­sági munkacsoportok létre­hozását — ugyanezt a szak- Jbai szervezetek központjai­ban is —, tartotta kívána­tosnak, felhívta a figyelmet _ egyetemisták szakszerve* *eti tagságának kérdésére és “agyobb anyagi eszközök ’’bevetését” javasolta a mű- ’elődési és sportmozgalmak •»nógatására. Nem kétséges, bogy a párthatározat a felső szakszervezeti szervek teljes egyetértésével és dcrckas tá­mogatásával találkozik, így sat ebben a vonatkozásban bgha van szükség további "^Sgyőzésre. Nem hiszem azonban, hogy ”*ejjebb haladva” mindenütt •yen egyszerű lesz a hely­id51” Egyszerűen azért nem, Jbert az dnuilt időkben — j. °gy csak a legutóbbi más- évtizedet vegyük alapul ~~ a KISZ sok szempontból eedményes munkája vissz- angjaképpen is, kialakult ^ olyanféle nézet a „fel- ott” szervezetekben, hogy az •fjúság „a RÍSZ asztala”. Na­bob ez a vendéglátóipar gyengébb szakembereitől köl- osönzött kifejezés rendsze- rmt az áthárítás „őszinte” szándékát jelzi. Ezúttal is. S zélesedő látókörű és tu­dású, magasabb szín­ív i. Yonal°» nevelkedett atítlságnnk van, amely valójában jól készül a jö- ,.. .ínálla feladatok tcljesí- Szervezett erővel ‘Ottüli állva, kezdeménye- 1, ei,{et bátorítva, gondjai- j. b onyhííve, — cselekedje- 7 , crfük úgy a szakszerve- Pii i’ :| hogyan azt a holna­b‘ogérdcmíÜV6nk ÍgCnyH’ S Baktai Ferenc A finn—magyar és a magyar—finn barátsági hét alkalmából a Finnországban tartózkodó magyar politikai küldöttséget tegnap Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke is fogad­ta. Képünkön Kekkonen üdvözli a magyar politikai küldött­ség vezetőjét, parlamentünk elnökét. Kállai Gyulát. Munkával politizálni (3. oldal) fiatal orvosok lahm (5. oldal) Lecsukták a „jókedvűiket“ (8. oldal) A diósgyőri várat egyre többen keresik fel a nyári hó­napokban is. Foto: Mizerák, Ülésezett a városi tanács vb Magasabb szinti a szakmunkásképzés Rendezik az utcaneveket A VÁROSI TANÁCS vég­rehajtó bizottsága csütörtöki ülésén a munkaügyi osztály előterjesztése alapján a miskolci szakmunkásképzés helyzetét, a szakmunkáskép­ző intézetek munkáját tár­gyalta meg. Miskolcon öt ilyen intézet működik, s a vidéki városok között itt ta­nul szakmát a legtöbb fia­A Hazafias Népfront tiltakozó távirata A Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság a Görög Köztársaság kor­mányához címzett táviratban emelte fel tiltakozó szavát a katonai junta szabadságjogo­kat tipró újabb gaztettei el­len. A távirat egyebek között hangsúlyozza: „A magyar nép mély fel­háborodással és megdöbbe­néssel értesült, hogy az athé­ni hadbíróság — koholt vá­dak alapján három görög ha­zafit életfogytiglani, hetet pedig súlyos börtönbüntetés­re ítélt. Megszegték az Euró­pai Tanács előtt tett ígére­tet. hogy helyreállítják a pol­gári bíráskodást. A bíróságok történetében példátlan és egyedülálló eset leleplezi a hadbíróság jogtipró módsze­reit: Konsztantinidu asszonyt, a védőügyvédet a tárgyalás közben egyévi börtönre ítél­ték, nyomban letartóztatták, csupán azért, mert felkérten bírákat, hogy esküjükhöz hí­ven, tárgyilagosan teljesítsék kötelességüket. A világ haladó közvélemé­nyével együtt tiltakozunk a törvénytelen hadbírósági el­járás, a törvénytelen ítélet ellen. Követeljük Nikolasz Klaudisz, Zénón Zorzovilisz, Janisz Jannarisz és hét tár­suk. valamint Konsztantinidu asszony szabadon bocsátá­sát.” Hasonló tiltakozó táviratot intézett a görög kormányhoz a Magyar ENSZ Társaság is. Uljanorszh Szovjet delegáció Borsodban Lenin szülővárosából, Ul- janovszkból érkeztek kedves vendégek megyénkbe tegnap, július 9-én, csütörtökön, a dé­li órákban. A szovjet párt-, szakszervezeti cs ifjúsági de­legációt Nyikoláj Nyikoláje- vics Kozükov, az uljanovszki területi szakszervezeti tanács titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Alekszandr Vaszilje- vics Iszakov, uljanovszki te- r ül éti párttitkár, Jurij Oszi- povics Szuhov, a Volodarszkij Gépgyár szakszervezeti bi­zottságának elnöke, Vladimir Ivanovics Riszkin, a helyi mezőgazdasági technikum szakszervezeti bizottságának elnöke és Inna Ivanovna Kozjakova, a Gorkij Ruha­gyár Komszomol-titkára. A vendégeket az SZMT- székhózban a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezetői fogadták. Dr. Balogh Andrásnak, az SZMT titká­rának üdvözlő szavaira Ny. Ny. Kozükov válaszolt, majd az uljanovszki küldöttek megtekintették a szakszerve­zetek megyei székházát és a Rónai Sándor Művelődési Központot. Tetszéssel nyilat­koztak A munka kultúrája című kiállításról is, s beje­gyezték nevüket a kiállítás vendégkönyvébe. A délutáni órákban a kül­döttség a Lenin Kohászati Művek tapolcai vendégházá­ba látogatott. Itt dr. Balogh András, az SZMT titkára tá­jékoztatta a delegáció tagjait a megye szakszervezeti éle­téről. az eredményekről, a problémákról és az időszerű feladatokról. Az egymás éle­tének kölcsönös megismeré­sét szolgáló baráti beszélge­tésen részt vett Veres Sán­dor a Borsod megyei Pártbi­zottság osztályvezetője. Mráz Ferenc, az SZMT elnöke, Ko­vács Kálmánná, az SZMT titkára és Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek szak- szervezeti bizottságának tit­kára is. A szovjet delegáció ma Le- ninvárosba, a Tiszai Vegyi­kombinátba, majd Sárospa­takra látogat, holnap pedig a Lenin Kohászati Művekkel ismerkednek. tál. A tanműhely-ellátottság is nálunk mondható a leg­jobbnak, s hasonlóan az or­szágosnál kedvezőbb a szám az ipari tanulók kollégiumi elhelyezésében. Miskolcon jóval az országos átlag felett valósult meg a magasabb szintű szakmunkás-utánpót­lás, az úgynevezett szakkö­zépiskolai rendszer. Ennek ellenére az utánpót­lás fejlesztésével városunk­ban az átlagosnál többet kell törődni, mivel az egyre fej­lődő ipar igényei is megha­ladják az ország más vidé­keinek átlagát. A negyedik ötéves tervben is egyik leg­fontosabb feladat a szak­munkásképzés színvonalának emelése mellett a fiatalok kollégiumi elhelyezésének fejlesztése. Tulajdonképpen a szak­munkásképzésnek a negye­dik ötéves terv során min­den területen fejlődnie kell. A végrehajtó bizottság han­goztatta, hogy e tekintetben sokat segíthetnek a vállala­tok, új tanműhelyek, illetve tantermek létesítésével, diák­otthonok, kollégiumok építé­sével. A Munkaügyi Minisz­térium' Miskolcon a negye­dik ötéves terv során várha­tóan egy kétszáz férőhelyes diákotthont épít, amelyet még az idén megkezdene, a továbbiakban a 116. sz. in­tézetet kívánják diákotthon­ná átalakítani, s két másik intézet részére tornaterem építését tervezik. A tervek szerint az összes diákotthon férőhelyszáma ez idő alatt mintegy 350-nel növekszik. A végrehajtó bizottság állás­pontja szerint mindez kevés, szükséges, hogy a vb haté­kony intézkedéseket tegyen további fejlesztésre. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG megtárgyalta még a Hazafias Népfront városi bi­zottságának jelentését, vala­mint tanulmányát a város utcáinak elnevezéséről, a névadókról és az új utcane­vekre tett javaslatokról. A vb határozati javaslatban döntött róla, hogy a tanul­mányi terv alapján záros határidőn belül rendez' k a miskolci utcaneveket. Cs. E. líj középüzem születik Tokajban Mit hoz a 7.5 milliós beruházás? Tokaj nagyközség Tanácsa a napokban vitatta meg a helyi szövetkezetek helyze­tét, eredményeit és célkitű­zéseit. A tanácsülés nagy helyesléssel fogadta a nagy­község egyik legjelentősebb szövetkezetének, a Vas- és Fémipari Ksz-nek fejlesztési terveit, A kisipari szövetke­zet tokaji üzemében jelenleg 129-en, a sárospataki üzem­részben 73-an dolgoznak. Az elmúlt esztendőben összesen 16,2 millió forintos termelési értéket állítottak elő. A to­kaji részleg zömmel vaska­pukat és kerítéseket, ha­barcsszállítókat, hegesztőasz­talokat, satupadokat, cserép­kályhákhoz szükséges nikke- lezett-krómozott ajtókat, rá­csokat állít elő. A sárospata­ki üzem fő gyártmányai: a gépkocsi csomagtartó, kávé­főző, autos zifonkiszúró tű és az alumíniumbevonás, azaz aluxálás. A szövetkezetben most na­gyobb arányú fejlesztési ter­vet dolgoztak ki. A cél: 15 év távlatában egy 400—500 fős közép­üzem kialakítása. A fejlesztés első ütemében az úgynevezett tokaji Ve- csei-kertben egy 36-szor 18 méteres korszerű ipari sze­relőcsarnok épül fel. Az építkezésre és a kor­szerű gépek beszerzésé­re mintegy 7,5 millió fo­rintot irányoz elő a szö­vetkezet. A beruházási program vég­rehajtásának fő célkitűzése a gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelő műszaki fejlesztés végrehaj­tása. A szövetkezet beruhá­zása segítené többek között a Gazdasági Bizottság alu­míniumfejlesztési program­jának megvalósítását, to­vább fejlesztenék a jelenleg is folyamatban levő korró- ziógáttó tevékenységet, job­ban ki tudnák elégíteni a gépkocsi csomagtartók és más alumínium tömegcikkek iránti tőkés exportigényeket. A beruházási program megvalósítását már az idén megkezdi a szövetkezet. A Tokaj iparosodása szempontjából igen fon­tos fejlesztést a Borsod megyei Tanács 500 ezer, a járási tanács 250 ezer, a nagyközségi tanács 100 ezer, az OKISZ pedig 1,1 millió forinttal támogat­ja. A szövetkezet 2,5 millió fo­rintos beruházási hitelt is kért a Magyar Nemzeti Banktól. A beruházási program ereaményes végrehajtása esetén a Tokaji Vas- és Fém­ipari Kisipari Szövetkezet termelési értéke a jelenlegi 16,2 millióról évi mintegy 26 —28 millió forintra növek­szik. Öreg vár — iíjú látogatók Urhe Kettőn fogadta Kállai Split

Next

/
Oldalképek
Tartalom